Magyar Hang podcastok

Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország

· PT1H8M16S

Összefoglaló

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a Kompország című műsor vendége volt. A szakértő szerint az orosz-ukrán háború már a második világháború leghosszabb, négy és fél évét is meghaladta. Bár a fronton nincsenek jelek, az ukrán dróncsapások súlyosan megrongálták az orosz…

Röviden

Műsor
Magyar Hang podcastok
Megjelenés
2026. 07. 04.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Kaiser Ferenc, Lakner Dávid, Tompos Ádám, Albert Enikő, Vlagyimir Putyin
Témák
biztonságpolitika, orosz-ukrán háború, világpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem tudni, mi járhat Putyin fejében.

A kompország vendége Kajzer Ferenc.

Kzer Ferenc történész, [zene] biztonságpolitikai szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi [zene] biztonsági tanulmányok tanszékének egyetemi docense Salgó Tarjánban született 1971-ben.

Történelem szakos diplomáját [zene] és PhD fokozatát a debreceni Kossut Lajos Tudományegyetemen szerezte.

Kutatási területei [zene] közé tartoznak a globális biztonsági kihívások, a modern fegyveres konfliktusok, [zene] valamint a tengeri hadviselés elmélete és gyakorlata.

Az orosz-ukrán háború kitörése [zene] óta a hazai média egyik legtöbbet megszólaló biztonságpolitikai szakértője.

Egy róla [zene] készült portré szerint szaktudása és memóriája legendás.

Ő maga mégis [zene] arra a legbüszkébb, hogy volt tanítványai, ha összefutnak vele az utcán, nem mennek át a túloldalra, hanem örömmel köszöntik.

Ez a Kompország, a Magyar Hang közéleti műsora.

Mai vendégünk Kajzer Ferenc biztonságpolitikai szakértő egyetemi docens.

Nagyon örülök, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Tisztelettel köszöntöm a stúdiónkban.

Szép napot mindenkinek >> és szolgati közleményeként elmondom, hogy kedden délelőtt beszélgetünk.

Az e heti újság az gőzerővel készül.

A múlt hetit azt még el tudják érni.

Keressék az újságot, iratkozzanak fel a csatornánkra.

És ennek a beszélgetésnek a témája nem meglepő módon, és nem először ebben a műsorban, hát sajnálatos módon, nem először az orosz-ukrán háború lesz.

Ö és ugye sokan felhívták már erre a figyelmet, hogy ez a háború most már hosszabb ideje tart, mint ameddig az első világháború tartott, tehát most már lassan négy és fél éve zajlik ez a háború.

Ö lát-e olyan jelet mostanában, ami arra utalna, hogy hogy esetleg lehet egy olyan fordulat ebben a háborúban, ami közelebb hoz bennünket a tűztszünethez, esetleges békéhez?

A ha a hírfolyamot nézi az emberi felületesen, akkor nem nagyon lát ilyen jeleket. >> Hát ez jó kérdés, igenis meg nem is.

Ugye hétvégén Vladimir Vladimirovics Putyin orosz elnök elismerte, hogy vannak bajok.

Ezt ugye nem is lehetett nem elismerni, hiszen most már kígyózó sorok állnak a benzinkutakon.

Azt már megszokhattuk sajnos az elmúlt [horkantás] több mint három évben, amikor Oroszország gyakorlatilag 23-ban elkezdte szisztematikusan támadni az ukrán kritikus infrastruktúrát, elektromos energiarendszert, télen kifejezetten a távfűtést.

Ennyit arra, hogy Moszkva csak katonai célpontokat támad, mert ugye a távűtés leginkább az a lakótelepeknél és az emberek számára kritikusan fontos.

És ezt az oroszok csak télen támadják, tehát késő össztől korvaszig, amikor borzasztóvá tudják ezzel is tenni az ukrán lakosság életét, vagy például a a víz, az zédes víz infrastruktúra, hát megint a vezetékes víz az elsősorban nem egy katonai stratégiai alapanyag.

Nagyon fontos viszont, hogy az elmúlt bő két hónapban azt láttuk, hogy Ukrajna is képessé vált arra, hogy ahogy a katonák mondják, hogy hadászati mélységig, közel 2000 2500 km-es távolságig csapást képes mérni Oroszország területére.

Nyilván az ukrán drónok is leeshetnek, megzavarhatja őket a légvédelem, meg rongálódhatnak, és akkor letérnek a pályokról.

Tehát sajnos az ukrán támadásoknak is vannak civil áldozatai.

Messze nem annyi egyébként, mint az oroszoknak, de alapvetően azt látjuk, hogy az ukránok nagyon ügyesen, stratégiailag építik fel ezt a drónháborút, hogy a pilóta nélkül repülő eszközökkel vívják.

Elsősorban az orosz energiainastruktúrára koncentrálnak. hogy a Moszkva mellett a főváros az orosz főváros ellátásáért felelős egyik legnagyobb orosz finomítót, azt az idén már nem lehet kijavítani.

Ugye egymás után így van egymás után kétszer sikerült nagyon pontos csapásokkal kritikusan megrongálni a létesítményt és ezenkívül is most már vannak olyan becslések az orosz finomító kapacitás 1egyharmada kiesett ami nagyjából azt jelenti, hogy Moszkva ami ugye nagyon sokáig a világ egyik legnagyobb energiaexportőre volt.

Ráadásul nem csak nyerskőolajat exportáltak, hanem finomítványokat, és Európában például kifejezetten sok dízelt.

Most arra kényszerültek az oroszok, hogy üzemanyagot importáljanak, hogy valamilyen szinten tudják biztosítani a lakossági igényeket.

És nyilván a haderő, tehát a fegyveres erők igénye háborúban, bocsánat, különleges katonai művelet idején, ahogy az oroszok mondják, az elsőbbséget élvez.

Tehát ez az egyik, ez jól látható módon azt a, hogy fogalmazzak diplomatikusan, társadalmi szerződést ásta alá, amit Putyin kötött az orosz középosztállyal.

Tehát ennek a délnak az volt az egyik lényege, hogy amíg az orosz középosztály, tehát a nagyvárosi orosz lakosság nem érzi igazán a bőrén a háborút, addig ez a háború különleges katonai művelethez mehet.

A k hadkiegészítés, toborzás, kényszertoborzás az elsősorban az etnikai kisebbségi területekre terjedt ki, meg a börtönökre.

Tehát a társadalom legelesettebb, legszegényebb rétegeit küldik a frontra elsősorban az oroszok.

Most viszont már azt látjuk, hogy az orosz középosztály napi szinten szembesül a válsággal azzal, hogy Oroszország messze nem olyan erős, mint amit a hivatalos orosz állami kommunikáció előad.

Mire gondolok itt volt ugye a Vidi fórum.

Ez egy hatalmas Ezt szokták az orosz Davosznak nevezni.

Moszkvának ugye ez a nagy eseménye, amikor megmutatja, hogy milyen erős, milyen fejlett, milyen hiper szuper.

Oroszország még mindig hatalmi pólus. előtte meglődözték az ukránok Szentpétervár környékét olyan szinten, hogy a kronstatti kikötőben, ugye Kronstadt az orosz haditengerészetnek az egyik fontos bázisa, a dogban javítás alatt álló egyik orosz hadihajót is sikerült megsemmisítenük az ukránoknak.

Megérkeznek a világ minden részéről a vendégek, és óriási füst fogadja őket, mert Szent Pétervár mellett egy finomítót is sikerült eltalni az ukránoknak.

Majd a fórum után, amikor utaztak volna a vendégek, megint reptérzár volt, mert az ukránok megint lőtték Szent Pétervárt és Moszkvált ugyanígy.

Tehát az orosz lakosság már a saját bőrén érzi a háborút, ezért egyre több a kritikus hang.

Ugye a legkritikusabbak általában az úgynevezett wohenkorok, ezek az úgynevezett orosz katonai bloggerek, döntő többségük egykori ezredes, alezredes tábornok, tehát az orosz fegyveres erők nyugállományú tagja, vagy olyan esetenként súlyosan sebesült, végtagvesztett katona, aki meg harcolt [horkantás] >> ebben a háborúban, és ők borzasztó kritikusak, és most már azok az influencerek, ugye az orosz fiatalok is csüngenek ezeken a mindenféle közösségi média felületeken ugye végkontakt lehet őket elhallgattatni >> nem lehet mindenkit és a kritika nagyon finom tehát Putyint személyesen még mindig nem kritizálják hanem a tábornokokat a hadvezetést csak igazából Oroszországban minden az elnök akaratának a függvénye.

Tehát hogyha a tábornokokat vagy a haderőt kritizálom, az ugyanúgy az elnökre is vonatkozik.

Tehát van egy belső feszültség, amit egyébként csak növel ugye az ukrán drón kampánynak a másik része, ami meg arra törekszik, hogy teljesen elszigetelje a krémet.

Ugye a krém elláthatatlan jelenleg.

Édes vízzel sem tudják az oroszok rendesen ellátni a krimet.

Nem csak a kánikula idején, ott is pokolimeleg van most. ugyanis béke időben a Kríbe a Nyeper Nyipró, ugye ukrán nevé nyipró folyóból az úgynevezett keleti krémi csatornán keresztül látták el.

Most ez a csatornában eddig addig volt víz, amíg valakik vélhetőleg az oroszok ugye 23-ban fel nem robbantották a Kaovufkai gátot.

Onnantól kezdve az édes vizet csótain kell, ahhoz meg üzemanyag kell, mert ugye ez rengeteg energiát igényel.

Nem csak víz nincs, üzemanyag sincs.

Ugye a krémi híd az kifejezetten könnyű célpont, hatalmas nagy hosszú magas folyamatosan támadják az ukrán drónok.

Tehát az ukrán drónok többségének a robbanó feje 30- 4050 kg.

Ugye a nyugati precíziós eszközöknek, a tomahauknak, a scalpnak jobban ismert ugye brit francia fejlesztése a brit nevén ugye a Storm Shadow, a viharárnyék ezeknek 1000 fontos, tehát 450 kg-s vagy 250 kg-s a robbanófejük, de ami átmegy rajta, azt tudják támadni.

A vasúti ugye a krimihídnak van egy vasúti része, egy dupla, tehát egy kétvágányos vasúti és mellette egy kétzer két csávos autópályaid. kamiontartálykocsi nem megy át rajta.

És ugyanez igaz arra a földnyelvre is, ami ugye Oroszországot köti össze a krímmel.

Ezen a földnyelven van egy autópál meg egy vasó egy vasútvonal, és elképesztő videók vannak.

Megint orosz bloggerek töltik fel, és ez nyílt rendszerkit, hogy megy kis polgári, tehát egy mezei személygépkocsi.

Ezt nyilván a drónok nem támadják.

És akkor mutatja, hogy ott járőröznek az ukrán drónok az autópálya fölött, ami a krímnek a fő ellátóvonala.

Tehát a krímen már ennivaló sincs elég, víz sincs elég.

Ugye most van az idegenforgalmi szezon a Krim gazdaságának az alapja, de inkább azt látjuk, hogy menekülnek el onnan a lakosok, mert nincs ennivaló, nincs innivaló, nincs üzemanyag, nincs áram.

És a Kr Putin Ukrajna elleni háborújának eddig az égköve volt.

Ugye 14-ben majdhogy nem puskalövés nélkül szerezték meg.

Muszáj lenne ellátni, de az orosz haderő kudarca az, hogy nem tudják.

Ugye Zelenszki ezt meg is hirdette.

Ez az úgynevezett 40 napos intenzív, mondjuk úgy háború, vagy légi hadművelet, drónáború az orosz mélységi célpontok ellen.

Nagyon fontos, hogy miért az ukránok végre le akarnak ülni, tárgyalni mindazok ellen, hogy milyen rossz helyzetben van.

Oroszország, ukrán érthető okokból még rosszabb helyzetben van, hiszen ukrán területen zajlik a háború.

Az ukrán elektromos energiarendszer romokban van.

Ö másfelől meg annyira pici elosztóközpontokra annyira széttelepítették, hogy most már sokkal redundánsabb, tehát sokkal jobban bírja az orosz támadásokat.

Az ukrán nagyvárosokban minden éjszaka légiriadó van.

Az oroszok akkor is, amikor úgymond nem sokat lőnek, egy 100-nál több drónt indítanak a nagy támadásoknál az elmehet 1000ig is.

Abban már jó néhány ballisztikus rakéta is benne van.

Tehát Ukrajnát jobban megviseli ez a háború.

Az ukránok már nagyon régóta belemennének egy olyan, mondjuk úgy tűzszünetbe, amikor befagynak a frontvonalak.

Tehát a jelenlegi frontvonal az igazából most már nem is beszélünk frontvonalról, hanem harcérintési zónáról, mert pront a drónok miatt meg a mind a kétféle által a rengeteg kis méretű úgynevezett first person vi, tehát saját nézőpontú apró drónok miatt ilyen rajokban meg négy-öt fős rohamcsoportokba harcolnak, és akkor van egy ilyen több mint tucat kilométer széles zóna, hogy foltokban vannak orosz meg ukrán csapatok.

Tehát most már harcérintési zónáról beszélünk.

Ez egy közel 10 km azt is jelenti, hogy hogy ez a frontvonal nem nagyon mozog.

Most már ugye régebben arról beszéltünk, hogy a hogy az oroszok nyomulnak előre, de hogy nagyon lassan történik ez.

Az idejben azt látjuk, hogy a tavalyi évben az oroszok nagyjából egy 4000 n km-t foglaltak el.

Ez magyar szempontból relatíve soknak tűnik, ugye a 93000 n kmhez képest, de Magyarország esetében is azt jelenti, hogy nagyjából egy 23 évbe kellene elfoglalni Magyarországot.

Ukrajna esetében, ami a konfliktus kezdeté 603000 n km volt.

Ebből nagyjából mostanra egy 140000 n km körül foglaltak el az oroszok.

Valahol 120 és inkább 130000 plusz mínusz.

Tehát Ukrajnának körülbelül a 13 12-13%-át.

Ukrajna esetében ez a 4000 négy km semmi.

Az idejében viszont, és ez az ami komoly orosz aggodalmakra adhat okot, nagyjából nulla a területi térnyel.

És ez nyilván úgy alakul ki, hogy az oroszok keleten ugye ez az úgynevezett donyecki régió, ugye Donyeck meg Luhansz oblasztok voltak azok, amiket az oroszok úgymond fel akartak szabadítani az ukrán elnyomás alól, ami nagyon vicces, mert ilyen alapon ugye bejelenthetnék a románok, hogy szeretnék felszabadítani Szabolcatmár Bereget a magyar elnyomás alól.

Tehát ez egy ilyen teljesen abszurd orosz élvrendszer alapján.

De Moszkvának ez az úgynevezett dombaszi régió, ez kell.

Itt van az ukrán védelemnek a gerince.

Ez a szlovansk, Kramatorsk, Druzsinska, Kostaszivka kis városokból álló Kramators a legnagyobb nagyjából 1500-es.

Ezt nevezi a nyugati média, meg egyébként maguk az ukránok is erődövnek.

Ö ez az erődöv azért fontos, mert ezek mögött a városok mögött ugye itt még ilyen dimbesdombos a terep, iparvárosok vannak, rengeteg meddőhányú, mert hatalmas nagy bányák is vannak.

Tehát ez egy részben természetes védvonal a kisebb nagyobb vízmosásoknak, domboknak, erdőfoltoknak köszönhetően, de még inkább egy mesterséges védvonal rengeteg iparvárossal, tehát vasbeton, panelházak, [horkantás] óriási gyárépületek, mögötte sík mezőgazdasági terület van Kijevig, Falu is alig több négyzmes egybefüggő mezőgazda gazdasági táblák, fasorok is alig vannak benne.

Tehát itt sokkal nehezebb védelmi vonalt képíteni.

Nyilván az oroszoknak kommunikációs szempontból is fontos lenne megszerezni.

Az ukránok meg nem engedhetik át az oroszoknak.

Ráadásul ugye 14 óta erődítik ezt a térséget.

Ugye a 14 nyári hát népfelkelés ugye az orosz különleges műveleti erők által irányított és zömmel orosz katonák által végrehajtott fel úgymond felkelés óta. viszont délen, tehát itt az orosz előrenyomulás napi 10-12 orosz szempontul sikeres napokon 100-150 mkben mérik 1-2 kmes arcvonal szakasz mentén.

Tehát egy-egy kisebb várost itt fél évig, egy évig, másfél évig tartott elfoglalni az oroszoknak.

És ugye a Kramatorsk a legnagyobb város, az még mindig kívül van az oroszok hatókörén.

Ebben a tempóban a jövő év nyarára kezdhetik el ostromolni Kramatorskot, ha nem omlik össze az ukrán front.

De hát ha nem omlott össze négy éve és lassan már négy hónapja, akkor nem valószínű, hogy most fog összeomlani.

Délen ugye az a Dyecktől a Nyeper folyóig, ott meg azt láttuk az idejben, hogy az ukránok jelentős területeket foglaltak. hiszen azért is, mert nagyon nehéz a déli részen védekező orosz csapatokat lőszerelő üzemanyaggal meg egyebekkel ellátni. >> Tehát az idei évben amennyi teret nyertek keleten, a számokra fontos Donyecki régióban, illetve ugye Luhanskot már elfoglalták az oroszok, Harkív megyébe, Harkív…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország”

Miről szól ez az epizód: „Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország”?

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a Kompország című műsor vendége volt. A szakértő szerint az orosz-ukrán háború már a második világháború leghosszabb, négy és fél évét is meghaladta. Bár a fronton nincsenek jelek, az ukrán dróncsapások súlyosan megrongálták az orosz… Az epizód a Magyar Hang podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kaiser Ferenc, Lakner Dávid, Tompos Ádám, Albert Enikő, Vlagyimir Putyin.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország”?

Fő témái: biztonságpolitika, orosz-ukrán háború, világpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kaiser Ferenc: Magyarországnak nem kell eljátszania, hogy világpolitikai tényező – Kompország”?

Megjelenés: 2026. 07. 04.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/magyar-hang-podcastok/kaiser-ferenc-magyarorszagnak-nem-kell-eljatszania-hogy-vilagpolitikai-tenyezo-k-6217f373

Több epizód a Magyar Hang podcastok-ből