Magyar Hang podcastok

Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk

· PT33M34S

Összefoglaló

A Magyar Hang podcastja, a "Hangosítunk" legfrissebb adásában Katona Mariann vendége Bodacz Péter újságíró. Bodacz Péter egészségüggyel kapcsolatos cikkét vitatják meg, amely rávilágít a szektorban uralkodó problémákra, mint a lepusztult kórházi állapotok. Emellett szó esik a…

Röviden

Műsor
Magyar Hang podcastok
Megjelenés
2026. 06. 01.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Katona Mariann, Bodacz Péter, Tompos Ádám, Orbán Viktor, Magyar Péter, Green Balázs, Takács Péter, Tar Zoltán
Témák
egészségügy, kórházi állapotok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

egészen elképesztő helyzet uralkodik ott, ami nem az elmúlt négy évben jött létre, nem is az elmúlt 10 évben, vagy 16 évben, hiszen azok az emberek, akik akármilyen szinten is az ellátó rendszerben dolgoznak, erre szocializálódtak, hogy ez van, hogy jobb kussolni, jobb nem szólni.

Szerintem ő azáltal, hogy pártpolitikussá lett most így a 2026-os választások után, ő így hazatalált. >> Tehát, hogy annyira sokat vártak az emberek ettől a kormányváltástól, nem véletlenül hívják ezt rendszerváltásnak.

Szerinted ez a türelem, ez ki fog tartani? >> Ami történt, sokkal több volt, mint fürke forradalom, de a hatalom ellenőrzésére ezután is szükség lesz.

Hangosítunk, a Magyar Hang heti podcastja. >> Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Megjelent a legfrissebb magyar hang, vagyis újra megszólal az újság, és jövünk a szokásos lapajánlóval.

Most is a legfrissebb lapszám néhány konkrét cikk kapcsán fogunk itt beszélgetni aktualitásokról. lesz a Magyar Péterről, uniós pénzekről és természetesen egészségügyről is.

És hát abban bízunk, hogy sikerül felkelteni az érdeklődésüket.

Önök megvásárolják az újságot, ha pedig tetszik, akkor elő is fizetnek rá, hiszen hiába történt kormányváltás, mi továbbra is az olvasóktól függünk, vagyis abban bízunk, hogy tényleg megvásárolják az újságot.

Számos előfizetési formánk létezik, ezekről minden szükséges információt megtalálnak a leírásban.

És hát ennyi felvezető után fordulok is vendégemhez, hiszen most sem vagyok egyedül.

Itt van velem kollégám, Bodac Péter.

Köszönöm, hogy eljöttél! >> Szia!

És üdvözlöm a nézőket. >> Úgy mondtam, hogy természetes, hogy beszélgetünk az egészségügyről, hiszen rendszeres olvasóink tudják, hogy a hardcore belpolitika mellett te azért komolyan foglalkozol egészségüggyel.

Most is egy ilyen cikket írtál, amiből én felolvasnék igazából nem is egy teljes mondatot, csak egy mondatrészletet, ami úgy hangzik, hogy penészes falak, lehulló csempék, rohadó vizes blokkok és kortermek, ősrégi vaságyak.

És még egyébként lehetne folytatni a sort.

Szentes, a szentesi kórházban járunk 2026 májusában. >> Hát innen fog indulni a beszélgetésünk is, aztán reméljük, hogy jobb irányba megy.

De előtte még nézzük az újságot.

Már kapható is június 4-éig elérhető a legfrissebb magyar hang.

A címlapon Tar Zoltán miniszter Kus András kollégánk készített vele interjút a parlamentben, és egy nyilván a beszélgetés azzal kezdődött, amiről Tar Zoltán talán el is híresült a kampányban.

Ugye ott mondott valami olyasmit, hogy hogy majd akkor lehet őszintén beszélni, hogyha megnyerjük a választást.

Hát megnyerték a választást, úgyhogy akkor meg is kérdezte kollégám, hogy most már lehet-e őszintén beszélni, de szó van még az interjúban az NKOs pénzekről.

Itt ugye több milliárdot szórtak ki a választások előtt. beszélnek arról, vagy hát kollégám kérdezte arról, hogy mit gondolja, hogy a Fidesz tényleg normális ellenzékként működik-e, mint ahogy ők most definiálják magukat.

És hát nagyon sok mindenről még, szóval tényleg nagyon jó szívvel ajánlom, érdemes elolvasni.

És hát Péter, még mielőtt a te cikkedről beszélnénk konkrétan, téged is megkérnélek, hogy emelj két cikket az újságból. >> A ha megenged két cikket is k kiemelnék.

Az egyik Horvát Attila cikke, a másik pedig Green Balázs diportja.

Mind a kettő komolyabban, mélyebben érinti Magyarország vízkészleteit, vízháztartását.

A Horvát Attila cikk egy délalföldi szeget környéki kezdeményezésről szól, amikor is a vízmentők munkáját mutatja be.

Arról szól a történet, hogy hogyan lehet a jelenlegi körülmények között fölfogni föl azt a vizet, amit itt a Kárpátmedencében, illetve hát a kiszáradás felé tartó délalföldön befogható, és ezt hasznosítani lehet öntözésre.

Ö itt egy azért tartom nagyon fontosnak ezt a témát, mert egy kultúraváltásra van szükség ebben a kérdésben, egy szemléletváltásra, hiszen hiszen talán nem árulunk el újdonságot azzal, hogyha hogyha arról beszélünk, hogy a Délalföld és különösen Szeged környéke a homokhátság az az első tagosodás útján van már javából.

És hát ez ez hogyha folytatódik, vagy nem találunk rá valamilyen megoldást, akkor akkor beláthatatlan következményeket hoz akár már néhány évtizedes távolatban is.

Úgyhogy én ezt a cikket ezért is nagyon nagy szeretettel ajánlom az olvasóknak, illetve a másik grimbols riportja a Szákai tóról, ami hát a Szekszárt mellett van egy tó, ami kiépített strandal turisztikailag is érdekes helyként lehet ismert sokak számára.

De hát ez a tó sajnos a kiszáradás felé tart hasonlóképpen ugye a 100-150 km-rel arráfekvő délalföldhöz.

És hát ugye ennek a történetét mutatja be ez a riport.

Szerintem ez azért fontos, és azért jó ezt a két cikket egymás mellé állítani, mert míg az egyikben egyfajta megoldás kínálkozik, vagy legalábbis egy próbálkozás arra, hogy hogy milyen, hogy el kell kezdenünk gondolkodni egyáltalán megoldáson, addig a másik anyag bemutatja azt, hogy milyen következmények kel jár a kiszáradás, illetve és ez egyébként egy rövid, néhány éves időtávban is érzékelhetővé teszi azt, hogy hogy mennyire nagy probléma az, hogy az, hogy nincs elég csapadék, illetve, hogy egyenlőtlenül oszlik el az, ami itt hullik.

Úgyhogy ezeket a cikkeket mindenképp ajánlom az olvasóknak, de hát az összes többit is. >> Így van.

És egyébként nagyon örülök, hogy ezt a kettőt emelted ki, mert tényleg ez a vízkérdés, ez nem az az ilyen nagyon szexi meg nagyon olyan téma, amiből ilyen showt lehet csinálni, de tényleg a korunk egyik legfontosabb kérdése, és rendszeresen foglalkozunk is vele az újságban, szóval nagyon nagy szeretettel ajánljuk.

Na és akkor viszont most már a te írásoddal folytatjuk.

Én itt ugye az előbb felsoroltam, hát nyilván ez a penészes falak meg vaságyak, tehát hogy borzalmas állapotok.

Akkor egy kicsit részletesebben is kérlek, hogy miről írtál, miért ajánlod ezt? >> Ja, ugye a bevezetőnél is említetted, illetve én említettem a szentesi kórház állapotát mutatjuk be pontosabban a szentesi kórház pszichiátriai osztályának az állapotát.

Ö azért, mert a Délalföld Európai Uniós összevetésben is az egyik tehát ez Délalföld is élen jár a pszichés megbetegedések, illetve az öngyilkosságok számát tekintve.

Tehát hogyha valahol szükség van egy jól fölszerelt, szakemberekkel kellőképpen látott kultúrált, körülmények között betegáp betegápolást a képes intézményre, akkor az Szentes, illetve a Délalföld.

Na most ott van egy olyan intézmény, a Szentesi kórház, és annak is a pszichiátriai osztálya, ahol az általad is felsorolt viszonyok uralkodnak.

Nekünk erről a helyzetet ismerő forrásaink beszéltek, neveket nem említek, nem véletlenül, hiszen ők félnek a retorzióktól.

Azáltal, hogy kiteregettek néhány információt arra, hogy ott milyen viszonyok vannak, ezzel ezzel könnyen lett, hogy az egzisztenciájukat veszélyeztetik.

Az infrastruktúrális helyzet az, ahogy megtudtuk katasztrofális, ahogy azt fotókon is láttuk, egészen elképesztő helyzet uralkodik ott, ami nem az elmúlt négy évben jött létre, nem is az elmúlt 10 évben, vagy 16 évben, hanem az elmúlt 50 év vagy még hosszabb időnek a tétlelensége kellett ahhoz, hogy hogy ennyire lepusztuljon egy kórházi osztály, illetve hát egyébként egy egész kórház.

És még ami megdöbbentő információ, az az, hogy egy 50ágyas pszichiosztályon kettő, azaz kettő szakorvos teljesít szolgálatot, valamint van egy rezidens is.

Az intézményt pedig a a Szegedi Tudományegyetem tartja fönn.

Úgyhogy igazából a Szegedi Központ az, amelyik felel azért, hogy ilyen helyzet alakult ki.

Igen, ugye meg is kerested a cikkből kiderül a fenntartót, vagy tehát ugye a Szegedi Tudomány Egyetemet, azt talán most ne is árjuk el, tehát ez a cikkből kiderül, hogy ők mindenre hogyan reagáltak.

És hát amiket te itt említettél, egyrészt maga az infrastruktúrális körülmények, másrészt az, hogy egy szakemberekre lenne szükség.

Ezekről pontosan tudjuk, hogy hogy mind pénzkérdés és komoly pénzkérdés.

Most ugye van egy új kormány, van egy új egészségügyi minisztérium, vagyis hát nem is új, hanem van újra >> egészségügyi minisztérium.

Te hogy látod, vagy mit tapasztalsz eddig, hogy megfelelő forrásokat tudnak-e ezekre az összegekre, vagy hát ezekre a területekre átcsoportosítani?

Hát mindenképp bíznunk kell benne, de itt inkább egy nyilván egy minisztérium képességei azok sokkal komolyabbak lehetnek az érdlakérvényesítés terén, mint mondjuk egy államtitkárság, de én inkább egy fajta szemléletváltásra hívnám föl a figyelmet, hogy azt tartom fontosnak.

Itt talán a cíben is megemlítem ennyit azért elárulok, hogy ez az osztály 2021-ben vagy 2022 első felében, tehát még a az egyel előtti ezelőtti vagy az a most leköszönő Orbánkormány előtti Orbánkormány által lét lett hozva egy forrás erre a az osztályra. 78 millió Ft-ot ítélt meg nekik a kormány arra, hogy az infrastruktúrális helyezetet rendezzék.

Ezt a pénzt, ezt Takács Péter az egyik első intézkedéseként visszavonta az osztálytól.

Mentségére legyen mondva, hogy egy kormányhatározat értelmében neki nem nagyon volt más választása.

De a lényeg az, hogy az a szemlélet, hogy 78 millió Ft, vagy tehát néhány 10 millió Ft nem jut arra, hogy egy osztályt rendbe rakjanak, az valami egészen elképesztő.

Szerintem a szemlélet a probléma.

Amikor ilyen összegeken spórolunk, ö akkor vagy hát ilyen összegeken spórol az állam, meg ilyen célú tételeken, akkor akkor ott valami nagyon nagy baj van.

Én aztan bízok, hogy nyilván tűzoltásszerűen kellene valamit az ilyen és ehhez hasonló helyzetű intézményekkel kezdeni, de hogy lesz rá valamiféle forrás, lesz rá egy alap vagy valamilyen valamilyen lehetőség, hogy ezeket a problémákat legalább legalább tűzoltásszerűen lehessen kezelni.

Persze kérdés az is, hogy itt ugye a Szegedi Egyetem által fenntartott intézmény van, ami egy alapítványi fenntartás, tehát igazából az államnak közvetlen ráhatása erre nincs.

Hogyha az intézmény kap például 1 milliárd Ftot, mint ahogy ez talán meg is történt arra, hogy az infrastruktúra rendezze, és mondjuk a pénz kiosztásából pont a szentesi pszichiria kimarad.

Amiatt alig ha jelenállás szerint legalábbis az állam kárhoztatható.

Ott a szegedi egyetemnél pattog a labda, hogy ezt hogyan tehetik meg. >> Tehát a forrásokról ugye az uniós pénzekről, uniós pénzekből nyilván juthat.

Majd erről mindjárt fogunk beszélni, de meg előtte egy rákérdeznék arra, amit te is említettél, hogy egyfajta ilyen szemléletváltás vagy kultúraváltás az, amire szükség lenne.

És hát azt is tudjuk, hogy nagyon sok területen azért lehet úgy bevezetni pozitív intézkedéseket, hogy igazából az nem kerül hát semmibe vagy nagyon kevésbe.

Te az egészségügy területén látsz ilyet?

Nem azt mondom, hogy csak ilyet látok, de én ezt látom hangsúlyosabbnak.

Nyilván nagyon fontos az, hogy mennyit áldozunk az egészségügyre, különösen egy olyan ország tekintetében, mint mi, ahol a GDP arányosan 4% körüli a az éves felfordításunk erre a területre, míg az Európai Uniós átlag ennek duplája.

Sőt, hogy a felzárkózó országoknál, mármint uniós szinten felzárkózó országoknál talán az árot meghaladó mértékben kellene áldozni arra, hogy valóban a ráfordítások közelítsenek ahhoz, mint ami például a szomszédos Ausztriában látható.

De a lényeg az, hogy nyilván itt egyik pillanatról a másikra nem lehet csodát elérni a az új kormányvállalása és az, hogy a ciklus végére megközelítik az Európai Unió, vagy elérik az Európai Uniós GDP arányos átlagot a az egészsügyi források.

De addig is vagy a eközben a munkaközben a szemléletás az, ami igazán szerintem kulcskérdés.

Itt ennek én már látom a bíztató jeleit.

Ugye néhány nappal ezelőtt jelentette be a tárca, hogy a kórházi fertőzéseknek az adatait szeptember 1jigi nyilvánosságra kell hozni.

Van néhány hete a miniszternek arra, hogy a módszertant, ennek a módszertanát kidolgozza, vagy kidolgoztassa, és és utána ezeket az adatokat olyan formában kell majd nyilvánosságra hozni, hogy az közéltető legyen.

Ez a és hogy miért van erre szükség? nem a büntetés kultúráját akarja meghonosítani, vagy inkább továbbvinni a a kormány ezen a téren, hanem a transzparenciát azért tartja fontosnak, hogy beazonosíthatóvá váljanak a problémák, illetve akár a jó gyakorlatok is, mert feltetően ki fog jönni olyan eredmény egy-egy intézmény esetében, ahol ahol az Európai Uniós vagy a annál jobb szintet is elérnek mondjuk a kórházi fertőzések terén. úgy kedvezőbb eredményeket, hogy a jó gyakorlatokat át lehessen emelni, meg lehessen egyáltalán vizsgálni azt, hogy hogy mi a tehát lehessen látni, hogy mi a helyzet, és utána abból le lehessen következtetéseket vonni.

Így úgy amúgy ez elmaradt a a az előző 16 évben, sőt ott inkább a az elhallgatás volt, tehát nem az volt a probléma, hogy van probléma, hanem az volt a probléma, hogyha kiderül.

És és hát én arra nagyon kíváncsi vagyok, és azért ettől vannak félelmeim, hogy ez a kultúraváltás, ez akár az egészségügy szerkezetében hogyan fog tudni végigmenni, hiszen hiszen azok az emberek akik akármilyen szinten is az ellátó rendszerbe dolgoznak, erre szocializálódtak, hogy ez van, hogy jobb kussolni, jobb nem szólni, jobb jobb eltakarni a problémákat, eléhúzni eléhúzni egy bútort a a csempének.

És amikor kiderül valami, akkor a vagy a sajtót hibáztatják, vagy megpróbálják előkeríteni azt, aki aki jelzett a sajtónak, és aztán azt felelősségre vonni.

Tehát mint ahogy a mostani cikkemben is azért nem névvel vállalják az emberek a azt, amit állítanak, vagy azt, amit látnak, amit tapasztalnak, mert attól félnek, hogy kirúgják őket.

És és tehát hogy ez a kultúraváltás ez megtörténjen szerintem azért az egy kicsikét nagyobb kihívás, mint az, hogy a forrásokat hogyan sikerül ilyen-olyan célokra eljuttatni. >> Igen.

Arra egyébként nagyon kíváncsi vagyok, mert az elmúlt 16 évben ugye abszolút azt tapasztaltuk mi újságírók, hogy és most beszéltünk itt akár egészségügyi intézményekről, kórházakról, de akár iskolákról vagy bármilyen szociális intézményről, hogy ugye nem nyilatkozhattak ott az emberek, a vezetők sem.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk”

Miről szól ez az epizód: „Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk”?

A Magyar Hang podcastja, a "Hangosítunk" legfrissebb adásában Katona Mariann vendége Bodacz Péter újságíró. Bodacz Péter egészségüggyel kapcsolatos cikkét vitatják meg, amely rávilágít a szektorban uralkodó problémákra, mint a lepusztult kórházi állapotok. Emellett szó esik a… Az epizód a Magyar Hang podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Katona Mariann, Bodacz Péter, Tompos Ádám, Orbán Viktor, Magyar Péter, Green Balázs, Takács Péter, Tar Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk”?

Fő témái: egészségügy, kórházi állapotok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jó helyen van Takács Péter? – Hangosítunk”?

Megjelenés: 2026. 06. 01.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/magyar-hang-podcastok/jo-helyen-van-takacs-peter-hangositunk-fac5ff33

Több epizód a Magyar Hang podcastok-ből