Mária Rádió Magyarország

Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel

· PT23M37S

Összefoglaló

Prontvai Vera beszélget Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel, aki több mint 20 éve dolgozik a magyar közszolgálati televíziózásban. A beszélgetés fókuszában hivatása és hite áll.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 04. 16.
Hossz
24 perc
Szereplők, említett nevek
Erdős Eszter, Erhardt Ágoston, Surányi-Gräfl Lau
Témák
televíziózás, hivatás, hit
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Erhard Ágoston szerkesztő, rendező, forgatókönyvíró, producer.

Több mint 20 éve dolgozik a Magyar Közszolgálati televíziózásban.

Hivatásáról és hitéről Prontvai Verával beszélget. 22 év televíziózás után mi tart meg ezen a pályán?

Miért nem égtél ki eddig? >> De kiégtem.

Tehát ez többször is ez nem kérdés.

Hát az tartott meg, hogy én általános iskola hetedikes osztályos korom óta akartam televíziózni.

Kor ennek volt egy története a az, hogy volt egy srác, aki vigyázott ránk az egyetem, tehát a ametemista volt, és én hallottam, mikettőt csinál az egyetemen a kommunikációs szakon.

Az a egyetemi tévét néztem meg a és mondtam, hogy én ezt szeretném csinálni.

Később ől lett a főnököm egy ideig, és ez ez motivált.

Aztán volt egy kis kurfli az életemben a így egyetem előtt, amikor is bördészműves lettem. >> Rokonszakma televíziózás. >> Igen, bődíszműves lettem és utána mentem egyetemre. >> Bődíszművességtől hogyan jutottál el mégis a televíziózás? azért lettem bőddíszműves, mert nekem van egy nagyon komoly betegségem, amit általás vagy hét éves korom óta viszek.

Én az egész általános iskolában nagyon sokat voltam kórházban, és nem voltak jók a jegyeim, nagyon rosszak voltak a jegyeim.

És amikor odaértünk, hogy akkor gimnáziumot kell választani, szóba se jöhetett a gimnázium.

És ezt teszem hozzá, hogy ez egy ilyen egy olyan családból jövök, ahol ez én egy ilyen nagyon értelmiségi családból. gimnázium szóba se jöhetett.

És akkor akkor indult egy ilyen képzés, hogy egy szakm 6-24-es ipari szakmunkás képző iskolában indult egy ilyen képzés, hogy hogy négy éves képzés.

Akkor még három évesek voltak a szakmunkás képzések, de ez négy éves volt, és egy úgynevezett kísérleti képzés volt, hogy két évig nem tanulunk szakmát, utána vizsgázunk, ha jól sikerül vizsgamehetünk érettségizni, és akkor nem kell szakmát választani.

Aztán amikor eljutottunk oda, hogy vizsgázni kellett, akkor kiderült, hogy ez nem volt akkreditálva, tehát muszáj volt nekem szakmát választanom.

Elvégeztem a bördümes szakmát.

Nagyon kellemes volt ez a négy év szakmunkásképző, mert egy olyan közegbe kerültem, mondom, egy ilyen nagyon értelmiségi színházban járó, szép regényeket olvasó és ilyesmi családból, egy olyan közegben, ahol három téma volt a a fókuszban, a csajok, az autók és a és a buli. végig, hogy én kommunikációszakra szeretnék menni, ahol abban az időben magasabb volt a ponthatár, mint az orvosi egyetemen. >> Szegedre jár Szegedre, >> Segeden Havas Henrikhez, és az a rendkívül népszerű szak volt.

Ennek is volt egy története Havas Henrikkel volt, akkor még úgy volt a felvételi, hogy hogy volt írásbeli meg szób.

És akkor Havas Henrik bekérdezett egy olyat, hogy akkor I.

János Pál éppen Afrikában volt abban a az ugye ez 20 évvel, nem is 20-24 évvel ezelőtt mondott egy nyilatkozatot akkor a offszerználatról, amit az akkori sajtó nagyon felkapott, és akkor ezt havasig bedobta, mint téma nekem, hogy hogy erről mondjak valamit.

És akkor elkezdtem mondani az én elég erőteljes katolikus álláspontomat, és hát rendkívül módon összevesztünk.

És akkor én azt mondtam magamban, hogy akkor ezt én most már elengedem ezt az egyetemet, majd megyek a pázmányra.

Akkor úgy ne a vita sokáig, mert ott a bizottságban így csúsztak le az emberek, hogy Jézusom, mit mi mi folyik.

É nagyon összevesztünk Havas Herrikel kimentem, és akkor utána volt egy, hogy visszahívták az embereket, hogy kinek hány pontot adtam.

Akkor visszamentem és akkor Havas Hrik megszólalta, hogy hát kedves Ágostom, mi semmiben nem értünk egyet, de aki így kimer állni a hitéért, annak itt van a helye és maximum pontot kap tőlem. még hozzátette, hogy a nevét azért változtassa meg, mert így nem lehet újságírónak lenni ezzel az Erhart Ágoston néve.

És akkor utána Havas Henrikel mi évekig együtt felvételiztettünk.

Mindig én voltam a diák, engem hívott maga mellé.

Egy ilyen jó kapcsolat alakult ki ezután. >> De mi baj volt a neveddel?

A prontvai az az is egy rossz név?

Havasik alapvetőener hen szerint az újságíroknak nem szabad ilyen bonyolult nevekkel élniük. >> De nagyon sok vallási műsort készítettél már. >> Igen, vallási műsorok területén én csináltam rengeteg port műsort.

Az Isten kezében című mai napig futó.

Szerintem az a Duna TV legrégebbi műsora.

Csináltam ifjúsági műsorokat új nemzedék címmel.

Ög a televíziózás ezt nem tudom mennyire ez egy rendkívül stresszes műfaj.

Tehát ott nincsen az, hogy hát most ezt nem készült el majd keddre megcsinálom hétfő helyett.

Tehát hogy ott este 8-kor adás van hétfőn, akkor ott >> ez a rádióban is így van. >> Igen.

És témát kell folyton felhajtani.

Mondjuk az alany sokszor lemondja, akkor ki kell találni újat.

Szóval nagyon sok olyan tényező van pont, ami ami stresszfaktor, de dolgoztam híradónál is, meg hírműsorokat csináltam, meg ilyen reggeli magazinműsorokat, különálló dokumentumfilmeket. >> Melyiket szeretted a legjobban? >> Mindegyiket szerettem nagyon. >> És akkor melyikre vagy a legbüszkébb? >> 17 állomás című filmemre, amit Franciaországban forgattam. >> És ez miről szólt?

Ez is a tévének a sajátossága, hogy húsvét előtt két héttel, vagy három héttel szólnak, hogy hát kéne húsvétra valami műsor, hogy tudok-e, van-e ötletem és akkor mondom, hát van, de Franciaországban.

Mondták, jó, tehát ezt le kell szervezni.

És akkor hú, ez nagy péntekkel ment adásba, és én előttelő való vasárnap jöttem haza Franciaországból, és hétfő kell szerda kellett megvágni ezt a filmet.

Ez egy szobrászőről szól, egy Franciaországban élő, amúgy világkírű szobrászművész, csak itt nem ismerik Magyarországon.

És neki van Lourdban egy 17 állomásos keresztútja, Fajköd Mária, úgy hívják, Provenzban meg Lourdban forgattunk öt vagy hat napot.

Annyi volt még, hogy a ott elveszett egy tehát egy kameránk, a fönn maradt a fán egy drón, nem tudom hány méter magasan, ami mai napig ott van fönt, de a képek egy részét le tudtuk szedni.

Ezt nagyon szerettem ezt a műsort. >> Visszatérve a kiégéshez, két évvel ezelőtt úgy érezted, hogy vége ennek az egésznek.

Mi tartott meg téged ebben az egésben? >> Az, hogy abbhagytam a forgatást most két éve. >> Semmit nem csinálsz azóta? podcast műsort, azt azt igen, azokat igen, de hogy ezeket a utazásokat abba tehát hogy nekem az életem arról szólt az elmúlt 22 évben, hogy folyamatosan utaztam külföldre és Magyarországon mindenhol.

Annyi helyen aludtam, hogy életemben, hogy egyszerűen nem tudom fölidézni már, hogy hol melyik szállás hol alud.

Nem tudom mennyire ismeritek, a George Cludinak van egy filmje, amikor így utazgat, repül, nem tudom mi a címe.

És az a foglalkozás, hogy kirúgja az embereket különböző cégeknél, és ott van egy jelenet, hogy egy ilyen rutinos mozdulatsor, hogy hogy pakolja be a bőröngyjét nyolc másodperc alatt, és én ugyanez vagyok, tehát hogy pontosan tudom, mi kell, és már mehetünk.

De volt egy pont, amikor ezt megztem, hogy vége van, amikor az volt, hogy forgattam egy nagyon hát nagyon megindító és számomra is eléggé megmozgató történetet a egy abortuszonást esett hölgyről.

Nagyon mély dolgokról beszélgettünk.

És amikor vége volt a forgatásnak, húztam be a kocsiajtót, és ahogyuktam, akkor hívtam már a következő forgatási alanyomat, és akkor mondtam, hogy ezt nem lehet kell időt hagyni magamnak, hogy én is feldolgozzam ezeket, mert futószalag lesz az egész, és akkor már csuklóból készítesz műsorokat, és pontosan tudod azt, tehát a tévésben egy idő után pontosan tudja azt az ember, hogy hogy mitől, melyik percben fog a néző sírva fakadni, milyen zenét kell betenni, hogy ott biztos, hogy sírjon. hol hozzuk vissza.

Szóval ez is ezek olyan rutinná válnak, hogy utána már az üzenet az nem fog engem megérni. >> Én értem.

Tehát a futószalagon gyártod és te már nem vagy benne, akkor az egy az egy produktum, nem egy mű nem egy műalkotás, amit az alkotó de a néző azt nem veszi észre, hogy ez nem műalkotás meg senki sem, mert mindenki hassáik tőle, csak engem már nem mozgat meg. >> Igen.

Én mindig azt mondom, hogy a médiában nem lehet úgy dolgozni, hogy az embernek családja van.

Vagy gyerekeit azért ismernek. >> Ismer ez jó kérdés.

Olyan családot kell, akit ebbe szocializálsz, hogy tévéss vagy.

Tehát ezt látom a kollégáimon, hogy valóban nehéz párkapcsolatot üzemeltetni emellett meg családot. >> Van ma még értelme a televíziózásnak? >> Hát a broadcast televíziózásnak van.

Hát a kérdés az, hogy hogy milyen tartalomat készítenit. >> Annak van-e értelme, hogy vallási tartalmakat, vagy vallásos tartalmakat csinálj? >> Szerintem igen.

Az emberek egyre fogékonyabbak erre. >> És ez a méréseitekből kiderül?

Tehát, hogy >> hát az látszódik.

Tehát ahogy kimentünk a a YouTube-ra, >> ott azért ezt >> lehetetlen >> lehet látni.

A nézők, tehát a televízió, broadcast nézők, azok csökkentek nyilván.

Igen, igen, >> de a YouTube-on azért az megy >> televíziózás mellett egyszer csak elkezdtél mentelhgénére is járni. >> Igen. >> Miért?

Pont >> a szerettem volna a pszichológiát elvégezni még réges régen, csak arra azt gondoltam, hogy arról nem mondtam, mert hogy család mellett ezt nem, tehát ez képtelensesség. >> Pedig ez szerintem jó ötlet egy műsorvezetőnek, tehát hogy vagy pszichológiát, vagy mentálhénét végezni. >> Igen.

És akkor >> szerintem ez egy plusz plusz dolog.

És akkor találtam ezt a képzést, a mentáligi képzést, ami két éves, de nagyon nagyon jó volt, mert más attitűdel fordultam az emberekhez, meg magamhoz is. >> Milyen más attitűddel? hogy sokkal elfogadóbb lettem, de ugye televíziózásnak köszönhettem azt, hogy hogy gyakorlatilag a legszegényebbtől a leggazdagabbig, a legokosabbtól a legegyszerűbb emberig és a világ számos pontján, tehát hogy egy olyan nyitottságot adott, ami átlag embernek nincs, tehát nem adatik meg, meg megértőbb.

Tehát sose felejtem el, hogy amikor Tajvanon forgattam egyszer egy hetet, és ez advent idején volt, és akkor volt egy kísérőnk, és akkor mondtam neki, aki aki az ottani külügyminisztériumban dolgozott, és mondtam neki, hogy én szeretnék elmenni egy katolikus templomba az első advent első vasárnapjapon beleesett az útba.

Hát és akkor nagyjából elmondtam, nem tudta, hogy ki az a Jézus, merthogy ott mindenki buddhista.

Hát igen. >> És hogy és ez egy külügyminisztériumi egyetemet végzett emberről beszélünk.

És hát, hogy katolikus templomok se nagyon vannak ott, mert mindenki buddhista.

Vannak olyan helyek, ahol nem tudjuk, hogy ki nem tudják, hogy ki a Jézus.

Tehát, hogy és hogy a mentál higiéné visszakanyarodva az adott egy még nagyobb elfogadást, megértést az emberek felé. >> Gondolom, hogy a mentálhén hatására indítottad el az elmondhatod című podcastsorozatot.

Igen. >> Ami csupa ilyen témát dolgoz. >> Igen. >> Fel.

Ez hány részes volt pontosan? >> Szem 12. >> És hetente vagy havonta vettetek fel? >> Ez úgy volt, hogy egy nap alatt hármat fölvettem.

Tehát amikor az ember ennyi idő után már azért eljutunk oda, hogy kevés felesleges dolgot veszek föl.

Én mindig ezt mondom a diákjaimnak is, hogy úgy kell odamenni forgatni, hogy nagyjából a fejedben, és ezt tanítom rájuk, őket vannak erre gyakorlatok, hogy a fejedben mielőtt kimész, legyen egy minimális forgatókönyv, meg egy ív, hogy te honnan hova szeretnél eljutni és és írd le a kicsi forgatókönyvedbe, csak úgy vázlat.

Persze ezt az élet föl fogja rúgni. >> Hogyan lehet egy 60 perces beszélgetéssel fenntartani akár a néző, akár a hallgató figyelmét?

Először is kell egy jó alany hozzá, aki érdekes.

Kell egy jó téma hozzá, ami szintén érdekes.

És ezt a témát úgy kell felépíteni, a beszélgetést, hogy ez szép fokozatosan, tehát hogy a néző, hallgatón az ne az elején jusson el a arra, amire ő kíváncsi, hanem a végére.

Ezt kell látni, hogy mi akik készítjük az interjúkat, mi a nézők vagyunk, akik nézik az adást.

Tehát nekünk kell a nézőnek a benne megszülető kérdéseket artikulálni, illetve a másik, hogy olyan dolgokat kell felvetni, amihez a néző tud kapcsolódni.

Az ő neki is van olyan ismerőse, az ő gyereke is ezzel küzd, és ezek a kapcsolódások, ezek többször előforduljanak az anyagban. >> Miktől kezd el működni egy beszélgetés, mondjuk egy interjú során, amikor érzed, hogy na itt itt vagyunk, és ez most így elindult.

Az embernek kíváncsinak kell lenni a másik emberre.

Az embernek szeretni kell a másik embert, aki ott ül vele szemben.

És az embernek hinnnie kell abban, hogy az a másik, amiről ő beszél, és amit ő hisz, vagy tud, azt nekem is el kell most ezt teszem hozzá, ez ebben a műfajban.

Most nem a politikai műfajról beszélek, az teljesen más világ. hogy akkor fog neked megnyílni az a másik ember, hogyha te emberként kezeled őt.

Tehát nem a pozíciója emlékszem egyszer Erdő Péter bíboros, nem kell bemutatni senkinek, hogy kicsoda, Erdő Péter bíborossal kellett menni forgatni és egy misére mentem és ott volt a sekrestjében, bementem és én abból soha nem csináltam problémát, hogy lekapcsoljak valakit, hogy interjúrre van szükségem, mert ez a munkám, tehát hogy nem volt >> tehát bennem ilyen korlátok nincsenek, hogy most jaj, nem megyek oda, mert ő a nem tudom ki És hát bementem a sekrestjébe, és ott öltözködött az erdő Péter, de és rá volt szükségem amúgy a Mise végén, csak azért mentem be, hogy megbeszéljen vele, hogy majd a Mise végén itt fogom várni.

És akkor mondtam a Dborosnak, hogy de ezért nem tudom honnan jött ez amúgy.

Tehát ez az én habitusom ilyen, hogy Vívoros nekem ez a ruha nem tetszik.

Hát ez a miseruha, ez nem szép szerintem. >> Milyen színű volt?

Valami zöld, valami zöldes izé.

És mondta, hogy hát neki se tetszik ez tulajdonképpen valami modern.

Tulajdonképpen mindketten elkezdtünk nevetni ezen.

És hogy én az embert nézem, és nem a pozíciót, meg nem a izét.

Az elmondhatottnál meg az, hogy én én mindig azokat a olyan témákat kerestem, amiben amiben a saját és ezáltal a nézők is saját kínyaimat is ki tudom beszélni ebből.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel”

Miről szól ez az epizód: „Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel”?

Prontvai Vera beszélget Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel, aki több mint 20 éve dolgozik a magyar közszolgálati televíziózásban. A beszélgetés fókuszában hivatása és hite áll. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Erdős Eszter, Erhardt Ágoston, Surányi-Gräfl Lau.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel”?

Fő témái: televíziózás, hivatás, hit.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Beszélgetése Erhardt Ágoston televíziós szakemberrel”?

Megjelenés: 2026. 04. 16.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/beszelgetese-erhardt-agoston-televizios-szakemberrel-d7d5dbbc

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból