HWSW podcast!

Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)

· PT50M51S

Összefoglaló

Ebben a HWSW podcast adásban Koi Tamás és Szami vendége Vince Miklós építészeti újságíró, aki a nagy tech cégek (Microsoft, Amazon) északi-amerikai központjait mutatja be. A beszélgetés középpontjában az épületek belső elrendezése, a technológiai megoldások és a dolgozói élmény…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 09. 19.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Vince Miklós
Témák
építészet, tech cégek, irodaházak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha megkérsz az utcán 100 embert, hogy rajzoljon neked házat, mit rajzol egy dobozt meg rajta egy alakú tetőt?

Ha írod a házat kérdez, akkor rajzol egy dobozt, mert ugye annak lapos teteje van.

Azt azt azért így emberek szokták érezni.

Mindenféle olyan olyan technológiaúat tettek be az épületbe, amiket korábban ilyen nagy méretben szerintem sehol nem láttunk. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 69. weekly adása.

Engem Koi Tamásnak hívnak, és itt van velem a stúdióban Szá ismét.

Szia Számi! >> Sziasztok! >> Így a nyár végén már mindenki ráír, mindenki be tud jönni, hál Istennek.

És mindjárt kezdeném egy személyes élménnyel még a nyár elejéről. sikerült eljutnom Seattlebe, ugye Washington államba, Észak-Amerika északi, egyik legészakibb államába, ugye olyan cégek működnek többek között, olyan cégek központjai találhatók, mint a a Microsoft, az Amazon, vagy éppen a a T-mobile USA.

A itt ugye ezek főleg a szattöli kővárosokban, vagy a kővárosi agglomerációs részekben vannak ezek a virodak komplexumok.

És hát most neked szegeznék gyorsan számít egy kérdést, hogy szerinted Microsoftnak hány irodaépülete van Seatt mellett Redmondban?

Ugye ez a Microsoft főközállás, de csak ott >> hát ott ez csak Redmond.

Tehát a redmondi kampusz az hány irodából áll?

Hét hét irodaház. >> Ah hát egy kicsit kicsit több kicsit több 131 iroda épülete van a mázatnak mind külön számoltam? >> Nem nem.

Hát én 47000-en dolgoznak ott egyébként ebbe a kampuszba.

És egyébként ugye azért ilyen sajátos a a dolog, mert hogy nem építkeznek nagyon magasra Redmondban. ugye egy ilyen kővárosi részről van szó, nem egy ilyen ilyen belvárosi felhőkarcolós, nem tudom milyen, vagy egy ilyen megalomán hák-s sztori, hanem hanem ott ott több kisebb irodaépület van, és bizony az van, hogy hogy ilyen négy-öt emeletnél magasabb épület nincsen.

Úgyhogy aki egyébként most már sejthetitek, hogy hogy ma egy kicsit ebbe az irányba fogunk elmenni ezzel az adással, hogy elmenünk ilyen építészeti és és főhadiszállásokkal és nem tudom mikel kapcsolatos ilyen iroda csodákkal kapcsolatos beszélgetés irányába.

És ehhez egyébként egy egy újságíró kollégát, egy szakértőt, a cé szakértőjét hívtuk el a 24.hu-tól Vince Miklóst, aki csengeri podmaninski és virág fémhadíjas kulturális ép építészeti újságíró.

Pontosan ez van a te bemutatásodba írva.

De akkor beszélj egy kicsit magadról, hogy ez a téma ezt hogy érintett meg téged, és és hogy dolgozod fel ezeket a ezeket a sztorikat.

Fogalmazzunk úgy, hogy én én én azt gondolom, hogy az ipítészet az értünk van, és én nagyon-nagyon szeretek azzal foglalkozni, hogyha meglátok egy házat, akkor az az milyen milyen módon fogja annak a javát szolgálni, aki aki benne él, vagy benne dolgozik, hogy irodaházról van szó.

És mindig is nagyon nagyon érdekelt az a az a világ, ami a fala között van, mert kívülről nyilván az ember lát valamit.

De onnan, hogy onnan, hogy belépünk, én én én én nagyon-nagyon szeretem feltérképezni azt, hogy hogy ezek a ezek a belső rendszerek hogy állnak össze, hogyan hogyan mozognak emberek egy épületen belül, hogyan használják ki azt minél teljesebben, hogyan tud egy építész vagy egy belsőépítészt vagy bárki tenni azért, hogy ez minél gördülik egyebben működjön.

Hogyan lehessen megúszni azt, hogy emberek 15 percet sétáljanak, hogy megkérdezzék a kollégát? hogy figyelj, nem tudom te erről a gondról mit gondolsz, hogyha egyszer mondjuk pont chaten nem érs és és szeretném látni azt, hogy ezek az irodahányak lassan olyan irányba indulnak el, ahol nem az van, hogy a az XYC kibérel egy irodat, beköltözik úgy, ahogy van, és akkor elkezdi használni a a az egyszerű nagy tereket, és nem gondol arra, hogy ez hogyan lehetne hozzájuk még még jobban alkalmazkodni. eldobható eszetként tekintenek rá >> eldobható eszetként tekintenek sokszor rán nagyon-nagyon sokan nem teszik meg azt hogy hogy hogy a munkások dolgozók fejével gondolkodjanak egyre több igen.

És tök jó egyébként így így tényleg irodákba be seedni vendégként.

Most bejöttem hozzátok, nyilván körülnéztem.

Ennyit állítottam meg eddig, de de hogy hogy nagyon nagyon meglepőményeket láttam a világ különböző részein, hogy hogy hogy még mégis hogy lesz néhol konkrétan család egy egy workgroupból, egy egy bármilyen kis cégből, vagy akár akár nagy cégnél ilyen ilyen tök jó kpániák alakulnak ki. és hogy ez vajon mitől lehet, a színek, a terek, az, hogy kegyelmesebb a szék, az, hogy több a fény, az, hogy virág van, az, hogy sportkártyát adnak, az, hogy a földszinten van három futógép meg két boxgép, és akkor vagy húzz, vagy összeversz valami valami dolgot, hogyha nagyon rosszul sikerült egy projekt.

Baromi érdekes szerintem >> ma erről is fogunk beszélni szerintem >> mindenképpen szerintem.

És még itt az adás elején ragadjuk meg a pillanatot arra, hogy osszuk meg a közönséget.

Ez kicsit talán a Craftinak a területe lehet, de hogy hogy van egy közös metszet, az pedig az, hogy hogy home office.

Tehát, hogy a home office ugye egyre nagyobb egy ilyen nagyon megosztó téma szerintem, mert vannak, akik azt mondják, hogy homeoffice nélkül nincs munka, vannak, akik azt mondják, hogy az irodák még mindig szerves részét képezik ugye a közös munkának, közös gondolkodásnak.

Ugye látszódik is itt a nagy tech cégeknél, hogy milyen megoldásokkal dolgoznak még mindig.

Tehát, hogy alapvetően mennyire látod azt, Miklós, hogy itt a homeice m idejében van-e még jelentősége az irodaházaknak? >> Azért egy cég méretétől is függ.

Tehát mondjuk egy Microsoft, akinek nyilván nem egy városban, nem egy országban van irodája, hanem mondok egy hasonlított számot, 79 országban x embert foglalkoztatnak, ott ott nyilván lehet az, hogy emberek különböző országokban élve dolgoznak együtt, és és nekik lehet, hogy egy kicsit kevésbé számít az, hogy hogy ők a ők a saját 8 millió Ft-os workstationnél ülnek a penthous otthon, vagy éppen egy irodaházban próbálnak meg egymás mellett eljöggélni.

De de nyilván van értelme annak, hogy egy egy techcég vagy bármilyen nagyobb vállalat egy egy közös térben működjön.

Nyilván néztünk erre konkrét példákat, hogyha valaki mondjuk nem tudom én customer supportot csinál, merthogy nyilván nagyon sok ilyen ember van.

És sokkal szívesebben tenném ezt a saját nappalimból, mint mint egy olyan irodaházban, ahol ahol nagyon rosszak a fények. vannak ezek az ezek az igazi vakítófényű migrén kelesztől lempek.

Kispárda meg kávé meg minden sokkal jobb.

Tehát tényleg a a az adott esetet kell nézni.

Én egyébként nem vagyok a homeofice ellen, sőt én én azt gondolom, hogy hogy olyan helyen nem szívesen dolgoznék, ahol nincsen office, de nyilván újságíróként ez ez barra más. íróként, művészként bármiként kreatívként lehet, hogy hogy sokszor inspiratívabb az, hogy hogy otthonba ide kell kell a teamwork, kell az, hogy hetente egyszer összeüljünk, kétszer, háromszor, és megbeszéljük, hogy én így gondolom, én meg így és akkor kicsit összeveszünk, kicsit kibékülünk, vagy éppen tökre egyetértünk.

Kell, hogy legyen mindenkinek egy szóos TV otthon, amin egész nap látjuk egymást. >> Az is egy megoldás >> néha, legalább egy heti meetingre.

Szerintem kezdjük meg a túránkat a silicium völgyből.

Igen. >> A garázsok otthona, úgymond.

Ugye Budapestnél ugye kilencszer 10szer nagyobb helyről van szó, mégis egyébként 38 Fortune 500-as vállalat van, ugye ott, és nagyon sok sztori onnan indul.

Mi ennek az oka, hogy a nagyon sok techcég onnan kezdődik, onnan indul el.

Ugye azt hiszem, hogy beszéltünk is előzőleg erről, hogy hogy talán az egyetemek közelsége is ugye a tudásbázisod szerepet játszik.

Tamás, szerinted mi az oka annak, hogy szilícium vagy? >> Jó az idők, szépek a lányok, nem tudom.

Tehát ká kávé ezt tudom elképzelni, de tényleg, tehát hogy Kaliforniáról beszélünk, egész évben nyár van szinte.

Jó az ott a tenger, el lehet menni szörfőzni, hogyha kemény munkába kimerülsz.

Ö meg ugye hát ö ezek ezek a kampuszok ezek tényleg olyanok vagy vagy nem is tudom ezek a helyek ezek olyanok voltak, hogy így így meg ezek a ezek a kisvárosok vagy az ottani agglomerációs város Paulo Altó a Santa Clara sorolhatnám ugye az ottani ilyen ilyen BR area környéki településeket, kis településeket, ezek ugye pár órányi autózással, maximum pár órányi de lehet, hogy inkább 10 perc negyed órányi autózással elérhetők.

Tehát itt az infrastruktúra is jó.

Úgyhogy így ezt ezt tudom nagyjából elképzelni. >> És talán mégsem egy 25 milliós nagyváros közepén kell céget alapítani. >> Igen. >> Mert jel ingatlanárak meg mindenféle egyéb egyéb dolgok vannak.

Meg hát nyilván az oktatás könny az egyetemeken az az kitermelte annyi embert, akik úgy gondolták, hogy ők ott azonnal akkor még egy kicsit békésebb környéken kezdenek neki.

Nyilván most azért eléggé elharapozott ez a helyzet.

Tényleg 10 és fél Budapest konkrétan.

És és egy egészen más világ nyilván, mint a 80-as évek végén volt.

Szerintem még az előző már amiről beszéltünk, hogy nekem az előző munkaim volt olyan, hogy hogy az irodában láttuk a New York irodábal egész nap egymást egy rohadt nagy tévén, és ezért mondtam azt, hogy át tudtunk New Yorkba köszönni.

Ők visszaköszöntek, odaálltak a tévéhez, belakiabáltak, hogy Józsi, figyelj, mindjárt nem tudom, tudunk erről beszélni?

Ja, persze, igen, mindjárt jövök.

Tehát, hogy hogy egy ilyen élőkapcsolat volt köztünk, és szerintem baromi hasznos lehet mondjuk akár a nagy tech cégeknél is, hogy hogy tényleg így így egy ilyen egy ilyen dimenzió kapunk kábé így át átkiáltasz. >> Ühüm.

Ez abszolút nyilván a nagyobb cégek privilégiuma.

És ugye itt most azért is hoztuk fel silicium völgyöt, mert ugye a nagy tech kampuszok, hogyha lehet így mondani, azok ugye ott jelennek meg, mint státuszimbólumok.

Miért hívják ezeket egyáltalán kampuszoknak?

Hát nyilván két két nagyobb van.

Az egyik ugye az, hogy hogy ők ő ők annyi épületet emelnek egymás mellé, ami kábé egy ilyen kampusszerű kisvárost hoz össze.

Nyilván Magyarországon nem annyira látunk erre példákat, de mondjuk, hogyha megnézed a Műeggyetemnek a kampuszát, vagy az LT-nek a Rákóci híd és Petőfi Hí közti kampuszá, tudja mi részben infópark, részben pedig egyetemi kampusz, hogyha tényleg így sétálgatsz, kispad, ilyen épület, olyan épület, kicsi, nagy, ugye templomban irodaházak vannak, és egy ilyen egy ilyen város a városban módon működik.

Ugye Amerikában azért ez egy kicsit kicsit máshogy működik.

Ö uszoda, ilyen sportpálya, olyan sportpálya, ilyen fedett létesítmény, itt egy színház, ott egy színpad, itt minden pénteken standup comedy, ott koncertek vannak. >> Hát mert ugy ez saját oktatási intézmények ismények vannak, képzőhely >> gyereket le tudod tenni az iroda mellett az óvodába iskolába.

Tehát ugyanek, mint amit egyébként Magyarországon csinált rengeteg cég a két világháború között, hogy egy egész kis világot alakít ki magának.

Óbvodai gázgyár, ugye mellettem most a Graffisoft Park, az is egy pont ilyen kis világ volt.

Hentes, óvoda, iskola, lakóház, iroda, tök jó volt 100 éve.

És ezt így tovább tovább vitték a a jelenlegi korba az amerikaiak és és nyilván hát kampusz. >> És egyébként bocs, hozzáteszem, hogy itt már olyan szinten emelkedett ez a sztori, hogy így a májusi májusi történet, hogy a a SpaceX alkalmazottai létrehoztak Texasban egy saját várost Starbase néven.

És és az tehát ugye ugye Frank ugyanezt az elvet követi, csak már várossá szerveződtek, tehát mer már a kampuszon is túlmutat ez az egész sztori. egy ilyen egy ilyen helyi helyi sztori lett ebből, vagy egy ilyen egy ilyen település lett, gyakorlatilag településen nőtte ki magát jog >> igazából minden minden kampusz egy város valahol, csak nyilván jogilag nem úgy hívják, de hogy hogy ez ez a lépés ez tényleg elkövetkezhet nyilván bármelyik másik cégnél is, ahol 10-2-30000 ember mozog egy légtérben, és egyébként a közelben is élnek, azért azt nem hiszem, hogy valaki mondjuk az Apple Campuson lakik 1900 lakásban, oda oda még azért azért valószínűleg azért azért el kell jutni az emberek jó részének, de eljöhet az, hogy a völgyben megjelennek ilyen zárt lakóparkok a a különböző cégek iradin mellett, és mondjuk ott dolgozol, addig ott nem tudom, lakhatást kapsz kedvezményesen egyre nagyobb számban.

Ez gyakorlatilag egyébként itt az lett volna a második kérdésem, hogy akkor lehet-e létrehozni mesterségesen egy új ilyen kampuszokat vagy különböző szilíciumvölgyhöz hasonló területeket?

De akkor valahol megválaszoltátok ezt a kérdést, hogy tulajdonképpen igen. >> Hát mondjuk azt, hogy mekkora bankszemlet az egyetlen gátja annak, hogy létrehozza ilyeneket.

Szerintem nyilván bárki felhúzhat 3000 lakóházat meg meg 120 irodaházat, mert miért ne hely van neki?

Ugye az, hogy meg kell felelni közben néhány ilyen állami meg környéki törvénynek, az most más kérdés, de hogy ezeket megoldják fényesen.

Ugye pont mondtad is a Microsoftnak a kampuszát, hogy alacsony épületeket engedélyeznek, és nem nem akarják azt, hogy ezek ilyen törony épületek legyenek.

Ezt rengeteg techcégnél látjuk, hogy azt mondta nekik az állam vagy a város, hogy figyeljetek, 22 m magasakhek, mert egyszer a fák magasságán nem kéne túlnyúlni, és akkor ez így be fog szépen idomulni a környezetébe.

Nem lesz zavaró, nem lesz az érzésed, hogy menheten közepén vagy nem tudom 30-50 év múlva sem.

És egyébként el lehet tök jól jellegélni, meg sokkal jobb lesz egyébként az embernek attól a közérzete, hogy négy-öt emeles emeletes házakban dolgozik, minthogy mintogy tornyokban 100 emeleten liftezik fölle, merthogy éppen nem tudom, föl kell menni a HR-re. >> És és akkor most hozná be egyébként azt a meglepit, ami nem volt benne az adásben számi számára meglepíti, hogy a Kína kínaiak és egyébként ez a jelenség létezett már szerintem a 20. században és ez a gyárvárosi jelenége talán >>…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)”?

Ebben a HWSW podcast adásban Koi Tamás és Szami vendége Vince Miklós építészeti újságíró, aki a nagy tech cégek (Microsoft, Amazon) északi-amerikai központjait mutatja be. A beszélgetés középpontjában az épületek belső elrendezése, a technológiai megoldások és a dolgozói élmény… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vince Miklós.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)”?

Fő témái: építészet, tech cégek, irodaházak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Garázsoktól az űrhajókig - a tech cégek otthonai (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 09. 19.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/garazsoktol-az-urhajokig-a-tech-cegek-otthonai-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból