Ciklikus ütközőpálya (Ok és okozat, TNG 5x18) | Vincze Miklós

Összefoglaló

Az Impulzus Podcast vendége ezúttal Vincze Miklós fizikus, aki a Star Trek 'Ok és okozat' című epizódját elemzi. Az adásban szó esik az időhurok jelenségéről, a térhajtóművek tudományos megvalósíthatóságáról, és az Einstein relativitáselméletével való összhangról. Kiemelkedő…

Röviden

Műsor

Impulzus Podcast

Megjelenés

2024. 08. 11.

Hossz

1 óra 44 perc

Szereplők, említett nevek

Vincze Miklós, Rezsabek Nándi, Balázs Gábor, Kocsis Erzsó

Témák

időhurok, térhajtóművek, relativitáselmélet

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 0:00:49 — Rövid hírszekció • 0:00:49 | Szolitonok - újabb lépés a térhajtómű felé? - https://iopscience.iop.org/article/10.1088/13
2. 0:59:51 — Szinkronos érdekességek 1:05:32 - Összefoglalás, értékelés Műsorunk videós formában is fogyasztható: - https://youtu.be/

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az impulzus podcast star trek tematikus epizód kibeszélő [Zene] hetente szervusztok ez itt az impulzus podcast laci zsuzsi miklós a mikrofonok mögött én csaba vagyok sziasztok sziasztok sziasztok sziasztok természetesen miklós a vendégünk fizikus és ez mindig jó amikor jössz mert akkor fel tudunk készülni tudományos témákból vagy legalábbis föl tudjuk tenni azokat a kérdéseket amiket nem értünk például térhajtómű témakörben legutóbb egy olyan hat-hé éve beszélgettünk azt hiszem ha jól emlékszem és most ilyen ismétlődő mintázatok at látok az interneten hogy minthogyha lennebben egy ilyen megújult lendület hogy most új új erőre kapott ez a téma de még mielőtt ezt elkezdeném mecsetelni lehet hogy kéne tartani egy recapet hogy hogy állunk így tudományosan megvalósíthatóságból a térhajtóművel én valami olyasmit tudok visszaidézni hogy a hát tulajdonképpen a teret azt azt meg lehet görbíteni minden további nélkül kell hozzá egy viszonylag nagy energiakoncentráció miklós valami ilyesmiket mondtál hogy egy egy jupiter tömegnyi antiproton az már elég is lenne do igen valami rengeteg na most ugye tényleg ez az érdekes hogy hogy ugye einsteintől megtanultuk hogy hogy a fénynél gyorsabban nem lehet haladni és ez igaz is hanem ez úgy értendő hogy ugye bár a relativitás eletből azt azt is meg tanuljuk hogy az idő meg a tér az olyan értelemben relatív hogy az én környezetemben nekem mindig van egy lokális vonatkoztatási rendszerem és abban én csakugyan nem tudok gyorsabban mozogni mint a fény sőt meg se tudom közelíteni tömeggel rendelkező sőt a keleénél nagyobb tömeggel rendelkező testtel esélyem se lenne hogy megközelítsem a a fénynek a a sebességét nem hogy átlépjem és ezt ugye továbbra is érvény ben marad hanem itt a kulcszó az a lokalitásban van ugye ahogy mondtam hogy a lokális rendszeremben ahhoz képest tehát ugye az öt 5000erszer el elmesélt és rojtosra koptatott hasonlatból kiindulva a ugye mindig egy gumilepedőhöz szoktuk hasonlítani a téridőt bocsánat már csaba azok közé tartozik akik ezt a gumilepedős okfejtést hát ha 20szor nem hallották tőlem akkor egyszer sem de tényleg tényleg nem tudok jobb j jobb hasonlatot kitalálni szóval a a a téridőt azt valóban úgy lehet elképzelni egy kicsit bizonyos értelemben mint egy gumilepedőt azért is jó a hasonlat ugye mert a a gumilepedő az olyan hogy a belé helyezett tömeg hatására begörbül hogyha ráteszek egy vasgolyót akkor ugye a kifeszített gumilepedő gumitrambulin mondjuk íy puty y legörbül szépen ott beméllyed és akkor lényegében tehát ez azt akarja ez a metafor alni helyesen hogy a tömeggel és akkor ahogy mondtad nem csak tömeggel hanem bármilyen más formájával az energiának hiszen a tömeg is csak az energiának egy formája tehát nagy energiasűrűséggel rendelkező testek eltorzítják maguk körül a téridőt na most itt jön ez az ötlet hogy hogy mondom hogy lokálisan akárhol is vagyunk ezen a gumi lepedőn van egy van egy ilyen hogy hívják egy egy sebességkorlát ami a fénnyseb amit ott az adott adott szakaszán a gumilepedőnek az adott kis részén valóban nem léphetünk át ez továbbra is érvényben van tehát a relativitás elmélet nem dőlt meg hanem a térhajtómű gondolata amit ez a migel alkubier nevű ha jól emlékszem a nevére szerintem mexikói fizikus vetett föl több mint 10 évvel ezelőtt és ugye annak kapcsán beszélgettünk veled már egy jót vagy többet szóval ott az volt az otlá hogy oké oké lokálisan nem nem tudok a gumilepedőmön gyorsabban menni mint a sebességkorlát viszont arra nem vonatkozik a tiltás hogy a gumilepedőt be tudom gyűrni magam alá úgy hogy lényegében az hogy a gumilepedő egy távoli pontján elhelyezett másik vasgolyóhoz végül is összességében gyorsabban el tudunk jutni annak ellenére hogy a saját környezetemben nem léptem át a fénnysebességet de de mégis ezzel a nagy energiasűrűséggel lényegében úgy forzítottam a téridőt hogy behúztam magam alá anélkül hogy hogy hogy hogy tényleg ellentmondásba kerültem volna a relativitás elméletel tehát itt ez a nagy ötlet na már most ahogy mondtad is ehhez nem csak nem elég az hogy borzalmas mennyiségű energia kell hozzá hanem ráadásul és ez volt eddig a fő gond hogy elvileg úgy volt hogy hát ez egy nagyon szép elméleti ötlet csak hogy ezt az alkubier ami megoldást megtalált ehhez az lényegében egy olyan fajta téri ő torzítást jelentett ami az egyik irányba úgy tudod maga magad elé gyűrni a téridőt hogy ahhoz nem csak hogy nagy energiasűrűség kell hanem hogy negatív energiasűrűség na ez az hogy itt tettük le a kanalat meg sokan mások is hogy hogy igen hogy már e az antianyag hát az nem elég az antianyagnak sem ez az antianyagnál is spécib ez egy olyan méretű olyan mértékben hipotetikus részecske hogy hogy jelenleg az elfogadott standendard modellben ilyen részecske nincs tehát negatív tömegű anyagot kéne találni ahhoz hogy negatív energia álljon elő bármelyik egyenletből is akár a newtoni akár az einsteini egyenletet nézzük és akkor ilyet még senki nem látott elvileg bár ott a kazimir eektusnál elkezdtük mondani hogy talán ott mégis van hát ugye a kazimir eektusott ott ott ugye arról van meg ugye fel lehet hozni még ilyen más ötleteket is például ugye hasonló gondolatok előjöttek a hawing sugárzásnál is de persze valójában lehet mondani olyat hogy fluktuáció szintjén elő tud állni olyan hogy negatív energiasűrűség de az már ugye nem az általános relativitás elméleti mérettartományban van tehát esélyünk sem volna arra hogy ilyen átalad emlégetett iszonyatos mennyiségű cuccot fel tudjuk belőle halmozni hanem az a kvantum méretskálán van tehát valójában az hogy ilyen makroszkopikus mennyiségű és hosszan fenntartható negatív energia előálljon az az nem fog menni ugye az a az az effektus amiről beszélsz az lényegében abból fakad hogy az energiára és az időmérésre együtt van valamiféle határozatlansági reláció ami azt jelenti hogy hogyha nagyon rövid ide tehát ha ha nagyon rövid ideig méred az energiát akkor annak akkora bizony btalanság lehet hogy a abszurdum még az is lehet hogy negatív de ugye itt most nem erről van szó tehát ez nem nem nem ilyen kvantum fluktuációként hanem tényleg egy nagy tehát itt űrhajókat akarunk vontatni meg az univerzumot magunk alá gyűrni tehát itt most itt komoly dolgokról van szó na és itt jött a mentőötlet tehát ez az új cikk ami miatt most ez újra bekerült a hírekbe és hát ugye a mai star trek epizódhoz amiről beszélni fogunk nagyon illik mer tehát most vagyunk a startkövön igen valóáb mertogy ne nekem is dejavüm nekem is dejavüm van azzal kapcsolatban hogy már volt ez de de itt most innentől lényegében rövidre fogom tudni zárni mert ez az eric lancez nevű német fizikus aki a götingeni astrofizikai maxplank intézetből írta ezt a remek cikkét amit már megírt 2020-ban csak most jelent meg tehát látszik hogy nagyon eléggé elhúzódott itt a bírálat tehát egy korábbi verziója az archív nevű ilyen tudományos preprint szerveren már már évek óta ott van és hát ezt jól meg kellett nézni hogy miket ír szerintem alaposan kivizgál igen igen át kellett számolni igen na de az az ötlet hogy ő talált egy olyan megoldást ugyanerre az a téridő tehát az emlegetett gumilepedő gyűrődéseinek dinamikáját leíró einsteini egyenletek megoldásai közül talált egy olyat ami tudja azt a fajta viselkedést ami az alkubierhez kell de nem kell hozzá negatív energia csak idéző jelben mindössze csak a jól ismert pozitív energiasűrűséget kell megfelelően elhelyezni és így is tudja csinálni azt amit úgy szokás hívni hogy alcubier bubble vagy alkubier buborék amit ami a eltorzított téridőnek az a tartománya amit mondjuk a a az űrhajó hát a haladni vagy hát a téridőt maga alá gyűrni akaró űrhajó körül létre kell hozni na most ugye bizonybizony ezek hullámmoldások tehát az ilyen haladó gyűrűdések azok hullámok akkor is hogyha a gumilepedőről beszélünk és akkor is ha a téridőről beszélünk na most itt a csabának az emlékezetére próbálok apellálni hogy egyszer te sőt kétszer te ne de sőt többször is de te jártál a laborban nálam és ott mutattam neked olyat hogy soliton komolyan lehet hogy nem ó pedig na jó hát pedig pedig tehettem volna hát dokumentálva van úgyhogy lehet hogy lebukom nem igazad van igazad van kihagytuk a solitont mert nem fért bele nagy hiba szóval ott a laborban nekem van egy 10 m hosszú kád amit vízzel föl tudok tölteni és hogyha föltöltöm egy egy rekeszét magasabbra és ezt kihúzom egy gátszakadást előidézek akkor egy nagy hupli egy cunamizerű hullám halad végig ami nem folyik szét tehát nem olyan mint egy klasszikus értelemben vett h hullámcsomag ugye azt láttam sajnos csak nem emlékeztem hogy itt a soliton szó az itt öss van igen mert lehet hogy nem mond háá igen szerintem nem a te hibád hanem valószínűleg akkor nem neveztem nevén a gyereket mert nem akartuk elijeszteni a hallgatóságot hanem azt mondtuk hogy ez a cunami hullám merthogy a cunami tehát konkrétan az óceánon keresztül haladó cunami az egy olyan spéci hullám ami pontosan azt a attól rohadt veszélyes a cunami hogy mondjuk a csendes óceán edyik partján előáll egy tengerrengés és akkor jön jön a cunami és ahelyett hogy szétfolyna mint egy tisztességes hullámcsomag és lecsillapodna ez egyben marad és keresztül megy a félföldön anélkül hogy lecsillapodna és akár a csendes óceán túlsó partján is tud egy nagy tarolást végezni azért mert ez egy olyan hát úgynevezett nemlineáris hullám aminek ez a fő tulajdonsága hogy kompakt módon megtartja az alakját na most pontosan egy ilyen cunamizerű meg oldás ez a soliton megoldás amit egy matematikai megoldás alakilag ténylegesen nagyon hasonlít arra a bizonyos cunami hullámra csak nem a vizen megy hanem a hanem ezen a a téridőn ezen a gumilepedőn és egy ilyen megoldásról bizonyította be az erik len hogy az egy stabil és létező megoldás és még egyszer a a negatív energia az mondjuk olyan lett volna visszatérve a laboros példámra mintogyha egy lefelé a víz egy lefelé egy ellencun ami haladásáról lett volna szó amit a vízen nem lehet megcsinálni és hasonlóképpen a jelenlegi fizikai ismereteink szerint a gumilepedőn sem lehet megcsinálni azt a mert nincs hozzávaló negatív energiasűrűségű részecske elég vagy hát elég ideig nincs ilyen nincs ilyen állat a általunk ismert világegyetemben de az új megoldáshoz nem is kell tehát továbbra is bösmen nagy mennyiségű energiára van szükség amit nem tudom hogy kardasov hanyas számú csodacivivilizációnak kell lenni feljebb lépünk egyel kettőt tö egyel kettővel hárommal ugye szóval még még de de legalább jelen állá a jelenlegi fizika ismert részecskéiből is meg lehet csinálni csak nagyon kell akarni úgyhogy ez itt a nagy hát ez megnyugtató igen mert ez ez igazából akkor egy érdekes kihívásnak nevezhető de nem mondhatjuk most már azt hogy nincs negatív energia igen mondhatom neked neked mint mérnöknek ugye hogy hogy hát ugye a fizikusok most már tisztázták innentől ez egy mérnöki probléma e már köszönöm szépen innentőlát csak megy méretezési kérdés igen volt egyébként a soliton az nem csak a miklós laborjából lehet ismerős hanem a tng-ben is aki hallgat minket az nem is olyan régen találkozhatott ezzel a new ground című epizódban igen éppen mondani is akartam hogy hogy pont nemrég láttuk azt a rész és ráásul hullámok is voltak tehát igen ott szörfözött egy komp hullámoknak a tetején sö h igen h jó pofa volt az is csak csak a másik irányból is kellett egy hullám hogy kioltsa igen a igen csak ez a kötött pályás waré na most a csaba viszont a laboromból arra is emlékezhet hogy a hogy a hogy az a szemétség hogy az igazi solitonok nem oltják ki egymást ha összeütköznek hanem átmennek egymáson ugyanúgy egy cunamit se lehet egy ellencunami csinálnánk egy öss milliónyi atomobba felrobbanását felrobbantásával indítanánk egy ellen ellen cunamit hogy majd az óceán közepén találkoznak és jól kioltják egymást és és ugye a labor kísérletben azt én be tudom mutatni bármelyik őtöknek hogy sajnos nem nem ez a helyzet úgyhogy na hát ezt kellett volna a tng-be is csinálni meg kellett volna hallgatniuk a miklóst és ezért nem sikerült a kísérlet hát ott szét kellett lőniük az enterpriseal azt a ott valami drastic measurt kellett betni hogy ennek ennek véget vessenek na hát tök jó mert a negatív energia az akkor megmarad a kommentelők asztala de természetesen nem a juj nem az impulzus hallgatókról beszélünk mert ők egytől egyik szuper emberek szoktak is hozzászólásokat írni ami nekünk mindig nagyon jól esik úgyhogy miklós hát köszi nem tudom hogy ezzel kapcsolatban el tudunk-e még mondani valamit egy lépéssel közelebb kerültünk a térhajtó végül is egy nagy lépéssel tehát lényegében azt sikerült igazolni hogy a jelenlegi fizika tehát nem nem kell spéci részecske hozzá csak sokat kell dolgozni úgyhogy hajrá kell egy olyan erőforrás meg egy olyan műszaki felkészültség amivel most jelenleg nem rendelkezünk de majd hátha egyszer ez tényleg csak a kardasev skála kérdése csak figyelem a következő beszélgetés spoilereket tartalmaz [Zene] hát brandon braga egy időutazós sztorit szeretett volna írni de eltökélte hogy hát a szokásos kliséket azt jobb lenne elkerülni úgyhogy kitalálta ezt a time loopos történetet és szokta is mondani hogy ez a ground hug daynél sokkal előbb hát nem sokkal de azért előbb született meg nem tudom hogy a képernyőn ez volt-e az első ilyen loopolós történet hát biztos volt valami skifi novella ami ezt megelőzte de a laciék nagyon bólogatnak úgyhogy úgyhogy lehet hogy ténylegesen brandon braga egy úttörő és egy korát megelőző forgatókönyvet sikerült neki itt összehoznia hát ez természetesen a cause and effectect című epizód magyarul ok és okozat amiről miklóssal fogunk beszélgetni ami dupla előny mert ő fizikus is és tudományos oldalról is esetlegesen hozzá fog tudni ehhez szólni de zsuzsi és laci egészen biztos hogy több szemszögből is hozzá fognak tudni szólni ehhez a témához én pedig csaba vagyok és dave is hozzá fog tudni szólni a témához mert ő a szinkronos érdekességeknek a szemszögéből fogja ezt elemezni hát a tényleg ez az első loopolós epizód akkor az azért is aranyos mert tényleg olvastam ennek a…

Említett entitások

Témák

• időhurok
• térhajtóművek
• relativitáselmélet

Személyek

• Vincze Miklós
• Rezsabek Nándi
• Balázs Gábor
• Kocsis Erzsó

Szervezetek, cégek

• Star Trek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ciklikus ütközőpálya (Ok és okozat, TNG 5x18) | Vincze Miklós”

Több epizód a Impulzus Podcast-ből

• STARFLEET ACADEMY | 1. évad 2026-04-10

  A Starfleet Academy sorozat első évadát tárgyalja az Impulzus Podcast legújabb adása. A vendégek, Krisz, NocadLee, LtGlove és Csaba (aki videós formában segít), megosztják gondola…

• AZ ÚJ NEMZEDÉK legjobb pillanatai 2026-03-22

  Ez az Impuls podcast Star Trek tematikus epizódja a TNG (Next Generation) sorozatot dolgozza fel. Csaba, Magdi, Zsuzsi és Laci hangüzenetek alapján idéznek fel emlékezetes TNG-élm…

• A végső határtalanság (Minden jó, ha jó a vége, TNG 7x25 & 7x26) | Magdi 2026-03-15

  Az Impulus podcast 331. adásában Csaba, Laci, Zsuzsi és Magdi a Star Trek: Az új nemzedék (TNG) sorozat fináléjáról, az "All Good Things" című epizódról beszélgetnek. Kitérnek a h…

• Határválság (Megelőző csapás, TNG 7x24) | Krisz 2026-03-08

  A Star Trek: Voyager tematikus epizódbeszélője, ahol Laci, Zsuzsi és Krisz a "Preemptive Strike" (Megelőző csapás) című részt vitatják meg. A beszélgetés kitér a Star Trek: Voyage…

• Hajótudat (Vészhelyzet, TNG 7x23) | LtGlove 2026-02-22

  Ez az Impulzus Podcast 329. adása, amelyben Eltéglav, Laci és Zsuzsi Star Treket, azon belül a 'Vészhelyzet' című epizódot és a Star Trek: Nemezis című mozifilmet vitatják meg. A…

• Kapitány apám (Vérvonal, TNG 7x22) | LtGlove 2026-02-15

  Az Impulus podcast 328. adásában Zsuzsi, Laci és LTG Love a Star Trek: Az Új Nemzedék 7. évadának 'Vérvonal' című epizódját veszik górcső alá. Megbeszélik Picard kapitány lehetség…

• Harconcsapás (Elsőszülött, TNG 7x21) | Gergő 2026-02-08

  Az Impulus podcast 327. adásában Kő Gergő vendégszereplésével a Star Trek: Az Új Nemzedék (TNG) 7. évadának 21. epizódját, az 'Elsőszülött' című részt vitatják meg. Az adás kitér…

• A flottán túl (Az út végén, TNG 7x20) | LtGlove 2026-02-01

  Ez az Impulus Podcast 326. adása, melyben Csaba és Eltégla Vlaci Zsuzsi vendégükkel, LtGlove-val, a Star Trek: Az út végén (TNG 7x20) epizódot vitatják meg. Kiemelt téma egy terve…

• Devolúció (A teremtés, TNG 7x19) | Magdi 2026-01-25

  Az Impuzus Podcast 325. adásában Magdival, Zsuzsival, Lacival és Csabával a Star Trek: Az új nemzedék (TNG) 7. évadának 19. epizódját, 'A teremtés' címűt vitatják meg. Az adás röv…

• Gondolatok a gondolából (Más szemével, TNG 7x18) | Magdi 2026-01-18

  Az Impulus podcast vendégei (Magdi, Zsuzsi, Laci és Csaba) a Star Trek franchise 60. évfordulójáról és az elkövetkező évi megjelenésekről beszélgetnek. Az adás fő témája a 'Más sz…