Kolozsvári Rádió

Brassói munkáslázadás: a mai napig nem állították elő a megtorló gépezet működtetőit

· PT54M50S

Összefoglaló

Az epizód az 1987-es brassói munkáslázadást tárgyalja, mely két évvel előzte meg az 1989-es rendszerváltozást. Bemutatja a lázadás körülményeit, a megtorlásokat, és a résztvevők, köztük magyarok visszaemlékezéseit, kiemelve, hogy a felelősöket máig nem ítélték el.

Ebben az epizódban

A brassói tehergépkocsigyári dolgozók 1987-es lázadása 2 évvel előzte meg az 1989-es rendszerváltozást.

Ennek során, november 15-én, egy vasárnap, amikor választást is tartott országszerte a Román Kommunista Párt, az akkor munkában lévő, hozzávetőleg 7000 dolgozóból 300 vonult utcára, köztük magyarok és szászok is voltak.

Úticéljuk a párt akkori főhadiszállása volt, amelyet az egyre csökkenő béreik és nélkülöző életfeltételeik, illetve a rendszer képviselőinek megalázó bánásmódja miatt feldühödött munkások megrongáltak.

A lázadást elfojtották, már a helyszínről elhurcoltak résztvevőket, és a megtorlásnak ez még csak a kezdeti fázisa volt, hiszen a különböző büntetések kihúzódtak az 1989-es forradalom kitöréséig.

Az akkori megtorló gépezet működtetőit a mai napig nem állította elő az igazságszolgáltatás.

November 24-én került sor Brassóban egy nyilvános beszélgetésre az 1987-es kommunizmusellenes munkáslázadás magyar résztvevőivel.

Az eseményre a Brassói Ifjúsági Tanács székhelyén került sor, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének kezdeményezésére.

Résztvevők: Gergely Ibolya és Gergely Árpád egy négyfalusi házaspár, a magyar résztvevők közül a legidősebbek, Fazakas János és Gyerkó György ugyancsak négyfalusiak, huszonévesek voltak és a lázadás első soraiban vettek részt, Máté N.

István brassói származású, ő is huszonévesként vett részt az eseményekben, a műhelyvezetője gesztusának köszönhetően nem volt része megtorlásban.

Moderátor: Bartha Réka, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkárának kommunikációs tanácsadója.

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Több epizód a Kolozsvári Rádió-ből