Macska a Limmatban

Macska a Limmatban E12 - fasírtpor, Gálvölgyi, Mekis szülinap, mindenféle üdítők, éretlen évnyertesek

· PT1H19M25S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a házigazdák a gyermekkori iskolakezdés, az iskolaérettség és az óvodai oktatás különbségeiről beszélgetnek Magyarország és Svájc (Zürich) között. Felmerül az évismétlés, a zsenialitás és az, hogy mikor érdemes előrehaladni az iskolában. Együttérzésüket…

Röviden

Műsor
Macska a Limmatban
Megjelenés
2025. 09. 05.
Hossz
1 óra 19 perc
Témák
iskolakezdés, iskolaérettség, óvodai oktatás, évismétlés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Máskban máskontban. >> Sziasztok. >> Jó napot.

J >> napot. >> Jó napszapot mindenkinek.

Ja, >> ez a macskaimban podcast Viktorral és Tanival. >> Most mondtuk, >> most mondtuk.

Nincs bingó pont nektek. >> Ja, visszatértünk. >> Igen. >> Mi a helyzet, Dani? >> Semmi különös.

Kutyafutába veszik fel az adást, mert megyek babysittelni utána. >> Te vagy egy kutya.

Igen, mert de utolsó pillanatban szóltak, hogy szülőérteket, de nem tudom, valami.

Most a gyerek most ment először ilyen ovi iskola előkészítő, nem tudom, >> ilyen valamire, amire a gyerekeket viszik mostanában. >> Hát itt ovinak hívják, de itt már tanulnak ilyen betűket meg ilyenek.

Tehát nálunk a >> Nem, mert az a bölcsi kindergarten. >> Aha. >> Nem tudom.

Hát ez a amit assiszem négy éves kortól kötelező.

Hát óvoda. >> Igen, de nálunk oviban nem volt, nem tanítottak számolni meg a betűket. >> Nem. >> Na de itt meg van ilyen már. >> Hm. >> Vagy lesz, nem tudom. >> Jó, mindegy. >> De hogy itt ez it ez itt már köt ez itt már teljes vagy mondjam?

Ez itt már a része a >> nagyon amerikai. >> Igen, mert nálunk a az assiszem Magyarországon az óvoda nem kötelező. >> Ne, de h >> vagy talán az de hogy kell valami felmérőtelen.

Hát nem tudom, >> de hő nagyon mélyre nem mentünk.

Azt hiszem, hogy ha nem jársz óvodába, akkor kell valami külön felvételi talán a suliban.

Ah, >> ilyen iskola érettségi úgy hívják, hogy érett a gyerek az iskolárahoz. >> Ja, >> ja.

Hát azt nálam [ __ ] szerintem, mert engem nagyon át akartak rugdosni már az iskolába, úgyhogy maradhatottam volna egy évet. >> Nem szerettek. >> Nem, csak hogy pont azt mondták, hogy jó lenne valamivel lekötni, amivel De kár volt szerintem még simán maradhattam volna egy évet, mert utána meg éreztem, hogy hiányzik.

Viszont tényleg amikor ilyen szakmaválasztás vagy, hogy merre tovább meg ilyenek, akkor én még egy évet elettem volna. >> Ja ja. >> Vagy hogy akkor rájöttem, hogy ott ott már viszont hiányzott az az egy év.

Csak hát ez nyilván a szülőket nagy bíz büszkeséget töltötte el, hogy a óvon ő szerint már alkalmas lennék iskolába menni és ez elvakította őket egy kicsit.

Meg hát engem senki nem kérdezett meg, ugye? >> Nyilván, mert akkor mit kérdezzenek?

Én is, én maradtam egy plusz évet az óvodában.

Nem tudom, hogy így mi volt az oka.

Biztos kis nyomi voltam, >> de nem szerint ez az egy év az az akkor [ __ ] sokat számít.

És egyébként meg, hogy most egy évvel később érettségize, az meg végsős saron semmit.

Viszont hogyha >> azzal az egy évvel pont kicsit beéred a kortársaidat, vagy hogy jobban fogsz tudni figyelni a suliba, vagy jobban tök mindegy.

Tehát ez az egy év szerintem szerintem inkább később, mint előbb.

Csak ezt gondolom, de nekem volt olyan volt olyan volt olyan gyerekkori barátom, aki meg >> az elsőt ki is hagyta, mert ő már megtanult óvodába így autóidakta írni, olvasni így a az alapdolgokat meg >> számolni, és őt meg rögtön a másodikba iratták be.

De nem tudom, hogy ezek jó dolgok >> mondjuk fura, >> mert ha a gyerek nem abszolút és nagyon egyértelműen zseni, akkor szerintem nem érdemes itt lépkedni éveket előre meg hátra.

Mondom, szerintem nekem mg jót tett volna, de hát mindegy, ez van.

Nekem például egyébként a >> 17 évesen érettségiztem miatt. >> Én szerintem hát még még épp 18 voltam, de már nem sokkal, utána 19. >> De Ja, >> akkor nem is egy évben érettségiztünk.

Várjál. >> Nem mit tudom én. >> Jó, >> 13. >> Hát nem, én meg már nem emlékszem rá. >> Ja, én 13-ban érettségiztem.

Szóval nekem egyébként én is egyébként tudtam már olvasni, amikor iskolába mentem, viszont írni nem tudtam, számolni és így nagyjából már mentek ezek a basic dolgok.

Szóval [ __ ] huntam az első évet az íráson kívül.

Jó, >> de de jó, de hát nem csak az van, hanem azért ez hát jó, de az azért ez tartozik egy plusz, >> tehát az, hogy végig tud ülni az órát, az hogy >> Ja, nekem azzal nem volt baj, de igen, mert tudom valamiféle önállósággal, >> meg hogy a többiekkel beszélj, meg hogy a hozzászólok így órákban vannak rendszerezve a dolgok.

Más >> nekem volt olyan osztályításom, aki még alsóból bepisilt simán.

Jó, azt mondjuk az mond emlékszem, ilyen tornaóaszerű tornaóra volt, tehát a suli a tartották és a a jött valami tanár és elkezdtek pofázni a mi tanárunk.

Tehát, hogy csak a két tanár elkezdett dumálni, és nem merte a a csaj közb szólni, hogy ki szeretne menni WC-re, és az inkább bepisült meg így. >> Ó, >> ez is valamilyen szinten érettség, nem?

Tehát hogy hogy közben merszni, vagy ki merszállni vagy szólsz, mersz kérdezni.

Tehát az mondjuk az attól is függ, ez nem feltétlen korkérdés, hogy mit hozol otthonról.

Hogyha az van beléd nevelve, hogy ne pofázzál közben, hogyha felnőttek beszélnek, akkor akkor lehet, hogy ez így jön ki. >> Lehet, nem tudom, nem értek annyire hozzá egyébként.

Meg így a gyerek gyerekeknek így az érettségi sem túlságosan de nem tudom, én nem bánom.

Nekem egyébként teljesen jó volt.

Meg meg nem nem érzem úgy, hogy elvesztettem volna bármit azzal, hogy egy évvel később mentem.

Nem, nem, szerintem ez >> egészen egészen jó volt. >> Ja, >> meg nem tudom, azt láttam egyébként a többieken is, hogy így senkinek nem volt ez egy ilyen nagyonnagyon viszont azok, akik meg előttem egy, tehát hogy nyilván ugye akik akikkel egy óvodába jártam, ugye nagyon sokan abba az iskolába mentek, ahová én mentem, mert ugye egymás nagyjából egymás mellett volt, de nagyon közel volt egymáshoz.

És láttam azokat, akik egy évvel előttem végeztek, meg egy évvel előttem mentek óvodáb, vagy mi iskolába, meg utána érettség, meg nem tudom, furák voltak.

Tehát hogy ilyen nem tudom, hogy olyan mindegyik ilyen kicsit ilyen deviáns volt. >> Oké.

M az lehet, hogy a környezettől is függ.

Hát >> lehet egyébként meg biztos sok minden közrejátszik, de hogy de hogy valahogy olyan érdekes volt, hogy egy óvodába jártatok és akkor utána már így nyilván így szétváltatok, nem voltatok már barátok meg nem tudom, de hogy olyan olyan furák lettek ők így a akik egy osztályal feletten voltak.

Ager így egyébként ezen gondolkodva eszembe jutott, hogy a a az, hogy milyen stigmatizálással járt, hogyha valaki főleg általános iskolában évet kellett ismételnie.

Tehát hogy csak tovább gondolva azt, amit mondtam, hogy egy tová egy évig tovább az óvodába maradni, vagy egy évvel később suliba menni.

És az is esetleg, hogy simán lehet, hogy az ott ott ütközik ki, mondjuk, hogy valamikor harmadik, negyedik, ötödikben van van egy vagy több olyan tantárgy, amit a gyerek nem tud, és akkor csomószó van, hogy inkább átrugdossák, meg a szülő addig jár a tanár nyakára, hogy kap valami kegyelenkettest, de közben a következő évet meg úgy fogja kezdeni, hogy hogy fogalma nincs, hogy merre van arca, meg hogy tehát hogy tehát, hogy nincs meg már az előző évi anyag se.

És a az következő meg nyilván arra épül. viszont nálunk volt olyan srác, aki úgy jött, hogy az előző suliban évet kellett volna ismételnie, és akkor áthozták úgy, hogy évet ismétel, de nem kommunikálták le, hogy ő ezt az évet elvileg már egyszer kijárta, és amikor meg valahogy kiderült mégis, vagy nem tudom ilyen kézen közön, akkor meg mindenki ezzel oltotta, miközben, mert hát ők az feltűnő volt, hogy egy, hogy ő volt a legidősebb az osztályban.

Hm. >> És hogy ez tök szar, hogy így stigmatitizálva lett, meg a szülők ezt ilyen ilyen de ezt egyébként itteni tanároktól is hallom itteni tanár ismerősöktől is, hogy a hogy a szülők nagyon alulmé vagy felül felülmérik a saját gyereke a képességét. >> És hogy és hogy ebből személyes presztízs kérdést csinálnak, hogyha például adott esetben meglen meghúzzák a gyereket, tehát hogy évet kell ismételjen, vagy föl kell készüljön egy javítóvizsgára, miközben az meg a gyerek érdeke, hogy úgy és akkor és abban a tempóban jusson el az iskola végére. hogy mondjuk egy normális eredményű érettségit össze tud rakni, vagy egy egy akármit.

Úgyhogy ezt csak így zárójáben mondom, hogy nekem nem kell sos.

Mondjuk én buktam egyszer-kétszer, azt hiszem, hogy egyszer franciából meg egyszer Kémiából.

És mondjuk a kémia az tökre nem volt korrekt, tehát hogy az a tehát egyértelműen a tanár hibája volt, meghúzódott, vagy hagy ott embert az osztályból és aztán de ezt lehet, hogy már itt meséltem, és aztán a a javítóvizsgán megmondta, hogy ja látod, hát ezért kellett volna.

Ja, mert hogy amúgy ötöst kaptam javítóvizsgán, és mondta, hogy látod, hát ezért kellett volna normálisan tanulni egész évben, és akkor nem ment volna rá a nyarad, és akkor mondtam neki, hogy ja amúgy erre másfél hetet készültem egy külön tanárral, úgyhogy ez lehet, hogy nem rólam mesél több sokat, hanem inkább a inkább a tanár technikájáról.

Tehát, hogy másfél másfél hét alatt fölkészültem.

Úgy az utolsó két alkalmá mondta mondta a külön tanár, hogy pénzpocsékolás, mert megvan az anyag. kártyákat nem tudomrámenzeket csinál, hog elbassztuk valamivel az időt, >> de közben meg és mondhat talának, hogy amúgy másfél hét alatt erre fölkészültem, úgyhogy nem sikerült elcseszni a nyaramat.

De hát igen, az a baj, hogy ez ezek meg hogye ezek a beszélgetések meg mindig ugye a tanár és a diákkal és sos sincs ott valaki, aki >> és aztán meg nyilván mindenki a tanárnak hisz adott esetben, de mondjuk azért az ott azt ott lehetett utána, hogy valahogy megemberelte magát, mert ott amikor megjött az az kémiabios tanár, akkor nagyon sok ilyen bukás volt egy-két évig, és aztán szerintem szóltak neki, hogy most azt be lehet fejezni, mert főleg akiknek egyébként meg nem mondjuk én egyébként mentem volna abba az irányba, de hát ezzel így sikerült is elvenni az összes kedvemet az egésztől. >> Ühüm.

Hát ja, az mondjuk nagyon szar.

Nem tudom, nálunk nem volt ilyen ennyire gáz.

Tehát nyilván voltak gyengébb képességű tanulók, és akkor mindig ugye a szülők jártak be, hogy jaj, de ne meg izé meg hú, tehát hogy ők ők voltak azok, akik így rendszeresen beszéltek a tanárokkal, hogy jaj, de hogy azért ne buktassa meg, meg ne kelljen évet ismételni, mert az milyen rossz.

De igen, de ez ez megint ez mit fog szólni a szomszéd tehene, hogy hogy a szülő ilyenkor csak az ilyenkor csak az egy az egy gondolat.

Jó, de hogy az gyerek azért érzi magát szarul, mert a szülő stigmatizálja már a saját gyerekét is.

Tehát a szülő ilyen szempontból sok esetben csak az >> az is, meg azért a gyerek is attól is tart, hogy most a következő évben ugye akkor szétválasztják attól az osztálytól, akit megszokott.

Tök új környezet, tök úgy emberek és ráadásul ő lesz az, aki a hülye, mert évet kellett ismételnie. >> Ja jó.

Ez attól is függ egyébként, hogy ezt tehát, hogy ezt a tanárok, hogy kommunikálják, hogy hogy tehát, hogy ezt azért lehet úgy is, hogy azért volt.

Azért nálunk olyan tanár, aki érzékeny volt erre, és egy szem pillantásból látta, hogyha valakit anélkül, hogy egy szót is mondtak volna, hogyha valakit oltanának, hogy hogy most megbukkolt vagy akármi.

És ezeknél közb szólt meg meg mindig a meg tehát, hogy hogy és akkor tartott egy 10 perces kis előadás, egy jó kis fejmosást az egész osztálynak.

És érdekes, olyankor általában megemberelték magukat, meg >> üm >> meg akkor nem volt utána ez a legtöbb esetben.

Tehát, hogy azért ez ez sok összetevős, és ez a tanártól is függ, hogy hogy kikacsint az osztályra, és és ő is ha mondjuk hülyeséget mond éppen az a gyerek, aki egyébként is problémás, hogy akkor a a tehát, hogy kvázi zöld utat ad a bulingolásra, vagy vagy adott esetben azt mondja, hogy na jó, akkor gyerekek, akkor most ha még egyszer ezt meghallom, akkor mit tudom én, akkor mész az igazgatóhoz, hogyha oltod a társadat, vagy akármi osztálytársad.

Jó, most erről tök mások dolgok jutottak eszembe, mint amik amiket megbeszéltük, vagy amikről szeretnénk beszélni. >> Mindegy, most ez a kezdésből elkanyarodtunk azonnal a a témáról. >> Ja.

Mindegy. >> Igen. >> Szóval előző előző adásban 90-es évekről nosztalgiáztunk, egy kicsit megbeszéltünk, hogy mik voltak amiket amik így ilyen ikonikusan emlékszünk rá, és és így beszéltük, hogy azért kimaradt egy pár dolog. >> Neked még mi maradt, Viktor a papírodon az előző?

Nekem hát a papíromon semmi, mert az ugye ott kibeszéltünk mindent, viszont utána amiután hazamentem, akkor jutott eszembe, hogy például volt a az RTL-en a híradó körül volt, vagy nem tudom, valahogy ilyen ilyen műsorok között egy ilyen kis rövid bejátszásk, és akkor az volt az üzenet.

És mindig ilyen nagyon random idézetek voltak ilyen mély bölcsességekkel, és és volt hozzá ez a ez az ikonikus zene az üzenetnek, és nekem az ilyen az ilyen mély hangot hagyott benne meg, mert nem tudom, így bátyámmal mindig énekeltünk valamit rá, valami hülyeséget.

Tehát, hogy így mindig volt valami. >> Na, csak bejátszok egy kis részet, de csak nem a hülye dumát, csak a na tessék, csak a zenét meg, hogy ez így >> nem tudom, megvan-e. [Zene] Nekem anyukám ezt szerette egyébként.

És akkor valami tehát nem tudom, szerintem ennyi idő alatt >> ez egy egy perces valami, aminek a 90%-a a zene, és akkor maga a szöveg meg csak >> mi a remény? >> Igen.

És maga az idézet meg csak egy fél mondat.

Tehát, hogy >> a remény egy kismadár, aki letelepszik a lelkünkben, szavak nélkül is dalol, és soha nem hagyja abba énekét.

Emily Dickinson nyomán. >> Mi az, hogy nyomán?

Nem is mondott ilyet. >> Igen.

Ez volt a legjobb része ezzel amúgy, >> amikor izé van váltás.

Aha. >> Szóal váltás. >> Egyébként annyira jó volt.

Tehát hogy így ez erre még most is emlékszem. >> Tök jók voltak. >> Igen.

A Gávölgyi csinált rendszeresen amúgy paródiát.

Igen, apropó gávölgyi, >> pont beszéltünk egy pár mondatot erről, hogy így vicces volt akkor nem volt vicces, jó volt, nem volt jó, nem tudom.

Nekem akkor egyébként így nyilván volt, amit értettem és volt ami tetszett, de sok volt, amikor csak így néztem, hogy így hát hát jó. >> Igen.

Hát mondjuk ehhez az egészhez, vagy az egésznek a megítéléséhez meg a gávölgyi megítéléséhez szerintem…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Macska a Limmatban E12 - fasírtpor, Gálvölgyi, Mekis szülinap, mindenféle üdítők, éretlen évnyertesek”

Miről szól ez az epizód: „Macska a Limmatban E12 - fasírtpor, Gálvölgyi, Mekis szülinap, mindenféle üdítők, éretlen évnyertesek”?

Ebben az epizódban a házigazdák a gyermekkori iskolakezdés, az iskolaérettség és az óvodai oktatás különbségeiről beszélgetnek Magyarország és Svájc (Zürich) között. Felmerül az évismétlés, a zsenialitás és az, hogy mikor érdemes előrehaladni az iskolában. Együttérzésüket… Az epizód a Macska a Limmatban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Macska a Limmatban E12 - fasírtpor, Gálvölgyi, Mekis szülinap, mindenféle üdítők, éretlen évnyertesek”?

Fő témái: iskolakezdés, iskolaérettség, óvodai oktatás, évismétlés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Macska a Limmatban E12 - fasírtpor, Gálvölgyi, Mekis szülinap, mindenféle üdítők, éretlen évnyertesek”?

Megjelenés: 2025. 09. 05.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/macska-a-limmatban/macska-a-limmatban-e12-fasirtpor-galvolgyi-mekis-szulinap-mindenfele-uditok-eret-a8c947c2

Több epizód a Macska a Limmatban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból