HWSW podcast!

Romeltakarítás ransomware-támadás után (weekly)

· PT1H8M36S

Összefoglaló

Az 58. HWSW podcast, a Weekly 58. adása zsarolóvírusos támadások utáni romeltakarítással foglalkozik. Szigeti Zsolt (Islander Cyber Security) és Hentes Sándor (RavenForTech) segítik a podcast műsorvezetőit, Kovács Tamást és Számit a témában. Szó esik a váltságdíj fizetésének…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 04. 04.
Hossz
1 óra 9 perc
Témák
zsarolóvírus, ransomware-támadás, kiberbiztonság, it biztonság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ebben a helyzetben, mikor a elszenvedő fél úgy dönt, hogy ő fizet, akkor akkor ez ilyen úgy kell elképzelni, hogy ez ilyen nagyon striktül fog végigmenni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az ellenordalon bűnözők vannak. például többszörös zsarolásra konkrétan ilyen példáról olvastam, hogy még valaki kifizette a váltságdíjat, és utána föl megint megkeresték és mondták, hogy hát a kolléga, akinek fizetett az ellopta az összeget, úgyhogy mégis azért, hogy visszaállítsák most legalább a felét azt még egyszer fizesse ki. [Zene] Szervusztok, ez itt a HVSV podcast sorozatának 58.

Engem KI Tamásnak hívnak, és itt van velem ezúttal a stúdióban Számi.

Szia Szái, köszi, hogy eljöttél hozzánk.

Ebben az adásban egy olyan témáról fogunk beszélni, ami hát a a céges IT-nak, de de akár egy cégvezetésnek is egy mondjuk egy rémálma lehet, vagy egy olyan helyzet, ami ami egy ilyen rémálomszerű szituációt eredményezhet, amikor ugye gyakorlatilag zsarolók elítik túlszul a céget, vagy a cég informatikai rendszerét, hogy ezek a rendszerw támadások, amelyeknek hát az elmúlt évtizedekben vagy évtizedben több nemzetközi meg több híres magyar cég is áldozatává vált.

És igazából kicsit túlmutatva azon, hogy az összegszerűségem, ugye mindenki erről szeretett beszélni a sajtóz ezt szokta kiemelni, hogy hány milliárd Ftra zsarolták meg, meg hány millió dollárt zsaroltak ki egy-egy cégből.

Kicsit ezen túlmutatva ebben az adásban arról próbálunk beszélni, hogy egyáltalán ezeknek az egész ezeknek a támadásoknak milyen a lélektana, hogy épülnek fel, és ami még talán ennél is fontosabb, hogy hogyan lehet felállni egy ilyen támadás után, hogyan lehet eltakarítani a a romokat, mit lehet mit lehet kezdeni, milyen tanulságokat lehet levonni egy ilyen incilás incilidens követően.

És ahhoz, hogy ezt a témát egy kicsit így mélyebben megkaparkassuk, vagy megértsük, már amennyire persze így a kereteink ezt engedik, elhívunk ide két szakértő vendéget a stúdióba, Szigeti Zsoltot és Hentes Sándort.

Köszönjük szépen, hogy eljöttetek.

És akkor szerintem ahogy eddig szoktuk csinálni egy kicsit menjünk bele abba, hogy ti mivel foglalkoztok, vagy hogy kerültetek közel ehhez a témához.

Nem tudom ki, aki talán Zsolttal kezdjük elsősorban elő elsőként.

Én a pillanatnyilag az Islanders Cyber Securitynak a tulajdonosaként vagyok itt és alapítójaként.

Ransomwer témában több cégnél is van tapasztalatom.

Jellemzően én keresem ezeket a a találkozásokat és a az incidens után érkezem és az az újraépítésben veszek részt.

Van tapasztalat, ami 50 főtől 3000 főig építkezésben.

Úgy gondolom, hogy ebben a témában hozzá tudok tenni.

Én a Raven Fortech Kft. részéről vagyok jelen, mint alapító és tulajdonos.

A cégünket körülbelül két évvel ezelőtt alapítottuk, és nekünk az a fókuszunk, az a fő területünk, hogy azokat a cégeket akiket valamiféle informatikai támadás ért, azokat minél gyorsabban át tudjuk segíteni, és minél költséghatékonyabban, minél kevesebb fájdalommal segítsük át ezeken a a nehéz időkön.

Szerintem itt a a téma elején azért tisztázzuk azt, hogy pontosan mit jelent az, hogy ransomwér.

Tehát nem akarom túl távolról indítani a beszélgetést, csak hogy így a a az alapfogalmakat tisztázzuk.

Tehát hogy a zsaroló vírusok vagy ransomvéwek, azoknak mi a definíciója, vagy hogy hon mitől nevezünk egy egy ilyen jellegű támadást ransomvért támadásnak?

Jó kezdenő én. alapvetően a közvéhelemben a kifejezetten az enkriptáló vírusokra gondoljuk azt, hogy ransomver, de ransonver ennél egy kicsit több.

Körülbelül arról van szó, hogy olyan zsaroló vírusok, amik blokkolják a hozzáférést az informatikai rendszerhez, ennek van több előfordulása is, de tagadhatatlan, hogy az az enkriptálóval találkozunk a legtöbbet.

Vannak olyan ransonw vírusok, amik mondjuk Master Boot recordot titkosítják, és már el sem indulnak a gépek.

Vannak webszeritkosító ransomwer vírusok, vannak mobilokat titkosító ransomwer vírusok.

Tehát a a lényege mindig az, hogy az informatika rendszerhez való hozzáférést blokkolják, és ezért a cég méretéhez mérten valamilyen összeget kérnek.

Itt már ugye elhangzott az, hogy cég méretéhez mérten valamennyire valamilyen összeget ugye elkérnek.

Lehet azt mondani, hogy ez egy ilyen nagyon célzott jellegű támadás, tehát hogy megnézzük, hogy ki esik bele ebbe a csapdába, aztán aki beleesik, azzal foglalkozzunk.

De mennyire célzottak ezek a támadások?

Igen, bennem is felmerül az a kérdés, hogy akkor most egy beültik a nemzeti cégtárnak a honlapját, ha megnézik ott a cégnek az adatbáz az cég adatbázisban, hogy hát igen, ennek a cégnek volt tavaly mit tudom 5 milliárd Ft forgalma.

Akkor itt most rájuk egy miten 100 millió Ftos váltságdíjat.

Lehet ez váltságdíjat nevezni egyébként, amit elkérnek ilyenkor a a hackerek? mondhatjuk ezt.

Nem azt mondanám, hogy ez a klasszikus megközelítés, hogy megcéloznak egy céget, hanem leginkább az szokott lenni a módszer, vagy a metódus, hogy valami ismert és könnyen kihasználható sérülékenységet keresnek az interneten mindenhol, és ahol ki tudják használni, ott megpróbálják a a azokat a szervereket elérni, amik belülről fontosak.

Vannak minden támadónak kiemelt célpontjai, mint például levelező szerver, az adatbázisok.

Tehát azt mondanám, hogy nem célzottak, hanem miután sikerül valakit kompromittálni, azután próbálják meg belőni hozzá az árat.

Ez mondanám, ez a legnagyobb merítés.

Tehát gyakorlatilag előszűrnek valamennyire, aztán úgymond az ajánlatot testre szabják annak megfelelően, hogy mennyi profitot remélnek ebből a a az adott támadásból, de hogy akkor lehet azt mondani, hogy előszűrnek és akkor azután választanak célpontot.

Én historikusan közelítem meg a kérdést, nyilván bűnözővel nem beszéltem eggyel se, de ugye a próbál az ember utána nézni, hogy nyilván azért ennek van elég komoly irodalma, mert elég nagy a károkozás.

Ö ha hisztorikusan nézzük, akkor körülbelül 2000-es 2003-as évtől vannak ilyen asszonber támadások.

Ö és 2013-as-15-ös évtől éri el ez a küszöböt.

Tehát, hogy már nagyon nagy mennyiségben nagyon sok támadás van.

És a covid hozta még a következő nagy változást a transzonbert támadásokban, mikor is feltételezésem szerint a bűnözők is ugyanúgy elestek a munkájuktól, amit egy esetleg fizikailag tudnak megközelíteni.

Mondjuk most egy hülye példával élve, mondjuk a az úcélén álló állrendőr az egy új foglalkozást keresett magának, nem féltől ez, de de az online térben elmentek.

Ez ez világosan látszik, illetve az is látszik, hogy a cégek a covid alatt nem tudtak olyan hatékonysággal védekezni, mert mondjuk, hogyha a transzvárni jellegzetes, húzzuk ki a kábelt a kiszolgálóból, vagy ilyesmivel nem nagyon tudtak élni, mert mert nem voltak ott, illetve a homeworknek a a hatékonysága is ilyen esetekben azért egy picit megkérdőjelezhető, legalábbis az elején.

Ezalatt az idő alatt, első lépésben az volt az igazab, amit mondasz, hogy vaktában lövöldöztek.

Első lépésben jellemzőbb volt a a több támadás és kisebb válcser díj, és onnan fejlődtek már odáig, hogy már már célzott támadások vannak.

Itt azért hozzátenném, nincs ugye nyilván erről konkrét számunk, de hogy Magyarország valószínűleg nem a brandzomw bűnözőknek a központja, vagy merbe a a célpontja.

Tehát ugye, mint bármiben mi relatív kis ország vagyunk.

Tehát én nekem az a tippem, hogy inkább milyen kerekítési hiba vagyunk, hogyha ide is beesik egy ransomw iparágán nőtte ki magát.

Ez 2024-ben egy 9,5 billió dolláros ipar, amit ugye felfogni is nehéz, hogy ez mekkora.

Pillannyag több tucatni aktív ransomber szervezet van, és ezek szépen az időmúlással fejlődtek föl.

Ugye, hogyha ez 2000-ben kezdődt, akkor 25 éve van már, ha 15, hogy aktívan azok a bandák működnek.

Én valahogy úgy képzelem el, hogy volt pár srác, aki mondjuk egyrészt rendelkezett olyan tudással, amivel tudott ilyen kódokat írni, hacker tudásra, illetve hát mondjuk olyan országban élt, hogy olyan környezetben, ahol ilyen etikai gátak nem szabtak neki hatást, hogy pénzt szerezzen, és ők elkezdtek ezzel foglalkozni, és feltételezem, hogy mint minden üzlet, tehát ez is egy üzlet, csak nem a világos oldalom, sötét oldalom elértek arra a pontra, hogy már a létszámuk volt a határ a bevételnek, és ekkor jöttek ki a ransomware assass szolgáltoztatások.

Ez hasonló, mint a kiszervezett ransomwan, van mint a szoftver assass a normál virágban.

Itt úgy fogalmaz róla az irodalom, hogy ilyen leányvállalatokat alapítottak.

Ö feltételezem, hogy ezek kisebb szakmai tudással rendelkező szintén bűnöző emberkék, akik már nem közvetlenül hacker tudásukkal tudtak pénzhez jutni, hanem ezekkel a szoftverek által, amit kaptak. illetve az is látszik, hogy van egy olyan szolgáltatás, tehát hogy ennek a a bűnöző szervezetnek van egy olyan ága, és ami kifejezetten csak azzal foglalkozik, hogy feltérképezi a a az interneten mondjuk a nyitott portokat vagy nyitott sérülékeny szolgáltatásokat.

Leginkább erre már vannak elérhető adatbázisok, fizetős meg ingyenes is, ahol könnyű találni, relatív egyszerű megtalálni azokat a sérülékeny szolgáltatásokat.

A kérdés az az, hogy van-e hozzá exploit kód, amivel be tudnak törni első lépésben abban a hálózatba?

Azt mondanám, jellemzően a a szervezettebb csoportoknál ez úgy működik, hogy van egy kisebb csoport, aki az initial bridge, tehát a kezdeti támadást bonyolítja le, és egy másik csoport az, aki ténylegesen elvégzi a az fáloknak a a úgy mondjuk, hogy kilotolását. ö elhozzák viccesen fogalmazva meglepetésbe kapot készítenek, illetve lefuttatják a a ransomwert, ami klasszikus ransomwerek, az egy sima futtatható állományt kell elképzelni, amit lehet paraméterezni mindenféleképpen, de gyakorlatilag mindegyiknek ugyanazok a a funkcionalitásai. végigmegy a fájrendszeren és a kiterjesztésük vagy egyéb paraméterek alapján bizonyos fálokat részben vagy teljesen encódolnak.

Mostanában inkább az a gyakori, hogy a fáokat csak részben kódolják, mert ugyanazt érik el vele.

Tehát onnantól kezdve nem fogják tudni használni ezeket a fáokat.

A másik irány, amivel még találkoztunk, hogy a a Microsoftnak a beépített Bitlocker encryptionjét használják arra, hogy a teljes fá rendszert enkriptálják, és akkor ezután a törlik azokat a nyomokat, amik alapján vissza lehet állítani. kicsit a a zsarolót támadások pszichológiájára ráttélve nekem folyamatosan az az érzésem, amikor ezekről a témákról vagy ezekről a támadásokról szó van, hogy itt ilyen nagyon nagyfokú áldozathibáztatás szokott menni ez a hogy miért nem fordítottál kellő figyelmet arra, hogy az informatikai rendszeredet megvéd, most tessék, itt az eredménye, megérdemelted.

Tehát nyilván ugye valószínűleg valamilyen szinten menedzsment szinten dölezel, de hogy ténylegesen miért van az, hogy vagy miért jellemző az, hogy tényleg nagyon nagy cégek, több milliárdos, akár dollárban forgalmú cégek nem fordítanak erre kellő figyelmet.

Mi ennek a mögöttebb pszichológiának az oka, vagy vagy vagy hova vezethető ez vissza?

Hanyagmenedzsment, hozzá, nem értő menedzsment, az IT sem ért hozzá.

Tehát ezt én azt mondanám, hogy erre tényleg rengeteg erőforrást kéne fordítani, viszont a legtöbb cég az inkább a bevétel növelésén, vagy pedig a kiadás csökkentésén gondolkozik.

Az informatikai biztonság az egyik se, az csak viszi a pénzt.

Gyakorlatilag végtelen mennyiségű pénzt bele lehet pumpálni, és nem lehet elérni a 100%-os védettséget.

A az emberek nem kell túlgondolni, mindenki bejár dolgozni, csinálják a kis dolgukat.

Nem, erre senki nem tud felkészülni.

Tehát a azok az emberek, akik reggel felkelnek, bemennek a munkahelyükre, haza akarnak menni a gyerekhez, asszonyhoz, élni akarják az életüket, egy ilyen támadás gyakorlatilag hetekre, hanem hónapokra felborítja a cégeknek a a működését.

Az, hogy ki a hibás, lehet hibáztatni mindenkit, és a magyar jogrendszer az leginkább mint a legtöbb úgy van kialakítva, hogy megpróbálunk találni egy hibást.

De én azt mondanám, hogy a hibás az nem feltétlenül házon belül van.

Nyilván el lehetett volna költeni még több pénzt erre, vagy valaki még jobban utána olvashatott volna, de a kismagyar realitásunkban az, hogy az emberek bejárnak dolgozni, próbálják a a rájuk szabott feladatukat minél jobban, minél tudásunknak minél inkább megfelelően elvégezni, és ez nem az a az esemény, amire be van rendezkedve bárki is.

Más megoldást látsz erre, Zsolt?

Én egy kicsit más szemszögből világítenek rá.

Ugye 25 évben vagyok már az informatikában, 15 évvel foglalkozom információ biztonsággal, látom a a rendszerszintű problémákat, aminek egyébként ez a vége.

Az egyik az az, amit amire fölhívnám a figyelmet, hogy ugye az informatika az tényleg egy olyan iparág, ami vagy egy olyan feladat, ami akkor működik jól, hogyha nem történik semmi.

Tehát a security nélküli informatikát is már el kell adni, mert mert hát az történik, hogy évekig nem történik semmi, és akkor akkor vagyunk jók.

Ehhez képest a security az jóval drágább.

Én úgy szoktam fogalmazni, hogy mikor építkezünk, akkor van a szerkezetkész ház, amikor megvannak a falak, van rajta tető, tehát annak már olyan házal alakja van, meg egyébként a funkcióját már betölti, és mondjuk az ablakok is benne vannak, az körülbelül a 25%-a a költségeknek.

És ezeket az informatikai rendszereket úgy kell elképzelni, hogy ezeket a 25%-kos költségig, tehát konkrétan addig készültek el, hogy működjenek.

És innen, hogy ráhúzd a security layert, az még nagyon sokba pénzbe kerül.

És a a klasszikus informatikának, annak legalább van látszatja.

Ott van egy szerzoba, hardverek kerülnek föl, asztalok a gépekre, tehát az a minimum, aminek meg kell történnie ahhoz, hogy dolgozni tudjak.

A security, vagy hogy a biznis tudjon termelni, ugye az a legfontosabb.

A security ennél rosszabb, mert ott nem nagyon fogsz látni hardvereket, hardveres tűzfalakat satöbbit látsz, de így igazából a menedzsmentnek el kell hinni, hogy itt most valami történt, amitől ez jó lett.

A másik nagyon nagy probléma, ezt régóta cipeljük magunkkal, és ennek én szeretnék hangot adni, hogy az…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Szigeti Zsolt
  • Hentes Sándor

Szervezetek, cégek

  • Islander Cyber Security
  • RavenForTech

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Romeltakarítás ransomware-támadás után (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Romeltakarítás ransomware-támadás után (weekly)”?

Az 58. HWSW podcast, a Weekly 58. adása zsarolóvírusos támadások utáni romeltakarítással foglalkozik. Szigeti Zsolt (Islander Cyber Security) és Hentes Sándor (RavenForTech) segítik a podcast műsorvezetőit, Kovács Tamást és Számit a témában. Szó esik a váltságdíj fizetésének… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 04..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Romeltakarítás ransomware-támadás után (weekly)”?

Fő témái: zsarolóvírus, ransomware-támadás, kiberbiztonság, it biztonság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Romeltakarítás ransomware-támadás után (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 04. 04.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/romeltakaritas-ransomware-tamadas-utan-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból