HWSW podcast!

Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)

· PT35M27S

Összefoglaló

A HWSW podcast 62. heti adásában Koi Tamás és Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője beszélgetnek a kiberbűnözők pénzügyi szokásairól. Kiderül, hogy a bűnözők egyre inkább üzleti szemlélettel fektetik be illegálisan szerzett vagyonukat, gyakran valós…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 05. 30.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Szappanos Gábor, Koi Tamás
Témák
kiberbiztonság, kiberbűnözés, pénzügyek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Érdekes módon vannak arra a vonatkozó tanácsok, hogy hogyan, milyen módon kell becsomagolni aranyat készp és elásni a kertben ahhoz, hogy a hatóságok ne találják meg és ne is romoljon meg a pénz a a szó fizikai értelmében, és nem a az árfolyam értelmében.

És akkor ugye vannak azok az esetek, amikről már itt beszéltünk egy kicsit, vagy érintettünk korábban, amikor mondjuk egy bűnözőt a a saját exhibicionalizmusa buktat le. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 62. weekly adása.

Engem Koi Tamásnak hívnak, és ebben az adásban egy nagyon érdekes témával fogunk foglalkozni.

Kíber bűnözők pénztárcájában vagy zsebében fogunk kutakodni, akik azért azért elég jó eleszt el vannak eresztve, elég sok pénzük van.

Ugye ezt nagyon sokféle sokféle kutatás már bizonyítja, vagy sokféle kutatásból kiderült, hogy hogy ugye ezek a bűnözők, ezek óriási pénzeket akasztanak egy-egy akció során.

És hát ugye az embereknek van egy képük arról, hogy mi mire költenék a pénzüket, hogyha ha a milliárdosok lennének.

Ugye nálam is mindig ugye ez a klasszikus ez a lottó kép bejön, hogy mi lenne, ha nyernék a lottón.

Hát nyilván előkelőhelyen van a beszerzési listán, például egy Porsche 911 Turbo S, de hogy nem csak menő autókról, hanem itt egyéb egyéb befektetési formákról is szó van a a bűnözők esetében.

És egy olyan érdekes abból a szempontból a téma, hogy ezt pedig nem nagyon kutatta vagy vizsgálta senki sem.

Nem volt erre meg nagyon a a módszertan, de most a Sozofos csinált egy több részes nagyon rendszer részletekbenő kutatást arról, hogy hogy mire fordítják a a hackkerek, a kiberbűnözők a a megszerzett pénzüket.

És ahhoz, hogy ezt ennek a kutatásnak a részleteiben elmélyedjünk, egy kicsit ide hívtuk a a stúdióba Szappanos Gábort, a Szofos kiberbiztonsági szakértőjét.

Arra kérek téged először is egy kicsit mutasd be magad, mit csináltok ti a Szofosnál, és utána mindjárt tegyünk is rá az első kérdésre, hogy így hogyan lehet egy ilyen problémát kutatni, vagy egy ilyen helyetet vizsgálni.

Tehát nyilván ugye nem úgy néz ez ki, hogy fel megkeresítek a ezeket a hackkereket, hogy elnézést kérünk, van egy kis csoportos panel, amin részt kéne venni és el kéne mondani, hogy hogy tetszik elküldteni a pénzt, amit illegálisan tetszik szerezni, hanem ennél sokkal szofisztikáltabb módszerek vannak erre.

De hogy hogy zajlik egy ilyen effet?

Először kezdjünk a bemutatkozással.

Szaponos Gábor vagyok, a Szofos vírus szakértője.

Magamról röviden annyit, hogy körülbelül valamivel több mint 30 éve foglalkozom vírusok és számítógépes kártvők elemzésével, és most már több mint 25 éve ezt ezt szőállásban végzem.

Először a vírusbaszternél dolgoztam, az egy magyar vírusvédelmi szoftver fejlesztő cég volt.

Aztán 2012-ben felvásárolt bennünket a Sofhos, egy angol cég, és azóta náluk dolgozom.

A SOFOS egy egy globális cég világszerte mindenhol vannak irodája összes kontinensen, számos Nagy országban most már körülbelül 5000 környéki alkalmazottal. fő profilunk a az IT biztonságvédelmi szoftverek és hardvereknek a a fejlesztése és terjesztése.

Tehát bemutatkozásként röviden ennyit.

Hogyan kezdődik egy ilyen kutatás?

Hogyan kezdődik egy ilyen kutatás?

A az első érdekes dolog a kutatásban, hogy honnan szereztük ezeket az információkat.

A a megközelítés, amit mi követtünk, az az volt, hogy a a forráshoz mentünk, tehát maguktól a bűnözőktől. szereztünk, gyűjtöttük össze mindezeket az információkat.

Nem arról volt szó, hogy meghívtuk őket kerekasztal beszélgetésekre, és akkor ott felméréseket végeztünk a körükben, hanem más irányból közelítettük meg őket.

A bűnözők is, ahogy a a normális emberek, közösségi térben élnek, szeretnek az azonos érdeklődésű emberek kommunikációs csatornákat kiépíteni, különböző jó részt zárt fórumokat hoztakni létre az egymással való kommunikációra.

És akkor oda beépültek a szofosnak a szakemberei.

Ezek nem csak a szofosnak a szakemberei épülnek be ezekbe, hanem a a legtöbb biztonságvédelmi cég létrehoz kamu profilokat ezeken a a fórumokon, és szépen lassan, évek alatt megfigyeli az ottani forgalmat, miről beszélnek egymással ezek a bűnözők, mik a fontos témák.

Ez egy nagyon fontos fontos forrása az információszerzésnek arról, hogy mik az eseményei dinamikája a a kiberbűnözésnek.

Úgyhogy a mi munkatársaink is ezt a módszert követték, és egy jó pár ilyen fórumra beépültek.

Néhány orosz nyelvű fórumra, ahol ilyen nehéz súlyúbb kiberbűnözők fordulnak elő és tárgyalják meg a mindennapi dolgaikat. néhány angol nyelvű fórumra, ahol ilyen kicsit könnyebb súlyú bűnözők vannak.

Sőt, egy olyan fórumot is követtünk ahol ez egy ilyen alvilági marketplace volt, ahol összegyűltek a a kiberbűnözők és a hagyományos kábítószer és egyéb bűnözési formákkal foglalkozó elemek.

És az volt az érdekes dolog, hogy kollégák felfedezték, hogy ezeken a fórumokon létrehoztak olyan területeket olyan társaságű listákat, ahol azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a bűnözők mit mit csináljanak a megkeresett pénzükkel, azt hogyan tisztítsák meg, hogyan mossák ki, mibe fektessék, mit csináljanak a a bűnözése során létrehozott ott javakkal, vagyoni javakkal, és ezt éveken keresztül gyűjtötték az információt a a kollégáim, és most jutottak el arra a pontra, hogy úgy érezték, hogy hogy ezt érdemes összegyűjteni, érdemes kiadni és megjeleníteni, mert ez egy ez egy rendkívül fontos terület.

Az egyik legmeglepőbb tanulsága az volt ennek a a felmérésnek, amit én is elolvastam, hogy vagy ennek a tanulmánynak, hogy így azt gondolná az ember, hogy ezek a klasszikus befektetési formák, hogy akkor megveszi a drága autót, a drága ingatlant, a mit tudom én, bitcoint vásárol, aranyat vásárol, nem tudom mit vásárol magának, de hogy nem is ennyire ez a jellemző, vagy vagy nem ez a főcsapás irány, hanem egyre inkább az a trend, hogy ezekből a a bűnözőkből kvázi vál vállalkozók lesznek, vagy vagy cégeket alapítanak.

És milyen milyen iparágakba fektetnek ők bele, és és miért pont ezekbe az iparágakba? mi hogy három-négy éven figyeljük ezeket a fórumokat és ezeket ezt a kommunikációt, és ezalatt jelentek meg azok az információk és azok a a bejegyzések a a bűnözöktől, amik arra utalnak, hogy erősen gondolkodnak azon, hogy hogy a hagyományos formákon kívül legális utakra, legális csatornákba tereljék a pénzüket.

A a kutatásunk nem megy ki arra, hogy nem ment ki arra, hogy számszerűsítse, hogy ez mennyire gyakorib.

Abba se mentünk bele, hogy hogy valójában mennyit valósítanak meg ezekből a befektetési formákból.

Tehát amit mi összesíteni tudtunk, az az, hogy megindulnak beszélgetések, amikor valaki megkérdezi, hogy van valamennyi pénzem, mibe fektessem bele?

És akkor jönnek a a tanácsok és az ötletek.

Ezeknek a tanácsoknak és az ötleteknek egy része csak ötlet.

Nem tudjuk, hogy mennyit valósítanak meg.

Másik részük és jelentős számban voltak olyanok is, akik más bűnözők saját tapasztalatukból mondták el, hogy csináld ezt.

Ez egy jó útja a a pénzbefektetésnek.

Tehát ott a amögött már volt egy kitaposott út valaki, aki ezt ezt művelte. nem végeztünk el egy olyan összesítést, hogy a a az ötletek melyik része valóban megvalósított, és melyik része egyelőre még csak gondolat, de mindenesetre az egy rendkívül fontos információ, hogy mi forog a bűnözők fejében, milyen irányokba indulnak el.

És ezek az irányok tényleg eléggé érdekesek, mert mert valóban ott vannak a a klasszikus pénz befektetési vagy kinyerési módok, amikre amikre gondolnánk.

Jellemző a bűnözőkre, hogy szeretnek drága szép dolgokat venni maguknak.

Tehát továbbra is szeretnek szeretik meglenni a negyedik-ötödik sportkocsik maguknak és és azzal a közönségi médiákon. feszengeni.

Szereti aranyba vagy készpénzbe fektetni a pénzt, mert ez ez időtálló.

Érdekes módon vannak arra a vonatkozó tanácsok, hogy hogyan, milyen módon kell becsomagolni aranyat készp és elásni a kertben ahhoz, hogy a hatóságok ne találják meg és ne is romoljon meg a pénz a a szó fizikai értelmében és nem a az álfolyam értelmében. a a tőzsei befektetés, kriptovaluta befektetés, ezek ezek mind klasszikusnak mondható dolgok, ami film jelen voltak a kezdetektől.

Ami viszont érdekes, hogy ezeken felül a nem hagyományos, már a a a mi köznapi életünkben hagyományos iparágakba megtetik a pénzüket, de a bűnözök szempontjából nem hagyományos, mint például építőipar, vendéglátás, IT technológia, IT technológia.

Sőt, sőt ugye van olyan eset, vagy volt olyan eset, ez is a tanulmányban szerepelt, hogy kifejezetten kiberbiztonsági startupba fektetett bele egy kiberbűnöző.

Mindenki gyanús, aki kiberő biztonságban érdekelt ezek szerint és minden építőkori vállalkozó.

Ez egy egy egészséges hozzáállás, hogy mindenki gyanús.

Igen, ez majd egy hosszabb mellékvágánya lesz a beszélgetésnek, hogy mire kell odafigyelni és mi a veszélye ennek.

De de valóban a befektetések egyik formája az, hogy különböző IT technológiai cégbe és tevékenységekbe fektessék be a pénzüket.

Nem utolsó sorban azért, mert ehhez értenek.

Erre meg erre nagyon jól lehet építeni a jövőt, nem?

Tehát egyrészt infrastruktúrát szereznek, másrészt meg tudást ahhoz, hogy az újabb támadásaikat fel.

Ennek a befektetésnek egy része az infrastruktúraépítése.

Tehát az öttletek és a befektetések között terepel szerverfarmok felépítése, kriptovalutabányászfarmoknak a felépítése, VPN proxis szolgáltatásoknak a az üzemeltetése működtetése vagy tovább menve a a social média, média felé, a streaming szolgáltatásokba való befektetés online bontoggal, tehát nem csak a a az IT startupok a gyanúsak, hanem hanem most már a podcastok is.

Ah, semmi közünk a ezekhez a szervezetekhez, azt most leszögezem, legalábbis itt a HVSV-nél.

De itt ugye említhetnénk például a civil szervezeteket is, már az utazási intézményeket, a ugye ilyent is, ilyen tanácsat is lehetett vagy találtatok a vagy találtak a szakértők a a ezeken a fórumokon, hogy alapítson programozó iskolát.

Mondjuk igen, ez egy nagyon érdekes felöltés volt.

Ö valakinek az az ötlete jött, hogy a amerre ő ő lakik, arra igazából nincsen képzési lehetőség fiataloknak a a programozásra.

Tehát mi lenne, hogyha ő befektetne ebbe?

Mennyibe kerülne, mennyit kérhetne el?

Ez ez egy picit már egy későbbi kérdésre k a jó ügy érdekében használja fel a megszerzett az ellopott pénzt.

Hát a nagy kérdés, hogy a végzősésökkel mi fog történni.

Másrészt ez átfog egy későbbi kérdésbe, amikor akaratlanul is túl sok információt adnak meg magukról a bűnözők.

Tehát maga ez az információ, hogy hogy hol lakik, milyenek a az adottságok azon a környéken, ezek olyan információ morzsák, amiből egy csomót lehetett találni ezeken a ezeken a fórumokon, amikor kicsit jobban megnyílnak ezek a bűnözők, de mindenesetre ez egy rendkívül érdekes kezdeményezés volt, valamint a nonprofitok is rendkívül érdekesek voltak.

Az egyik példa, ami megakadt a szememben, az az volt, hogy venni kell egy hallott személynek a azonosságát, Kft-t nyitni, vallást alapítani a valláshoz, hozzácsatolni ezt a megnyitott bankszámlaszámot, és azon keresztül kicsatornázni a pénzt, mert ugye a vallási szervezetekben kevésbé hajlamosak benézni a hatóságok, és ott van egy kis mozgásterük, tehát a széles skálán mozognak az ötletek, pörögnek az agyak és akkor vannak ugye a a ezt mondjuk vegyük pénz legalizálásának föl legalizálásának, hogyha valakit alapít egy vállalkozást, hogy a pénzbás egyik formájának egy legálisabb nem bocsánat, nem nem legálisabb formája, hanem egy tisztább formája, ha fogalmazunk akkor inkább így, de ugye vannak olyan területek is, ahol ahol már kifejezetten ugye ilyen szürke zónákba tévedünk, és ott már ott már egyértelműen bűncselek néha alapú üzleti modellek kerülnek elő.

Tehát amikor azt arra buzítanak, hogy nem tudom, hirdetési csalások hogy piramisjátékok, előkerülnek ugye az online kaszinók, a szerencsejátékok, tehát hogy hogy azért ebbe erő ebbe ebbe az irányba is vándorol tőke ezek ezektől a a a személyektől, vagy ezektől a szervezetektől.

Tehát a nagyon széles körű ez a az ötletelés és a próbálkozás.

Ö a kísérleteknek csak az csak egy része vonatkozik arra és irányul arra, hogy hogy legalizálják a a bevételt és legális csatornákba a tereljékát.

A másik része egyszerűen csak azzal foglalkozik, hogy a hogy befektessék a már megszerzett eszközöket, és még több pénzt faljanak.

Tehát itt itt merülnek fel a a az az online szerencsefogadás, a kaszinók, természetesen mire való az internet, pornóra, de hát abba is bele lehet fektetni. [Zene] Allifokat javasolják, hogy hozzanak létre.

Érdekes módon olyan részletekre kimentek ezek a az ötletelések, hogy hogy vagy mesterséges intelligenciával generáljanak ezekhez a profilokhoz megosztandó videókat, ilyen rétegtartalmakat létrehozva, különböző fétiseket kiszolgálva, vagy a a helyi rosszkölcsű lányokat, de lehet konkrétan fizikailag a tartalom létrehozásába bevonni.

Tehát megvannak ezek a a klasszikus bűnözési formák, és ez még csak a a szürke része, hiszen a a a az online pornó prostitúcióval lehet érvelni, hogy vannak olyan részei a világnak, ahol ahol ez legálisan alkalmazható, de például elmennek olyan olyan modellekbe is, ahol ahol hagyományos bűnözésbe folyatják át, kábítószer gyógyszerkereskedelembe, különböző kriptovalutacsalásokba vagy vagy arra instruálják egymást, hogy térjenek vissza az alapjaikhoz, amivel megkeresték a pénzt, tehát kiberbűnözéshez, és és ezt pénzt fektessék be például túlteris támadások Ok finanszírozásába, vagy fishingt támadások finanszírozásába.

A földrajzispot tekintve hogyan képzeljük el ezt? ez egy globális jelenség, vagy itt a a kutatás kiemel bizonyos területeket, ahol ahol így gyakrabban előfordulnak ilyen ilyen tanácskérések, vagy vagy ilyen jellegű diskurzusok.

Van-e olyan ország, ahol mondjuk kifejezetten jellemző ez?

Eleve ebből a szempontból torzított a mintavételünk, hiszen a az információ jelentős része orosz nyelvű fórumokról származik.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Sophos

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)”?

A HWSW podcast 62. heti adásában Koi Tamás és Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője beszélgetnek a kiberbűnözők pénzügyi szokásairól. Kiderül, hogy a bűnözők egyre inkább üzleti szemlélettel fektetik be illegálisan szerzett vagyonukat, gyakran valós… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szappanos Gábor, Koi Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)”?

Fő témái: kiberbiztonság, kiberbűnözés, pénzügyek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mire költ egy kiberbűnöző? (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 05. 30.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/mire-kolt-egy-kiberbunozo-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból