HWSW podcast!

Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)

· PT1H7M6S

Összefoglaló

A HWSW podcast 80. heti adásában a magyar és nemzetközi telekommunikációs piac elmúlt heti és havi eseményeit vették górcső alá Koi Tamás és Számi. Megvitatták a Yettel, a 4iG és a Telekom közötti kapcsolatokat, a Gigabit Magyarország programot, valamint a Telekom műszaki…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2026. 02. 20.
Hossz
1 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Koi Tamás
Témák
telekommunikáció, gigabit magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hogyha csak a fizikát megnézzük, hogy hogy ugye a kapacitás az változatlan egyettelnél, és ugyanarra a kapacitású spektrum erőforrással beterelnek még kétszer annyi ügyfelet, akkor az látszik, hogy valahol ott azért sérülni fog annak a szolgáltatásnak az integritása valamilyen módon.

Most ez megint csak más kérdés.

Ezt különböző módszerekkel meg trükkökkel hogyan lehet ezt ennek a mértékét csökkenteni?

Nagyon kézenfekvő probléma 2G-nél is még a mai napig a hívásminőség.

A függvénye lehet annak, hogy mekkora spektrumerőforrás van biztosítva vagy alokálva a 2G szolgáltatásra. [zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 80. weekly adása.

Engem Koi Tamásnak hívnak, és itt van velem a stúdióban ezúttal is Számi.

Szia Számi. >> Sziasztok! >> És ebben az adásban egy kicsit telkózni fogunk.

Olyan rég volt már telkós téma itt a weeklyben.

Arra gondoltunk, hogy kicsit így összefoglaljuk, hogy mik történtek az elmúlt hetekben meg hónapokban a magyar telkópiacon meg akár a nemzetközi telkópiacon, hiszen szerintem egy borzasztóan érdekes időszakot élünk egyébként.

Ugye még a tavalyi év az nagyrészt arról szólt itt Magyarországon, hogy mindenki így rendezte a sorait, felálltak a csapatok, hogy akkor most ki kivel van pontosan.

Bár ezt egyébként ugye nem mindenkinek sikerült még most se megtippelnie, meg kibogoznia.

Pont volt egy vicces felmérés, ami ami egy nemzetközi felmérés, ami a magyar piacot hivatott így benchmarkolni.

Egy Empel nevű francia cég csinált egy ilyet még assiszem decemberben, és konkrétan assiszem vezetékes szolgáltatónak aposztrofálták a jettelt.

Bár lehet, hogy jóslat volt valójában. előláttak már akkor valamit, amit amit mi még emberi vagy rendesand akkor nem láttunk, de hogy hogy vezetékes szereplőnek látták a Jettelt, akkor még külön beszéltek a Digiről, külön a Vodafone meg a Várról, tehát ilyen nagyon furcsa képet festettek a magyar piacról.

És hát pont ezek ennek kapcsán gondolkodtam erről a akkor, hogy ez azért nem egy egyszerű sztori, meg nem egy TV- sztori így átlátni, vagy akkor nem volt triviál és átlátni, hogy így pontosan ki kivel is van így a magyar telkóban.

És ez azért így a az év második felőre azért már így kezdett letisztulni, hogy mit csinál a telco érdekeltségeivel a a Foreg.

Ugye létrejött az új működési struktúra, beolvadta a vám Magyarországba a Digi, létrejött a Tonnect, ugye ami a Ford Jnak a nagy infrastruktúra olvasztógeje.

Az összes infra abba belekerült, a Volt Digi vezetékes hálózat, az ex Digi vagy az ex Vodafone vezetékes hálózat, a mobilhálózat, a Invitek gerinchálózat, minden.

És egyébként meg hozzáteszem, a a Telekomnál is ugye lett egy infrastruktúra cég, aminek assassiszem a működése még nem talán nem indult el, vagy lehet, hogy elindult, nem tudom, de az annyira nem meghatározó, meg nem mérvadó, de ugye pont erre adtak választ, vagy erre adnak választ a a az elmúlt hetek eseményei, hogy mégis miért jók ezek az infrastruktúra cégek, miért csinálja mindenki ezt, hogy hogy létrehoz ilyen cégeket és leválasztja, vagy külön választja a a kortevékenységtől ől vagy a vagy a szolgáltatói tevékenységtől, hogy miért miért jó ez meg mire jó ez.

És lámlám alig egy hónapot kellett várnunk idén, és meg is jött erre a válasz, hogy a a to connect esetében ez ez miért volt egy mérföldkő, vagy miért volt egy fontos döntés? >> Igen, itt itt szerintem ez a to connect story az még talán Európában is egy ilyen újításnak számít.

Nem tudom, hogy hogy mennyire jellemző ez más piacokon, hogy hogy megjelenik egy ilyen szereplő, aki tulajdonképpen egy ilyen egy ilyen kimondottan infrastruktúrával foglalkozó, talán talán szabad piacot hozó a új újítás.

Nem tudom, Európában te hallottál már ilyen kezdeményezések?

Hát van azért a mondjuk főleg ezek ugye a a klasszikus toronyégek a amik amik mobil szolgáltatókból váltak ki azzal az indíttatással, hogy akkor a mobilszolgáltatóknak ott vannak azok azok az eszettjei a amik a azok a a hardveres infraelemek, amiken keresztül a szolgáltatásukat ők nyújtják.

És akkor lehet ezt választani úgy, hogy hogy vannak ugye a passzív elemei a mobilhálózatnak.

Ugye ezek a póznák, árbolcok, tornyok, nem tudom, meg az összes ilyen hozzátartozó infrastruktúra ellen, vagy akár maguk a helyszínek, az, hogy van egy cégnek egy egy tulajdonában álló telke, amin egy állomás áll, ugye ez is egy ilyen eszetnek számít.

És akkor sok mobil cég, mondjuk ez nem egy mai sztori, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt rájött erre, hogy hogy ezeket az eszeteket le lehet választani és akár tőzsdire is lehet vinni, merthogy merthogy egy stabilabb tényező tulajdon. >> Így van.

És ez egy komoly érték és ezt ezt ezt pénzé lehet tenni valamilyen módon.

Az nem nagyon látszott eddig, hogy hogy ezek a ezek az infrastrett cégek, ezek mondjuk az anyacég érdekeltségein túl hogyan tudnak üzleteket kötni.

Tehát, hogy látszott az, hogy van mondjuk egy Ventage Towers, ami a Vodafone Groupnak a a toronycége, ami alakított alapított az összes leányvállalat, vagy leányországban leányvállalatot, vagy vagy kisországban lehányvállalatot, de hogy a ventage az továbbra is a a Vodafonnak szolgáltat elsősorban.

Jó, Magyarországon kicsit más a helyzet, mert itt ugye máshogy alakultak a tulajdoni viszonyok, de most ettől tekintsünk el.

De hogy de hogy eddig ez volt a jellemző, vagy ott van mondjuk a a PPS csoporthoz meg a az arabhez tartozó a CETIN infrastruktúracég, ami meg ugye a Magyarországnak a a hálózatát üzemelteti, és nem csak a egyébként nem csak a passzív, hanem az aktív hálózati elemeket is üzemelteti, de hogy a Jedt el a fő a fő megrendelő vagy a fő partnere ennek a cégnek, és sokáig úgy tűnt, Ugye a TKEK esetében is ez lesz, hogy hogy itt a Forg csoport és akkor létrejön ez a nagy infacég és akkor ők majd a Aván Magyarországot fogják elsősorban kiszolgálni, ami egyébként igaz is.

De most annyi történt, hogy a múlt hét elején bejelentette a a Forg és a Jettel Magyarország közösen, hogy kötöttek egy egy infrastruktúra megosztása vagy egy infrastruktúra felhasználása valkozó nagykereskedelmi megállapodást a a magyar piacra vonatkozóan.

Igen, itt azért még annyit hozzátnék az előző gondolathoz, hogy ugye ahogy említetted a mobilos piacon ez már valamennyire megjelent ezzel, de ott is inkább arról volt szó, hogy hogy többnyire a torony volt meg maga a telek volt az, ami inkább jellemző volt, hogy azt megosztották, vagy közösen használták, vagy valakinek a rendelkezéseire bocsátották.

És az már a ritkábbik dolog volt, hogy konkrétan a hálózatot is vagy vagy olyan eszközöket is megosztottak egymással.

És de itt ebben az esetben ugye a toeknél itt viszont konkrétan ugyanaz a optika szál lesz az amit használ a jettel és a one is. >> Hát igen, meg itt ugye ez egy kicsit egy ilyen inverz helyzet, hogy hogy nem mobil erőforrások megosztása, vagy nem vezeték nélküli erőforrások megosztásáról beszélünk, hanem hanem vezetékes >> erőforrások megosztásáról.

Ugye konkrétan ez a ez a megállapodás, ami a Jettel és a Tonek között létrejött, ez arról szól, hogy a Jettel Magyarország portfóliójában megjelenhetnek majd olyan nagykereskedelmi üzleti modell alapján létrejött vezetékes szolgáltatások, olyan mondjuk vezetékes internet, vezetékes TV, vezetékes telefonszolgáltatások, amelyek egyébként a a Vá Magyarország kínálatában vagy a a Telekom, magyar telekom kínálatában régó óta jelen vannak.

Ugye ez egy ez is egy nem egy egy újkeletű jelenség.

Tehát a a Telekom nem is tudom minek hívta először a a Magentának a az előügyét vagy közel már kezdető Magenta néven hívta ezt a ugye az a csomagajánlat, amikor >> amikor a mobil mellé belerak egy fix egy vagy több fix szolgáltatást is, és így összecsomagolva árkedvezménnyel rátolja az ügyfélre.

És ez egy ez egy versenyelőnye egys o szolgáltató számára, amelyik mobil infrastruktúrával és vezetékes infrastruktúrával egyaránt rendelkezik, és ugyanakkor meg versenyháhány lehet egy olyan szolgáltató számára, mint a Jettel, ami ugye gyakorlatilag a panonos időktől kezdve csak és kizárólag néhány ilyen kisebbhajtás lesz számítva, ami főleg vezeték vállalati ügyfeleket érintett, de de alapvetően csak és kizárólag vezeték nélküli szolgáltatásai építette fel a a az üvetét, vagy az üzletmenetét, tehát hogy nem volt nekik semmi ezen kívül.

És nagyon sokáig egyébként ez is volt a mondás, hogy hogy hát minek ide vezeték meg majd az 5G mindent megold, meg majd meglátjátok, hogy akkora kapacitások lesznek ide 5G-n, hogy semmi szükségtér nem lesz itt arra, hogy falakat furkálja meg drótot vezessél be, meg nem tudom. >> Hát erre egyébként erősen építette a jettel.

Tehát ugye van nekik a Homet és a Irodanet, vagy hogy hívják a otthonnet.

Tehát, hogy ezek a szolgáltatásai, és ugye tényleg erre fogadott, hogy hogy ahogy mondod is, hogy majd öt igén keresztül mindent elintéznek, minden igényt kielégítenek ezzel, ami így egy háztartásb vagy egy irodába jelentkezik.

Aztán mégis mégis inkább eljöttek ebbe az irányba, és ugye nyilván érthető valahol, tehát hogy amúgy teszteltük is ugye ezt a rendszert, neked azt hiszem, hogy több tapasztalatod van vele. >> Igen, kipróbáltuk, de még viszonylag az elején ezt a szolgáltatást.

Tehát amikor azért annyira nem voltak sokan a ezekben a cellákban, vagy itt mondjuk konkrétan ebbe a belvárosi cellában, ami itt nálunk az irodában van.

Tényleg egy egy nagyon korszerű és most már pláne annyivan még korszerűbb szolgáltatásról beszélünk, hogy azóta már ugye topológiát is váltott a a jettel az 5G nonstalonról, 5G standalonról, mer erről később fogunk szerintem beszélni.

Tehát még még fejlettebb lett a mögöttes infrastruktúra, de hát ugyanakkor még azt látni kell, hogy hogy akárhogy növeli növekszik a a az 5G kapacitás, vagy vagy akár majd későbbiekben a 6G hálózatok megjelenésekor, ott is ugye még tovább fog tudni nőni a a kapacitás, a vezeték nélküli szolgáltatás, a telekommunikációs szolgáltatás, akkor is egy sokkal korlátosabb valami. mint a vezetékes, és mindig is az lesz és sokkal is sokkal inkább ki lesz téve olyan turbulens hatásoknak, amelyeknek a vezetékes szolgáltatások nincsenek kitéve.

Például teljesen banális időjárási viszonyok.

Igen. >> Vagy vagy tényleg ez a a mivel ugye mobilszolgáltatásról van, szorciál telítettség, amit megint csak ugye az 5G sztendalon topológiával nagyon jól lehet már szabályozni, tehát lehet ilyen hálózati szeleteket bekonfigurálni egy-egy cellába, és akkor azt mondani, hogy na ezt a sávszélesség szeletet, vagy nem tudom ezt a ezt a kapacitást, ezt csakis kizárólag az otthonnet meg az irodanet, tehát ezek a fixed wireless ügyfelek kapják meg, és akkor mindenki más azt azt a több tehát kicsit az ilyen quality of service szabályozás, amit nyilván a a hálózatsemlegességi szabályozás vagy hálózatsemleg szemlegességi szabályok mentén betartanak, vagy azok betartásával hoznak létre a szolgáltatók, de a lényeg az, amit tehát a a a visszatérve a így a felvetésedre, hogy hogy nem tehát nem elég mindenre a a a mobil bármennyire is ezt súlykolta. jettel korábban, és ezt mutatja ez a mostani megállapodás is, hogy hogy muszáj muszáj valamilyen formában egy, ha más nem, akar egy ilyen nagykereskedelmi megállapodás formájában egy egy vezetékes lábat felépíteni, hogyha nem akar ügyfeleket veszíteni hosszú távon a szolgáltató.

És ugye ez azért egy nagyon jó deal nekik, mert ugye ahogy beszéltünk is róla, ugye tulajdonképpen a hálózatépítés az egy brutálisan drága tényező, ugye abban, amikor valaki meg akar jelenni, és akkor így a jettel tulajdonképpen már akár 2026 második felétől talán már beléphet ide a vezetékes piacra piacra ezzel a a hálózattal, ezzel a meglévő to connect hálózattal, ami ugye nyilván egyfelől egy mondhatjuk azt is, hogy talán környezetvédelmi szempontból előnyő Ugye az EU ezért próbálja ezt a ezt a modellt ugye még jobban elterjeszteni, mert ugye nem kell tízszer felásni, meg nem tudom hány tornyot építeni meg hasonlók, hanem van egy hálózat és akkor azt tartjuk karban azt az egyet.

De hogy így tulajdonképpen a a Jettelnek azt hiszem, hogy a Tokoneknek a gerinchálózata 42000 km, vagy valami hasonló hatalmas számot érdemes elképzelni, tehát hogy tényleg megkapják így a teljes lefedettséget szinte. >> Hát igen, a nagykereskedelmi együttműködésnek ez az egyik előnye, vagy ez az egyik lényege, vagy esszenciája, és egyébként ez megint csak nem egy új dolog, azért tegyük hozzá.

Tehát a már a DSL korszakban voltak ilyen megállapodások, sőt akkor még ugye kötelezték is az inkumb szolgáltatás szolgáltatókat arra, hogy kössenek nagykereskedelmi megállapodásokat más partnerekkel, hogyha erre igény mutatkozik.

Nyilván az idők során egyre kevésbé mutatkozott igény, de de hogy ez kicsit egy ilyen winwin szituáció, hogy a a ugye az infrastruktúra cég a szabad kapacitásait tudja ezzel értékesíteni, tudja finanszírozni a jövőbeni beruházásait, a működését és a többi és a többi.

Míg a partnercég, aki ugye a a rámegy erre a az infrára, az pedig az pedig tudja a portfólióját bővíteni.

És ugye ez a amiről az előbb beszéltünk, vagy beszéltem, hogy ez a ez a kardinális probléma, hogy nincs nincs egy alap szolgáltatásnak tekintett szolgáltatás benne egy távközülési cégnek a portfóliójában.

És ezen például segíthet egy ilyen nagy kereskedelmi megállapodás úgy, hogy tényleg ehhez a kavágást sem kell csinálnia.

Igazából meg kell csinálni a a szükséges összeköttetéseket a hálózati szinten.

Nyilván a marketing hátteret létre kell hozni, ki kell kalkulálni, hogy mennyire jön ki a matek a végén, és akkor ki mennyit kap ebből, és és egyáltalán.

De hogy de hogy de hogy ez egy ilyen abszolút abszolút winwin szituáció.

És egyébként ugye tegyük hozzá, hogy mindezt úgy, hogy közben amit mondtál, hogy ezek ezek borzasztó forrásigényesek, ezek a fejlesztések, amiket például a Tuconnect végez.

Itt itt csak egy példát érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy ugye a a megint elindult a a Gigabit Magyarország program fejlesztési szakasza január pont most januárba, és ugye ez egy pályázati uniós pályázati forrás…

Említett entitások

Témák

  • telekommunikáció
  • gigabit magyarország

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)”

Miről szól ez az epizód: „Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)”?

A HWSW podcast 80. heti adásában a magyar és nemzetközi telekommunikációs piac elmúlt heti és havi eseményeit vették górcső alá Koi Tamás és Számi. Megvitatták a Yettel, a 4iG és a Telekom közötti kapcsolatokat, a Gigabit Magyarország programot, valamint a Telekom műszaki… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koi Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)”?

Fő témái: telekommunikáció, gigabit magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Telkók románca: míg a hatóság el nem választ (weekly #79)”?

Megjelenés: 2026. 02. 20.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/telkok-romanca-mig-a-hatosag-el-nem-valaszt-weekly-79

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból