Macska a Limmatban

Macska a Limmatban E28 - "Szép itt nálatok Erdélyben!"

· PT1H52M55S

Összefoglaló

A Macska a Limmatban podcast 28. epizódja rendhagyó módon Erdélyből jelentkezik, Gergő vendégszereplésével. Gergő Székelyudvarhelyről érkezett, és mesél Székelyföldről, annak földrajzi és kulturális megkülönböztetéseiről. Az adásban szó esik a podcast születésnapi évadáról is…

Röviden

Műsor
Macska a Limmatban
Megjelenés
2026. 04. 01.
Hossz
1 óra 53 perc
Témák
erdély, székelyföld, székelyudvarhely
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Macska Limatban 28. epizódja.

Jól halljátok, nincs itt a Viktor, viszont kicsit olyan lesz ma, mint a bíról, aki mestelenül is jött, meg nem is hozott is ajándékot is, meg nem is, mert egyedül is leszek, meg nem is egyedül vezetem a műsort, de lesz egy vendégem, viszont abszolút magyar lesz az adás, sőt talán magyarabb a magyarnál, mint szokott lenni.

Ö lesz egy különleges vendégünk, aki egyenesen Székelyföldről érkezett, de miőtt elkezdenék vele beszélgetni, a kötelező körök Telegramra gyertek.

Nagyon kezd felpezsülni ott az élet.

Most ez a legutolsó adás a különböző földön túli meg világon túli dolgokkal.

Ez nagyon felkeverte ott a hullámokat.

Úgyhogy nagyon jó kis aktív csapatunk van.

Gyertek oda nyugodtan hozzászólni meg ilyenek.

Ö, a másik pedig, hogy következő adásunk lesz az official születésnapi adás.

Arra pedig azt szeretnék kérni, hogyha van megbolondult, elvakult macska a limatban rajongó, akkor jelentkezzen vagy emailben, vagy akár Telegramon, privátba, vagy akár, hogy tudjátok mindenféle elérhetőségünket, hogy egy quizt játszunk veletek a macskalimatban.

Összes eddigi epizódjából ilyen fun factek meg hasonlókra fogunk rákérdezni, és még valami nyereményt is fogunk tudni ehhez. csatolni, vagy tehát, hogy nyeremény is lehet, egy vagy két embert fogunk tudni bekapcsolni, majd leegyeztetjük, hogy mikor vesszük föl az adást, és akkor az alapján fogjuk valószínűleg eldönteni, ki fog tudni bekerülni.

Úgyhogy a vérmacskaimatban rajongók, legyetek szívesek, jelentkezzetek és a születésnapi adásunkban így vegyetek részt.

Nem baj, hogyha nem tudtok valamit, majd maximum kirök titeket a Viktor, mert ő olyan kárörvendő, akit innen is pucolunk egyébként.

És nem is húzom tovább az időt, belevágunk rutton a beszélgetésbe.

Reggel itten senki se szól, csak a kávéfőző ríri.

Nincs már csempe a falon, csak emlék megmosatlan.

Macska a limátban. >> Szóval elfogadta a meghívásunkat, csak ezért Székelyföldről ide utazott Gergő.

Helló. >> Köszöntelek a műsorban.

A Viktorra sajnos nem sikerült összehozni, hogy ő is itt legyen.

Tudom, hogy hogy ő a kedvenced a műsorból, de hogy miért vele még nem találkoztál >> Viktorral?

Úgy vagyok, mint a néha az ember megjárja azt, hogy sétál otthon az utcán, és megjelenik például egy magyarországi színész egy olyan sorozatból, amit én is néha nézek, vagy régebb néztem, és én úgy érzem, hogy mi a legnagyobb barátok vagyunk.

Hát annyiszor láttam már őt, és köszönök neki reflexből, ő pedig néz, hogy ki ez az ember.

Valószínűleg Viktorral is így vagyok, mert rengeteget igazából az összes részt végighallgattam eddig, amit amit publikáltatok.

És hát én úgy érzem, hogy valamilyen szinten őt ismerem.

Ő engem talán csak annyit, hogy néha megemlítetted a kritikáimat, amit együtt átbeszéltünk.

Igen, de azon felül is egyébként igen, mondjuk minket maximum anonimusba toljuk, ezért maximum a hangunk alapján lehetnak fölismerni, de még szerintem úgy sem nagyon még erre sajnos nem került csör, hogy itt a szőrik be, hogy tologatom a bevásárlókocsit itt és mondjuk anyázok magamban, hogy erre valaki fölkapja a fej ú ez így mondja a macskalimatban, hogy a anyját akkor is.

Szóval honnan érkeztél pontosan Gergő? >> Székeidvarhelyről érkeztem egészen pontosan.

Hát ezt számomra Székelyföldnek a szíve.

Én ott születtem, ott nőttem fel.

Nem tudom, hogy mennyire kell ezt megmagyarázni, hogy hol van. >> Egy kicsit én nekem már az is osszuk már föl egy kicsit ezt Erdétlyt, mert mert szerintem sokszor keverednek a fogalmak.

És én, hogy mióta hozzátok járunk, most már azt mondhatom, hogy rendszeresen, akkor úgy az első egy-két alkalommal tisztult nekem ki.

Így ez így földrajzilag, hogy párcium, Erdély, Székelyföld.

Én azt hittem nagyon sokáig, hogy Székelyföld és egy Erdés egy is ugyanaz.

Csak aki jobban szereti a hazáját, az Székelyföldet mond, aki nem, az meg Erdélyt.

Ezt tisztába tudjuk rakni. >> Persze igyekszem rövid lenni.

Aha úgy elhelyezzük magunkba a térképen Erdélyt, akkor Székelyföld Erdélynek a a jobb alsó csücskében van ez a Kárpátok kanyarulatának igazából a a belső része egészen lent a Kárpátkanyarba.

Nagyon-nagyon fontos megemlíteni azt, hogy nem feltétlenül van összhangban az adminisztratív megyehatárokkal a Székelyföld, ugye Kovászna, Hargita és Maros megye az, ami nagyrészt ezt alkotja.

Hogyha Erdélybe tekintünk, úgy ahogy te is mondtad, hát mi is amikor megszülettünk, Erdélyinek nevelkedtünk, akkor valószínűleg nem volt letisztázva.

É számunkra valametes dolog volt, hogy mi Erdélyben lakunk, meg hogy székhelyek vagyunk. volt egy zavar addig, amíg az ember kitekint a saját kisiskolás életéből, de igen, Székelyföld és a román magyar határ között ott még van Erdélyből Jócskán. >> És akkor annak egy része, ami ott Nagyvárad környékén van, egész közel a magyar határhoz.

Most amikor az előbb mondtad, csak hogy biztos mindenkinek van otthon földrajzatlasza, az most nyissa ki a nem tudom hanyadik oldalon, mert mindenkinek más kiadás van, de hogy amikor azt mondod, hogy a kárpátok tövében, vagy hát a kárpátok az a mindig, ha Magyarország felől nézitek, akkor az innenső, tehát Kárpátok innenső vége még a Nagymagyarszág sem tartott soha tovább, mint a Kárpátokon túl.

Tehát, hogy az >> pontosan igazából ez a valamikori Nagy-Magyarországnak a a keleti vége. >> Ühüm.

Ott még van egy pici talán ott Madarashargit és akkor utána van ott amerre mi is jártunk.

Most nem fog eszembe jutni a helyneve.

Ott van az 1000 éves határ. >> Igen.

A gyimesek vannak még az 1000 éves határ fele. >> Gymes >> utána pedig jönnek a kárpátok.

A kárpátok az ugye mindig egy földrajzi határ volt.

Ezt még Románián belül még a román nemzetiségűek is egy belső határnak tekintik, mert ők is az erdélyi románokat teljesen másképp kezelik, mint az általunk is hegyenkívülieknek nevezett románokat.

Tehát a az erdélyi román valamilyen szinten a a magyarokat inkább szimpatizálja, egyértelmű, hiszen együtt élünk. >> Ühüm. >> Élnek bizonyos régiókba.

Székelyudvarhelyen nem jellemző, mert abszolút többségi magyar lakosság van. viszont a kárpátokon kívüli románok, ők ők azért inkább ők a törzsgyökeres románok, ők a az erdélyi románokra ilyen ilyen picit ilyen hát hogy ilyen elkorcsosultnak látják őket >> már egy ilyen áruló szinte, hogy mivel hogy a magyarokkal így jól kijönnek tulajdonképpen meg hogy átvettek szavakat is.

Ezt mesélt >> főleg a nyelv miatt, mert a az erdélyi románok egy picit más románt beszélnek.

Nagyon sok az átvett szó, ugyanúgy, ahogy a a mi jelenlegi magyarunkban is van átvett szó a román nyelvből.

Ugyanúgy ők is használnak olyan szavakat, amit a magyarból vettek át, amit esetleg egy hegyen kívüli havas alföldi román nem használ, vagy adott esetben nem is ért. >> Aha.

De akkor egy picit menjünk végig, amiket talán az emberek így hallgatnak, vagy akár azok is, akik nem jártak még arrafele. egyébként én nagyon ajánlom én ezzel ezzel kapcsolatban szoktam színi egyébként a sváciakat is hogy hogy ami Ausztria után következik az nekik ez egy katyvasz tehát hogy az egész Balkán, Magyarország Szlovákia Csehország Románia, Lengyelország, tehát ez nekik egy nagy ilyen, egy ilyen bla bla land, tehát hogy az úgy nekik tök mindegy.

Tehát ezt már többször kaptam.

És hogyha valami föl akarod egy magyarnak a fejét, akkor az az, amikor mondod, hogy Budapest és akkor mondják, hogy ja, az Románia, nem az Buk és azt nem románt ké mond tehát, hogy teljesen összev azt mondják, hogy volt egyszer egy ilyen barátnőm svájci törös gyökeres, és amikor még ismerkedős fázisban voltunk, akkor mondtam, hogy nálam nálunk ezek a tartalmas levesek nagyon dívanak, vagy ezek nagyon tipikus ételek és ak mondta, ja igen, nálatok igen, van a borst, és hát átmondom anyyukám, az pont nincs.

Mondom, minden van, de bors az pont nincsen.

Anak dacár, hogy nagyon szeretem egyébként.

Szóval, hogy a hogy talán van egy pár nagyobb város, amit úgy lehet, hogy hallomásból ismernek a magyarok, esetleg azok is.

Ugye csak azt akartam ezzel mondani, hogy én nagyon melegen ajánlom, hogy menjetek, és ez nem egy ilyen exmép, most bocsánat, hogy pártozok, vagy a még a náciobbik, vagy ilyesmi.

Tehát nem kell ahhoz turbó magyarnak lenni, hogy az ember odamenjen, jól érezze magát, jót kiránduljon, nagyon jókat kell járni, és nagyon jó fej embereket ismerjen meg.

Mondjuk én is odamentem, ugye mi Kirgilisz Kirgisztába mentünk, hogy össze találkozzunk, kicsit messzebb kellett menni, vagy messzebb kellett elkezdeni az ismeretséget, hogy hogy hogy összeismerkedjünk, de ugye azután kezdtünk el hozzátok jerni, és én ezt akkor ismertem meg.

Valamiért a van egy volt egy olyan réteg, és az én családomban is volt egy ilyen vonal, akik kicsit úgy óckodtak az erdélyi magyaroktól, vagy úgy nem is pontosan értették.

Ez még a szocializmusból ragadt oda valószínű anyám generációja, akik úgy távolt tartják, hogy ezt úgy eltolják maguktól, vagy nem is érzik annyira fontosnak, hogy akár támogatva legyenek az ottani magyarok, akár hogy ez a nemzettestvériség, ez egy létező dolog.

És én ez ellen aktívan küzdök, és mivel így politikai dolgokra elég éles a fülem, meg a szemem, én ezt egyrészt nem nem szabad nem szabad, hogy az ember ezt a szélső jobb oldalak meghagyja, az ottani magyarok szeretetét, vagy az ottani magyarokkal való törődést, vagy az az érdeklődést feléjük, inkább így mondom, de azt csak tehát, hogy igen, ez az egyik célja egyébként a beszélgetésünknek, vagy hogy ezt egy kicsit közelebb hozzuk esetleg olyanokhoz is, akik nem feltétlen a a kívánnak leesni a parlamenti patkó jobb oldalán annak a legszélén.

Szóval, hogy egy picit a nagyobb városokat beszéljük már át, hogy hogy a mai tekintetben, ha mondunk egy pár nagyobb erdélyi várost, aminek mondjuk van magyar neve is még mindig, hogy azokra nagyjából mi jellemző, mi már egyet kettőt így így én így felvillantottam itt Kolozsvárt meg Marosvásárhelyett, de akkor most talán egy kicsit a te szempontódból, és akkor talán hozzá is tudunk kötni egy-két neked személyes élményedet azzal a várossal kapcsolatban, vagy hogy vagy te milyen okból jártál arra?

Nem tudom, akkor kezd el, hogy neked jól esik.

Hát egyértelműen otthonról fogom kezdeni, hiszen hogyha meg kéne ezt valahogy fogni, ezt a választ, amit erre a kérdésre tudok adni, akkor azt úgy tudom megfogni, ahogy én felnőttem.

Ugye Székely Idvarhelyen végeztem az általános iskolámat, utána a főiskolámat is.

És akkor Kolozsvárra mentem egyetemre. lett volna közelebb is egyetemi városlásd Marosvásárhely, ami igazából nagyjából félúton van Kolozsvárhoz képest.

Itt ilyen 100 meg 200 km-ről beszélünk, tehát nem a világ végéről van.

Ez a két város hozzánk képest viszont a az a szakma, amit én választottam, én egyébként építőmérnök vagyok, majd esetleg később, hogyha érdekesnek találod, erre is kitérhetünk.

Ez csak román nyelven létezett, és csak Kolozsváron. lett volna még lehetőségem erre Temesváron, viszont a Temesvár, Kolozsvárhoz képest azzal az óriási hátránnyal rendelkezik, hogy sem tömegközlekedés szempontjából nem elérhető könnyen.

Lásd, hogyha el akarok vonatozni Temesvárra, az szinte egy másfél napos buli.

Viszont Kolozsvár viszonylag könnyen elérhető volt.

Székelyvarhely az egy valamilyen szinten élő szimbiózisba él az anyaországgal.

Napi három buszjáratunk van Budapestre.

Szóval igazából gyerekjáték volt eljutni Kolozsvárra.

És akkor így kerültem Kolozsvárra. >> Ez azt jól értem, tehát hogy nem akartad magad annyira az otthonodtól elvágni, vagy hogy hazalát, tehát hogy meg akartad hagyni a lehetőséget, hogy viszonylag gyakra haza tudj látogatni az egyetemről, mert gondolom ott béreltetek lakást, ugye?

Ö hát induljunk ki onnan, hogy én egy örökhöz ragadt ember vagyok.

Én Székelyvarhelyen születtem, én nem is szeretnék máshol élni. >> Ühüm. >> Egyértelmű volt az, hogy egyetem után haza fogok menni.

Sőt az az igazság, hogy kettő, max három hetente mindig otthon voltam. >> Ühüm. >> A viszonylag hosszan jártam az egyetemi éveket.

Nem azért, mert évet ismételtem, hanem azért, mert valamilyen perverz módon nem volt elég.

Egy diploma, utána még kettőt összeszedtem.

És már az összes barátom hazakerült emiatt.

Én is viszonylag gyakran jártam haza.

A másik dolog pedig az egyszerű tény volt, hogy az akkori barátaim és osztálytársaim között meghatározóan mindenki Kolozsvárt választotta egyetemi városnak. >> Üüm. >> És >> akkor Udvarhelyről mondjuk már el egy pár szóban, hogy mondjuk egy ilyen mintha egy ilyen akciókártya lenne a magyar lakta városok között, hogy akkor azok milyen jellemzők vannak. milyen arányban vannak magyarok.

És akkor ezzel egy picit talán össze tudjuk hasonlítani a többihez képest, és akkor kapunk egy ilyen össze összefokóbb képet. >> A udvarhely, de önmagában az egész Székelyföld egy sziget, hogyha Romániát nézzük, olyan szempontból, hogy nálunk a a város összetétele, nemzetiséget tekintve szinte 100%-ban magyar, tehát eltörpülő arányban vannak a román anyanyelvű.

Ö itt egy érdekes fordított asszimiláció van, mert a az udarhelyen élő románok igazából ők elmagyarosodnak, hiszen nálunk furán hangzik, de ők vannak kisebbségben.

A a 100 lakosság az igazából elporlatt és van egy meghatározó roma kisebbség, akik nem számszerűsíthetőek, hiszen nincsen konkrét számadatunk arról, hogy mennyien vannak, de vannak ők is egy 2-3%. >> Nagyjából ugyanennyi egyébként a román lakosságnak is az aránya. viszont nehéz megfogni ezt, mert most már rengeteg olyan vegyes házasság van, akik már inkább magyarnak vallják magukat, főleg a gyerekek, akik ebből a házasságból születtek.

Ezzel én azt merem mondani, hogy a székelyföldi viszonylatba véve, hogyha a Székelyföldön nagyvárosnak számító városokat nézzük, akkor ezzel mi abszolút visszük a a prímet a magyarság szempontjából. azzal az előnnyel vagyunk Csíkszereda…

Említett entitások

Témák

  • erdély
  • székelyföld
  • székelyudvarhely

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Macska a Limmatban E28 - "Szép itt nálatok Erdélyben!"”

Miről szól ez az epizód: „Macska a Limmatban E28 - "Szép itt nálatok Erdélyben!"”?

A Macska a Limmatban podcast 28. epizódja rendhagyó módon Erdélyből jelentkezik, Gergő vendégszereplésével. Gergő Székelyudvarhelyről érkezett, és mesél Székelyföldről, annak földrajzi és kulturális megkülönböztetéseiről. Az adásban szó esik a podcast születésnapi évadáról is… Az epizód a Macska a Limmatban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Macska a Limmatban E28 - "Szép itt nálatok Erdélyben!"”?

Fő témái: erdély, székelyföld, székelyudvarhely.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Macska a Limmatban E28 - "Szép itt nálatok Erdélyben!"”?

Megjelenés: 2026. 04. 01.. Hossz: 1 óra 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/macska-a-limmatban/macska-a-limmatban-e28-szep-itt-nalatok-erdelyben-e3925538

Több epizód a Macska a Limmatban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból