A rejtőzködő Luther – Egy szobor, amely sosem került a helyére | Elrejtett Történelem videó #1
· PT22M11SÖsszefoglaló
Ez az epizód a rejtőzködő Luther-szobor kalandos történetét mutatja be, amely sosem került a végleges, Deák téri helyére. A szobor mögött meghúzódó történelmi eseményekről és a gyűjtésről is szó esik.
Ebben az epizódban
Szolgálati közlemény: a videót a konyhámban, a laptopomról vettem fel, tehát egyelőre – bár fogyasztható – sufnituninghatást kelt.
Köszi a türelmet, a megértést és esetleg a támogatást, ha láttok ebben fantáziát, és szeretnétek jobb minőségű produkció formájában viszontlátni ezt a sorozatot.
Nemrég Török András Fortepan-alapító a Vademecum hírlevelében megosztott egy különös fotót.
Ötezer fotó közül választotta ki négy kedvencét, amelyek közül az egyiken a Deák téri evangélikus templom udvarán álló monumentális Luther-szobor látható, méreteiből és robosztusságából fakadóan groteszk és szürreális benyomást keltve a zárt udvaron.
Török András és kortársai gyerekkorukból emlékezhetnek erre a bizarr jelenségre, ugyanis a Deák térre tervezett nagy Luther-szobor 1957-től 1983-ig ide besuvasztva állt.
Emese, a Credo folyóirat főszerkesztője és a méltán népszerű Ejha! kultúrtörténeti hírlevelek szerzője hívta fel Török András figyelmét korábbi tanulmányomra, amelyet aztán a következő Vademecum hírlevélben össze is foglalt a szerző, így jött szembe velem a saját nevem. :) Ez adta az ötletet, hogy újra elővegyem ezt a roppant izgalmas és kalandos sztorit, amelyet a szobor történetének megírása közben kutattam ki, és ezzel útjára indítsam a rejtélyes 20. századi egyháztörténet érdekesebbnél érdekesebb – és számomra érthetetlen mértékben feldolgozatlan vagy ismeretlen – epizódjait feldolgozó videós sorozatomat. (A gyermekbetegségekért, minőségért ezúton és ismét elnézést kérek – remélem, ezek ellenére örömötöket lelitek benne.) De térjünk is rá a lényegre.
A Deák térre tervezett Luther-szobor mögött egy egészen rendkívüli történet húzódik meg.
Az 1930-as évek végén országos mozgalom indult a felállításáért: gyülekezetek, iskolák, magánemberek adakoztak, és végül a tervezett összeg több mint kétszerese gyűlt össze.
A szobor elkészült, minden adott volt ahhoz, hogy Budapest egyik meghatározó köztéri alkotása legyen.
De köztéren végül sosem állíthatták fel.
Először az első, majd a példátlan adakozást követően a második világháború és az azt követő politikai fordulat teljesen átírta a tervet.
A szobor talapzatához szánt köveket a Szabadság téri szovjet emlékmű építéséhez használták fel, a szobor pedig évtizedekre eltűnt a nyilvánosság elől.
Előbb egy belvárosi udvarban állt, majd végül az Evangélikus Hittudományi Egyetem zuglói campusán helyezték el, zárt kerítések mögött, elszigetelten.
Ez a történet azonban nem csak erről a szoborról szól, hanem arról is, hogyan törnek össze generációkon átívelő módon nagy álmok és tervek, hogyan alakul át a közösségi emlékezet, ezáltal egy közösség identitása is hatalmi változások hatására, és hogyan tűnhetnek el a szemünk elől ennyire olyan dolgok, amelyek egykor példátlanul fontosak voltak.
A videóban megmutatom továbbá Amerigo Tot pályaművét is, amelyet válaszra sem méltatott a Luther-szobor felállítására létrejött bizottság; ez szintén igazi kultúrtörténeti kuriózum, mivel a világhírű szobrásznak egy kivételével nem készült vallási témájú alkotása.
Ez a videó egy új sorozat első része, amelyben a 20. század kevéssé ismert, gyakran elfelejtett egyháztörténeti történeteit dolgozom fel – közérthetően, sok-sok forrás bemutatásával, személyes és történeti reflexiókkal.
Hogyha van még ilyen történeted, amelynek érdemes lenne utánamenni, oszd meg kommentben, és felderítjük!
Disclaimer és a videóban felhasznált források A videóban pontatlanul állítottam, hogy 1973-as Evangélikus Élet ben találtam meg az Amerigo Tot szobrát beazonosító cikket, ez helyesen egy 1979 januári szám volt.
A Deák téri Insula Lutherana említett spalettáit Potzner Ádám tervezte, a grafikus Muray Eszter volt.
A felhasznált képek forrásai: Vademecum – Török András hírlevele Credo Evangélikus Műhely 2023/2. száma Köztérkép We love Budapest Evangélikus Országos Levéltár (EOL) MTVA Ha szívesen olvasnál még ilyen történeteket, iratkozz fel, oszd meg, ajánld másoknak is!
Megköszönjük, ha elgondolkodsz az előfizetés lehetőségén is.
Get full access to Keresztény Kultúra at kerkult.substack.com/subscribe
Említett entitások
Témák
- luther statue
- hidden history
Hallgasd meg
Több epizód a Keresztény Kultúra Podcast-ből
- Atipikus keresztény oktatás és keresztény szociális kánon | KerKult podcast
Ez a KerKult podcast-epizód Moldován Szilvia cikkét tárgyalja, amely XIV. Leó pápa körlevele alapján a keresztény oktatásnak a szegényektől való elfordulását elemzi. Kitér az egyh…
- A kereszténység akkor is az új életet hirdeti, ha az csak a válással érhető el
A Keresztény Kultúra podcast és a Kötőszó blog együttműködésében készült epizódban a kereszténység és a válás kapcsolatát vizsgálják teológiai és egyházi szempontból. Dr. Simon At…
- Az anya nő, az apa férfi, Isten ajándéka a gyermek és a hőn áhított család egy hazugság?
Ez az epizód a család fogalmát, történetét, bibliai vonatkozásait és egyházi szerepét vizsgálja. Különös hangsúlyt kap a kereszténység családképe és annak valósághoz való viszonya…
- „Gyógyuló alkoholistaként nem élhetek az úrvacsora szentségével”
A Keresztény Kultúra podcast adásában Böcskei Balázs addiktológiai konzultánssal az alkoholizmusról, a függőségről, a társadalmi felelősségről és az egyház szerepéről beszélgetnek…
- Ki képviselje a keresztény értékeket? Egy amerikai focista esete a papsággal és a nőkkel
A Keresztény Kultúra podcastja Harrison Butker, a Kansas City Chiefs focistájának vitatott beszédét elemzi, mely a papsággal és nőkkel kapcsolatos tradicionális katolikus nézőpont…
- Új politikai szereplők: a lelkész és a megváltó?
Ez az epizód a Magyar Péter jelenséggel, Tarr Zoltán szereplésével és az új politikai szereplőkkel foglalkozik, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a nők egyenjogúságának…
- Genderőrület
Ez a Keresztény Kultúra podcast epizód a genderidentitás, a homoszexualitás és a nemek közötti egyenlőtlenségek egyházi megközelítését tárgyalja. Vizsgálja, hogy ezek a témák menn…
- A lelkésznőké a jövő?
Az adás a protestáns egyházakban szolgáló női lelkészek helyzetét vizsgálja, különös tekintettel a szerepkörükre, az előttük álló lehetőségekre és nehézségekre. Szó esik arról is,…