HWSW podcast!

Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)

· PT58M34S

Összefoglaló

Ebben a HWSW podcast adásban Kohi Tamás és Számi vendége Kánai András jövőkutató, kommunikációs szakember, sci-fi író. Az adás a technológiai fejlődéshez kapcsolódó félelmek hátterét és valószínűségeit vizsgálja, különös tekintettel a konteógyártásra. Kánai András elmeséli…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 05. 02.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Kánai András
Témák
technológiai fejlődés, jövőkutatás, sci-fi, konteó
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A kontaktó viszont azt teszik lehetővé, hogy ilyen igazi jó kis történetben mi jegyünk el, ahol van jó és rossz, ahol vannak háttér sztorik, ahol vannak mozgatók, ahol megy az egész valami felé, amit sokszor meg kell akadályznunk, hogy ne úgy legyen.

Ahogy látszik az, hogy a az emberiség elesett a a dopamin elleni harcba a mobilnet kapcsán.

Úgy itt is itt is elesik abban, hogy hogy sztorikat akarunk és történetet akarunk, és a konteok azok valójában történetek. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 61.

Végli adása így május 2-án, miután mindenki kikörhintázta magát, szétlőtt mindent a célövöldében és megevett annyi virslit és meghívott annyi sört mellé, amennyit csak bírtam ajánlison.

Engem Kohi Tamásnak hívnak és itt van velem ezúttal is Számi.

A mai adásban pedig arról fogunk beszélni, hogy miért félünk, és mitől félünk, vagy hát mitől félnek egyesek, vagy mitől félnek az emberek általában a technológiával összefüggésben, mert hát azért vannak dolgok, amiktől félünk, vagy amitől szeretnek félni egyesek.

Erről majd részletesen fog nekünk beszélni meg ennek az egésznek a hátterét részletesen megvilágítja nekünk Kánai András jövőkutató, kommunikációs szakember író.

Köszönjük szépen hogy eljöttél hozzánk.

Köszönöm a meghívást, üdvözlöm a hallgatókat.

És hát ugye ez a technológia fejlődésével együttjáró óhatatlan jelenség, ez már nagyon régóta, mondhatni évszázadok óta velünk van.

A talán már a a nyomdák megjelenésekor, de a gőzgépek megjelenésekor mindenképpen ugye amikor elkezdődtek ezek a géprombolásos mozgalmak, de amikor az elektromos áram megjelent ugye a 20. század elején nagyobb ö területeken meg elkezdődött a az áramhálózat kiépítése és és a többi és a többi.

Tehát ez mindig a ugye az 5G-nél, a wifinél ezek mind előkerülnek ezek a ezek a a parák és és próbáljuk egy kicsit megvilágítani ennek most ennek a hátterét.

Légys szíves, András, egy kicsit mesélj magadról, hogy mit csinálsz te pontosan, és egy jövőkutatónak mi dolga van ezekkel a kérdésekkel, ezekkel a problémákkal.

Ugye én, hogy én a akkor még így hívták, csillog háborúja nemzedék vagyok, tehát nekem meghatározta egy egy generációnak a gondolkodását, világnézetét, hozzáállását a jövőhöz, a technológiához, a társadalomhoz, az amit ott látott a 80-as évek elején, amikor Magyarországra bejött a a 77-es film.

Úgyhogy én én nagyon nagyon fiatal koromtól kezdve és ez a fiatal mondjuk hat éves science fictiont olvasok, tehát az egyik, hogy hogy nagyon belemerültem ebbe.

Nem filmeket nem szeretek nézni, azért nem, mert a film ott a büdzé és egyéb dolgok azért korlátozzák rendesen azt, hogy hogy az író mit talál ki. kivétel a sorozatok néha, tehát hogy a sorozatok azok azok így vissza vissza tudnak így vinni, különös az antológia sorozatok ebbe a világba, de hát a regények és a novellák, ahol az írók szabadon mint vegytisztán gondolati laborba tudnak kísérletezni, bedobni ötleteket, figurákat, technológiákat satöbbi.

És akkor én mellette egyrészt mindig mindig írtam, meg mindig találtam ki történeteket, és úgy hozta az élet, hogy volt egy könyvötletem még a a 10-es években, és abból 18 elején könyv is lett, meg egy megjelent könyv a HVG-nél a holnap történet, ahol így megnéztem azt, hogy a science fiction író különös az amerikaiak miért foglalkoznak pár dologgal többet, vagy érdekesebben, mint mint mint egész más tematikákkal.

És akkor ezeknek mi a valóságalapja?

És amikor ezzel elkezdtem foglalkozni, akkor akkor rájtem, hogy kicsit ilyen jövőkutatóvá kellett válnom, mert azt kellett megnéznem, hogyha azok a tendenciák, trendek, amiket amikor én írtam és összekerestem, azok tényleg úgy vannak, akkor akkor mit hozhat a jövő, hova megy el?

És akkor elkezdtem magamat ebben az egészben képezni, mer az alapkíváncsiságom megvolt, meg ugye nekem a foglalkozásom, ha nem névgy kártyám, az lenne ráírod a LinkedInens, hogy kreatív, tehát az megvolt, hogy én azt csinálom, hogy asszociatív módszerrel kitalálok dolgokat.

Itt itt meg úgy úgymond csak azt kellett néznem, hogy mi az alap, mi a a melyek a tények, és azok milyen irányokba vezethetnek el.

Tehát nem megmondani egyre a a tutit, hanem hogy milyen lehetőségek vannak, milyen lehetséges világok vannak egy-egy egy-egy trend kapcsán.

És ez nagyon passzol a személyiségemhez.

Tehát igazából ez ez ez úgy van benne, hogy nagyon passzol.

Rengeteget olvasok, tehát hetente nem tudom mennyi könyvet, főleg angol nyelvűeket meg meg nyilván cikkeket, meg most a mesterséges intelligencem miatt sajnos erősebben X lánykor nevé Twitter függő lettem, mivel mivel ott ott zajlik egy csomó diskurzus.

Nem csak azok, hogy most jaj milyen modellek jöttek ki, hanem az is, hogy éppen hogyan próbáljuk egy picit felokosítani ezeket az algoritmusokat és ezt a sok hibát még, amit felmutatnak, hogyan lehetne ezeket jobbá tenni, a fejlesztések.

Szóval így egy ilyen olvasó, feldolgozó és ezt megíró, illetve sok helyen előadó ember vagyok, amellett, hogy hogy reklámokat, koncepciókat találok ki különféle ügyfeleknek.

Itt itt nekem mindig érdekelt az, hogy hogy a jövőkutató az még és hogy néz ki egy napja, tehát hogy konkrétan így milyen feladatköröket tartalmaz egy jövőkutatás.

Hát ugye a legfontosabb az olvasás, tehát legfontosabb igazából az információ forrásának a kiválasztása, ami ami rendkívül nehéz, mert ahányan vagyunk, annyi vélemény van, és ugye nincsen már autoritás a világban.

Persze mondjuk olyan szinten van, hogy ami a Science magazinban, a Nature és a kiadványban megjelenik, az az nagyjából azért nevezhető annak, hogy hát átment pár emberen, de hát ugye P review Review botrányon már azért túl vagyunk, tehát azért van vannak vannak ilyen dolgok, úgyhogy úgyhogy embereket választunk ki, hogy én is és a próbálok figyelni a fjiratok meg a könyvek mellett, tehát nagyon sokat olvasok, nagyon sokat jegyzetelek, fejbe gondolkodom, és amikor eljön az ideje, ezekből a jegyzetekből ől ezekből a gondolatokból, akkor vagy előadás lesz, vagy egy vagy egy írásos anyag lesz, vagy megtartom magamnak.

Tehát nagyon-nagyon sok ilyen rendkívül sok ilyen ilyen ötletfáljom, meg ilyen ötletmorzsám van, meg meg ilyen ilyen dolgok.

És hát ami érdekes, hogy a nagyon sok olvasásba rendkívül meghatározó a múltbeli dolgok olvasása, merthogy nagyon klasszul fejlődik a technológia, meg változik a társadalom, de ami nem változik, az az ember, az embernek a reakciói meg a vágyai.

Az a két dolog, vágyre reakció, vágyreakció, ezek nagyjából még mindig leképezhetőek, és egészen addig, amíg nem lesz poszhumán ember, tehát transzhumánon túl már alig hasonlít az emberre, és esetleg más vágya és más reakciói lesznek, addig addig érdemes arra figyelni, ami eddig volt.

Tehát sokat lehet tanulni a a múltból.

Persze van egy olyan része, amit nem tudsz megtanulni.

Tehát például az most nagyon foglalkoztat, hogy a a az AI-nak az elterjedése az a görbe, ami ami egyre rövidül bizonyos technológiáknak az elterjedésekor, az most az most mennyi lesz?

És közül mennyi mikor fog Gát várogni úgy a az enterprise világba, hogy onnan a fogyasztóvilágba, és ne csak ne csak engem meg hozzán hasonló ilyen early birdöket érdekeljen?

Szóval, hogy a a múltat, sokat kell a múltat olvasni, de közben nem tudom, én most olvasom a a Palantit cég vezérigazgatójának a könyvét, ami ami nagyon érdekes megállapításokat és szempontokat mutat arról, hogy az amerikai szilícium völgy az szerinte hogyan és hol ment félre.

Szóval, szóval ezek igyekszem ilyen ilyen nagyon különböző nézőpontokat tenni, tehát a buborékomból is sokszor kijönni, vagy a vagy a világnézzetemből kijönni, és és elolvasni sok olyan olyan dolgot, ami azon kívül van, de érdekes, hogy olyan emberek írták, és akkor ezeket így építgetem be.

Tehát a nap egy kreatív embernek azért úgy van, hogy van egyrészt a ugye Mold a Moldova az író mondta, hogy egy írónak a legfontosabb testrésze a feneke, merthogy ülni kell és csinálni a dolgot.

A másik az, amikor a hagyom a a tudat alatt itt, vagy bárminek is nevezzük működni, és akkor teljesen más helyzetben.

Hirtelen bevillan valami bevásárlás közben nekem nagyon jól szoktak bevillanni dolgok, ilyen ilyen meglátások, ötletek satöbbi.

És akkor már nyomom is a telefonvonal drive-ot egy új dokumentum, hogy akkor rakjam bele.

Szóval itt seg ezen is segít a technológia, mert nem nem mindig van nálam a belegondol hallgató is, hogy mikor volt utoljárnál a papír meg tol, hogy így felíron dolgokat, mint a Calambo meg a többiek.

De hogy de hogy erre mindig készen állok, hogy hogy jönnek ilyen új dolgok, és akkor akkor eszembe jutnak, azokat leírom, és akkor utána próbálom mindig berendezni egy ilyen nagyobb egységbe.

Na és akkor hogy jönnek a képbe a konteok minden mellé?

Hát ugye gyorsan mondjuk a hallgatóknak, hogy nem nem vagy nem vagyok konteós, de hogy hogy a konteók azok azért erősödnek meg, mert hogy nincsen autoritás, ahogy mondtam.

Az utolsó ugyan a tudomány volt ugye a a vallást azt kivette az Európa másik világháború után, illetve a nyugati világ még tartotta magát 60-as évekig, de hogy de hogy ezt kivette a képletből.

Egyetlen egy autoritás maradt a tudomány, akinek amelynek elhisszük a dolgokat, mert mégis csak tényekkel próbál tényeket magyarázni, és mégis csak logikailag meg tény tény szempontjából mégis csak egy ilyen alapbásy tekinthető.

És ezt a egyrészt a világjárnya 2021-21-es világjárvány, másrészt akkor már a a technológia lehető, tehát a kommunikáció az teljesen lerombolta.

És onnantól kezdve a a minden egyes konte van legalább 20 órányi YouTube videó, van legalább 40 vagy 100 könyv, és most alacsony számokat mondtam, tehát mindenki szépen bezárhatja magát abba a buborékba, amit csak amit csak szeretne.

Nyilván itt a sokan nevetnek a laposföldeseken, gondolom.

Én azt gondolom, hogy sokan ezt nem ők se veszik komolyan, tehát hogy hogy vannak ilyen nagyon extrém dolgok, de a többi a megmagyarázhatatlanra adott válaszok, vagy az ilyen nagyon furcsa dolgok, Camptrail meg a satöbbi, azok azok tartják magunkat.

És ugyanakkor egy történelet ismernek tudnia kell, hogy ugyanakkor vannak összeesküvések.

A történelemfolyam mindig is voltak összeesküvések.

Itt az a kérdés, hogy hogy próbáljuk-e használni az okkan borotvájat, vagyis hogy a legkevesebb lépéssel jutunk el valameddig, vagy pedig rárakunk ilyen óriási nagy konte láncokat.

Most a hát most a net az az nagyon kedvez ennek, hogy hogy bármit így így kitalálj.

Ugye ennek vannak egészen káros és nyilvánvalóan rögtön elő jövő hatásai, mint péld az oltásellenesség.

Tehát hogy hogyha valaki megnézi a az egészségügynek a 21. egy történetét nagyon nehéz nem összefüggést látni a között és tudományos meglapozottságot, hogy az oltások azok segítenek.

Nyilván egy ilyen világjárvány, ami ami a ami teljesen kizökkentette a a nyugati világot, a keletét, nem tudom mennyire, de mondjuk a nyugati vagy a nyugati szerű irodai világot kizökkentette abból, amiben élt.

Az az az válaszokat kívánt, és néha nincsenek válaszáink, néha nincsenek olyan olyan dolgok, illetve most mit miért boldogabb valaki megtudja, hogy tényleg a vírus muhamból indult, nem pedig nem tudom én honnan.

Szóval ezek ezek ez az összesküvések ezek ezek mindig megint csak rólunk szólnak, hogy próbálunk próbálunk valamiféle nagyobb rendszert nézni.

Tehát, hogy igazából a a a konte hívők azok nem buták akarnak maradni, vagy van nagyon egyszerű választ, hanem hogy sokszor éppen nagyon bonyolult válaszokat adnak arra, amire lehet, hogy vagy nincs válasz, vagy egyszerű, vagy triviális válasz. azt mond, hogy a történelben nagyon-nagyon sokszor sok tudományos felfedezés, sok tudományos előreadás az véletlennek köszönhető.

Egy-egy ember gőgének, tehát nem ilyen óriási nagy a magasztos dolgoknak és nem pláne nem ilyen óriási összeesküvéseknek, hanem ilyen ilyen egyszerű dolgoknak.

Kontegók meg nagyon erősen nagyon becsomagolják. olyan, mint egy nagy karácsonyajándék, egy egy köbméteres doboz, ami ami amiben van még 600 másik doboz, és a legvégén valami olyasmi van, amire amire nem is gondoltál, de az is ilyen sejelyem sejelyem között van, meg meg csillingelők között van.

Tehát, hogy tehát, hogy most egy ilyenbe élünk.

Plusz plusz a a konteok nem mások, mint a modernkori fikciók.

Tehát, hogy itt ugye van már fanfiction, ugye abból a Twilight is fanfictionnek indult, az egész alkonyat. sorozat, de hogy a konteok is ilyen fenfixülnek, ahova hozzáteheted a magad tényét, és ilyen nagyon megkonstruált történetek egyébként.

Tehát hogyha nem úgy, ha azt mondod, hogy ebben nem hiszek, de len történetem, akkor azt mondta, hogy fú, ez érdekes, ezt lehet, hogy megnézne még filmben is, de egyébként egyébként nem említetted, hogy ugye nyilván a konteokat támogatja azt, hogy ilyen tartalombőség van, hogy nem tudom 15 órányi videót tudok nézni arról, hogy a galambok miért megfigyelő eszközök, de hogy hogyha van ez a tartalombőség, akkor feltételezem, hogy a tudomány oldaláról is meg van ez támogatva.

Tehát, hogy az emberek akkor ugyanúgy meg tudnák találni azt az információt, ami egy egyszerűbb magyarázat lenne, mégis a konteókban hisznek valamiért jobban.

Tehát, hogy mi motiválja az embert abban, hogy hogy ne higgy el azt, ami mondjuk számunkra egy megbízható forrásnak tűnő információ, és kutasson, hogy mégis miért nem igaz.

A tudomány azon a felső szinten és bármilyen tudományról van szó, azért bonyolult. azért érteni kell hozzá, azért olvas olvasni kell hozzá, el kell mélyedni a szakirodalomban, a kortársedményekben.

Az egy bonyolult dolog, ez az egyik része.

A másik az, hogy mondtam, hogy hogy amíg lesz ember, addig vágyaink, reakcióink vannak.

Az egyik vágyunk az, hogy szórakozzunk, és a szórakozáshoz szórakoztatott történetek kellenek. és egy tudományos tanulmány megjelent való az igazából nem szórakoztató úgy, tehát hogy az egy az egy ilyen az egy ilyen kocka megvan a bevezetése, absztrakt, bizonyítás, ábrág satöbbi, megvan az egésznek az ilyen szertartása gondolatilag is és formailag…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)”?

Ebben a HWSW podcast adásban Kohi Tamás és Számi vendége Kánai András jövőkutató, kommunikációs szakember, sci-fi író. Az adás a technológiai fejlődéshez kapcsolódó félelmek hátterét és valószínűségeit vizsgálja, különös tekintettel a konteógyártásra. Kánai András elmeséli… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kánai András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)”?

Fő témái: technológiai fejlődés, jövőkutatás, sci-fi, konteó.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Fehérgalléros ludditák, szevasztok! (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 05. 02.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/fehergalleros-ludditak-szevasztok-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból