HWSW podcast!

Újra a kutya csóválja a farkát - Trump és az amerikai technológia esete (weekly)

· PT55M47S

Összefoglaló

A HWSW podcast e heti adása az amerikai elnökválasztások lehetséges következményeit vizsgálja a technológiai szektorra, Donald Trump esetleges újraválasztása kapcsán. A műsorban Ko. Tamás és Sz. Péter, valamint Jar Patris külpolitikai szakértő beszélget, elemezve, hogyan…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2024. 11. 29.
Hossz
56 perc
Témák
amerikai elnökválasztás, technológiai szektor, külpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a politikai elit washingtonba a gazdasági elit média elit hollywood és a technológiai cégóriások amelyek a baloldal szekerét tolják a baloldalnak a politikai programjával egyetértenek azt implementálják akár még a céges kultúrájukban is de a jobboldali konzervatív értékeket pedig próbálják elkaszálni na és most ebben látszik egy egy egy egy forduló ezt a nyílt támogatását a baloldalnak a demokratáknak megpróbálják majd halványítani vagy éppen jobban középre zárni és ebben jd vensnek lehet egy nagyon fontos szerepe főként hogyha esetleg az ő politikai karrierje beteljesedik és elnök is lesz belőle vannak alternatívák például hogy ne kínáb hanem akár kínánál olcsóbb országba vigyék át a termelést az más is hogy hosszú táávon ez jó döntése hiszen konfliktus kialakulhat bármilyen feltörekvő hatalommal akár indiával is a közeljövőbe tehát vannak opciók vannak lehetőségek teljes visszarendeződés biztos hogy nem lesz plán nem a trump n éve alatt de mindent meg fog tenni a washington annak érdekében hogy csökkentsse a kitettségét kínával [Zene] szemben szervusztok ez itt a hvsv podcast sorozatának 50 vkli adása tehát nem az előző peeringes adás volt az 50 kicsit elszámoltuk magunkat számival ez most a jubileumi adás engem koi tamásnak hívnak és ezúttal nincsen velünk számi aki igazoltan van távol ö úgyhogy nélküle fogjuk lenyomni ezt a mostani műsort amiben egy kicsit megint politikai vizekre evezünk ez nekünk egy meglehetősen ingoványos terület vagy hát nem szoktunk politikával foglalkozni a hvsvén aki olvas minket rendszeresen az az biztos szembesült már ezzel hogy nálunk azért a politika nem szokott megjelenni direktben legalábbis a a az anyagokban de mégis volt az elmúlt hetekben egy olyan esemény egy olyan világpolitikai vagy nagy politikai esemény amely nagyon-nagyon sok hatással lehet vag nagyon komoly hatással lehet a technológiai szektorra illetve a a a globális technológiai iparágra ilyen nevezetesen az amerikai elnökválasztások amit november 8-án donald trump republikános elnök jelölt nyert meg canara harris demokrata jelölttel szemben és hát ennek a hatásairól ennek a ennek az eredménynek a a következ iről fogunk most itt beszélni a stúdióban jar patrisszal nemzetközi kapcsolatok és külpolitikai szakértőv szia patris köog fogadtam a meghívástz kösz a meghívást arra kérlek megint csak téged a a szokásunkhoz hzív hogy kicsit mutatkozz be itt a a a hallgatóknak mondd el kérlek hogy hogy mit csinálsz te mivel foglalkozol nyilván felkonferált de hogy azon túl egy kicsit bővebben tudjuk hogy hogy hogyan került a te scopeodba amerika és a ezek a ezek a politikai dolgok igen hát még egyszer köszönöm a meghívást és hát tulajdonképpen én most politikai elemzőként politikai kommentátorként dolgozom az elmúlt időszakban tanulmányaim során tanultam közgazdaságtant azt egyébként budapesten a kinuson aztán később nemzetközi kapcsolatok diplomát szereztem tulajdonképpen diplomataszakot végeztem azt az egyesült államokba kutattam is és majd a jövőben is szeretnék ezzel foglalkozni de az elmúlt időszakban egy nagyon jó lehetőségnek láttam azt hogy a amerikai politikát kifejezetten ugye az idei amerikai elnökválasztást elemezzem a magyar hallgatóság magyar közönség számára úgyhogy ebben a hát minősít minőségemben érkeztem ide hogy ugye a választásnak nem a szimplán politikai katonai diplomáciai utó zöngérről beszéljünk hanem ugye akár a technológiai szektort hogyan érinti majd az új helyzet ami előállt november 5e után na és hát egyelőre úgy tűnik hagy legalábbis a ugye a novemberi eln november lei elnökválasztásokat követő reakciók alapján úgy tűnik hogy a technológiai iparág hát örül örül ennek az eredménynek nagyon sok nagy amerikai technológiai cég vezetője direktben gratulál trumpnak ugye a különböző közösségi platformokon tim cooktól kezdve mik zuckenbergen át ugye ehhez képest azért a kampány talán kezdjük a kampánnyal meg a kampány hangvételével a kampány ennyire nem volt mégsem egyértelműen tech párti tehát azért elhangzottak olyan kijelentések trump részéről hogy le fogja csukatni már zuckerberget meg majd bezárja a google-t meg nem tudom áá mennyire lehet ilyen komolyan venni ezeket a megállapításokat vagy ezeket a kijelentéseket trump részéről na most ugye egy történelmi rövid történelmi áttekintés ugye a hallgatóknak ugye donald trump már volt az egyesült államok elnöke ugye ő volt a 45 ik elnök 2017 és 2021 között tehát tulajdonképpen ahogy mondani szokták egy olyan ördögöt szavaztak vissza az amerikaiak akiket akit már ismernek úgyhogy ugye a nagyon sok kérdés van még a második trump elnökség kapcsán és ugye itt érdemes megjegyezni hogy ugye ő alkotmányos korlátozások miatt csak egy ciklus lehet már elnök tehát négy évet de a kérdések mellett azért ismerjük is nagyjából trumpot összességében én azt gondolom hogy kicsit talán nagyobb a füstje mint a lángja mint az ő részéről tehát az ő ígéretei elszólásai azok nem mindig takarják valójában azt ami a szándéka ezek fel vannak sokszor nagyítva vagy egyszerűen nincsen lehetősége ezeket végrehajtani a másik pedig az őtért támadások is valószínűleg nagyobbak mint amelyeknek kellene lenniük tehát azért ugye nagyon sokan hasonlítják 20 századi igen negatív szereplőkhöz donald trumpot talán nem men ék el eddig az biztos egy olyan személy y olyan politikus aki alapjaiban kérdőjelez meg sok olyan státus kót és eddigi konszenzust amerikába és a világba amivel eddig elmúlt évtizedekben nem volt probléma de még egyszer mondom én azt gondolom hogy a maga a trump jelenség nagyon fontos jelenség nagyon komoly dolog de akkora indulatokat fejt ki donald trump annyira megosztó ami valójában a cselekedetei politikája alapján nem lenne ésszerű itt még az adás előtt mikor beszélgettünk a tea mellett akkor ugye szóba került az hogy kicsit egy ilyen farok csovája kutyát helyzet állt elő így most az amerikai nagypolitikában amire eddig nem nagyon volt precedens hogy hogy vagy legább is úgy tűnik hogy hogy a technológiai cégek azok most nagyon erősen involválódtak ebben az egész sztoriba és és nagyon komoly lobbi erőket mozgattak meg akár trump mellett akár trump ellen és itt most kapásból ugye kézen ffő példának hozhatom fel azt hogy a világ leggazdagabb embre elon musk ugye beállt teljes mellfélességgel trump mellé és ugye ezzel kapcsolatban egyébként volt pont egy hete vagy két hete angela merkelnek egy egy elég kemény hangú nyilatkozata nyilván az exccellerként már így talán kevésbé van befolyása de hogy de hogy azért hogy ő elmondta ezt hogy ez ez ez miért aggasztó és ez miért problémás de hogy te is így látod-e hogy hogy hogy a technológiaipar számára most ez valamiért egy nagyon kiemelten fontos elnökválasztás volt így van illetve ez egy folyamatnak talán a egy újabb epizódja ugye még visszakanyarodva erre hogy ugye gratuláltak és a kampányban azért nem volt ennyire egyértelmű hogy kit szeretnének ugye európábó nézve igazság szerint ez a viselkedése a nagyvállalatvezetőknek teljesen logikus hiszen a európában is nagyon sok alkalommal megvan a preferenciája a vezetőknek hogy melyik amerikai elnök jelöltet látnák szívesebben a fehérházba kivel dolgoznának együtt inkább de ugye azt látni kell hogy az egyesült államok a világ vezető hatalma gazdaságilag katonailag és egy európai vezető vagy bármilyen vezető a világon nem teheti meg azt hogy egy megválázott amerikai elnökkel nem működik együtt tehát mvá megvannak a preferen meg is voltak mindig ugye most már látjuk hogy egyes vezetők nyíltabban kifejtik ezt a választás előtt akár egy kisországból is de összességében amint egy elnök megválasztásra kerül legyen az kisország nagyország szövetséges vagy ellenség mindig kifejezi hogy gratulál és együtt fog működni az usa elnökével na most ami a különbség hogy eddig a belpolitikában és főként az elmúlt néhány évtizedben a a amerikai gazdasági szereplők nagyvállalatoknál ez nem volt annyira jellemző ugye itt a 70-es80-as években félkén a 80-as évektől megindult egy ilyen újra liberalizálása az amerikai gazdaságnak ugye főként a nad dréeni konzervatív gazdasági környezetben ugye kialakult ez az úgynevezett washingtoni konszenzus ami ugye más országokra is átterjedt tehát ez a liberalizálunk privatizálunk és egy nagyon kicsi állami beavatkozás van a gazdaságba szabadkerereskedelem van és sorolhatnám és ugye itt azért a 80-as 90-es 2000-es években még a 2010-es években is nagyon sokan ugye pont egy kritikával élették a világgazdasági rendszert azzal hogy itt a politikának a kormányoknak gyakorlatilag alig van beleszólása a gazdasági életbe a tőkések a nagyvállalatok határozzák meg hogy mi történjen amerikában ugye tudjuk ez a lobb rendszeren keresztül meg a kampányfinanszírozáson keresztül máshol is ez megvan csak ott ugye általában nem ilyen nyíltam na most ami itt újdonság és ezt az elmúlt szűkegy évtizedben látjuk hogy ez a washingtoni konszenzus minthogyha kezdene hát felülvizsgálat alá kerülni ugye mit látunk most amerikában hogy mind a két párt tulajdonképpen vámok belengetését ígéri és az a párt ami az elmúlt évtizedekben azok a pártok akik a szabadkereskedelemnek voltak a nagy hívei most meg mind a két párt tulajdonképpen más-más módon másás mértékben de védeni akarja az amerikai gazdaságot az amerikai cégeket tehát sokkal inkább protekcionizmus felé megy vissza a történet és itt a vállalat és az állam kapcsolatában is ahol tényleg pár évtizeddel ezelőtt még a kritika az volt hogy itt a lobbik határoznak meg mindent amerikában és ugye a farok csóválja a kutyát most azt látjuk hogy a kutya elkezdett ugatni vagy legalábbis vagy illetve a kutya irányítani a a saját farkát és egy nagyobb állami szerep van azt látjuk a gazdaságban és akkor itt van a választás hogy ugye donald trump egy olyan amerikai elnök aki nyíltan kimondta hogy felül kell vizsgálni ezt a rendégi rendszert az elmúlt évtizedeknek a státuszkóját és ebben az america first tehát az amerikai érdekek első elő előre való helyezési politikájában bizony látunk olyan elemeket ahol ő nyíltan szeretne bef solni vállalatokat kormányzati módszerekkel politikai módszerekkel annak érdekében hogy ez a saját politikáját tudja erősíteni például munkahelyek visszavitele amerikába például ugye védővámak bevezetése és itt kapcsolódunk ugye a technológiai cégekhez akik azért gratuláltak most donald trumpnak mert pontosan látják hogy itt már nem az a világ van mint mondjuk bush alatt vagy clinton alatt vagy akár még obama alatt itt bizony nekik is együtt kell működniük a trump adminisztrációval itt beszéltél ugye védővámokról gyártás visszahozataláról a a az egyesült államokba és uge az amerikai gazdaság egyik legfőbb export terméke évtizedeken keresztül ugye a a a félvezető áramkör volt ugye a amit a silzilicium völgyben állítottak elő és az volt a a mindennek a mekkája meg a bölcsője ugye ott működik a a legt több iparági szereplő jelenleg is a mai napig és itt ugye van egy van egy egy komoly eltolódás ugye ázsia irányába nem kína irányába hanem ugye tajwan irányába és hát ugye ez is megjelent már a a a kampány során nem csak a az amerikai technológiai cégeket illette kemény szavakkal trump hanem hanem taiajwant is illetve a legnagyobb tajwani technológiai céget a világnagyobb félvezető gyártóját a tsmc-t is ugye azt mondta azt hiszem konkrétan hogy hogy el ellopta a félvezetőgyártás tajvan amerikától vagy elvitte vagy vagy nem is tudom tehát hogy így hogy így ilyen peoratív megfogalmazással igen erről is beszéltünk nyilván hogy a hogy az elnök tajvan politikája az az az hogyan hogyan alakulhat ennek köszönhetően szerinted lesz-e itt ezen a ezen a téren változás nyilván ugye vannak olyan támogatási alapok ugye chipsek amit 2022-ben mé bidené hívtak életre ami ami pont ugye asszem tegnap tunk hírt arról hogy az internek juttattak összesen 10,3 milliárd dollárt most az első körben tehát hogy ugye a a a a a a hazai félvezetőgyátás vagy az amerikai félvezetőgyátásnak a felfuttatását célozza de hogy de hogy lesz-e itt ennek egy ilyen nemzetközi lesze egy ilyen nemzetközi csavar taiwannal kapcsolatban igen ugye itt két dolog van tehát a donald trumpi politika annyiban tér el talán a az elmúlt évtizedek amerikai klasszikus amerikai politikájától hogy e az amerikai külpolitikában a világháború után bejött ez a idealista liberális szemlélet hogy az usának ugye szerepe van abban hogy a világ dolgait igazgassa a demokráciát promóálja országokat megvédjen satöbbi ez a világcsendőr így van ez a világcsendőri szerep na most a donald trump azt mondja hogy ez amerikának nem volt kifizetődő nem volt kifizetődő az iraki háború nem kifizetődő bizonyos országokkal nem jóban lenni vagy éppen jóban lenni tehát ő sokkal inkább próbálja egy ilyen kereskedő kereskedelmi szemléletbe visszavezetni ugye az amerikai külpolitikát is na most itt annyit azért tudni kell az amerikai politikai rendszerről hogy ez egy rendkívül nagy rendszer rendkívül összetett nagyon sok érdekcsoport alkotja akár kormányzati akár nem kormányzati szinten tehát attól hogy egy olyan amerikai elnök megválasztásra került akinek van egy víziója az nem jelenti azt hogy ez a vízió ez érvényesüésre fog kerülni tehát itt a következő években amerika nem fog teljesen elfordulni saját elveitől vagy éppen az elmúlt évtizedekben gyakorolt ugye világcsendőri szereptől hiszen vannak katonai kihívások biztonságpolitikai kihívások de egyfajta elmozdulást fogunk látni efelé a kereskedő köztársaság eszménye felé star wars igen igen így van és ebben a kontextusban kell ezt értelmezni hogy a változás valóban itt lesz tehát itt itt a világpolitikát meg fogja mozgatni csak sokkal inkább én azt látom hogy a elmúlt évek kritikáival ellentétben nem az fog történni hogy egyfajta vízió politikai vízió mentén fog amerika döntéseket hozni és a világnak erre majd fejet kell hajtani vagy együtt kell működni valamilyen szinten hanem sokkal inkább trump egy ilyen gazdasági biznis szemlélet alapján próbál majd döntéseket hozni és ebből fogja levezetni a saját külpoltikájátő ugye egy üzletember alapvetően vagy ebbeltal rendelkezik na ha már kereskedői…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Ko. Tamás
  • Sz. Péter
  • Jar Patris

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Újra a kutya csóválja a farkát - Trump és az amerikai technológia esete (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „Újra a kutya csóválja a farkát - Trump és az amerikai technológia esete (weekly)”?

A HWSW podcast e heti adása az amerikai elnökválasztások lehetséges következményeit vizsgálja a technológiai szektorra, Donald Trump esetleges újraválasztása kapcsán. A műsorban Ko. Tamás és Sz. Péter, valamint Jar Patris külpolitikai szakértő beszélget, elemezve, hogyan… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Újra a kutya csóválja a farkát - Trump és az amerikai technológia esete (weekly)”?

Fő témái: amerikai elnökválasztás, technológiai szektor, külpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Újra a kutya csóválja a farkát - Trump és az amerikai technológia esete (weekly)”?

Megjelenés: 2024. 11. 29.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/ujra-a-kutya-csovalja-a-farkat-trump-es-az-amerikai-technologia-esete-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból