HWSW podcast!

A pénztáros devopsos (kraftie #59)

· PT59M6S

Összefoglaló

A podcast 59. kraftie adásában a felhő alapú kiadások költségszemléletű menedzseléséről, vagyis a Finopsról beszélgetnek Böle Gyuri és Zero házigazdák. Vendégként Farkas Tamás a Lufthanzától, aki a nagyvállalati felhőköltségek kordában tartásáért felel, és Korom Gergő szabadúszó…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 06. 20.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Farkas Tamás, Korom Gergő, Farkas Tamás, Farkas Tamás, Böle Gyuri
Témák
finops, felhő alapú kiadások, költségmenedzsment
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Crafti a Highfi Labs állandó támogatásával.

Én Böle Gyuri vagyok, az egyik házigazdája a műsornak.

Kivételesen mellettem ül és nem velem szembe.

Étek Korom Gergő, aki szabadúszó devopszos.

Titeket majd részletesebben is bemutatlak.

Csak most egy pár mondatot mondanák a a műsorról.

Ugye ezt már korábban beharraoztuk, hogy alapvető Finopsról lesz szó, a felhő költségszemléletű menedzseléséről.

Itt most senki ne gondoljon egy újabb buzwre, egy újabb ilyen opsos buzwre.

Ez nem egy ilyen módszertani hókuszpókusz.

A a módszertónak az alapjai abszolút a DevOpsban vannak.

Azt gond és azt gondoljuk, hogy alapvetően ez egy fontos skill lehet a jövőben, tehát hogy érdemes esetleg ebbe az irányba tovább fejleszteni magunkat.

És nyilván ennek a kompetenciának majd a karrier vonzatait is át fogjuk beszélni a műsorban.

Mielőtt viszont belevágnánk két apróság, kövessetek be minket azon a platformon, ahol éppen vagytok, illetve vagy pedig csatlakozzatok a a közösségünkhez a Discord csatornánkra, discord.hvs.hu címen.

Na és akkor eljutottunk oda, hogy akkor bemutatlak titeket srácok.

Az egyik vendégünk Farkas Tamás a lufthazától.

Tamás Java fejlesztőként kezdte a karrierjét, volt architekt is, és amióta gyakorlatilag a lufthanza a munkahelye, hát gyakorlatilag elég régóta ott vagy szerintem lassan egy évtizedben mérhető.

Átállt gyakorlatilag Cloudra, ezzel együtt a Tamás is gyakorlatilag elmozdult finops irányba.

És most hát tulajdonképpen te felelsz azért, hogy a a csapatok, a szoftver fejlesztő csapatok, üzemeltető csapatok költségként tekintsenek a felhőre, és eznek a költsége kordában legyen tartva.

Másik vendégünk pedig Korom Gergő.

Gergő üzemeltetői háttérre rendelkezik.

Dolgozott a számlá.hu-nál, a Shivaforceál, a Binkxnél.

Az elmúlt két évben pedig szabadúszóként dolgozik.

Egy hét-nyolc éve foglalkozik alapvetően Clouddal, és neki pedig csak így önszorgalomból jött az, hogy gyakorlatilag elkezdett Finopsszal foglalkozni. úgy tetszik autó didakta módon tanult ebbe bele.

És ugye azért választottuk ezt a két vendéget, mert most kivételesen bőség volt.

Ez azt jelenti, hogy változott valami a piacon, mert pár évvel ezelőtt erre a témára elég nehéz lett volna embert találni.

A Tamás az alapértelmezett volt, mert szerettünk volna valakit, aki lát egy igazán nagy felhsős környezetet.

És ugye azt lehet mondani, hogy azért itt Lufthanza szintjén, én most tippelek, itt szerintem közelebb járunk a havi cloud költségben millió dollárhoz, mint a a sok száz dollárhoz.

És ugye a Tamás ráadásul ezt ilyen módszertari szinten is viszi, tehát ugye a high level látja ezt a történetet, de viszont mi viszont mivel a Finops az a DevOpsban gyökerezik, tehát ott van az alapja, ezért szerettünk volna egy gyakorló szakembert is elhívni a műsorba, aki aki ezt konkrétan a beállítások és a a műszaki tartalom szintjén látja, és ezért találtuk meg Gergőt, és ráadásul egy kis érdekességet elmondok a műsor elején, hogy amikor mi megismerkedtünk a Tamással, és ezzel a témával elkezdtünk foglalkozni, akkor gyak Gyakorlatilag így két-három ember volt, aki így radaron volt, hogy ezzel többé-kevésbé foglalkozik.

Annyira nem foglalkozott itthon senki ezzel, hogy hogy a magyar interneten például magyar nyelvű tartalom erre nem volt.

Még annak idején a a Wikipédia bejegyzését is én írtam meg, tehát hogy gondold be, hogy nekem kellett megírni a Wikipédia bejegyzését.

Most viszont most már azon, hogy rákeres az ember, azért talál magyar nyelvű tartalmat is.

Meg most már nekem is a radarom van tök szakember, aki ezzel foglalkozik.

És a Gergőt is így találtuk meg, hogy hogy rákerestem, és a Linkedinen csinált egy tök jó posztot erről a Finopsról, és azt mondtam, hogy őt kell elhívnom egyszerűen.

Na és akkor egy egy kis expozékként így azért elmondanám, hogy hogy én mit értek ez a finom szaladt, és akkor ti majd erre ebbe beleköttök.

Ha én most így diohéba össze kéne foglalnom, akkor ugye ezt elmondtam előbb is, ugye ez a ez a Finance és a DevOps találkozásából jön, de alapvetően ez a ez a DevOps gyökerei vannak, tehát egy erősebb műszaki történet.

És ez arról szól, hogy a hogy kézben kell tartani a felhőt, mert ugye a felhős költségek elég számot tevők lehetnek egy cég életébe.

És ráadásul ugye a a felhőnél van az a könnyebbség, hogy ha húzogatod a csuszkákat, nem limitáltak az erőforrások, úgyhogy nagyon könnyen le lehet tudni műszaki problémákat, úgyhogy ezeket a potikat így eltologatod, és máris megoldottak a gondjaid.

Ugye ezért jött létre a Finops, amit ugye lehet kicsiben is csinálni, amikor gyakorlatilag az ember csak cloud mérnőként finomhangolja ezt, de egy nagy szervezetbe ennek a szemléletnek gyakorlatilag át kell hatni a teljes organizációt, úgy mint mondjuk a securitynek.

És én azt gondolnám, hogy hogy a mai világban, és most magyarsz is nagyon sok cloud mérnök van, egy cloud mérnöknek a a az eszköztárába bele kell tartoznia valamilyen szintű Finops tudásnak is.

És pont az előző podcastban Zerónak volt egy tök jó gondolata, amikor arról kérdeztem, hogy hogy most kell-e tesztelni egy fejlesztőnek, és azt mondta, hogy hogy igenis kell, hogy fogalmazta, hogy kell annyira igényességnek lenni benned a munkád iránt, hogy te ezzel igenis foglalkozol.

És ezzel kapcsolatban is azt gondolom, hogy igenis elvárás az, hogyha egy ilyen a felhőben dolgozol, akkor folyamatosan az üzletet is figyelembe veszed ennek a költségoldalát.

És mi az, amit ebből kihagytam?

Vagy van még valami kis finomság, amit rádobnátok erre? [Zene] Mondjad Tamás. mond, de csak ilyen, amik így eszembe jutnak, hogy én azt látom ugye saját tapasztalatomból, meg ahogy ezt ez az egész FOPS tematika begyűrűzik hozzám információ tekintetében más vállalatoktól, hogy szerintem részben igaz csak, amire te kihegyezted ezt a dolgot, hogy hogy előbb-utóbb ilyen technikaiivá válik a Finops.

Ez nagyobb nagyban függ szerintem attól, hogy a a maga az egész cloudos csapat hogy van felépítve, vagy cloudos organizáció, hogy van felépítve, és hogy ebből fakadóan egyrészt vagy egyik oldalról lehet igaz, amit te mondasz.

Tehát, hogy a finopsos annak a az egy technikai személy, de hogy vannak olyan cégek, ahol teljesen más irányból, nem technikai oldalról érkezik a finopsos, tehát hogy mit tudom én, mondjuk egy pénzügyes kiképzi magát finopsossá.

És hogy persze ezt hozzá kell tenni, hogy azért attól függetlenül, hogy ő onnan érkezik, nem húzhatja meg azt, hogy ne kezdjen el valamilyen szinten érteni azokhoz a dolgokhoz, amivel foglalkozik.

Tehát technikai szinten is el kell tudnia kezdeni megérteni ezt az egész cloudos dolgot.

De az, hogy hogy technikai oldalról érkezzen a finopsos, az egy lehetőség, és hogy nem pedig egyértelműen kőbevés a Finopsra nézve.

Itt most a Finopsos alatt azt értjük, aki mondjuk összefogja egy nagyobb szervezetbe ezt a történetet, de aki végrehajtja, tehát a a cloudba, az nyilvánvalóan az egy DevOP szakember lesz.

Ö világos, csak hogy ő már nem biztos, hogy finopszos.

Tehát, hogy a és ugye a egy másik, erre ugye nem tértél ki, de én mindig szoktam ezt hangsúlyozni, meg hogy ez azért eléggé benne van a a finopsos nem tudom definaköri leírásba, hogy így mondjam, a az az, hogy hogy hogy egy finopszos az alapvetően mindig próbál javaslatokat tenni, és hogy nem feltétlenül, vagy a ideális esetben Nem ő végzi el ezeket a dolgokat.

Ami belegondoltok, tök logikus, merthogy a te amikor fejlesztesz valamit, vagy te DevOpsos vagy, te az adott területedet sokkal jobban ismered.

Nem feltétlenül mindig érted jobban, de sokkal tehát, hogy te tudod, hogy milyen nem tudom terraform scriptet írtál, vagy nem tudom.

És akkor emiatt ö emiatt is célszerű ezt betartani, ezt a szabályt, hogy én leülök és azt mondom, hogy figyelj, szerintem ezt kéne csinálni.

És akkor a a akivel szembe ülök, az meg azt mondja, hogy vagy azt mondja, hogy oké, vagy azt mondja, hogy hát szerintem meg nem ezt kéne csinálni.

És akkor kialakul egy diskurzus, ami szintén egy nagyon-nagyon fontos eleme szerintem a a Finopsnak ez a párbeszéd a különböző aktorok között.

Gergő, hát abszolút egyetértek egyébként azzal, amit Tamás elmondott. annyival egészíteném ki, hogy nyilván egy kisebb szervezetnél, kisebb cégeknél, tehát itt gondolok most konkrétan a magyar KKV szektorra, ott nem biztos, hogy élesen el tud ez körönülni, hogy van egy különálló finség, hanem a gyakorlatilag a Operation Team, vagy éppen a a dedikált Cloud Engineer fogja majd ezt kezelni, és neki kell, vagy nekik kell bizonyos kompetenciát ezzel kapcsolatban ugye felszedni, összeszedni. szedni.

És ez egy magánvélemény, de lehet, hogy a jövőben, vagy akár már a jelenben is ez a versenyképességet is tudja majd javítani.

És itt most kifejezetten a KKV szektorra gondolok, tehát nem a nagy vállalatokra, hiszen a költségeknek egyre nagyobb szerepe van. nem föltétlen ég el már annyi pénz az IT-ban, mint korábban, és azt gondolom, hogy így lehet hangsúlyosabb szerepe a Finopsnak a a KKB szektorban is.

Ja, és akkor itt itt kapásból ez a kérdés, mert ezt fel fogja tenni mindenki.

Én láttam erre számokat, de nagyon-nagyon szórtak, hogy hogy vannak erre kutatások, hogy például a cloudos költségeknek hány százalék-át ég égetik-e fölöslegesen.

De de érdekes volt, hogy a számok ilyen 25 és 45 között szórnak.

Ti mit mondanátok erre, hogy ez mennyire valós?

Most általánosságba véve világos. féligmeddig reflektálnk még arra, amit a a Gergő az előbb előbb mondott, mert szerintem ez egy nagyon fontos ilyen különbségtétel, hogy a a volumen, vagy hát nem is mindig a volumen, szerintem valószínűleg a komplexitás az nag nagyon fontos vagy ilyen befolyásoló tényező a Finopsszal kapcsolatban, ahogy te mondtad Gergő, ugye a KKV-k mondjuk ott logikusan kevésbé lesz fontos a a Finopsnak ez a az egész módszertani jellege, vagy a vállalati struktúrára való hatása.

És sokkal fontosabb lesz a technikai jelleg, amit mondjuk te is, Gyuli kihangsúlyoztál.

Ö és hogy ahogy nő a komplexitás, vagy nő a vállalat, nő a a ez az egész Claudos környezetnek a bonyolultsága, onnantól kezd kezdve kezd egyre fontosabb kérdéssel válni az, hogy ezt ezt milyen, nem tudom keretek között csináljuk így ezt a dolgot.

És akkor válaszolva, mert némileg összefügg ez a a illetve kevésbé függ össze, de hogy válaszoljak arra, hogy hogy mi mennyi az, amit elégetnek feleslegesen.

Itt az a nag nagy kérdés, hogy mi a mi a felesleg kérdés.

Tehát, hogy vannak elég egyértelmű dolgok. az, hogy be van kapcsolva egy gép, és azt a nincs ember, aki használja, és akkor a a azt valószínűleg feleslegesen használja az ember, de hogy ugye a a egy finopsz az nem mindig vagy hát ez csak egy része, amit mondjuk így figyelünk, és hogy igazából ezt azt szokták mondani, hogy mindig ezek a legalacsonyabb lógó, legalacsonyabban lógó gyümölcsök, amiket le lehet szakítani, merthogy azt azért elég könnyű rövid idő alatt behatárolni, hogy mik miket kell kikapcsolni és miket nem használ az ember, de hogy a a nagyobb kérdés az, hogy a azok a az erő cloudos erőforrások, amik ott futnak és amiért fizetünk, azok mennyire optimálisan vannak kihasználva.

Most akkor mondok egy nagyon ilyen buta példát, hogy nem tudom, a load mindig egyes egy gépen, akkor valószínűleg, hogy fölösleges, nem tudom 64 kóros gépet géppel futtatni azt a az alkalmazást.

Nem kell ilyet maga alá pakolni.

És van ennek egy harmadik szintje, ami valószínűleg tényleg csak ilyen nagyobb vállalatok egy kicsit ilyen ez már ilyen absztraktnak tűnik.

Közben pedig bizonyos szintán, hogyha az optimalizálás már minden más optimalizálás megtörtént, akkor el kell kezdeni azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mi annak a az egész futó erőforrásnak a az értelme, tehát az, hogy milyen javakat termelsz te azzal, tehát hogy mire használod.

Tehát használod, csak hogy arra használod-e pontosan, amit te akarsz, amire te a a amivel te pénzt akarsz csinálni.

És hogyha a tehát, hogy ez ez már egy ilyen ilyen nagyon magas absztrakciós szint, de hogyha ugye elfogynak az egyéb optim optimalizálási lehetőségeid, akkor akkor már ott kell elkezdeni kapargatni így a Jó, de én mindenképpen valami számot akartam, hogy hogy elképzelhetőnek tartjátok, amit így a kutatások írnak, hogy 25-45%-os a a fölöslegesen elhasznált cloud erőforrás.

El elfelejtettem a kérdést, mert erre akartam vol először válaszolni, hogy ez megfügg a a finopsos a finops érettségtől.

Jó, de most azt vesszük alapul, hogy ezzel nem fogl nulla nem fog.

Igen, nulla n hát a akkor akkor Bazi nagy.

Akkor akkor aláírom ezt a ezt a 20-40%-ot simán, sőt 50-et.

Hát most nem akarok ilyen rekordokat mondani, hogy mi volt az, amit így sikerült legnagyobbat megspórolni, de majd lehet, hogy kitérünk rá egy kicsit.

Alapvetően szerintem majdnem minden szervezetnél lesz egy bizonyos százaléknyi összegány, amit amit amit eléget a szervezet a cloudban.

És szerintem ezek a számok nagyjából valósak. tényleg nagy a szórás.

Tehát azért ahol már mondjuk volt némi tudatosság azzal kapcsolatban, hogy a cloud környezetnek a kialakítása, a megfelelő szakembereknek a az alkalmazása, akkor ez mondjuk lehet, hogy 5-10%.

Viszont abban az esetben, hogyha mondjuk egy proof of conceptből indult ki az egész Cloudos környezetnek a kialakítása, ott simán lehet akár ez a 30-40- 50%-nyi mennyiség, ami amit amit meg lehetne spórolni. és nem spórolnak meg.

És ugye ezt, hogyha évekre esetleg visszatekintünk, simán elképzelhető, hogy mondjuk három éve, négy éve, öt éve fizet egy cég egy teljesen fölösleges szolgáltatásért, alkalmazásért mentésekért régi backupokért, és ezek azok az úgynevezett alacsonyan lógó gyümölcsök, ugye, amit a Tamás is említett.

Nyilván ezekkel érdemes kezdeni, tehát hogy ez ez egy ez egy én is azt szoktam először megnézni, ez nem titok.

És igen, tehát ott már szerintem egy 5-10%-ot simán össze lehet szedni.

Én egy csomószor, amikor errőbb beszélgettem valakivel, akkor mindig így visszajött az a vélemény, hogy kicsit ez ilyen egy ilyen enterprise játék,…

Említett entitások

Témák

  • finops
  • felhő alapú kiadások
  • költségmenedzsment

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A pénztáros devopsos (kraftie #59)”

Miről szól ez az epizód: „A pénztáros devopsos (kraftie #59)”?

A podcast 59. kraftie adásában a felhő alapú kiadások költségszemléletű menedzseléséről, vagyis a Finopsról beszélgetnek Böle Gyuri és Zero házigazdák. Vendégként Farkas Tamás a Lufthanzától, aki a nagyvállalati felhőköltségek kordában tartásáért felel, és Korom Gergő szabadúszó… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A pénztáros devopsos (kraftie #59)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Farkas Tamás, Korom Gergő, Farkas Tamás, Farkas Tamás, Böle Gyuri.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A pénztáros devopsos (kraftie #59)”?

Fő témái: finops, felhő alapú kiadások, költségmenedzsment.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A pénztáros devopsos (kraftie #59)”?

Megjelenés: 2025. 06. 20.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/a-penztaros-devopsos-kraftie-59

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból