HWSW podcast!

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj (kraftie #55)

· PT59M5S

Összefoglaló

Az 55. kraftie adásban Barna Balázs, a Wise amerikai engineering irodájának vezetője a magyar házigazdák, Böle Gyuri és Batis Peti segítségével mutatja be az amerikai technológiai és karrierpiacot. A beszélgetés kitér arra, miért épít európai fintech cég, a Wise, amerikai…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 04. 25.
Hossz
59 perc
Témák
tech ipar, karrierpiac, fintech, usa
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Crafti a High Fielabs állandó támogatásával.

Én Böle Gyuri vagyok, az adás egyik házigazdája.

Szokás szerint itt van állandó műsorvezetőtársam Batis Peti Ali Zero.

És ezúttal van egy vendégünk is, Barna Balázs a Westól.

Balázs bizonyos értelemben először van itt, bizonyos értelemben másodszor, mert volt egy adásunk korábban a így épül a szoftverfejlesztő iroda, és akkor vendége volt az adásnak, csak ugye akkor kintartózkodottál az Egyesült Államokba, ezért ugye távolról lettél bekeverve, de most kiderült, hogy Balázs itt van Budapesten, és zéróval kerítettünk az alkalman, hogy elhívjuk Balázst és és talán így ebből így ki is lehet találni, hogy miről lesz szó, mert hogy Balázs ugye a VI-nek az amerikai szoftverfejlesztő irodáját építi.

És gondolkodtunk arról zróval, hogy milyen jó lenne egy olyan adást csinálni, hogy kicsit megnézni az amerikai technológiai piacot, az amerikai karrierpiacot, hogy miben más, mondjuk akár mint az európai, akár mint a hazai.

És hát mert azt azt nyilván azt nem lehet tagadni, hogy a passzátszet az amerikaiak fújják, tehát a ami a technológiában történik, az abból az irányból jön.

És ezt az adást gyakorlatilag az amerikai piacnak szenteljük.

És szerintem Balá Balázsról még mondok egy pár mondatot, akárcsak egy csomó más vendégünk, és Balázs is szoftverfejlesztői múlttal rendelkezik.

Í már nyolc év a a VI-en dolgozik és ugye mint az adás elején, vagy az adás elején egy perccel ezelőtt elmondtam, jelenleg az amerikai site felépítése a a feladata, és kint is az Egyesült Államokban.

És annyi kérdésem lenne, mert hogy erről beszélgettünk az adás előtt, hogy hogy nem tudjuk megkerülni azt, hogy ne beszéljünk egy pár mondatot a Wisery az elején, mert az egész adás kontextusához szerintem így fontos lenne értelmezni.

És ugye nyilván sokan tudják Magyarországon is, hogy mi az a WI, de sokan, akik nem.

Ezért mondasz egy pár mondatot, Balázs a a Wis-ról?

Először is köszi, hogy visszahívtatok.

A Wise egy az egyik olyan története ugye a a Európának, ami meg tudta haladni ezt az 1 milliárd dolláros ilyen unicornak nevezett értéket, és ki is tudott lépni a a világpiacra.

Tehát a a Wise egy alapvetően a nemzetközi átutalásokkal foglalkozó cég volt.

Transferwise néven ismerik sokan.

Igazából amikor én csatlakoztam a céghez, akkor 500-an voltunk az egész cégben.

A világ minden pontján építettünk irodákat és ma már nem csak pénzküldésre tudod használni az alkalmazást, hanem számlaszámot tudunk adni.

Milliárd dollárokat tárolnak nálunk, tartanak nálunk az ügyfeleink.

Ezekre kamatot tudunk fizetni, befektetéseket tudsz eszközölni a platformon, tehát gyakorlatilag teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat tudunk nyújtani az ügyfeleinknek.

Most 15, fél millió aktív felhasználónk van, tehát alapvetően ezt érdemes tudni arról, ahol hogy mi ez a VIS.

Ugye én úgy kerültem a Weshoz, hogy 2015-ben megnyitották az a magyar terméket, aztán 2016-ban ugye itt lett egy nagy iroda is, és ehhez csatlakoztam 2017-ben nyolc évvel ezelőtt.

Én nekem még itt eset szerintem jó felvezetése lesz az amerikai piacnak, hogy egy dolgot nem értek.

Általában egyébként amikor terjeszkedik egy egy mondjuk egy nem amerikai cég, akkor amikor irodát nyitnának az Egyesült Államokban, akkor sok esetben az inkább egy ilyen kereskedelmi képviselet szokott lenni.

Úgy, hogy nektek itt Európában vannak fejlesztői központotok.

Miért építetek szoftverfejlesztői központot az USÁba?

Ott ugye ott mondjuk az a bérek, amit mondjuk általában a mérnökök kapnak.

És egyébként vicces, mert titeket már sokszor emlegettünk, mert ti vagytok azon kevés cégek egyike, akiknek teljesen transzparensek a fizetéseitek, hogy mennyi Észtországban, mennyi Budapesten, mennyire az USÁb.

És hát én most átnéztem az adás előtt, és láttam, hogy mit tudom én, négyszer ennyit fizettek mondjuk körülbelül az Egyesült Álló.

Miért jó ott egy engineering site-ot építeni?

Ez egy ez egy ez egy nagyon jó kérdés.

Ez szerintem valóban így van, hogy a legtöbb cég az próbál ugye költséget optimalizálni.

Azonban ha belegondolsz abba, hogy ezt két dologba tudom levezetni.

Az egyik a missziónk, a másik pedig a az alapvető kultúra, ami a Wis-nál van.

Tehát a a nekünk az a az a célunk és az a missziónk, hogy a a Vise-t az mind a világ minden szegletébe elvigyük.

Tehát ez egy globális probléma, ami ugye nincs megoldva a nemzetközi átutalásoknak a problémája, ezért ugye amerikai termékre is szükség van. ki fogja az amerikai terméket a lehető legjobban megérteni és megcsinálni úgy, hogy a hogy az ottaniekhez használják?

Nyilván a az amerikaiak, de ugyanez egyébként igaz, tehát Szingapúrban is van például egy nagyon nagy irodánk, az sem tartozik a legolcsóbb lokációk közé.

Ugyanúgy van irodánk Japánban, Ausztráliában.

Tehát nálunk van egy nagyon erős kultúra abban, hogy arra, hogy a döntéseket azok hozzák, akik az ügyfélhez a legkettő legközelebb vannak, és utána ezeket az embereket utána hagyjuk szabadon alkotni.

Most Budapestről azt nagyon nehéz átlátni, hogy mondjuk az amerikai isfélnek mi a problémája mondjuk az ACH rendszerrel.

És erről egyébként tudok egy történeteket mondani, hogy ez ez számomra hogy hogyan hogyan alakította át a gondolkodásmódomat, és hogyan tudtuk fejleszteni a a terméket, hogyha hogyha ez ez érdekes lehet.

Ez mindenképp érdekes lehet igazából a Wi-al kapcsolatban nekem is van egyébként egy ilyen történetem.

Tehát amikor bejöttetek anno Magyarországra, akkor úgy dolgoztunk veleteket az első pár évben, és ez egy nagyon érdekes volt, mert akkoriban a magyar kultúra meg ez a magyar tech hiring még még annyira nem volt egyébként szerintem közel a nyugati sztenderekhez, ami még szerintem évekkel később már így valamennyire beállt, vagy hát legalábbis közelebb lett, de például nagyon látszódott, hogy ahogy ahogy annual akkor még ugye transfer wise volt az akkor még az a cég nevetek, hogy akkor hogy ahogy ti höröltetek meg az a fajta kiválasztás az látszó Tudod, hogy például szerintem nagyon erősen nem fit át a magyar környezettel.

Tehát ez egy nagyon érdekes történet volt, hogy amit például elvártatok azzal kapcsolatban, hogy megértsd azt a fajta bizniszkörnyezetet, ahova te mondjuk fejlesztőként csatlakozol, és ez mondjuk milyen szinten nem volt még akkor komfort?

Most már szerintem azért sokat változott a környezet, de már akkor is látszódott, hogy kulturálisan nagyon másfajta elvárások vannak, ami szerintem sok szempontból inkább volt ideális, mint amire berendezkedett a magyar környezet, hogy itt nagy arányban outsource van, valaki ide ide tolja, hogy mit kell igazából fejleszteni.

Neked nem is nagyon kell megérteni, hogy mi van az üzleti oldalon, mert az teljesen le van rólad választva.

És az egy nagyon érdekes történet volt egyébként ez a transition, meg az, hogy például hány egyébként nagyon-nagyon jó fejlesztő bukott bele, például egy ilyen hing nálatok és meg utána egyébként más cégeknél is párhuzamosan, merthogy mertogy ez neki nem ment, meg nem érdekli, meg ő nem akar az üzleti problémákkal foglalkozni, ő nem akar customer supportos ticketeket látni, merthogy igazából ő nem így szocializálódott, ez neki nem, de már akkor is szerintem ez így érezhető volt, hogy az a fajta kulturális hozzáállása a Wiesnek az nagyon más volt.

És szerintem ez ezen keresztül látszódik is, amit mondtál, hogy ez ez sem egyáltalán európai komfort meg standart, hogy te engineering hubokat húzol föl a drága lokációkon, hanem általább Európában jössz, akkor tök jól megosszuk olcsón, és akkor ott mondjuk lesz egy, nem tudom, egy szélszere irodánk vagy valami, hogy egy-két olyan engineer, aki segít mondjuk customizationben nagyjából eddig megy el a történet.

Ugye ez szerintem egyébként tök jó, meg sok szempontból elég egyedi plána, hogyha európai cégekről beszélünk, de még az előzőre hadd kérzek vissza.

Ez azt jelenti, hogy hogy egyrészt ugye ha csak hogy jól értettem, hogy azt mondtad, hogy egyrészt fontosért cégben ez a fajta kulturális különbség is megjelenjen, mert ez hozzátesz a céghez.

A másik pedig az, hogy annyira speciális az amerikai, nem tudom, fénytek piac, meg annyira speciális doméudás kell oda, hogy ezt egy magyar mérnökkel nem tudod megcsinálni.

Egy magyar mér, tehát én is egy magyar mérnök vagyok, és ugye kimentem, de rengeteget segített az nekem, hogy hogy kikerültem.

Tehát egy sztori, amit el tudok mondani ezzel kapcsolatban, az az volt, hogy én amikor kiköltöztem Amerikába, akkor már öt éve a Wis-nam, de akkor éreztem meg azt egyedül először igazából, hogy mi is ennek az alkalmazásnak az ereje, amikor kiköltöztem.

Tehát, hogy én azt hittem, hogy én egy létező ember vagyok Magyarországon, és átköltözök egy másik országba, és ott majd egyszer csak így elindítom az életemen.

És amikor ugye átköltöztünk, és elkezdtünk először mondjuk lakást bérelni, vagy bankszámlát próbálsz nyitni, vagy személyit próbálsz meg megszerezni magadnak, akkor folyamatosan falakba ütközöl.

Tehát elmondják neked, hogy nincs személyigazolványszámod, nincs SSN-ed, ami ugye az ott a társadalombiztosítás nincs telefonszámod amerikai, nincs bankszámlád.

És az egyetlen olyan dolog, ami a a ami nálam volt, ez az a Wise alkalmazás volt.

És a Wise alkalmazásra tudtam generálni magamnak egy amerikai számlaszámot, és erre tudtam megkapni az első fizetésem.

Most ha már megkaptam az első fizetésem, akkor már be tudtam mondani, hogy be tudtam mutatni azt, hogy nekem van Amerikában egy munkahelyem, egy fizetésem, ezzel ezt tudtam igazolni és el tudtam kezdeni az életemet, hiszen a számlámról tudtam dollárt kivenni a-ben a kártyámmal, el tudtam kezdeni felépíteni az életemet, és utána, hogy kikerültem, elkezdtem beszélgetni ügyfelekkel és a leggyakoribb komment az az volt, hogy nagyon jó az alkalmazás.

Rengeteget megspórunk vele, de egy kicsit olyan európai érzete van, amire én úgy reagáltam, hogy köszi szépen.

Azt gondoltam, hogy európaiként az egy tök jó dolog, de ugye ha erre visszagondoltok, akkor vagy egy tanácsot esetleg adhatok, hogyha Texasban azt halljátok, hogy valami nagyon európai, akkor az biztos, hogy egy ilyen e az az valószínűleg nem bók.

Ö, és akkor ezt elkezdtük megérteni és és utánam menni, hogy hogy mi az a logika, ami ugye az amerikai rendszer pénzügyi logikája.

Nem akarok túl mélyen belemenni, de itt mi Magyarországon meg a világ minden táján utalunk, tehát belépsz a bankodba és utalsz.

Amerikában ez úgy működik, hogy a megadod a bankszámlaszámodat és onnan levonnak pénzt.

Tehát olyan, mint Magyarországon a csoportos beszedési megbízás.

És ez egy teljesen más ügyfélélmény, teljesen más logika, és teljesen mást kell tennem ahhoz, hogy elnyerjem a te bizalmadat az Egyesült Államokba, mint amit mondjuk Európában vagy Szingapúrban.

Tehát én rengeteget tanultam ezzel, hogy ott voltam közöttük, elmondták, hogy ő nekik mi az elvárásuk, ez hogy működik mondjuk egy amerikai cégnél.

És az a célom, hogy amikor Amerikában használják ezt az alkalmazást, akkor úgy érezzék a a a felhasználók, hogy ez egy amerikai cég, amerikaiaknak fejlesztett terméke.

És ugyanez a cél egyébként Magyarországon is, ami ami ami nagyon remélem, hogy hogy érezhető.

Igen, de ezek szerint akkor ezt csak úgy tudod megcsinálni, ott vagy fizikailag.

Én én szerintem biztos meg lehet máshogy is, de szerintem sokkal lassabban.

És egy igazán lokális ezeket a lokális történeteket, ezeket nem tudod máshogy átélni, csak ha ott vagy és érzed a fájdalmát annak, hogy miért rossz ez az rendszer, amit a 70-es években találtak ki, és mondjuk 50 évvel hátrébb vannak egyébként, ha magyar pénzügyi rendszerre gondolsz, mint amit mondjuk mi itt csinálunk.

Tehát ott a ott az egy álom, hogy az átutalásod az egy másodpercnél ott van a annak, akinek küldted, meg hogy QR kóddal tudsz fizetni.

Tehát ott én most meglepődtem ezen.

Az megvolt, hogy korábban a mobiltelefonniában le voltak maradva, de egy QR-os fizetés az az ott ilyen cutting edge.

Tehát, hogy a hogy a a a európai pénzügyi rendszerek átlagosan sokkal fejlettebbek, mint az amerikaiak.

Ezt ők tudják is, ezen dolgoznak, és ezért van egy ilyen Fed Now nevű kezdeményezés ö ami lassan halad.

Akkor ebből szempontból, ha már így elkezdtünk halmennyire érintőlegesen így az amerikai piacról beszélni, én nagyon kíváncsi lennék rá, hogy kulturálisan mik voltak azok a dolgok, amik így neked leginkább kiütköztek.

Nyilván dolgoztál Magyarországon, európai oldalról valószínűleg elég sok mindent láttál már, de hogy így tényleg milyen ott dolgozni, meg hogy kulturálisan mennyivel másabb élmény?

Szerintem ennek ilyen rengeteg aspektusa van, tehát hogy szívesen veszem, hogyha ti is akar akár akár megosztjátok, amiket így láttok, amik így érdekesek lehetnek. számomra az egyik legfontosabb a a az a az az interjúztatásnak a kérdése.

Tehát, hogy amikor ugye amerikaiakat interjúztatsz, akkor Amerikában van egy nagyon erős kultúrája a a annak, hogy e most egy azon azon gondolkozok, hogy ne ne hunglist használjak, de de nem tudom a magyar megfelelé, tehát ez a game face.

Aha. amikor bemész egy interjúra, és el kell tudnod adni magad, és ebben szerintem rendkívül jók, és nagyon sokszor idő kellett nekem ahhoz, hogy hogy igazából rá tudjam, meg tudjam érezni azt, hogy ez az adott ember ez ez miben lesz kiváló, miben lesz mondjuk gyengébb, mert pillanatokról pillanatok alatt fel tudják magukat húzni egy ilyen 10-es energiaszintre, ahol azt gondolod, hogy mindenki extrovert át ugye az egész országban.

Aztán amikor ugye elkezdesz együtt dolgozni velük, akkor kiderül, hogy egyébként ez ez nem feltétlenül a a mindennapok.

De jó, hogy ezt szóba hoztad, mert ugye beszéltük a konyhában, hogy volt kettővel ezelőtt egy adásunk a az introvertáltakról.

Na, nem biztos, hogy jó szó ez így.

És pont az volt, hogy mennyire elvárható az, hogy te kicsit kilépsz a komfortzónádból.

És ugye ebben meg az van benne, hogy egy olyan kultúrában, mint az amerikai, ahol ugye a gyerekek a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Barna Balázs

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj (kraftie #55)”

Miről szól ez az epizód: „USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj (kraftie #55)”?

Az 55. kraftie adásban Barna Balázs, a Wise amerikai engineering irodájának vezetője a magyar házigazdák, Böle Gyuri és Batis Peti segítségével mutatja be az amerikai technológiai és karrierpiacot. A beszélgetés kitér arra, miért épít európai fintech cég, a Wise, amerikai… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj (kraftie #55)”?

Fő témái: tech ipar, karrierpiac, fintech, usa.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj (kraftie #55)”?

Megjelenés: 2025. 04. 25.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/usa-tech-hub-ahonnan-a-passzatszel-fuj-kraftie-55

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból