HWSW podcast!

Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)

· PT56M36S

Összefoglaló

Az AI térnyerése komoly kihívások elé állítja a kreatív iparágakat, különösen a zeneipart. A generatív AI által alkotott tartalmak kereskedelmi felhasználása kapcsán felmerül a jogdíj fizetésének kérdése, hogy az emberi alkotásokkal azonos feltételeket biztosítsanak.…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 10. 31.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Szinger András
Témák
ai, zeneipar, generatív ai, szerzői jogok, kreatív ipar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Na most innentől kezdve, hogyha kivesszük az embert a képletből, akkor hogyan vonatkoztatható rá a szerzőjogrendszer, vagy erre az egész mechanizmusra? >> Igen, hát ha kivesszük az embert a képletből, akkor sehogy.

Tehát a szerzőjognak az alapvetése az, hogy szerző az a természetes személy ember, aki a művet megalkotta. [zene] >> Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 72. weekly adulása.

Engem KI Tamásnak hívnak, és itt van ezúttal is velem a stúdióban Számi. >> Sziasztok! >> Szia Számi.

És ebben az adásban arról fogunk beszélni, hogy a kreatív ipar számára a mesterséges intelligencia milyen kihívásokat jelent.

Egész pontosan a zene iipar számára.

És itt ugye gondolhatunk már a a am kezdhetünk onnan, hogy a hogy a szerzői jog kezeli a mesterséges intelligencia jelenséget akár Magyarországon, akár globálisan, vagy a szerzők hogyan kezelik maguk a mesterséges intelligencia jelenséget, vagy a mesterséges intelligencia egyáltalán lehet-e például szerző?

Ez az egyik legfontosabb kérdése ennek a a problémakörnek szerintem.

És aki pedig meg fogja nekünk szakérteni ezt a témát, vagy segít nekünk kikogozni ezeket a szálakat, az Dr.

Szinger András, az Artisus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, Aszem ez a teljes neve, főigazgatója.

Köszönjük szépen András, hogy eljöttél hozzánk ebben az adásba. >> Szervusztok, üdvözlöm a hallgatókat.

Mártább azt sztuk ilyenkor kérni, hogy mutassa be magát a az interjú al, de most egy kicsit annyival eltérnénk ettől, hogy szerintem inkább a az Artisusnak a tevékenységére fókuszáljunk, hogy mit is csinál ez az Artisus magyar szerzői Jogvédő Iroda egyesület, mert nagyon soknak a fejében szerintem erről hát meglehetősen téves, de legalábbis kuszai információk vannak. >> Hát vágjunk akkor ebben rendet.

Az Artisus az a magyar szerzőknek a szerző jogkezelő szervezete.

Szerzők találták ki és hozták létre 1907-ben néhány külföldi előzmény után.

Egyszerűen abból a felismerésből kiindulva, hogy vannak olyan léteznek olyan szerzőjogok, már 1907-ben is léteztek, amik ugyan benne vannak a törvénybe és a a szerzőnek bizonyos körülmények között jogokat meg bevételt biztosítanak, de a gyakorlatban ezeket egyenként a szerzők nem tudják képviselni, nem tudják érvényesíteni, és ezért kitalálták azt, hogyha viszont összeállnak és valamilyen szervezetet létrehoznak, akkor az közösen már tudja kezelni ezeket a jogokat.

Innen is van a mi elnevezésünk, hogy közös jogkezelő szervezet.

Ez a világszerte kialakult ennek a felismerésnek a nyomán, és az Articius mára gyakorlatilag az összes olyan területen mozog, ahol a zeneműveket előadják nyilvánosan, vagy valamilyen nyilvános platformon megjelennek.

Ezek a túlnyomó többségben valamilyen gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak egyébként, tehát valamilyen szolgáltatásba vagy valamilyen termékbe beépülve.

Itt gyakorlatilag a hangfelvételek kiadásától, terjesztésétől elkezdve a rádiós tévés sugárzáson át az újabb technológiák, műhold és az online.

És hát most ugye ez az AI kérdés, ami amiről majd fogunk részletesebben beszélni.

Szóval ezeken a területeken az Artisus a vonatkozó jogszabályi környezetnek megfelelő jogdíjat szed be, és azt a beszedett jogdíjat azt az általunk képviselt szerzőknek a a akarata, döntése, előírása nyomán felosztjuk és kifizetjük nekik.

Igen, általában a a hallgatók többsége, akik ugye nem szerzőként vesznek részt ebben a konstrukcióban, ők ugye azt látják, és amiatt szokott lenni ugye a felháborodás, hogy hogy mondjuk akár üres hordozói díjat, akár más díjakat fizetnek ugye emiatt.

És hogy általában ez szokott lenni így a számukra így ez a szálka ebben a történetben, de nyilván ugye ahogy említetted, itt a a szerzők felé való elszámolásban segítetek ti tulajdonképpen. >> Hát annyira segítünk, hogy mit csináljuk.

Tehát gyakorlatilag a arra vagyunk megbízva a szerzők által, hogy a beszedett jogdíjat ezt megfelelően részletes szabályok szerint osszuk föl, aminek az alapja az az egyszerű gondolat, hogy akinek a művét játsszák és másolják és előadják és lemezre veszik, az kapja meg lehetőleg azt a jobb díjat, ami ennek a felhasználásnak az ellenértéke.

És akkor még egy technikai részlet ugye azzal a Tisus működésével kapcsolatban, hogy ha jól tudom, akkor ezt a jogdíjat azt nem ti állapítjátok meg hassraütőszerűen, hanem ezt egy részben a szerzők, részben minisztérium a ugye a a felettes szerv, aki megállapítja. >> Igen, van egy állami jóváhagyás, tehát nekünk minden évben a tarifáinkat egy általos szerzősi feltétel rendszerbe kell foglalni, és azt be kell nyújtani állami jóváhagyásra. egy eléggé jól leszabályozott hosszadalmas bonyolult eljárásban a szellemi tulajdon nemzeti hivatala azt a díszabást, ezt megvitatja a befizetők, felhasználóknak a képviseletével legnagyobb felhasználókkal, és az ő véleményük ket is figyelembe véve javaslatot tesz arra, hogy ezeket a díjakat az igazságügy miniszter jóvá hagyja é vagy sem, vagy kell-e bennünk valamit módosítani.

És akkor ezt követően az igazságügyminiszter dönt.

És nyilván nekünk az a jól felfogott érdekünk, hogy mi olyan díjakat terjszünk be jóváhagyásra, amiket azért előtte mi már igyekszünk megfuttatni a piacon, mert akkor működik jól ez a rendszer, hogyha valahol a felhasználó is elfogadja, és együtt tud ezzel élni, megérti, hogy miért kell ezeket fizetni, belefér az üzletébe és valahol a szerzők is úgy érzik, hogy megfelelket kapnak a a műveiknek a felhasználásáért.

Szerintem rátérve itt ugye az adás témájára, itt ugye azért érdekes ez a dolog most, hogy beszélünk a szerzői joggról és ugye a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, merthogy talán egyébként, hogyha visszatekintek, akkor a a szerzői jogok kapcsán a kalózkodás volt az egyik nagy olyan súlyos kérdés, vagy vagy téma, amit ugye meg kellett válaszolni, ki kellett találni annak a kezelését.

És most gyakorlatilag az AI-nál ugyan vagyunk, hogy 1000 kérdés van arról, hogy akkor ezt hogyan kezeljük, miként kezeljük, milyen mértékben kezeljük, hogy hogy megint egy ilyen nagyon érdekes helyzetbe kerülünk, hogy itt nagyon sok eldöntő kérdés van.

Egyrészt szerintem kezdjük ott a beszélgetést, hogy mennyire tartod súlyos fenyegetésnek most az AI térnyerését a a zenében.

Tehát, hogy látszódnak már akár negatív hatásai a zene iparra, vagy vagy még korai erről erről megállapítást tenni? konkrét külföldi példát tudok mondani.

Egzotikus például ez Brazíliából származik, ahol biztos van máshol is, de hogy Brazíliában konkrétan azt jelezte a a brazil kollégám, akivel szoktunk ilyen nemzetközi konferenciákon találkozni, hogy ott már egy tömeges jellegű felhasználása van az AI-nak a piacon, és hát nyilván majd beszélünk erről részletesebben, de hogy azzal is jár, hogy akkor viszont a jogdíjak csökkennek.

Tehát én azt gondolom, visszatérve a kérdésedre, hogy szerintem ez egy nagyon jelentős változás, és próbálom lehántani magamról azt, hogy mindig amikor valakinek a saját életében történik valami változás, amit ő él meg, azt nyilván azt azt felnagyítva látja.

És egyébként a szerzőjognak az evolúcióját azt nagyon könnyen úgy le lehet rajzolni, hogy ez a technikai evolúcióval kézen fogva párhuzamosan megy.

Tehát amikor valamilyen technikai új újítás megjelent, ami segítette vagy új módon tette lehetővé a kultúrának a fogyasztását, a műveknek a közönséghez juttatását, akkor arra mindig reagálnia kellett a szerző jognak.

Mert ugye azt a kiindulópontot, hogy a műv felhasználás nekem engedélyeznem kell, és azért jogdíj jár.

Ez egy ilyen nagyon általános mondat.

Na de akkor beszéljük meg, hogy felhasználás-e az, hogy egy ilyen izé, egy ilyen bakelit lemezre karcolnak hullámokat.

Hát az akkor ugye jött egy nemzetközi egyezmény, ami azt mondta, hogy igen, az bizony fel, akkor jött, hogy de ja, akkor ilyen herhullámokon majd megy a zene, nincs ott a szerző, mi köze van hozzá, akkor azt is meg kellett mondani, hogy de akkor az is, akkor műhold satöbbi satöbbi, internet és akkor most itt az AI és azt is mondhatjuk egyébként a kalózkodásra, hogy utaltál, hogy ugye a falcsere volt az egyik slágere mondjuk a 90-es évek második felvégétől indulóan a a ennek az egész szerzőjogi vitának vagy vagy környezetnek, és ott is azt lehetett mondani, hogy a szerzők ott sokszor azzal vádolják, hogy akadályozza a technológiai fejlődést, miközben ha picit belegondolunk, ez pont fordítva van, mert szerintem sose lett volna igénye a Bit Torrent technológia kialakítására akkor, hogyha ne lett nem lettek volna nagy amerikai perek, amik a fácserének a korábbi evolúciós lépéseit mind jogi eljárás alá vonták, és akkor ugye először a Nepster környékén, jaj, hát van központi szerver, meg van index indexállomány, akkor akkor emiatt akkor ez jogsértő, akkor kivették a központi szervert, az satöbbi, satöbbi.

És a végén ott tartunk, hogy a Bitorrent már gyakorlatilag azonosíthatatlan darabkákat tárol, de de a technikai fejlődés az valahol mégis csak annak köszönhetően jött ebbe a speciális iparákba, hogy hogy volt, amit ki kellett védeni. >> Ugye mondtad, hogy mindig voltak kihívásai ennek a ennek a szakmának vagy ennek a területnek a szerzőjognak úgy általában véve, nem csak a a zenejogosításnak.

Ö viszont ugye az erre azt mondják sokan szakértőknek meg, mi is azt látjuk ugye, akik benne élnek és használják ezeket a szolgáltatásokat, hogy egy rendkívül hirtelen berobbanó, gyakorlatilag a semmiből előkerülő technológiai innováció volt, ami még ugye most is nagyon komoly fejlődési évet ír le, tehát egyre jobbak azok a azok a megoldások, akár szöveget generálunk vele, akár képet, akár bármilyen audiovizuális tartalmat, amelyek elérhetők a nagyközönség számára. arra, hogy erre a hirtelenségre hogyan tudott felkészülni, vagy hogyan tudott reagálni az a szakma.

Tehát mondjuk arra konkrétan, hogy egy sunó az mondjuk nem tudom, szerintem három évvel ezelőtt még nem is létezett konkrétan, mint szolgáltatás, nem tudom pontosan mikor indult el.

Most meg ugye 10 millió számra generálnak hallgatható zeneszámokat vele felhasználók.

Hát azt látjuk, hogy egyébként, hogyha az előbb általam említett ilyen technikai evolúciót mondjuk ilyen ilyen függvénynek vagy valami hullámgörbének ábrázolnánk, akkor mostanában ezek egyre hegyesebbek ezek a hullámok, tehát egyre rövidebb idő alatt jönnek ezek a technikai technológiai lépések vagy fejlesztések.

És hát ugye az AI-ról egyébként nagyon régóta beszélünk, mert már a Spielbergnek az AI című filme az nem tudom talán 90 valahányas, tehát maga a, hogy is mondjam, a az elképzelés az benne van a levegőben, de valóban a konkrét szolgáltatások, amik már a zeneipart is érintik, azok nem olyan nem olyan régiek.

Hát ahhoz, hogy arról beszéljünk, hogy ez hogyan érintette a zeneipart, vagy vagy hogy tudtunk erre felkészülni, azt hiszem talán volt egy ilyen elem a kérdésedben.

Talán arról érdemes először beszélni, hogy egyáltalán az által előállított generáltartalom a szerzőjogi értelemben véve micsoda, hogyha mehetünk ebbe az irányba, akkor >> abszolút abszolút.

Ezt fel is akartam tenni ezt a kérdést, hogy lehet-e a gép, >> mert az a kályha ugye, hogy >> Igen, Igen, igen, hogy lehet lehet-e a gépszerző így ez kapásból itt felmerül egy ilyen probléma, hogy eddig megszoktuk, hogy húsvéremberekre van írva ez a jogszabály, vagy vannak megírva ezek a jogszabályok.

Ugye van egy ember a aki a folyamatban kulcszerepet játszik, és aztán az ő művét terjesztik a különböző platformok, vagy a különböző médiumok.

Na most innentől kezdve, hogyha kivesszük az embert a képletből, akkor hogyan vonatkoztatható rá a szerzőjogrendszer, vagy erre az egész mechanizmusra? >> Igen, hát ha kivesszük az embert a képletből, akkor sehogy.

Tehát a szerzőjognak az alapvetése az, hogy szerző az a természetes személy ember, aki a művet megalkotta.

Most nyilván a kezdeti időszakban ez úgy nézett ki, mondjuk a zenénél, hogy aki leült a Kotta papír mellé és rajzolgatott rá, meg a zongorával, meg aztán a különböző technikai eszközök ezt segítették, és ugye már a fotózás kapcsán is fölmerült néha-néha, hogy tulajdonképpen egy exponáló gomb megnyomása az az hogyan és miért teszi szerzővé az embert, de ott azért még el lehetett azt képzelni, hogy azért egy művész fotó elképzítéséhez, amit a szerzők véd, ahhoz ott kreatív döntéseket kell meghozni.

Ott ott ugye lehet játszani rengetegféle beállítással a kamerán, fényképezőgépen, a blendétől a rekeszik, záridő, a képivágás, a fókusz satöbbi, és az, hogy hogyan és mikor exponálok, meg még az utómunka.

Tehát ott azért van egy nagyon nagy kreatív tér, amin belül az az egyéni eredeti jelleg, ami a szerzőjognak a a beszámítási pontja, az megfogható.

Na de az AI-nál, hogyha az egy ténylegesen egy generatív mesterséges intelligencia által generált tartalom, és itt most nagyon figyelek arra, hogy sose mondjam azt, hogy mű, akkor valóban azt tudjuk mondani, hogy ha ez egy tisztán generatív tartalom, akkor azt nem védi a szerzőjog. ami egy nagyon veszélyes megállapítás abból a szempontból, hogy viszont a ezek a ezek az outputok, ezek a ezek a produktumok már nagyon tudnak hasonlítani azokra a tartalmakra, amik viszont művek, mert ember alkotta őket és egyen eredeti jellegűek. hogy mondjak egy példát.

Ugye az említett zenei AI-al én is készítettem tavaly májusban egy ilyen generált zeneszámot.

Volt egy konferenciája az európai jogkezelőknek a szövetségének, és ott volt egy panelbeszélgetés az AI-ról, amit nekem kellett moderálni.

És akkor a végén én lejátszottam, vagy megkértem a technikusokat, hogy amikor vége van a panelnak, akkor tolják be jó nagy hangerővel ezt a számot. és közben kivetítettem a szövegét.

Azt gyakorlatilag egy pár szavas prompból generálta a szolgáltatás.

Én azt kértem, hogy hogy generáljon egy ilyen stadion rock zsánerű valamit, ami a szerzőjog és az AI konfliktusáról szól.

És akkor megszületett a Strings of Algorithm című sláger gyanús produktum.

És azt amikor eljátszottam, egy komplett érthető szöveg.

Ö adott esetben még kisebb ilyen fricskákkal vagy ilyen fineszekkel benne.

Ö de azért elég magától értetődő.

És mögé egy ilyen nem tudom én valahol a nem tudom Gazen Rosis…

Említett entitások

Témák

  • ai
  • zeneipar
  • generatív ai
  • szerzői jogok
  • kreatív ipar

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)”?

Az AI térnyerése komoly kihívások elé állítja a kreatív iparágakat, különösen a zeneipart. A generatív AI által alkotott tartalmak kereskedelmi felhasználása kapcsán felmerül a jogdíj fizetésének kérdése, hogy az emberi alkotásokkal azonos feltételeket biztosítsanak.… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Szinger András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)”?

Fő témái: ai, zeneipar, generatív ai, szerzői jogok, kreatív ipar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ha nem vigyázunk, megeszi a zeneipart az AI (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 10. 31.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/ha-nem-vigyazunk-megeszi-a-zeneipart-az-ai-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból