HWSW podcast!

A NER-es informatika már összecsomagolt (kraftie #77)

· PT58M1S

Összefoglaló

A HWSW podcast 77. adása a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) kötődő informatikai cégeket és az ezekben dolgozók kilátásait vizsgálja. A vendégek – akik érzékenységi okokból nem nyilvánosak – elemzik az esetleges kormányváltás várható következményeit a hazai állami IT…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2026. 03. 27.
Hossz
58 perc
Témák
informatika, állami it szektor, kormányváltás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[nyögés][sikítás] [zene] Sziasztok!

A témájával pedig nyilvánvalóan nem fogunk meglepedést okozni, hiszen már hónapok óta tízerejük ezt az adást.

A mai adásban a neres informatikai cégekről lesz szó.

Természetesen csak ketten vagyunk Zeróval hiszen hát a téma érzékenysége miatt nyilvánvaló, hogy ide vendéget ebbe az adásba nem tudtunk hívni, nem is akartunk.

Meg igazából nincs olyan vendég, aki beült volna erre a beszélgetésre, bár egyébként ez nem teljesen igaz, de erre majd az adásban ki fogok térni.

És hogy miről fog szólni dióében ez az adás?

A neres informatikai állami besz beszállítókról fogunk beszélgetni, illetve azokat, akik ezeken a munkahelyeken dolgoznak. megvizsgáljuk majd, hogy nekik milyen kilátásaik vannak a a jövőre nézve.

Természetesen ez az adás nem lesz most 100%-ban karrierfókuszú, hiszen ahhoz, hogy a teljes képet átlássátok, meg az, hogy mi is át tudjuk látni a teljes képet, meg kellett értenünk, és ezáltal nektek is majd meg kell érteni az egésznek a kontextusát.

Hiszen az egész az egész háttér sztorin nélkül gyakorlatilag nem lehet pontosan felmérni azt, hogy hogy milyen lehetséges munkaerőpiaci hozzadéka lesz egy esetleges kormányváltásnak.

Az adásnak ugye volt egy előzménye is.

Ez a 24. adásunk volt, aminek az volt a címe, hogy állami és neres informatikai cégek valósága.

Ez az adás most annyiban eltér ettől, hogy most kifejezetten az a vállalkozói rétegre fogunk koncentrálni.

Ezen a ponton elmondom, hogy hogy mindenképpen kövessetek be minket, hogyha tetszett az adás azon a platformon, ahol éppen vagytok, YouTube-on, Spotify-on, Apple Podcaston, Soundcloudon, satöbbi.

Rögtön az az adás elején így tennék egy ilyen kis nyilatkozatot.

Mert le szeretnénk szögezni egy pár dolgot az adás tartalmával kapcsolatban.

Először is az, hogy mi nem szeretnénk politizálni.

Azonban ez egy olyan téma, ahol bizonyos mértékig ez nem megkerülhető.

Hiszen mégis csak a magyar államról van szó, a magyar állam beszállítóiról, és egész egyszerűen ennek a témának vannak politikai aspektusai.

Jó, lényegesen több információt szedtünk össze az előzőes beszélgetésekben, mint amit itt az adásban el fogunk mondani.

Ö, nyilván ennek csak a töredékét fogjuk átadni, illetve azt, ami mindenképpen szükséges az egésznek a megértéséhez meg magához ehhez a trendhez.

Tehát, hogy a itt nem itt lesznek most a legszaftosabb állami mutyikról a sztorik, mert ez azt gondolom, hogy a közéleti újságírókra tartozik, tényfeltárás satöbbi.

Miért most beszélgetünk erről?

Nyilván sokan fogják azt mondani erre, hogy hogy az időzítése az már kapásból szemben, hogy azzal, amit előbb nyil kinyilatkoztattam, hogy ez nem nem szeretnénk politizálni.

Viszont azt kell látni, hogy mi már hónapokkal ezelőtt elkezdtük ezt az adást, meg az erre való készülést, és nyilvánvalóvá, hogy amennyire hogy ahogy közeledünk gyakorlatilag a választás időpontjához, annál inkább nyírnak ki olyan információs csatornák, akik amik ehhez a műsorhoz hozzá tudtak tenni.

Tehát gyakorlatilag toltuk, toltuk toltuk, mert lehetett látni, hogy egyre több infó csatornázódik be hozzánk.

És ez ez egy nettó szakmai szempont volt, és nyilván a választás előtt, mert ugye 10-én is van egy crafty, de ott meg már nem akartuk ellőni, mert azt gondoltuk, hogy akkor már senkit nem fog érdekelni ez a történet.

Úgyhogy tulajdonképpen ez a mai az utolsó alkalom, ahol ezt az adást el lehet lőni.

Ez is egy nagyon fontos kérdés. azért foglalkozunk vele, és ezt már a korábbi adásban is elmondtuk a 24-esbe, mert az állami informatika, illetve az állami informatikába beszállított cégek a magyar informatikának egy tetemes százalék-át teszik ki, akár foglalkoztatott emberek számára tekintve, hát a nyereségességet tekintve pedig mindenképpen.

Tehát erre vannak olyan becslések, hogy a magyar informatika már hallottam ilyet, hogy 50% nyeresége és nyeresége és ott képződik gyakorlatilag.

A mostani podcast alapvetően arról a témáról fog szólni, hogy mi történik akkor, ha lesz egy kormányváltás, mert számunkra munkaerőpiaci szempontból ez talán a legérdekesebb forgatókönyv.

Természetesen ettől még előállhat egy olyan szárió, hogy a jellegi kormány marad.

Ebben az esetben viszont mi nem gondoljuk azt, hogy érdekes lenne a történet, hiszen a személyes meglátásom szerint ebben az esetben egy alulfinanszírozott és vegetáló állami és beszállítói környezet jönne létre. illetve azérónak neked még van ezzel kapcsolatban egy meglátásod. >> Sziasztok.

Igazából mindenképp akartam rázni, részben szerintem ezt már az év elején is kifejtettük az első adásban, hogy hogy itt nyilván két opció volt, amit ott is végigvettük, hogy ha marad a rendszer, vagy nem marad a rendszer.

Szerintem az fontos, hogyha marad a rendszer akkor beszéltem erről, hogy meg beszélhetünk erről, hogy milyen állapotban van az informatika.

És itt úgy fontos, hogy most ez nem a beszállítóiránc meg nem az ehhez kapcsolódó cégek, hanem a teljes hazai informatikai piac milyen állapotban van.

Hát szerintem az utóbbi három hónapban ez csak rosszabb lett, ez nem lett jobb.

Tehát a az általános megítélés a világgazdaságban nagyon fontos, hogy téged hogy ítélnek meg, mert ez nagyban befolyásolja azt, hogy milyen cégek mennek hozzád, a head counok hol vándorolnak, és a Magyarországnak az általános megítélése még annál is rosszabb, mint ami januárban volt, amit igazából őszintének én nem gondoltam, hogy ez még ebben a három hónapban ennyit tud változni, de sikerült.

Tehát azért az fontos, hogy Magyarországon az informatikai szegmensnek van egy nagyon szignifikáns része, ami a nemzetközi cégeken keresztül folyik ide.

Itt Németországból, az Egyesült Államokból, nagyon különböző náókból nagy engineering központok vannak, és a Magyarországnak a megítélése az tovább zuhan már most is gyakorlatilag nem stagnál, hanem mínuszba megy ez az industry.

Ha ezzel tovább megyünk, szerintem ez hát igazából én azt gondoltam, hogy a a januári pontnál nem lehet rosszabb. három hónap alatt kiderült, hogy lehet rosszabb, úgyhogy már nem igazán tudom, hogy merre tud tovább csúszni, de ez nagyon nem ideális ez a trend.

És van erre egy nagyon jó példám, az egyik barátommal beszélgetnem, akinek van egy informatikai cége, és ő mondta, hogy hétfőn az az egyik clientjükkel, egy amerikai client, most hoznak ide egyébként head counokat, és mondta, hogy a beszélgetésnek a első 20 perce az erről szólt, hogy hogy a mi miniszterelnökünk éppen mit csinál, a mi külügyminisztérium, mit gondol a az én ismerősöm, aki tulajdonosa a cégnek, hogy mi tényleg egyébként a leelünk-e különböző dolgokat az Európai Uniótól, ki a az oroszok felé felé.

És ez egy nagyon kellemetlen dolog, hogy erről kell beszélgetned az ügyfelekkel, és ez egy teljesen megszokott történet.

Én is ültem elég sok ilyen beszélgetésből, meg elég sok ismerősöm is, aki a külföldi piacokra dolgoznak, és ez nem jó.

Tehát ez nagyon ez nagyon komolyan hátráltat minket az Európai Unión belül.

És ezért van az, amiről beszéltünk nagyon sokszor a podcastekben, hogy hogyan hogy gyakorlatilag a lengyelek teljesen kilőttek, jönnek föl a bolgárok satöbbi, meg gyakorlatilag hát vagy állunk egy helyben, de igazából szerintem az se igaz, hanem inkább megyünk lefelé. >> Igen.

Tehát tulajdonképpen most ezzel csak azt akartok mondani, hogy az a szárió, amit most végigjátszunk a neres informatikai vállalkozásokon keresztül, tehát az, hogy esetleg lesz egy kormányváltás, az igazából nem csak azokat az embereket érinti, akik neres cégeknél dolgoznak.

Még itt az elején van még pár dolog, amit el kell mondanom.

Az egyik, hogy minden beszélgető partnerünket anonimizáltuk, ha akarta, ha nem.

És erre majd ki fog térni, mert volt olyan, aki nem akarta, hogy anonimizáljuk, vagy azt mondta, hogy felvállalná névvel.

A az említett cégekkel kapcsolatban a szokásos crafty policyt fogjuk alkalmazni, amit annyit jelent, hogy mi magán cégeket nem nevesítünk.

Független attól, hogy neves cégek és állami pénzekből élnek.

Így csak két kivétel van. állami cégeket lehet nevesíteni, illetve olyan neres informatikai vállalkozásokat vagy neres vállalkozásokat, akik tőzsdén vannak, mert a törzsdei cégekre nyilvánvalóan ez a tabu részünkről nem vonatkozik.

Itt még le tehát nyilván a 4ig meg a a bankholding nevesítve lesz, vagy akár az idomsoft, most mondtam valamit.

Nagyon fontos, hogy a podcastban elhangzott dolgok nem fedik 100%-osan a a valóságot.

Tehát nagyon sok pletykát hallottunk ott.

Minden esetben azt fogjuk mondani, hogy ez egy pletyka, nem tudtuk megerősíteni az információt.

De itt el le fogjuk szögezni, hogy mi az, amit úgy érezzük, hogy nagyon jó forrásból jött, többen megerősítettek, első kézből kaptuk.

Ami nagyon fontos, hogy azok a sztorik, amik 100 ülnek és szerintünk hitelesek, azokon is egy 5-10%-ot görbítettünk.

És azért kellett egyszerűen görbíteni, mert nagyon kényszeresen törekedtünk arra, hogy azok az emberek, akik megszólaltak nekünk a háttérbe, azok semmilyen körülmények között ne legyenek felismerhetők.

A sztori lényegén nem fog változtatni, de pont annyit görbítünk rajta, hogy gyakorlatilag ő neki megmaradjon az anonimitása.

Ja, és még az adás elején elmondom, most a szokásosho képest mindig azt szokták mondani, hogy te mindig lefelé nézel, én meg felfelé nézek.

Na most mind a ketten le fogunk nézni, mert iszonyatos mennyiségű jegyzetünk van. jegyzet van, >> hogy neked honnan jöttek az információid. >> Én az első podcastnél ott gyakorlatilag mindenféle léerről beszéltem embereket, aztán rájöttem, hogy van olyan layer, ami engem annyira nem feltétlenül érdekel, amivel h szerintem te most sokkal többet foglalkoztál, mint én.

Ez a politikai meg a legteteje.

Most próbáltam ezt kicsit ignorálni és inkább a hétköznapi emberekkel beszélgetni, tehát olyanokkal, akik a Neres beszállítói láncnak nagyon különböző területén dolgoznak, akár mérnökök, teamleadek, középvezetők, tehát hogy én inkább ezekkel az emberekkel beszélgettem, hogy ők mit tapasztalnak veléjük, hogy kommunikálnak, ők mit gondolnak arról, hogy mi jön szembe, tartanak-e ettől, nem tartak-e ettől, de inkább így a layer közepéig mentem.

Én nem akartam tovább menni, mert annyira nem élveztem azt, ami utána volt.

Azt meg tudom, hogy te jobban élvezed ezt a részt.

Úgyhogy, >> úgyhogy Ja, gyakorlatilag egyébként így végignézve szerintem amit ebből ki lehetett hozni, azt kihoztunk.

Fontos, hogy mi nem vagyunk oknyomozó, újságírók, ez nem a mi szakmánk, úgyhogy igazából mi is saját magunknak ezt így próbáltuk összerakni, de szerintem elég jól le tudtuk fedni tényleg a teljesen átlagember, aki dolgozik a legalján, és nagyjából semmi hatása nincs arra, hogy mi történik.

Ettől szerintem elmentünk így nagyjából a legtetejig, ameddig ebben lehet.

És így szerintem egy viszonylag átfogó képünk van, hogy mit éreznek az emberek, mit gondolnak azok, akik akik mondjuk adott esetben majd tudják valójában befolyásolni azt a azt, hogy mi történik az emberekkel ezekben a cégekben. sok szempontból jó, sok szempontból kiábrándító, tehát hogy itt egy csomó érdekes dolgot hallottam, ami tényleg hát pozitívabb, ahhoz képest, amit gondoltam sok szempontból, meg nyilván az van, amit szerintem így az átlagember is sejt, vagy gondol és nyilván más dolog az, hogy sejted meg más dolog az, hogy így valaki elmondja neked ugye amikor kimegy ez a podcast, akkor szerintem ti is sok ilyen hírt fogtok látni ugye még mostanában is, mertogy nagyon más az, amikor sejted, meg más amikor látod meg tudod, és ez a nagy különbség, hogy beszélsz róla és konkrétan elmondja azt, amit csak így magadtól megpróbálsz összerakni.

Szerintem ez egy ilyen nagy különbség.

Én jöttem ki úgy beszélgetésről, hogy gyalogoltam a kocsihoz, hogy így az volt, hogy hú, meg.

Tehát, hogy ilyen sokkoló volt a beszélgetés.

Na, nekem nagyon érdekes volt, mert én az volt, hogy én én minden layerre lőtem, tehát az az volt a koncepcióm, hogy három forrá három irányból szerzek információkat.

Tehát alapvetően olyan emberek, akik mérnökként középvezetőként szakemberként dolgoznak neres informatikai cégekben.

Szerettem volna információt szerezni Neres informatikai vállalkozások tulajdonosaitól.

Na, ez a próbálkozás viszont teljes kudarcot vallott, tehát így már októberben elkezdtem a megkereséseket, és nyilván a legkönnyebbet választottam.

Tehát volt két ismert figura, akit még ismerek gyerekkoromból.

A gyerekkorom azt jelenti, hogy mjuk legalább 25 év.

Nem gyerekkoromból még korábban, amikor nem voltak neres vállalkozók.

Nyilván az ismeretségre tekintettel azt gondoltam, hogy náluk lesz a legkönnyebb dolgom.

Nagyon diplomatikusan el lettem hajtva.

Mondták, hogy értsem meg, hogy ők erről velem nem fognak beszélgetni. viszont időben rájöttem, hogy nem is kell nekem velük beszélgetni, mert az az információ valószínűleg egy nagyon torz információ lenne.

A másik pedig, hogy szerettem volna emberekkel beszélni, akik végignéztek már ilyen nagy váltást.

Ez a gyakorlatilag ez a10-es kormányváltás, ahol ahol tajdonképpen lezajlott egy ilyen kicsibe, de hasonlóan véres történet volt.

Erre majd kifejezetten ki fogok térni.

Merthogy merthogy ez annyira régen volt, hogy sokan nem is emlékeznek rá, hiszen gondoljunk bele abba, hogy ha valaki 23 éves volt, és az egyetemen ült az előző kormányváltásnál, és bekerült mondjuk az állami szférába, az informatikába, vagy a Neres informatikai szférába, most 39 éves, és ő nem nézett végig még egy ilyet.

Tehát ez akartam látni azt, hogy mi történik ilyenkor, milyen mechanizmusok indulnak el az államigazgatásba, a piaci cégekről satöbbi.

És a 2010 ugye azért is érdekes, mert kormányváltás nagyon sokszor volt korábban, de a magyar politikának egy ilyen sajátossága volt, és ez azóta már többen el is ismerték.

Tehát például Partizan Lendv Ildikum mondta ez a…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A NER-es informatika már összecsomagolt (kraftie #77)”

Miről szól ez az epizód: „A NER-es informatika már összecsomagolt (kraftie #77)”?

A HWSW podcast 77. adása a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) kötődő informatikai cégeket és az ezekben dolgozók kilátásait vizsgálja. A vendégek – akik érzékenységi okokból nem nyilvánosak – elemzik az esetleges kormányváltás várható következményeit a hazai állami IT… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 27..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A NER-es informatika már összecsomagolt (kraftie #77)”?

Fő témái: informatika, állami it szektor, kormányváltás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A NER-es informatika már összecsomagolt (kraftie #77)”?

Megjelenés: 2026. 03. 27.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/a-ner-es-informatika-mar-osszecsomagolt-kraftie-77

Több epizód a HWSW podcast!-ből