Filozófia, szabadság és hit – beszélgetés Dr. Horváth Orsolyával

Röviden

Műsor

Mária Rádió Magyarország

Megjelenés

2026. 06. 24.

Hossz

37 perc

Szereplők, említett nevek

Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter

Témák

filozófia, hit, teológia, emberkép, szabadság

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Áldás, békesség, jó estét kívánok.

Önök a függőségről mindenkinek műsorsorozat tisztáz című adását, a Mária rádió prevenciós műsorát hallgatják.

A mikrofonnál papákos szerkesztő műsorvezető köszönti a hallgatókat, akik felvelték a velünk velem a kapcsolatot, és íratnak a tisztaskukacmario.hu címre.

Még egyszer mondom, tisztáskukacmario.hu ékezetek nélkül, és látogassák meg a függőségről mindenkinek.

Facebook oldalunkat, ahol érdekes híreket, illetve az adással kapcsolatos információkat osztunk meg.

Legtöbb adásunk podcast, vagyis digitális hangfály formában is megtalálható ezen az oldalon.

Így a mostani adásunkat is feltöltjük majd hamarosan is visszahallgatható lesz. technikusnak Erdős Levente szokás szerint köszönjük szépen Levente a a segítségedet és továbbá köszönjük hogy adományukkal segítették a Mária rádiót így ennek a műsornak a létrejöttét is vendégem Dr.

Horvát Orsolya, filozófus, teológus, egyetemi docens. >> Jó estét kívánok. >> Szeretettel köszöntelek és örülök, hogy eljött eljöttél, Orsi.

A adja magát a téma filozófia és teológia.

Amikor én 10 éves voltam, akkor hát ugyanúgy kerestem a válaszokat az életek a kérdéseire, mint szerintem sokan mások.

Aztán nagyon sokára találtam válaszokat olyanak, amik az életemet úgy rendbe tudták tenni.

Ideené évesen a filozófia volt az egyik, amiről azt gondoltam, hogy meg tudja válaszolni, hogy hogyan is éljek és milyen kapaszkodók legyenek.

És én vettem egy filozófiai könyvet, egy jó vastagot, amit aztán hát nem olvastam el. >> [sóhajtás] >> Nem is nagyon értettem.

Megvan valahol, de hát a a aztán találtam válaszokat részbe, de egy csomó olyan válasz kérdés megmaradt, amiről tudnánk most beszélgetni. a filozófia, hogy mit mond egy hétköznapi ember számára, hogy mit mond az emberről, a szabadságról, vagy éppen a szenvedélyeinkről, hogyan kapcsolódik ehhez a teológia.

Úgyhogy én egy beszélgetést szeretnék, amiben először is azt kérdezem tőled, hogyha meg kérdez megkérdezi tőled egy laikus ember, hogy mi a filozófia, akkor te mit válaszolsz neki? >> Hát nem könnyű kérdés.

Különösen akkor, hogyha az ember állandóan ebben él, és ebben ebben dolgozik, ebben ebben gondolkodik.

De az első megközelítés, ami ami nekem is eszembe jut, az az, hogy hogy a filozófia az ugye jelentése szerint is a bölcsességnek a szeretete.

Ö viszont nagyon fontos megtenni azt a megkülönböztetést, hogy a bölcsesség szeretete az nem jelenti ugye azt, hogy akkor a filozófus vagy a filozófia birtokolna valamiféle többlettudást, vagy valamiféle bölcsességet.

Tehát nem ura, nem helytartója a bölcsességnek a a filozófia, és maga a filozófus sem, hanem hanem tényleg a szó eredeti értelmében véve barátja annak, tehát szereti, keresi és mindig valahogyan nyitott marad rá.

Tehát ideális értelemben a filozófia az sokkal inkább nyitottságot jelent valamiféle bölcsességre sem mint sem mint annak a meglétét vagy annak a bírását.

Ugye minél többet foglalkozik a vele vele az ember, annál inkább érzékeli, hogy hogy a hogy a horizont is egyre inkább kitul, egyre inkább látja, hogy mennyire nem tudja átfogni, mennyire nem tudja uralni igazából ezeket a gondolatokat.

Mit lehet tudni a születéséről a filozófiának?

Hát a filozófia születése egy nagyon különleges dolog, mert mert van benne valami misztérium, vagy valami titok, hogy miért éppen akkor ott, miért éppen ott a a görögöknél, miért éppen az a az a az a államforma, az a szituáció volt az, ahol a filozófia abban az értelemben meg tudott születni, amit mi annak hívunk itt Európában.

Ö nyilván ez az ez az úgynevezett nyugati filozófia, ugye én is ezzel foglalkozom.

Ez tehát görög eredetű ez a többer éves hagyománya van.

De ez nem jelenti azt, hogy megfeledkezhetnénk arra, hogy a keletnek is ugyanúgy megvan a filozófiája, csak nyilván annak a vallással való kapcsolata egy egészen más helyzetet teremt.

És én ahhoz igazából nem is értek, csak nem szeretnék róla elfeledkezni, >> hogy a a filozófia az abban az életnek nagy kérdéseire keressük a keresünk válaszokat, hogyha jól értem.

Ö és ez ugye segít jobban élni valószínűleg a én a függő embereknél láttam azt vagy tapasztaltam azt, hogy hogy valami nagy hiány van belül és nem találnak fix pontokat, ahonnan el tudnának igazodni, ahonnan tudnának viszonyulni az élethez, vagy akár más emberekhez, vagy akár saját magukhoz.

Mit gondolsz arról, hogy a filozófia miben tud segíteni, vagy hogyan tud segíteni?

És még itt ne kapcsoljuk be a a teológiát, vagy a tudományt, hanem hanem egyáltalán a filozófia >> hogyan tud ebben segíteni, hogy kapaszkodókat találjon valaki?

Miközben idefelé jöttem is, sokat tűnődtem természetesen ezen a kérdésen, de ez a kérdés ugye újra és újra felmerül, mert aki felsőoktatásban van, az is pontosan látja, hogy hogy miközben valamiféle ismeretet gondolkodási a gondolkodás történetét próbáljuk átadni, közben mennyire világosan megjelenik az igény a hallgatókban is. arra, akár fiatalabb, klasszikusan, akár idősebbek, arra, hogy valahogyan az életükhöz lehessen kapcsolni mindazt, amiről szó van.

Ö ú Úgyhogy én nagyon szeretek a filozófiára úgy gondolni, hogy annak azért igazából különböző, hogy mondjam, különböző rétegei vannak.

És ennek az a fajta akadémiai filozófálás, amiben amiben amiben dolgoznak a kutatók, az nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen területe vagy az egyetlen útja magának a filozófiának, hanem már maga ez az akadémiainak nevezhető réteg is igazából arra épül rá, hogy ahogy az egyik nagy filozófus mondta a 20. században, hogy hogy is, hogy hogy mi valahogy már eleve mind benne vagyunk a filozófiában, akár tudunk róla, akár nem.

Csak az a kérdés, hogy mennyire kezdünk el ebben ebben valahogyan otthonosan otthonosan mozogni, otthonosan tájékozódni.

És amikor erre gondolunk, akkor én azt gondolom, hogy ez megmutatja azt, hogy a filozófiának és egyáltalán a filozófálásnak az a rétege teljességgel érvényes, ami nem arról szól, hogy megismerjük kantnak vagy laknak, vagy hégelnek, vagy szártnak, vagy dölőznek a gondolatait, hanem sokkal inkább arról, hogy elkezdjük bemozgatni azokat a bennünk meglévő kérdéseket, lehetséges gondolatokat. at amik amik amik már eleve mi vagyunk, és amiket hogyha elkezdünk tudatosítani, akkor akkor akkor sokkal tudatosabban látjuk magunkat is, azt is, ahogyan magunkhoz viszonyulunk, azt is, ahogyan más emberekhez viszonyulunk, és nyilván azt is, ahogy egyáltalán a világhoz viszonyulunk.

Ö ha szabad még egy gondolatot megosztanom ezzen, mer számomra ez nagy öröm, hogy most ugye ahol ahol tanítok a a Károli bölcsészet és társadalomtudományi Karán, Szabadbölcsészeten, ott a tavalyi szemeszter volt az első, amikor egy új mintatervnek megfelelően elkezdtünk az első éveseknek tartani úgynevezett filozófiai gyakorlatok órát, aminek a lényege Hát vagy az első vagy az egyik ilyen fontos fontos kitétele az az volt, hogy szakirodalmat nem szabad olvasni.

Tehát így indultunk pontosan azért, hogy amit amit te is mondtál, hogy valahogyan ezt a fajta hogy a filozófiának a forrásvidékére tudjunk megérkezni egyfajta filozófiai csoportmunkával mondjuk.

És a az én gondolatom is az nyilván sokaké, hogy hogyha ezt a forrásvidéket egy picit be tudjuk be tudjuk járni, fel tudjuk fedezni együtt, akkor erre már sokkal könnyebben tudunk ráépíteni ö különböző filozófusoknak a a gondolatait, a különböző útjait, mert világos lesz, hogy ez nem egy ilyen ür légüres térbe kiáltott szó, vagy vagy gondolatsor, hanem hogy ezek valójában nagyon is a mi mi saját kérdéseink.

Miközben miközben élünk, miközben létezünk. >> Azt hiszem, hogy értem, hogy hogy mit mit miről beszélsz.

Én akkor képzelhetem úgy, hogy minden embernek van egy világképe, csak éppen lehet, hogy nem bontotta ki, vagy nem tudja nem tudja elmondani, vagy nem fókuszál rá.

És ez egyfajta megközelítése a filozófiának, amiről beszéltél, hogy kicsit próbáljak meg magamra reflektálni a saját gondolataimra, és annak mentén esetleg tudok viszonyítani ahhoz, hogy hogyan gondolkodtak mondjuk az ókorban vagy bizonyos filozófiai irányzatok, mert ugye, hogy én amiről beszéltem a tínédzserkori emlékemről, én én én a másik oldalról próbáltam, mert csak nem ugye nem volt oktatási intézmény, hogy elmegyek egy boltba és veszek egy filozófia könyvet, és abból megtanulok majd élni, >> mert kicsit engem ez izgat nagyon, hogy a a filozófia mit tud adni mint gondolkodásmód, mint világlátásmód, hogy azon kívül, hogy egy tudomány, hogy egy egy exzat egy egy jól megfogható tudomány és jól beazonosítható, hogy hogy tud-e adni, miket hogyan tud adni plusz a az életben.

Én azon is szoktam gondolkodni, hogy vajon azok a filozófusok az ókorban, akik nem kötődtek egy házhoz, hanem csak ültek és írták a dolgokat, gondolkodtak, beszélgettek, hogy azoknak akkor a a világképük akkor az a filozófiai gondolkodás mód lehetett, amiről Ühüm. >> És totelész, vagy nem tudom. >> Aha.

Hogy Szókrat ugye a nagy a nagy klasszikus, a filozófusnak egy ilyen örök meghaladhatatlan paradigmája.

Én ugye én én alapvetően nem az ókorral foglalkozom, de de teljesen világos az, hogy hogy ebben az időben és a filozófia eredeti fogalma szerint is a filozófia az mindenféleképpen egyfajta életformát vagy egy egy életmódot jelentett sem, mint valamiféle akadémiai képzettséget önmagában. ö ami aminek szerintem össze lehetne szedni azokat a azokat a mozanatait vagy pontjait, amik ö amik amik ebben hatottak.

Itt itt ugye visszakapcsolnék ahhoz, amit mondtam, a bölcsességnek a szeretetéről is.

Tehát a filozófust ebben az értelemben mindenféleképpen egyfajta nyitottság jellemzi, de ez ugye azt jelenti, hogy a filozófus az valahogyan mindig kész arra, hogy hogy zavarba jöjjön, mindig kész arra, hogy saját magát zavarba hozza, mindig kész arra, hogy valami újat meghalljon, és valami újjal valamiféle párbeszédet folytasson.

Tehát a filozófiában én azt hiszem, hogy nagyon fontos sajátosság az hogy hogy tényleg ki nyitja az embert.

Tehát nagyon sokszor, amikor az ember valamilyen fogódzót keres, elkezd valahol kutakodni, nyilván mindenek előtt magában, gondolom a legtöbb ember, és nagyon könnyen egyszerűen azt vesszük észre, hogy csak rácsavarodunk a saját vízióinkra, vagy a saját gondolatainkra, és és valahogyan nem jutunk egyről a kettőre.

Én azt hiszem, hogy a filozófia, mint egyfajta nyitás, vagy egy kapu, vagy nem is tudom, vagy akár sok kapu, az éppen jelent éppen jelentheti azt, hogy hogy valahogyan különböző utaknak a lehetőségét segít nekem meglátni.

És amit én még nagyon szeretek benne, az az, hogy én a filozófiát kifejezetten szelídnek látom.

Tehát valami olyannak, ami ami megmutat utakat. >> Ühüm.

De soha nem kötelez, nem mondja azt, hogy te csináld ezt, nem mondja azt, hogy te meg csináld azt, nem vár el, nem kötelező, hanem megmutat egy lehetőséget, de megmutat egy másikat is, és egy harmadikat, és az ezrediket is.

És igazából valahogyan szabadon hagy engem azzal, hogy hogy én mit tudok ezzel kezdeni, mit mit tudok ebből beépíteni a saját gondolkodásomban, mit tudok ebből beépíteni a saját életembe?

És ha nem építek be semmit, mert éppen én most ott tartok, hogy hogy én én én ilyen szinten ezeket, amiket mondjuk megértettem, nem akarom közelengedni magamhoz, akkor az is egy teljesen érvényes viszonyulás.

De azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy mivel a filozófiának ezek a gyökerei, tehát hogy nagyon eleven kapcsolata van a filozófiának magával a konkrét eleven élő emberrel, a kérdező emberrel, a hiányokban szenvedő emberrel, az értelmet kereső emberrel.

Ezért én az akadémiai igényű filozófálást sem nevezném soha tudománynak. akkor sem, ha be kell sorolni, akkor sem, ha valahogyan meg kell találni a helyünket az akadémiai világban.

De az én felfogásom szerint, és nyilván nagyon sokunk felfogása szerint a filozófia az nem tudomány, hanem hanem valahogyan sokkal több, sokkal gazdagabb ennél.

Természetesen hazabeszélek, hiszen hiszen nagyon szeretem én is, amit amit csinálok, és hiszek abban, hogy különböző rétegekben nagyon-nagyon hasznos a szónak a legesleeredetibb értelmében véve. pontosan amiért itt is vagyunk most együtt, hogy hogy valahogyan valahogyan fel tud engem fel tud számomra tárni olyan lehetőségeket, amik amik amik amikről addig mondjuk nem volt kifejezetten fogalmam.

És ez én azt gondolom, hogy nagyon sokat adhat. filozófus is vagy és teológus is vagy. >> És ezen úgy gondolkodtam, hogy hogy nyilván akkor akkor akkor az egy az egy konkrétabbateológia.

Én ezt így képzelem ezen belül, hogy a teljesedetben ez hogy volt ez egy kicsit személyes kérdés, de hogy hogy az érdeklődés, illetve hogy ment ebbe az irányba, hogy ez a hogy ez a két mondhatom azt, hogy hasonló terület, vagy amiben vannak metszés pontok, vagy vagy inkább mondjuk azt, hogy egy két terület, amiben talán vannak találkozásokm, >> hogy a te életedben ez így alakult.

Ez egy kicsit személyes kérdés, de aztán >> semmi baj.

Igen, nekem előbb volt a filozófia.

Tehát nekem nekem mindenek előtt volt a a filozófia, mert mindenek előtt volt a szó iránti igényem.

Tehát az, hogy az, hogy hogy megpróbáljam kifejezni fogalmi szinten, szavak szintjén azt, amit gondolok, azt, amit érzek, azt, ahogyan vagyok.

Nekem ez a gyerekkoromtól kezdve egy egy nagyon-nagyon meghatározó törekvés volt. >> Ez egy kereső, hogy az ember keresi magát és a szavakat is keresbe.

És a filozófia nekem nekem az a terület volt, ahol nem nem képekben, nem versekben gondolkodunk, hanem igenis ilyen értelemben, direkten, fogalmakban, szavakban megpróbálunk elmondani valamit, megpróbálunk megérteni valamit, megpróbálunk egy új értelmet feltárni, akár egy új értelmet megteremteni szavakban.

Tehát ez nekem mindig nagyon fontos volt, és nekem nekem erre jött, vagy ehhez képest, vagy nem is tudom, jött jött maga az egész teológia, de én magát magával a biblikumokkal azért kezdtem el foglalkozni, mert mert amikor az egyetemen oda jutottunk, hogy hogy patrisztika, aztán akvinói Tamás és hasonlók, én rájöttem arra, hogyha nem fogok valamilyen alapvető bibliai tájékozottságra szertenni, akkor nehezen fogom érteni azt, hogy Ágoston…

Említett entitások

Témák

• filozófia
• hit
• teológia
• emberkép
• szabadság

Személyek

• Horváth Orsolya
• Surányi-Gräfl Lau
• Erdős Eszter

Szervezetek, cégek

• Károli Gáspár Református Egyetem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filozófia, szabadság és hit – beszélgetés Dr. Horváth Orsolyával”

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

• Közösség, tánc, zene, hit...- Beszélgetés Lovas Boróka diáklánnyal 2026-10-11
• Az életigenlő – beszélgetés Andrassew Dávid Igorral 2026-09-17
• Fiatal lányként, egyedül a Szent Jakab úton – Beszélgetés Horváth Hanna egyetemistával 2026-09-15
• Életútinterjú - Dúró Dóra országgyűlési képviselő 2026-09-11
• Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát előadása a munkáról 2026-09-11
• Heidl György: Istenről, emberről és zenéről - Prontvai Vera riportja 2026-09-09
• A függőségek új arca - gaming, social media és új függőségi minták 2026-09-09
• Van szabadulás! - Beszélgetés Stift Jánossal, a Református Iszákosmentő Misszió vezetőjével 2026-09-03
• Életútról, hitről és zenéről – Heidl György 2026-09-02
• Hívás, család, szolgálat — Nyilas Zoltán 20 éve a gyülekezetért 2026-08-17