HWSW podcast!

A technológia nagy bukásai és beteljesületlen hype-jai (weekly)

· PT48M41S

Összefoglaló

A HWSW podcast 63. heti adásában a technológiai világ néhány nagy bukását és beteljesületlen ígéretét idézik fel. Az adás apropóját a mesterséges intelligencia (MI) jelenlegi hype-ja adja, de szó esik más, korábban sikertelennek ítélt fogyasztói technológiai termékekről is.…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 06. 13.
Hossz
49 perc
Témák
technológia, mesterséges intelligencia, hype
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tényleg ennél nagyobb presztízs veszteséget a Samsung számára meg anyagi szempontból is egy nagy jelentős kár volt, mert gyakorlatilag a visszahívás és a leállítás az egyes becsülések szerint legalább 5 milliárd dollárba került a Samsung-nak.

Az azért nagyon kemény. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 63. weekly adása.

Engem Koi Tamásnak hívnak, és itt ül velem ezúttal a stúdióban Számi.

És hát berúgta az ajtót a nyárként, mert bőven 30 fok feletti hőmérsékletek vannak.

Bár amikor ez az adás majd kikerül a csatornáinkra, a nem biztos, hogy ennyire melegg lesz.

Bár reméljük, hogy azért ennél sokkal hidegebb már nem lesz.

És jön az uborka szezon, úgyhogy készülün nektek olyan témákkal, amik egyébként teljesen örökbecsű és bármikor hallgatható témák, akár a strandon, napsütésben, akár egy fárasztó nap után, este, meló után, hogyha valaki dolgozik nyáron ilyenkor.

Ö az elsőként arra gondoltunk, hogy elkezdünk összeszedegetni, vagy elkezdtünk összeszedegetni a a héten olyan konzumer vagy fogyasztói technológiákat, vagy vagy termékeket, konkrét termékeket, amelyek hát, hogy is mondjam, nem maradtak hangos, osztatlan piaci sikert, és vagy már a megjelenésük napján világossá vált, hogy ezek oltárnyai bukók lesznek, vagy hát nagyon kérésére tört lettek végül a a termékbemutatót követően.

De aztán persze lehet, hogy van köztük olyan is, amelyek azért nem tűntek annyira ördögtől vannak, és egész használható projektnek vagy használható koncepciónak tűntek, de valamiért mégis elkaszálták őket.

Ugye szoftver platformok terjén a Google-t szoktuk elmélegetni, aki aki rengeteg ilyen projektet és és platformot és szolgáltatást elküldött már a Google temetőben.

Volt is egy ilyen adásunk pár hónappal ezelőtt, amely amivel egy egész adás csak erről szólt, hogy milyen olyan kitett egy teljes adást.

Igen, csak a Google milyen olyan termékei voltak a Google-nek, amiket így elküldtek a a levesbe.

Hát most most kézzel fogható termékekről lesz szó, és nem csak a Google részéről, vagy nem is a Google részéről elsősorban, hanem más cégek részéről.

És egyébként kicsit az is adta az apropóját ennek a mai adásnak, hogy ugye pár héttel ezelőtt a Semeltman és a Johnny Iveak a cége bejelentette, hogy hogy újabb közös terméken dolgozik, olyan AI központú terméken, amit majd az Open AI fog piacra dobni.

Ez egy nagyon titokatos kütyű, amiről még senki nem tud semmit, csak ugye annyit 10erelnek róla, eltmennék, hogy hogy ez egy teljesen korszakalkotó device lesz, ami majd az nem váltja ki az okostelefonokat.

Tehát ezt hangsúlyozzák, hogy nem okostelefon lesz, nem az lesz a dolga, hogy az okostelefont nyudba küldje, de hogy egy olyan device lesz, amit majd mindenki használni fog az okostelefon és a laptop mellett egy harmadik eszközként, vagy egy harmadik készülékként.

Ö hát aztán meglátjuk, lehet, hogy ez is egy olyan eszköz lesz, vagy egy olyan termék lesz, amit majd betehetünk a ebbe a sorba, vagy vagy említhetünk majd ezek között a az egykor szevapokat látott vagy szép reményű technológia körében.

Ö de lesz itt nagyon sok minden éppen egyébként AI termék is, de hogyan építsük ezt fel számim, hogy hogy strukturáljuk ezeket, mert azért egy sima felsorolásnál mégis csak valahogy így többet kéne hozzátenni ehhez.

Sokat gondolkodtunk róla, hogy hogyan oldjuk ezt meg, hogy ne csak egy felsorolás legyen.

Ugye erre is gondoltunk, hogy top lista, de hát az meg annyira szubjektív, hogy akkor a top egy bukás és akkor most nem tudom árbevétel vagy bevételkiesés alapján vagy hogyan ítéljük meg.

Úgyhogy arra gondoltunk, hogy első körben négy kategóriát szabunk meg, és ezekbe próbáljuk betenni ezeket.

Bocsán topis egyébként nem egy annyira hülyeség.

A például Verge az konkrétan egy top 100-as listát tett közzé nem olyan régen, majd azt belinkeljük a Discordra.

És ott egy nem csak termékek voltak, hanem hanem nem tudom szabályozási kezdeményezések is például.

Zzem a top egyes az a pont a FTC-nek a netrality szabályozása lett, ami ment a levesbe ugye a Trump adminisztrációval.

Magyarországon lehet, hogy nem azt tartanánk a legnújunknak, de de ott ott el tudom képzelni.

Mi most viszont arra gondoltunk, hogy négy kategóriába osztjuk ezeket a termékeket, vagy termékkategóriákat, vagy kezdeményezéseket.

És ugye itt nagyjából ilyen kategóriák lesznek, hogy még nem temetnénk el teljesen, mert várjuk vissza, illetve a nulladik percben bukásra ítélt projekt, ilyenek is lesznek.

Lesznek leg számunkra a legfájóbb bukásokról szó.

Ez egy nagyon szubjektív kategória lesz, illetve lesz még egy legnagyobb bukás, tehát a top egy bukás, ami ami szerintünk ide tartozik.

Ren is fog mondani egyet, én is fogok mondani egyet, egyet néhányat, úgyhogy így megyünk végig a listákon.

Úgyhogy szerintem kezdjük is meg ezt a a kategória alapú besorolást.

Mi volt az a projekt, amelyiknél a nulladik percben azt mondtad, hogy ez egy bukásra ítélt projekt?

Én elsőként a a szórakoztató elektronika vizeire eveznék, és ott is a a leginkább a a 3D-s megjelenítése az, illetve annak egy speciális válfaja, ugye a 3D TV, ami így kapásból eszembe jut, amikor először hallottam, hogy lesznek ilyen ilyen megoldások, akkor akkor már azért gyanossá vált, hogy hát nehezen elképzelhető az, hogy egész családok ülnek ott este a a tévé előtt szemüvegbe, 3D szemüvegbe is nézik a a nem tudom milyen akciófilmeket éppen, vagy az aktuális hollywoodi blockbustereket.

És azért hozzáteszem, hogy hogy a moziban sem lett egy átötősikere a a 3D.

Nyilván ennek azért vannak kényelmi aspektusai, fiziológiai aspektusai is.

Én például szemüveges vagyok, ugye te is szemüveges vagy. álunk azért nehezen elképzelhető az, hogy most akkor még egy 3D szemüveg hogyan is jöjjön be a képbe, de például a a ezt több tanulmány is kiemelte a ami azzal foglalkozott, hogy miért buktak el végül is a 3D TV-k, hogy nem számoltak a a gyártók a gyerekekkel, és hogy a gyerekeknél egyszerűen az van, hogy annyira közel van a a jobb és a bal szám egymáshoz, hogy egy 3D sztereó képet csinálni a Nem lehet, hát az ő agyuknál ez még úgy nem áll össze valahogy.

És és gyakorlatilag a gyerekműsorokon ugye a Pepa Malacon és társain bukott meg a 3D TV ebből ebből kiindulva, merthogy merthogy nem tudtak a gyerekeknek megfelelő élményt nyújtani, és akkor innentől kezdve már ugye a család bizonyos tagjai ki is estek ebből a ebből a sztoriból.

Hozzáteszem egyébként láttam egész jó megvalósítását 3D technológiának.

Például a Verginek volt olyan tévéje, ami nem is ilyen klasszikus 3D té TV volt, hanem ilyen polarizált szemüveget adtak hozzá, és akkor úgy lehetett multizni, lokál multizni vele, hogy az egyik játékos is, meg a másik játékos is egy teljes képet látott, nem pedig osztott képet.

Ugye ez a split screen játékoknál volt.

Split screen játékoknál, de úgy, hogy valójában nem split screen volt, hanem mind a kettő másik képet látott, és akkor ugye ott is azt hiszem ugye megfeleződött a refresh rate miatt, meg tehát annak is voltak hárhelyai és akkor végül ugye ez is nagyjából földbe.

Hát meg ugye nyilván ugye a legnagyobb hátránya ennek az egésznek az ugye a tartalomhiány volt.

Tehát a demo videókat nagyon jól lehetett nézni 3D-be.

Meg nyilván voltak olyan blockbusterek, amik kijöttek 3D Blu-ray.

Tehát, hogy ezek ezek megvoltak, de hogy így így én nagyon azt éreztem, hogy a tartalomhiány az ott van.

És ugye nyilván, hogyha most a egy ilyen hagyományos 3Dv-t nézünk, és mondjuk nem tudom, a barátok köztöt nézzük, akkor az nem egy akkora élmény így 3D tekintetében.

Tehát, hogy ott talán ez így, hogyha nincs arra optimalizálva ez a dolog, akkor csek és még a pornóval sem sikerült áttörést elérni.

Hozzáteszem, tehát a ez a műfaj sem tudta megugrani azt a lécet, hogy igazán tömegtermékké varázsolja az otthoni 3D-s tartalomfogyasztást.

Há egyébként lehet, hogy ezek is ugye befértünk arról, hogy majd lesznek visszatérő motívumok meg momentumok meg nem tudom, lehet, hogy egyébként az ARVR területen még ezek majd azért visszaköszönnek, csak más formában ugye nem 3D TV-t nézel, hanem valójában egy szemüveget veszel fel egy ami ami ott csinál neked egy 3D-s képet.

Igen, lehet így is tekinteni erre a projektre, mert ezen is gondolkoztam, hogy mindegyik terméknél, hogy mi mi lehet az evolúciója, tehát hogy miért volt szükséges ahhoz, hogy legyen nekünk 3D.

És valószínűleg emiatt, hogy hogy ugye ez a virtuális valóság meg az AR az valószínűleg így ugyanerre a az irányra vagy vízióra épít, és kvázi azt hozza, csak jobban.

Tehát, hogy lehet így is mondani, hogy a 3Dv szükséges volt ahhoz, hogy nekünk VR legyen.

Úgyhogy, úgyhogy ilyen tekintetben el tudom ezt képzelni.

Én egyébként azt mondanám, hogy a nulladik percben bukássra ítélt projektek közé sorolnám, ez lehet megosztó lesz, de a mobil tévét-t, tehát a szolgáltatói mobilt, tehát hogy hogy abban a érában, amikor már a mobilon tudunk tévét nézni, akkor van sokkal több más olyan content, amit szívesebben néznék, mint a tév, és hogy nem tudtam értelmezni ezt a projektet.

A ugye ez már egyébként nagyon korán előkerült ez a téma.

Még még nem volt 4G sem, még a 3G-s éppen a szárnyait bontogatta, és akkor olyan mobil TV technológiákkal jöttek, ami valójában nem is a a mobil szolgáltató sugározza neked a jelet, hanem ugyanúgy a Széchenyi hegyrből meg a nem tudom pécsi adótoronyból kapja a telefonod a ez a DVBM azt hiszem, vagy DNB, nem tudom már.

Digital Mobile Broadcast, aztem DMB volt.

És akkor voltak is készülékek, amik ilyen tényleg még ilyen ilyen pici kijelzővel, ilyen teljesen értelmezhetetlen méretben adtak mobilos broadcastet. viszont abból a szempontból volt bizonyos régiban lét jogosultsága, csak hát ugye ez éppen nem Magyarország, ahol például rengeteget ingáznak, vagy sokat ingáznak a az emberek, mondjuk munkában meg iskolába menet, például Dia Koreába, ott nagyon-nagyon ment a mobil TV, tehát az ott egy hatalmas siker volt, és mindenki ugye a metrón meg a meg a helyi a vagy vagy a helyi közérdekű vasúton ott ott minden mindenki ugye ezt nézte a a mobilen nézte a a tév adásokat, hogy pontosan mit, azt nem tudom, de itt ugye a a Európában meg a nyugati világban ugye inkább a a sporteseményekhez kapcsolták ezt is, hogy hogy az az egy olyan valami, amit megnézel, am meg akarsz nézni élőbe, és akkor ha éppen a strandon vagy, vagy éppen olyan helyen vagy, ahol nincs a közelben tév, akkor megnézed a mobilodon is.

Tehát azért ez sem tűnt el teljesen, meg ez sem halt meg teljesen, hiszen azt megnézed most mindegyik nagy tévszolgáltatónak Magyarországon mindegyik nagy, hát kettő maradt összesen, de mind a kettőnek van mobil applikációja, amiben tudsz live, tehát tudsz lineáris tévét-t nézni.

És ennek pont ott lehet értelme, hogy sport, hogy sport ott ül.

Tehát én például jöttem haza a Dunabogdányból a a gyerekekkel, kimentünk egy kicsit a Dunához pancsolni, és jöttünk haza vasárnap és kettő perccel lekéstem a Forma 1 rajtját, és már a már a pakoltam ki az autóba, és közben a másik kezemen ott volt a telefon, és néztem, hogy akkor most lerajtolja FPEN a Noris- és le is rajtolt.

De ilyen értelemben az, hogy sportot élőben nézzen valaki a telefonján, az teljesen egy valid dolog.

Csak ugye mi összekötjük a mobil TV-t a ahogy említetted a sport közvetítésekkel.

Sőt egyébként a a kommunikációban is mindig ez volt, tehát a a akkor a Jettel, vagy nem tudom, akkor már Jettelnek hívták-e, vagy Telenor volt-e még, de hogy akkor ugye ők is ezzel promózták, hogy nézd a meccset, nem tudom, a plázában, miközben sétálsz hazafele, vagy valami.

Tehát, hogy ők is erre építették föl, és igazából erre lett volna egy igény, hogy a a sportközvetítéseket nézzék.

Most is egyébként az M4 Sportnak nagyon gyakran nézik mobilról az adását szerintem, meg hogy ugye most a DL kapcsán ugye az RTzel promózta a az egész dolgokat, ugye a licens jogat jogokat megvették, és akkor ott nézt élőben a közvetítés.

Hát ugye az már igazából streaming a az LTL Plus ott már ott már az lekérhető, az más.

Tehát ugye az nem lineáris adás.

Tehát, hogy azzal együtt egyébként, hogy hogy nő ugye lineáris tartalomfogyasztás és mobil abszolút az minden statisztika alapján az az, ami elsődleges.

Azzal együtt Magyarországon ugye továbbra is rengeteget néznek tévét állítólag a a tévnézők, ugye a mi hallgatóink meg mi sosem nézünk tévét, mert nincs ott, nincs is otthon tév, mindenki tagadja, és ha nézi, akkor is csak a spektrumot.

Ugye ezt mindig el szokták mondani, de nem.

Tehát, hogy hogy egyébként tényleg, tehát hogy ez ez a ez a lineáris tév, ez mint nem akar kikopni.

Ezzel együtt ez a mobilos TV dolog, ez ahogy eredetileg így elképzelték, meg ami az eredeti koncepció volt, az valóban egy nagyon úgy tűnt, hogy ez egy ez egy ez egy durva bukás lesz.

És aztán végül is ezt el is engedte mindenki. a készülékgyártók a hatóság, akinek az lett volna a dolga, hogy hogy a pályázatokat írjon ki, hogy akkor most ki akar ilyen mobil TV szolgáltatást nyújtani.

És aztalán ez így meghalt mindenhon, nem csak Magyarországon egyébként, hanem egész Európában, sőt szerintem már abban a formában Ázsiában sincs, ahogy eredetileg volt.

Ugye az 5G az 5G hálózatok igazá Igen.

Ezt teljesen indifferenssé tették.

Jó, hát szerintem térjünk át a következő kategóriába.

Ez pedig az, hogy még nem temetnénk el teljesen, mert várjuk vissza kategória.

Tehát, hogy ide mit helyeznél el?

Az a technológia, amire azt mondanád, hogy nagy volt a hype-ja, nem váltotta be a reményeket, de még azért bízol benne, hogy a jövőben ebből még lesz valami.

Hát ha már most említettük a mobil TV kapcsán, akkor az 5G például az kifejezetten egy ilyen technológia szerintem, ami hát bukásnak semmiképpen nem értékelném, de mondjuk tényleg ahhoz képest, hogy mekkora hypea volt mondjuk 2018-től kezdődő, tehát amikor elkezdtek kiépülni az első hálóatok, mondjuk ahhoz képest azért ha megnézzük, hogy mit mi mit tett hozzá az életünkhöz az 5G, ugye…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A technológia nagy bukásai és beteljesületlen hype-jai (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „A technológia nagy bukásai és beteljesületlen hype-jai (weekly)”?

A HWSW podcast 63. heti adásában a technológiai világ néhány nagy bukását és beteljesületlen ígéretét idézik fel. Az adás apropóját a mesterséges intelligencia (MI) jelenlegi hype-ja adja, de szó esik más, korábban sikertelennek ítélt fogyasztói technológiai termékekről is.… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A technológia nagy bukásai és beteljesületlen hype-jai (weekly)”?

Fő témái: technológia, mesterséges intelligencia, hype.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A technológia nagy bukásai és beteljesületlen hype-jai (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 06. 13.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/a-technologia-nagy-bukasai-es-beteljesuletlen-hype-jai-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból