Mária Rádió Magyarország

2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)

· PT26M57S

Összefoglaló

Székely János püspök atya előadást tart az Istenképekről.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 04. 17.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Székely János, Tóth Enikő, Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau
Témák
istenképek, előadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntök mindenkit.

Először is hadd köszönjem meg, hogy szeretik a Mári rádiót, tesznek is érte.

És kicsit tágabban az, hogy mint vezetők tesznek azért, hogy a társadalmunk emberséges legyen, működőképes, szép legyen, kreatív legyen.

A téma, amit kaptam, Isten kép.

A Biblia arra tanít, hogy az ember Isten képmása.

Ez nem csak egy állítás, hanem egy feladat is.

Olyannál kellene válnom, amilyen a teremtő.

Meg kellene sejtenem azt az eredetet, amelyből a világ kisarjadt.

Az isteni szeretet dallamát rá kéne hangolódnom, bele kellene harmóniába kerülnöm, meg az egész világnak is.

Ez, hogy Isten képe vagyok, ez nem csak egy adottság, hanem egy feladat, egy életre szóló kihívás.

Megérteni azt, hogy honnan van a világ, kicsoda ő, aki alkotta.

Egy asszony elég bonyolult szoftverrel bíbelődött, állandóan lefagyott, a gépe nem működött, és fölhívta a telefonszámot, ami meg volt adva a szoftver kapcsán.

Egy fiatal ember vette föl, három-négy kérdést föltett. 20 másodperc alatt zseniálisan megoldotta, hogy mi a nehézség. asszony elcsodálkozott, kérdezte, hogy hogy látta át egyből, hogy mit rontok el, mi a a nehézség, mire a fiatalember azt mondta, hogy hát én írtam a programot.

Ha szeretnénk érteni a világot, hogy miért van, miért vagyunk mi magunk, azt kellene megkérdeznünk, aki a programot írta, az univerzumnak a hardvere az atomok, a molekulák, a galaxisok, a DNS.

Istenből, a teremtőből sarjad ki.

Belőle jön a hardvere ennek a hatalmas univerzumnak, a testünknek.

Azok a szoftverek működnek jól.

Azok az élettervek társadalomtervek családtervek, amik ővele kompatibilisak, amik őtőle jönnek, az ő szoftverei működnek jól a világban.

Ha valaki például azt gondolja, hogy az ember nem más, mint az evolúciónak egy véletlenszerű eredménye, mutációk szelekció valahogyan lassan véletlenül rázogatták az atomokat a hatalmas kozmikus szitában.

Előjött az ember, gondolkodik, Pitagórász, tételt alkot, de igazából ez nem több, mint túlélési stratégiák, kémiai reakciók, objektív igazság nincs.

Ezek mind a túlélés érdekében megmaradt működési módok az agyunkban, az emberi gondolkodásban.

És nyilvánvalóan más a túlélési stratégiája egy ősembernek, más egy mai bankigazgatónak, más egy hajléktalannak, más egy tanárnak, más egy milliárdosnak.

Objektív igazság, objektív erkölcs nincs.

Az emberi lény nem más, mint véletlenek végeredménye.

Ha valaki így gondolkodik, akkor igazából az életében iránytű, érték, cél, ideál nagyon van.

Marad a létharc, az önzőgén, a túlélés.

Ez mindennek az oka, az eredete.

Nem mindegy, hogy mit gondolunk a világról.

Aszerint fog alakulni a világ.

Ha egy nemzet azt gondolja, hogy akkor van békességem, ha másikat elpusztítom.

Ez a béke elérésének az útja, akkor aligalig elképzelhető egy boldog, életerős emberiség.

Ha egy családban úgy gondolkodik férj és feleség, hogy nekem legyen igazam, én győzzek, én legyek boldog, hogy vele mi történik, másodlagos.

Ebből boldog család nem lesz soha, ha egy nemzet úgy épül föl, hogy egymás ellen küzdő erők, gazdasági erők, másfajta csoportok küzdenek lenyomni a másikat.

Ebből egy boldog nemzet nem lesz soha.

Nem mindegy, hogy milyen szoftverek alapján működtetjük a világot, a családot, a társadalmat és a tágabb környezetünket.

Vörös Sándornak van egy különleges verse, ami a az Isten képpel kapcsolatban is megfogalmaz egy döbbenetes dolgot.

Így hangzik: "Én is a világot hódítani jöttem, de magamat meg nem hódíthatom, csak ostromolhatom nehéz kövekkel, vagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is Úr akartam lenni.

Ó, bár jó szolga lehetnék, de jaj, szolga csak egy van, az Isten, és uraktól nyüzsög a végtelenség.

Milyen az Isten, akiből ez a hatalmas, gyönyörű világmindenség kisarjad?

Ha az ember látja az óriási univerzumot, arra gondol, hogy a teremtő végtelen erő, végtelen bölcsesség, végtelen hatalom, és önkéntelenül is a földi hatalmasok mintájára képzeljük el.

A bibliai képeknek egy nagyon jelentős része Istent uralkodóhoz hasonlítja.

Király trónszéken ül. parancsokat ad bíró, aki előtt reszket a föld, megolvadnak a hegyek.

És kicsit elfelejtjük, hogy amikor a teremtő Isten valóban közel jött a világhoz, megmutatta önmagát, az arcát az emberiségnek, a kereszténység hitének a szíve ez.

Nem akarok erre hosszasan kitérni, mert az nagyon elvinni a témánkat.

A hitünk lényege az, hogy Isten személy, közel akart, szeretetből teremt, közel akar hozzánk jönni.

Abban hiszünk, hogy ez valóban megtörténik.

Megtörtént a történelem nagy csúcspontján.

Ahogyan Pilinski János mondta, Isten átvérezte a történelem szövetét, föltárta a maga titkát.

A világ szíve, az univerzum titka, a világ titka föltárult Jézusban.

Ahogyan mondja a János evangélium: "Kezdetben volt az ige, az isteni logosz, logika, bölcsesség.

Ő belőle lett minden, minden általa lett.

S az ige az idők teljességében testé lett.

Vagyis ha szeretném érteni az univerzum titkát, a galaxisok titkát, akkor Jézusra kell nézni, a betlehemi jászolra kell nézni, Jézus keresztjére kell nézni.

Benne tárult föl a titok, az univerzum szíve.

Isten nem úgy jelent meg, mint hatalmas földi úr, mint végtelen erő.

Gyönge egyszerű, védtelen gyermekként jött a világra.

Nem palotában született. 30 éven át észre se vette a világ, hogy már itt van.

Amikor a keresztje alatt bugdácsolt, nem volt erős.

Kicsoda ez az Isten, aki így akart és így tudott emberré lenni?

Jézus ezt mondja, hogy aki engem látott, látta az Atyát.

Ha szeretnénk érteni Istent, akkor Jézus arcára kell néznünk.

Az Isten képünket egy kicsit Jézus arcubbá tenni.

És három szóról mondanék néhány gondolatot.

Ez egy kicsit filozófikus, görög gondolkodásban is és sokfelé másút előjövő gondolat Istenről ilyennek. fogalmazzuk meg őt, és utána mellékesen próbáljuk hozzátenni, hogy ez a mindenható, mindentudó, végtelen Isten, akiről mi úgy nagyjából sejtjük, hogy kicsoda még emberré is lett, még meg is halt értünk.

Fordítva kellene elindulnunk a betlehemi Jászoltól, a kereszttől, hogy megértsük Isten titkát.

Ezt a szót, hogy mindenható, szeretném egy kicsit újra fogalmazni, újra gondolni.

Az, hogy Isten mindenható nem, azt jelenti, hogy ő bármit megtehetne vagy megtenne.

Isten nem teheti és nem teszi meg azt, hogy a kétzer kett öt legyen.

Semmit sem, ami értelmetlen, mert a lényével ellenkezne.

Ő maga a végtelen bölcsesség, harmónia, szépség. nem tud teremteni négyszög alakú kört, sem olyan követ, amit nem tud senki fölemelni, semmi értelmetlen dolgot.

És éppen így Isten nem pusztíthatja el, s nem pusztítja el a teremtményeit, akiket örök szeretettel alkotott és fönntart, képtelen rá, a lényével ellenkezne.

Isten hatalma nem olyan, mint egy tank, ami elhatároz valamit, végigsöpör a világon és megvalósítja.

A Biblia néha döbbenetesen más képeket használ Istenről.

Például azt mondja, az ajtóban állok és kopogtatok.

Isten bebocsátást kér, nem töri ránk az ajtót.

Döbbenetesen más ez az Isten kép, mint amit az ember maga kitalálna a saját eszével.

Ilyen kicsit embergyártotta Istenkép.

Az egész világot alá kell vetni a végtelen, a hatalmas Istennek.

Ez az iszlámnak a nagy eszménye.

Ezt jelenti Allah a leghatalmasabb, végtelen hatalom.

Az embernek kutyaötelessége meghajolni előtte, leborulni előtte, vagy szép szóval vagy erőszakkal.

Meg kell hódoltatni a világot Isten előtt.

Ott van emögött Mohamednek az életútja is.

Ő Mekkában úgy lép föl, mint egy ószövetségi próféta tanít az egyetlen Istenről, igazságosságról, végítéletről bálványok ellen.

Elég hamar meggyűlik a baja a meccai törzsekkel és kereskedőkkel, akiknek a haszna nem utolsó sorban a meckai bálványokkal teli szentéből, a kábaköve körüli szentéből fakadt.

Előzik onnan Mohamed menekül 622-ben Mohamed futással iszlám időszámítás kezdete.

És nem sokkal később Medinában Mohamed taktikát vált.

A város előkelőivel szövetkezik, hamarosan had csereggel tér vissza, Mekkát elfoglalja, ellenségei körül sokakat kivégeztet, és megküldi a környező arabtörzseknek az üzenetet, hogy elfogadják az új vallást, vagy ellenük is indul a szent háború.

Néhány évtized alatt az arab népet egy hatalmas világhódító néppé teszi.

Észak-afrikát, Közelkeletet letarolják.

A hatalmas Isten, hatalmas prófétája.

Érdekes, hogy a Korán sok mindent ír Jézusról, és nagy tisztelettel emlékezik meg róla Szűzanyáról is, Jézusról is.

Elismeri, hogy Jézus bűntelen, ilyen értelemben majdhogy nem Mohamed fölött áll.

Egy dolgot azonban nagyon erősen Jézus szemére vet az iszlám hagyomány.

Benne Isten ügye csúfosan elbukott a világban. benne Isten ügyét meggyalázták, megtaposták.

De egyik Iszlám költő ezt mondja, hogy Jézus, te gyalázatot hoztál Istenre.

Iszlám úgy tartja, hogy a világ végén Allah fogja majd a keresztet és összetöri.

Istenhez méltatlan ez a kudarc, a kereszt egy ilyen Istennek, aki végtelen hatalom. s aki vak engedelmességet követel.

Ilyennek Jézus tényleg nem volt jó prófétája.

Jézus nem egy ilyen Istentől jött, nem olyantól, aki vakengedelmességet követel, hanem olyantól, aki a szeretetünk válaszát kéri.

Pál apostol nem fél ezt kimondani, hogy Isten gyönge.

Azt mondja, Isten gyöngesége erősebb az embereknél.

Isten balgassága bölcsebb az embereknél.

Benne van Istennek ez az alázata, gyöngesége már a világ teremtésében is.

Zsidó rabbik elgondolkodtak ezen, hogy mit is jelent a teremtés, és egy kicsit különleges módon fogalmazzák meg.

Azt mondják, hogy Isten visszahúzódása, mert mielőtt a teremtés lenne, vizuálisan ők így képzelik el.

Minden teret, az egész létet csak Isten töltötte be.

És hogy helye legyen a világnak, hogy lehessen egy önálló világ, ami más, mint Isten.

Ahhoz Istennek egy kis teret kellett adni, vissza kellett onnan húzódni.

Van ebben valami nagyon mély igazság.

A világ nem Isten része, nem az ő darabja, önálló.

Egy relatív autonómiája van az anyagvilágnak, atomoknak molekuláknak sejteknek élővilágnak embernek.

Nem dam szálakon irányít a teremtő minden atomot.

Az anyagvilágnak van egyfajta esetlegessége, ha szabad így mondani, szabadsága.

Rengeteg kísérletet végeztek ennek kapcsán a 20. század elején.

Például Kötkamrában sugárzást, egy különleges sugárzást juttattak, átfigyelték az interferencia pontokat, kiszámították, hogy hol kellene lenni.

Milliószor ismételték a kísérletet. mindig ugyanez lett az eredmény.

A hullámok általában úgy viselkedtek, ahogy elő van írva törvények szerint, de néha nem.

És a végeredmény az lett, hogy az anyagnak van bizonyos fajta szabadsága, esetlegessége.

Nem lehet pontosan megmondani, hogy hol van, csak valószínűség szerint.

Az emberi szabadságnak egy kicsi csírája.

Ezért is tudott egyáltalán az emberi szabadság létrejönni.

A szabadság megjelenik már az anyagvilágnak a szintjén is.

És hát még inkább megjelenik az ember szintjén.

A teremtő az embert szabadnak alkotta.

Nem késznek alkotta se az állatvilágot, nem egy varázspálcát vett és alkotta meg a zsiráfot és a többi lényeket, hanem engedte, hogy hatalmas vajúdás során előhozza az élet a maga nemesebb formáit.

Éppen így az embert minket se késznek alkot, nem egy bábút teremt, igazi társat akar magának. önálló független társat, aki képes arra, hogy őt viszont szeresse.

Aki az élet történetét féligmeddig maga írja, aki önmagának társemtője.

Szabadnak alkott minket az Isten.

Ha nem volna szabadság, akkor lehet, hogy elképzelhetnénk egy olyan világot, amiben nincs semmi rossz.

Nincs benne háború, nincs benne gyűlölet, nincs benne válás boldogtalanság keserűség.

Egy ilyen világban, amelyben nincs szabadság, nem lenne semmi rossz, de nem lenne benne egy szikrányi jó sem.

Az emberek mint csillogó gépek működnének, de egy ilyen világban nem lenne költészet, mosoly, nevetés álom fantázia játék szeretet öröm.

Az ember csakis azért tud boldog lenni, mert átélheti azt, hogy szabadon.

Nem azért, mert így vagyok beprogramozva, és mást sem tudok tenni. szabadon tudom az életemet ajándékozni, és a másik is szabadon szeret.

Nem azért, mert más sem tehet, hanem önként.

Isten lényeges szeretet, Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretete, s minket is szeretetre teremt.

Egy ilyen világot alkot, amelyben van szabadság, amely más, mint ő.

Független tőle. van autonómiája, vontakohat, igazi társat akar, akit szeretni tud, és aki őt viszont tudja szeretni.

A világban éppen ezért nem mindig Isten akarata történik.

Hadd mondjam ki ezt az állítást ilyen kicsit erőteljesen, mert Jámbor módon szoktuk azt mondani, és ezt is lehet helyesen érteni, hogy végül is minden a teremtő kezében van.

Ő a kezdet, ő a beteljesedés, minden a gondviselés.

Van ebben is igazság, de szeretném, ha ezt is hallanánk, ezt a kicsit pogányabb mondatot.

A világban nem mindig Isten akarata történik.

Igen, gyakran homlokegyenest az ellenkezője.

A rengeteg szörnyiség, háború borzalom gyűlölet nem Isten akarata.

Ha egy gyermeket egy autó elgázol az úton, és az édesanyja sikolt föl az Istenhez, hogy miért engedi ezt az Isten, miért vette el a gyermekemet?

Hideg fejjel ezt kellene válaszolnunk, hogy nem az Isten volt, az őrült sofőr volt.

Isten együttérzéssel megrendülten nézte.

A világban nem mindig Isten akarata történik.

Amit mond Jézus a szeretetről, amikor azt mondja, ha megütik az egyik arcodat, tartsd oda a másikat is.

Ez mindenek előtt magára, Istenre igaz.

A történelem folyamán más sem tesz, mint az arcát tartja oda nekünk.

Annak ellenére, hogy az emberiség számtalanszor ezt a gyönyörű világot, amit alkotott, tönkreteszi, annak ellenére, hogy újra és újra vakon pusztítjuk egymás életét, arcul ütjük az Istent.

Isten mást sem tesz, mint az arcát tartja oda nekünk.

Isten végtelen hatalom, végtelen erő, de az ő ereje nem erőszak.

Említett entitások

Témák

  • istenképek
  • előadás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)”

Miről szól ez az epizód: „2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)”?

Székely János püspök atya előadást tart az Istenképekről. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Székely János, Tóth Enikő, Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau.

Milyen témákat érint ez az epizód: „2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)”?

Fő témái: istenképek, előadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „2026.04.14 Székely János püspök atya előadása az Istenképekről (1)”?

Megjelenés: 2026. 04. 17.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/2026-04-14-szekely-janos-puspok-atya-eloadasa-az-istenkepekrol-1-6ea38a97

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból