Mária Rádió Magyarország

Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata

· PT10M48S

Összefoglaló

A Mária Rádió januári lelki gyakorlata Farkas István Lupusz atya vezetésével kerül megrendezésre január 24-26. között Balatonalmádiban. A Szent Év mottójához igazodva a remény témakörét járják körül, különös tekintettel a hitre alapozott keresztény reményre. A program interaktív…

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2025. 01. 18.
Hossz
11 perc
Szereplők, említett nevek
Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter, Farkas István Lupusz
Témák
lelki gyakorlat, remény, hit
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A Mária Rádió januári lelki gyakorlatának programjáról Farkas István lupuszatyával és Szamosvári gyöngyvérrel, a térszínház színészével Heim Krisztina beszélget.

Szeretettel köszöntöm Farkas István lupuszatyát, piarista szerzetest, aki a Mária Rádió idei első lelki gyakorlatának lesz a vezetője január 24-e és 26-a között. 2023.

Januárjától szervezzük lelki gyakorlatainkat minden hónapban a Balaton Almádi Ciszterci Rekreációs Központban.

Ebben az évben különösen is nagy örömmel tesszük ezt, hiszen Szent Év van, és úgy gondoljuk, hogy egy lelki gyakorlat nagyszerűen tudja újrahangolni a belső iránytőnket.

Az egész éves tematikánk kapcsolódik a Szent Év mottójához, a Remény Zarándokai címet viseli.

Minden hónapban egy kicsit más aspektusból igyekszünk rátekinteni életünkre, életünk zarándok útjára.

Mi a keresztény ember reménye?

Erről szeretnél-e kérdezni elsőként.

Kicsértessék a Jézus Krisztus!

Szentpál leveleiben a hit remény és szeretet közül a legtöbbször a remény szerepel.

Csodálatos a hit, Istentől kapott ajándék, csodálatos a szeretet, ami egyedül örök, de a hétköznapi életünket 99%-ban a remény határozza meg.

Ha kétségbe esünk, és abból nem tudunk kimászni, akkor az ember az ördög martaléka.

Ha pedig akármilyen súlyos, bűnös, vagy akár aljas életszakasz után is föléred benne a remény, mármint az emberben, hogy Isten irgalmas, akkor újjá születik, sőt, magasabb szintre kerül, mint amikor kétkedésével lezuhant a mélybe.

Első előadásod valóban a legfőbb erényeket veszi sorra.

A második előadás pedig a remény tárgyával foglalkozik, amely maga a boldogság és az örök élet, ha jól gondolom.

Tökéletesen gondolod, Kriszina, tökéletesen, mert sok buta ember, hogy lenne egy lottó ötösöm, vagy egy diák, remélem, ma nem felelek.

Valóban a legcsodálatosabb és a legerősebb a remény, mondjuk, amikor meghal egy jó barátunk.

Tehát imádkozunk érte, reménykedünk, hogy Isten irgalmas hozzá, és nem csak reméljük, hanem tudjuk, hogy van föltámadás.

Tehát nem ilyen bagateleket kell szülek, hogy mit kívánok, hogy mivel remélem, hogy elérem.

Nagyon nagy szerencsénk, hogy Isten nagyon sokszor nem teljesíti a mi buta kívánságainkat és reményeinket.

Ez lesz majd a negyedik témánk, hogy Isten nem feltétlenül a kedvünkre, de mindig a javunkra cselekszik.

De ami még izgat engem, ez pedig a harmadik előadásodnak a címe.

Törékeny játékunk a remény, Babics Mihály Karácsonyi ének című versében a remény, mint törékeny játék jelenik meg, azonban Szent Ferenc imádság a kereszt előtt című versében igaz hitet és biztos reményt kérünk.

Hát milyen is valójában ez a remény, lehet-e a remény biztos?

Úgy örülök a kérdésednek, mert tulajdonképpen az első eljárásból úgy jutunk el az utolsóhoz, hogy nagyon nagy hangsúlytettem az első előadásban, hogy a hitre alapozott remény, Tehát nem babonára, nem sokszor eléggé piti, vagy talán nem is mindig egészséges és jó kívánságainkra, hanem a hétre alapozott remény.

Jól ismerjük sokona itt, hogy csalfa vak remény.

Hát ha valami nem ilyen, akkor a keresztény remény nem ilyen, hanem mindennél szilárdabb.

Valóban 30 évet vitorláztam, és hát benne van a zsigereimben, hogyha nem lenne horgony, ugye reménynek a szimbóluma, már rég elpusztultam volna.

És akármilyen vihart épi az ember, ez a horgony megtartja.

Hát egy nagyon kemény igazságot szeretnék elmondani, hogy Isten, amikor megszólította Ábrahámot, megígérte a messiást, az emberben reményt épreztet.

Az ördög pedig szét akarja zúzni a reményünket.

És nagyon szomorú, ha egy ember jónak gondolja magát, de a kétségbeesés szolgálja.

Aki a remény szolgálja, Isten oldalán van.

Aki a kétségbeesés szolgálja, a sajnos a túloldalon áll.

Nagyon fontosnak tartom ezt az igazságot.

Tehát így függ össze a négy előadás, hitre alapozott, És a mi reményünk az nagyon szilárd, de mégis emberi gyarlóságaink miatt.

Tehát Istenre tekintve abszolút szilárd, mert ő az irgalmas atya.

De amikor magunkra tekintünk, hogy hányszor élünk vissza, vagy hogy, hogy mondjam, hányszor dobjuk be a törölük között, tehát egy gyönyörű játék csak nem lenne szabad elrontani.

Valahogy erről fogok szólni a harmadik előadást.

Minden lelki gyakorlatnak vannak természetesen állandó elemei, előadások, kiscsoportos megosztások, szentmise, szentségimádás, lehetőség van gyónásra is, személyes beszélgetésre is a lelkivezetővel.

Rendszerint közös kirándulásokra is sor kerül ebben a szép Balatonparti kisvárosban.

Most azonban egy különleges programmal is készülünk, a Budapesti térszínház jó voltából.

Szeretettel köszöntöm Szamosvári Gyöngyvért, a térszínház színészét.

Kedves Gyöngyvér, kérlek, mesélj nekünk egy kicsit, milyen kulturális inyenségekre számíthatnak a lelki gyakorlat résztvevői.

Szeretettel köszöntök mindenkit!

Először pár szóban a térszínházat mutatnám be. 55 éve, több mint 55 éve működő színházi alkotóközösség vagyunk.

Bucz Hunor alapította a térszínházat, és haláláig ő vezette. 22-ben a fia Bucz Magor, junior primadias zeneszerző, vette át a színháznak az irányítását.

Már a millenium évében elkezdtük a Magyar Földi Szentek című előadássorozatunkat.

Mi a hagyomány és a korszerűség egységét tekintjük fontosnak, olyan értékeket, amelyek a magyar nép lelki, kulturális ébrenlétét célozzák meg, és ebbe tartozik bele ez az előadássorozat is.

Rövid 5-10-15 perces előadásokról van szó, ahol a Magyar Föld szentjeinek legendáit, történeteit meséljük el, képekkel illusztrálva, mutatva a képeken az eseményeket, és vallásos népénekekkel és különböző színészi jelenlétek megvalósításával alakul az előadás.

Sok szent történetét dolgoztuk föl, hiszen tudjuk, hogy az Árpádház és általában véve a magyar föld nagyon gazdag szentek felmutatásában.

Ezek között jelenik meg Szent Márton, aki ugyan még nem a magyarság, de Szavária, tehát a magyar föld szülötte volt az ő életét is, ugyanígy a képmutogató eszközeivel valósítjuk meg.

Aztán Szent Erzsébet, Szent László, Szent István királyunk.

Szent Gellért, Mártírpüspökünk, és legújabban Szentek közé sorolt Szent Kinga, Szent Margit, a Nyulak-szigetének csodálatos életművű apácája.

Ők mind-mind a Magyar Földi Szentek előadássorozatunkhoz tartoznak.

Most ebből válogatunk majd, és a három nap alatt terveink szerint egy-egy alkalommal, egy-egy szentnek az életét fogjuk bemutatni ezzel a bizonyos interaktív előadásmóddal, ami azt jelenti, hogy nem csak az előadók, Kovács I.

István színész kollégám, férjem és én, fogjuk ezeket most előadni, a nézőinket, hallgatóinkat, és mindenkit, aki részt vesz a lelki gyakorlatban, bevonjuk a játékba.

Ez többféleképpen történik, nem árulom el, hogy hogyan, mert ez majd a meglepetések közé tartozik, de ővelük együtt fogjuk megeleveníteni a Magyar Föld szentjeit, és így testben és lélekben gyarapodva várjuk ezt a lelki gyakorlatot.

Köszönöm szépen Szamosvári Gyöngyvérnek, a térszínház színészének ezt az izgalmas programajánlót, és most ismét Lupusz atyához fordulok.

Tavaly már tartottál nálunk lelki gyakorlatot.

Mit tud adni egy lelki gyakorlata résztvevőknek?

Semmi mással nem helyettesíthető.

Gyönyörű a szentségimádás, a szent visel.

Lehet nem is sok mindent mondani.

De a lelki gyakorlat azt jelenti, hogy átadjuk a szent véletnek magunkat, hogy ő formáljon minket.

Kevesen sejtik, hogy milyen névformán nejüket Isten, ha teljesen átadnák magukat neki.

Tojolai Szent Ignács bölcsessége volt.

Nagyon szépen köszönöm ezeket a fontos gondolatokat, amelyeknek folytatása lesz majd az Almádialógus.

Köszönöm szépen, hogy a vendégünk voltál, és előre is nagyon szépen köszönjük a szolgálatot.

Arra busztítjuk a kedves testvéreket, hogy a Mária Rádió honlapján a www.mariaradio.hu per almádialógus oldalon jelentkezzenek minél többen a szeptember 24-e és 26-a között megrendezésre kerülő lelki gyakorlatunkra, amelynek lelki vezetője Farkas István Lupusz Atya lesz.

A Mária Rádió januári lelki gyakorlatának programjáról Farkas István Lupusz atyával és Szamosvári gyöngyvérrel a térszínház színészével Heim Kristina beszélgetett.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mária Rádió

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata”

Miről szól ez az epizód: „Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata”?

A Mária Rádió januári lelki gyakorlata Farkas István Lupusz atya vezetésével kerül megrendezésre január 24-26. között Balatonalmádiban. A Szent Év mottójához igazodva a remény témakörét járják körül, különös tekintettel a hitre alapozott keresztény reményre. A program interaktív… Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter, Farkas István Lupusz.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata”?

Fő témái: lelki gyakorlat, remény, hit.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lelki Megújulás és Remény: A Mária Rádió Januári Lelki Gyakorlata”?

Megjelenés: 2025. 01. 18.. Hossz: 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag-8dbd/lelki-megujulas-es-remeny-a-maria-radio-januari-lelki-gyakorlata-cd2d54c8

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből