Férfi szerepek - Csehi István vallásbölcsésszel Tóth Enikő beszélget

Röviden

Műsor

Mária Rádió Magyarország

Megjelenés

2026. 05. 27.

Hossz

32 perc

Szereplők, említett nevek

Csehi István, Surányi-Gräfl Lau, Tóth Enikő, Erdős Eszter

Témák

férfi szerepek, vallásbölcselet

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm a Mária rádió hallgatóit.

A mikrofonnál Tótenikő és kedves vendégem, Csehi István Vallás Bölcsész.

Szeretettel köszöntelek a stúdióban. >> Üdvözlöm a hallgatókat. >> Istvánnal a férfiakról fogunk beszélgetni, hogy milyen is az ő helyzetük most a 21. században, hogyan élik meg a férfiasságukat, illetve hogyan próbálnak egyre inkább közelebb jutni önmagukhoz. kicsit ilyen immediate stressz kezdenék, hogy szerinted hogy vannak a férfiak, milyenek a férfiak a 21. században eszembe jutott az a vicc, hogy úgy fogod föltenni a kérdésre, hogy és neked mint kívülálló kedves István, mi a véleményed a férfiakról?

Most picit azt látom, hogy hogy összekeveredtek a szerepek.

Tehát ez egy ilyen érdekes hatás így a az elmúlt pár évtizedben, hogy elmosódtak a határok.

És amennyire tiszta volt régen egy egy férfi női különbség, mondjuk a középkorban, hogy a a lovag az lovag, és a úr hölgy az meg úrhölgy és az úrhölgy az nem fog páncélba járni, a lovag az megy a csatába.

Tehát, hogy vannak szerintem vannak ilyen archetípusok vagy ősképek, és ezek bizonyos szempontból én azt gondolom, hogy örök minőségeket ragadnak meg.

Tehát az, hogy most 20 éve mi nem így gondoljuk, vagy a társadalom elmegy jobbra-balra, tök mindegy, az az még nem oka arra, hogy ezek a fajta nagyon erős nemi minőségek megkérdőjeleződjenek.

És ugye én annyiban mondjuk cizellán ezt a dolgot, mert ez sem kizárólagos, mondjuk zsandárkra gondolva, tehát lehetnek páncélos szüzek és és kemény apácák, vagy vagy ellentétben puhább férfiak.

Ugye a pszichológia is azt mondja, hogy bizonyos szempontból egyszerre vagyunk nők és férfiak.

Tehát minden, mondjuk egy férfi az 70%-ba férfi, de ugyanúgy hordoz magában nőies jellegzetességeket.

Egy hölgynél meg ugyanígy, illetve bizonyos erények is, tehát egy férfi is lehet gondoskodó. például, vagy egy nő is lehet akaratos, de nem úgy, ahogy egy férfi.

Nem, a férfi sem lehet úgy gondoskodó, mint egy nő.

Tehát lehet, hogy a az erények is megegyeznek, de nem mindegy, hogy férfi módra közelítjük meg, vagy női módra.

És azt gondolom, hogy ennek most ez a fajta tisztasága már egy jó pár évtized óta eltűnt, és ez szerintem ehhez vissza kéne térni. >> Van ötleted, hogy miből fakad az, hogy ez eltűnt? >> Nem tudom.

Nem akarnék ebbe belemenni, hogy milyen összeesküvés elméletek vannak emögött.

Inkább csak magát a tényt megállapítani, hogy hogy van egy hatás, ami összemos, vagy egységesítés.

Ebben az esetben nem jó az egységesítés.

Tehát a férfiő az egy duális párt képvisel két két végletét valaminek, és ugye pont az lenne a cél, hogy ők egységbe kerüljenek, de nem azáltal, hogy hogy önmagában ezt ő megvalósítja, és akkor egyszerre himnős, hanem hanem a másik által teljesedek ki, és ahhoz nekem nagyon definiálni kell magam is.

Szerintem ezért ezért veszélyes ez a dolog, mert hogyha nekem nincs meg a definícióm, az öndefinícióm, akkor a másik sem tudja, hogy hogy álljon hozzám.

Mondjuk, ha nem a nemi részét nézed, akkor ha nem tudja a másik, hogy én ki vagyok, mi a nevem, hány centi magas vagyok, tehát minden, ami az önismeretemhez tartozik, akkor nagyon nehéz hozzám kapcsolódni.

És magamat is elveszítem, mert ha megkérdezi valaki, hogy hát mondj magadról valamit, hát nem tudok mit mondani.

Csak annyi a különbség, hogy a centi az fix.

Tehát azt mondom, 181 cm vagyok, azt mindenki tudja, hogy az mennyi, az nem változik, azt nem lehet jobbról vagy balról nézni, de valamire nemiséget azt így elkezdték kifordítani. >> Ugye segítő beszélgetéseket is vezet, találkozol a hozzádfordulók életét érintő nehézségekkel.

Mi a leggyakrabban felmerülő elakadás, dilemma a férfiak esetében, ami esetleg ezekhez a felcserélődött vagy ilyen zavaros nemi szerepekhez köthető?

Hát én azt látom, hogy először a gyerekkorba sérülnek ezek, hogyha ha nem a megfelelő mintát láttuk otthon, tehát már ott ott sérül.

És ez úgy persze sorseseményekből is fakadhat, hogy hogy mondjuk apu volt otthon a gyermekkel, anyu meg dolgozott, akkor az már egy furcsa képet fog hozni, vagy akár egy hiányos képet, hogy nem látta a szüleit, vagy nem látta őket férfinő módra, intimitásban, hogy megölelik egymást, vagy vagy az, hogy a a férfi fogja a nő kezét, és együtt mennek az utcán.

Tehát hogyha nincs erről képe, akkor nem tud mihez kötődni.

És azt is vizsgálták pszichológiában, hogy nagyon érdekes, hogy a gyerekek amúgy maguktól is tudják, hogy mihez vonzódjanak.

Tehát ha az óvodába odaadják az adott gyermeknek az adott játékot, mondjuk a kardot vagy a babát, akkor a kisfiúk dominánsan a kardot választják, és elkezdenek kardosat játszani, meg vitézeset, a lányok meg elkezdenek babázni.

Tehát, hogy valahol azért ez nagyon mélyen belénk van kódolva, és hát lehet, hogy ez egy tudományos megközelítés, de genetikailag is belénk van kódolva, tehát a hölgyeknek is megvan a maga kromoszóarendszere, meg a férfiaknak is.

Ezen tud változtatni, hogy a hogy a nemi tudatról kialakítom egy egy másik képet. >> Tehát akkor a gyerekkori képet rendbe tenni, ez egy feladat.

És hogyan jön ki ez az ő felnőtt életükbe, amivel mondjuk odaérkeznek hozzád, hogy figyelj István, segítsél, mert akár nincs párom, vagy vagy a munkahelyemenn úgy kezelnek, hogy hogy kell ezt elképzelni? >> Hát ugye ehhez nagyon fontos tudni, hogy mik a férfias erények, a jangos erények és mi a jíes nőjes erények.

És ugye általában ezt szoktuk mondani, hogy a a fényes, az aktív, a kiáradó, az akaratos, a teremtő az a férfi.

Tehát ugye ez a vallásokban is gyönyörűen meglátszik. mondjuk a a az isteneknek a tulajdonságaiban, görög mitológiában.

És akkor mondjuk a női minőségek meg aki a passzív, a befogadó úgymond, aki aki a a teremtés után kihordja a a magzatot, vagy a teremtési folyamatban így vesz részt.

És hogyha ezek tiszták, akkor ezekhez kell visszatérni, akkor ezeket gyakoroljuk.

És ezek nagyon nehéz dolgok, mert egyfajta önmérsékletre hív mondjuk egy férfinál is, hogy ha mondjuk azt mondom, hogy állj ki magadért jobban a munkahelyeden, és akkor neki azt kell gyakorolni, hogy kimondja a hangját, vállalja a véleményét.

De lehet, hogy egy hölgynél például arra jutunk, hogy picit inkább hallgass, vagy tanulj meg inkább csendbe lenni, és akkor itt jönnek azok a vélemények, hogy de hát miért ne mondhatnám el a véleményemet?

Hát elmondhatod amúgy, miért ne mondhatnád el?

De nagyon fontos tudni, hogy a te saját fejlődési utadban melyik ösvényen kell haladnod, hogy neked most nőiesedni kell, vagy férfiasbá kell válni, és arra megvannak a nagyon határozott erények, amit ha gyakorlok, akkor férfiasabb leszek, ha a másikat gyakorlom, akkor nőiesebb leszek.

Volt már olyan, hogy valaki megsértődött egy ilyen beszélgetés során, amikor kijött az, hogy nem elég férfias, vagy vagy éppen rávilágítottál arra, hogy na egy kicsit oda kellene tenned magad, mint férfi? >> Hát igen, mert ugye a a az én képek ilyenkor nagyon nagyon zavarosak tudnak lenni, és általában magára vak az ember, és nagyon sokszor úgy jön valaki, hogy ő azt képzeli magáról, hogy és akkor hát ugye az eseményekből kiderül, hogy nem.

És ez sokszor egy ilyen keserű pirula, hogy akkor hú akkor lehet, hogy mégse vagyok olyan férfi, és én szeretném azt hinni magamról, de hát a tények azt mutatják, hogy nem.

De hát ebből az elfogadási alfa pontból tudunk úgy indulni, hogy ha ezt ki tudjuk mondani, akkor látjuk, hogy merre kell haladni.

De van a másik oldal is, tehát van olyan, amikor valaki túl macsó és túl erőszakos és túlságosan érvényesíti a hatalmát, meg az akaratát, meg a véleményét.

És akkor neki például azt mondjuk, hogy te egy picit nőiesedjél, kicsit tanulj meg hallgatni, kicsit legyél figyelőbb, legyél lágyabb, hallgasd meg először a másikat, csak utána reagáljál, nem kell rögtön leütni.

És akkor őneki meg a puhulás az útja.

Tehát itt a a személyiség egyfajta integrációt szeretne, hogy minden oldal valahogy integrálva legyen, de a férfiaknál a férfi legyen a domináns, a nőknél meg a nő, de a másik oldalt is ilyenkor megpróbáljuk behozni. >> Ez mit jelent?

Hogyha van mondjuk egy egy olyan férfi, akire azt mondaná kívülről valaki, hogy nagyon macsó, túl férfias, tesztoszterom bomba, neki azt mondjuk, hogy te egy picit puhuljál, fessél művészkedjél túlzóan úgym lányos dolgokkal foglalkozz egy picit, és akkor a lelkednek te azt a részét formáld, mert a másik készen van, de egy túlzásban van, és akkor majd ki fog ez így egyenlítődni.

De a hölgyeknél is ugyanez, például amikor olyan problémákkal jönnek, hogy mondjuk nem tud megfogni, vagy az anyasággal problémái vannak, hát ott is nagyon jól tudjuk, hogy az anyaságnak mik a az attribútumai vagy az erényei.

És akkor azt mondjuk, hogy arra például jobban figyeljen, és nagyon szépen lehet alakítani magunkat, tehát lehet ezekben fejlődni.

Csak ott van az a belátási pont, amit az előbb kérdeztél, hogy ahhoz le kell nyerni ezt a keserű pillát, hogy lehet, hogy mégse vagyok olyan jó anya, lehet, hogy mégse vagyok olyan jó apa, vagy olyan jó főnök, vagy tanár, és akkor onnan jöhet a változás.

Ha ránézünk csak egy kicsit távolabbról a férfiaknak a helyzetére, most nagyon vegyes az az elvárás, amit megfogalmaznak a nők, tehát mintha kicsit ellentétes is lenne.

Tehát legyen macsó férfias egzisztenciális biztonságot nyújtson, de ugyanakkor legyen nagyon érzékeny, gondoskodó, szeresse a gyerekeket, nem tudom, legyen kiskutyája.

Szóval, hogy ebben hogy tud egy férfi kiigazodni, vagy hogy tudja megfogalmazni magának, hogy akkor tulajdonképpen ő merre szeretne menni? >> Hát nagyon nehezen, pont azért, mert ez egy összezavaró kép.

Tehát hogyha fölülünk a világ elvárásainak, ezt úgy szoktuk h van erre egy elnevezésünk a gyógyközpontban, a könnyező rambó, tehát hogy olyan nincs.

Tehát a Rambo az vagy Rambó és akkor ismeri mindenki a filmeket, vagy könnyező és akkor az egy másik film.

De hogy ez ez azért ez nagyon nehezen hihető, mert ez annyira két távollő valami.

És sokszor tényleg így a a az elvárások szintjén van egy ilyen zavar, hogy egyszerre legyek minden, de én nem tudok egyszerre minden lenni, én valamilyen tudok lenni.

És az önismeretben is ugye ezért vannak tipológiák, hogy én mondjuk gondolati típus vagyok, vagy érzelmi típus.

És akkor majd az önfejlődésemben lehet az, hogy mindegyik leszek, ha én azt ki akarom fejleszteni, de általában az első lépés az, hogy eljussak ododa, hogy én mi vagyok. és azt próbálom felvállalni.

És akkor ugye azt mondjuk, hogy akinek tetszik, az kapcsolódik hozzá, akinek nem, az törjön a lekvárosból, ahogy édesapám mondaná.

Nagyon nem jó ez a fajta megfelelési kényszer, mert mondom még egyszer, ez egy olyan teher, de ez a nőkre is igaz, hogy a nők is legyenek egyszerre csúcsanyukák, meg csúcsmenedzserek, meg pénzt is keressenek, meg mosogassanak, és legyen minden tiptp otthon. lehetetlen.

Előbb-utóbb ebbe felőrlődik a férfi is, meg a nő is.

Sokkal egyszerűbb lenne elfogadni azt, hogy egyszerűen vannak női minőségek és munkák, és vannak férfias minőségek és munkák, és ezt fölosztjuk egymás között.

Például most jutott eszembe egy példa, hogy amikor mi építkeztünk, akkor a feleségem előre mondta, hogy ő így a műszaki dolgokhoz nem ért, tehát a centikhez meg a derékszögekhez meg nem is akar érteni.

És akkor ott azt mondtuk, hogy ott dominánsan én döntök helyzetekbe.

Én meg utána azt mondtam, hogy na nekem a belső építészet az hagyjuk, minden úgy lesz, ahogy te mondod, amilyen bútort akarsz meg amilyen színeket.

Egyszerűen nem értek hozzá, nem is érdekel.

De ha én ezt a döntést meghozom, akkor utána nem kérhetem őt számon, hogy miért ez a pamlag van ott, vagy miért kell néznem a falnak a színét, mert akkor lemondtam róla, és akkor ott elfogadom az ő vezetését.

És akkor ilyen módon mondjuk egy ilyen építkezési folyamatban tudtunk úgy működni, hogy úgymond rotációs vezetés van.

Egyszer ő vezet, egyszer meg én vezetek.

De ezt mi tisztán meg tudtunk ebbe egyezni, hogy melyik terület melyikünkhöz tartozik.

És ilyen szempontból jól döntöttünk, mert általában a az építkezés a férfi munka, a belső építészet az meg a női munka, de el kell fogadni a másiknak a vezetését. >> Honnan jön ez a sok irreális elvárás, ez a Mindenki legyen minden?

Mikor kezdődött el ez, hogy ilyen szupermaneket és szuper womaneneket akarunk a a világban látni? >> Szerintem ez egy illúzió, vagy egy hazugság.

Tehát magunknál is pontosan tudjuk, hogy nem tudok minden lenni, mert mert mondom, valamilyen vagyok, vagy magas vagyok, vagy alacsony, vagy erős, vagy gyenge.

Bizonyos dolgokon nem tudunk változtatni.

Szerintem ez egy ilyen rejtett ilyen isteni vágyakozás, hogy ugye az Isten minden, tehát az égi lények azok mindenfélék tudnak lenni.

De ez sem igaz, mert ha mondjuk megnézed az angyali hierarchiáknál, ott is kilenc angyali hierarchia van a kereszténységben.

Az azt jelenti, hogy minimum kilencféle angyal van az ember fölött, de mondjuk az Istent vegyük úgy, hogy ő a minden.

És az ember valahogy ezt egy ilyen tors formába így követeli a világtól.

És az a szörnyű, hogy nem magát kényszeríti rá, hogy akkor én legyek minél többféle, hanem a másiktól követeli.

De hát az azt jelenti, hogy akkor nekem nem kell dolgozni.

Tehát van ebben egy ilyen öntudatlan felelősség. hárítás, hogy én lehessek semmi, te meg legyél a minden, de az nem működik.

Tehát mindenkinek valamilyennek lenni kell.

Szerinted milyen valójában a férfi?

Ugye ez itt is beszéltük, hogy ugye a lovag archetípusa satöbbi, de hogy felvetem azt, hogy például nem lehet valakit csak a nem name nem alapján elmondani, hogy ő ilyen.

Tehát ugyanúgy, ahogy származás alapján se tudjuk azt mondani, hogy a magyarok ilyenek, a horvátok olyanok.

Vannak tipológiák, de hogy azon belül, hogy milyen ember, vagy mivel foglalkozik, az teljesen specifikus.

Szóval szerinted, ha lehet általánosságokat megfogalmazni, mi az, ami egy férfiban mindenképpen jó, ha jelen van, és mi az, ami teljesen specifikus, az ő egyeniségére szabott? >> Még az elejére annyit reagálnék, hogy nagyon nagy hiba, amikor ezt a fajta összetett képet bármire is leszűkítjük.

Tehát amit te is felsoroltál, hogy…

Említett entitások

Témák

• férfi szerepek
• vallásbölcselet

Személyek

• Csehi István
• Surányi-Gräfl Lau
• Tóth Enikő
• Erdős Eszter

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Férfi szerepek - Csehi István vallásbölcsésszel Tóth Enikő beszélget”

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

• Közösség, tánc, zene, hit...- Beszélgetés Lovas Boróka diáklánnyal 2026-10-11
• Az életigenlő – beszélgetés Andrassew Dávid Igorral 2026-09-17
• Fiatal lányként, egyedül a Szent Jakab úton – Beszélgetés Horváth Hanna egyetemistával 2026-09-15
• Életútinterjú - Dúró Dóra országgyűlési képviselő 2026-09-11
• Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát előadása a munkáról 2026-09-11
• Heidl György: Istenről, emberről és zenéről - Prontvai Vera riportja 2026-09-09
• A függőségek új arca - gaming, social media és új függőségi minták 2026-09-09
• Van szabadulás! - Beszélgetés Stift Jánossal, a Református Iszákosmentő Misszió vezetőjével 2026-09-03
• Életútról, hitről és zenéről – Heidl György 2026-09-02
• Hívás, család, szolgálat — Nyilas Zoltán 20 éve a gyülekezetért 2026-08-17