Mária Rádió Magyarország

Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02

· PT22M32S

Összefoglaló

Kocsis Fülöp érsek atya előadást tart Isten feltétel nélküli szeretetéről. Az előadás a Mária Rádió Magyarországon került rögzítésre.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2025. 12. 02.
Hossz
23 perc
Szereplők, említett nevek
Erdős Eszter, Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau
Témák
isten feltétel nélküli szeretete
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Istennel való kapcsolatnak egy érdekes megközelítését nyújtja nekünk az irgalmas szamaritánus története.

A keleti atyáknak az értelmezése szerint ugyanis ez a példabeszéd nemcsak arról szól, hogy kit szeretnünk, ahogyan befejezi Jézus a példabeszédet, menj tegy hasonlóképpen.

Tehát, hogy az irgalmas szamaritánus a baj bajbajtott emberrel nem úgy bánt bajbajtott emberrel, mint a pap vagy a levita, akik hát nem törődtek vele, ott hagyták, hanem nekünk is úgy kell segítenünk másoknak, ahogy az irgalmas szamaritánus.

De ennél egy sokkal mélyebb értelmezése is van ennek a történetnek.

Tudné, ha megfigyeljük, a történet bevezetése egy farizeusnak a kérdésére adott válasz.

Fölteszi a kérdést az egyik farizeus, hogy mit tegyek, hogy üdvözüljek?

És akkor Jézus elmondja a fő parancsot.

Szeresd Uradat, Istenedreet, teljes szívedből, teljes lelkedből és és felebarátodat mint önmagadat.

Érdemes megfigyelni, hogy ez a fő parancs János evangéliumából hiányzik, de a szinoptikusoknál mindegyiknél megtalálható, nem egyformaéppen.

Máténál fölteszi a farizeus a kérdést, hogy melyik a legfőbb parancs, és akkor Jézus erre válaszol: Szeresd Uradat, Istenedet, és a másik hasonló ehhez, szeresd fel a barátodat.

Márknál fölteszi a kérdést a farizeus, és Jézus visszakérdez: "Te hogy olvasod?" Tudilik, ez egy olyan igazság, amit a farizeusok is tudnak.

Ez nem egy nem egy igazi kérdés, hogy mi merre kell mennem, vagy adj nekem tanácsot, vagy vagy hogyan tudjak eligazodni, hanem egy próbatétel.

Na, te tudod-e, hogy melyik a legfőbb parancs?

Na és te tudod és akkor cégel nem maradjon.

A farizeus válaszol Márk evangéliuma szerint elmondja a szeretet kettős parancsát.

Lukácsnál nem így teszi föl a kérdést, hanem hogy mit tegyek, hogy üdvözüljek.

És akkor Jézus visszakér, nem bocsánat, Márknál Jézus elmondja a parancsot és a megdicséri a a farizeust, az Úr Jézus, hogy nem állsz messze az Isten országától, hogyha már ezt tudod.

Lukásnál pedig amikor elmondja Jézus a Jézus visszakérdez, hogy mondd el a főparancsot, a farizeus elmondja, de hát ki az én felebarátom?

Ezt eddig is tudtuk, de akkor akkor kitem szeretni?

És erre a kérdésre, hogy ki az én felebarátom?

Jézus elmondja az irgalmas szamaritánus példabeszédét, amely nem erre a kérdésre válaszol, mert akkor ott hagyják szegény bajba jutott embert, és jön egy irgon szamaritánus, aki gondoskodik róla, bekötözi a sebeit, igás állatára teszi, elviszi a fogadóba.

És akkor az a kérdés, hogy ki volt az ő felbarátja?

Nem, hogy ki az én felebarátom, hanem ki volt az igazi felebarátja ennek a bajba jutott embernek.

A bajba jutott ember lett a tárgy, és hogy ki az, aki őt szereti?

És ebben az egész példabeszédben talán ez a leglényegesebb.

Nem az, hogy kit kell nekem szeretni, hanem ki az én felebarátom, ki az, aki engem szeret.

Mertogy akárcsak lélektanilag is ezt igazolja a mai tudomány, hogy azt tud szeretni, akit szerettek.

Aki gyermek korábban sok szeretet kapott.

Ezért óriási felelősség a szülőknek, nagyszülőknek, hogy rengeteg szeretettel vegyék körül azt a gyermeket.

Hát a pici baba úgy van összerakva, hogy majd elolvad az ember még egy nagy marcona is, hogy kezébe veszi.

Hát tehát így vagyunk összerakva.

Érdekes, hogy még a pici állatkák is nem kis cita, kismacska, olyan olyan kis tündérke, valahogy amikor már megnő, nem annyira.

Szóval, hogyha valahogy így vagyunk összerakva, hogy önkéntenül rengeteg szeretet adunk a picinek, és erre neki nagy szüksége van, és hogyha kapott sok szeretetet, akkor kialakul benne a szeretetképesség, és utána ő is tud szeretni.

És ha pedig nem, akkor súlyos hiányosságok vannak, és sebzett személyiségek formálódnak, és így tovább.

Na de Jézus nyilván nem csak lélektanról beszél, hogy gyermekkorván sokat kell szeretni a a pici gyermeket, hogy aztán ő is szeretni tudjon.

És ezt a kérdést sokszor feszegetve fölteszi az ember, amikor magányos, amikor úgy érzi, hogy senki sem érti meg, még a családban sem, a házastársa sem, nem szeret engem senki.

Borzasztó helyzet, amikor úgy érzem, hogy engem nem szeretnek.

És ez a szeretet, az én szeretetemnek is a forrása.

Mert Isten engem szeret, és ebből merítkezem.

János ennek kapcsán azt mondtuk, hogy a János evangéliumból kimarad ez a szeretet parancs.

Ő viszont arról beszél a első levélben, hogy a szeretetnek nem az a lényege, hogy mi szeretjük az Istent, hanem hogy ő előbb szeretett minket.

Az Isten előbb szeretett minket, és nekünk csak válaszolni kell erre a szeretetre.

És az egész lényünk, az egész életünk ilyen.

Ő hívott az életbe, és én az életemmel válaszolok erre az Istennek.

Mindig az Istenné a kezdeményezés.

Senkit nem kérdezzek meg, hogy akar ez létezni vagy nem.

Nagyon érdekes, hogy a a szülők amikor készülnek, gyermeket várnak, igaz?

Az Isten már akkor tudja, hogy te fogsz megszületni, amikor még szülők nem.

Még szülők várják, és na majd ha kibújik, már nevet adnak.

Jaj, ez már milyen meg a kis magzat is.

Az Isten azt arra a kis magzatról az egész élet történetét tudja előre és meghívja, meghív bennünket az Isten erre az életre.

Van egy terve, van egy elképzelése.

Tehát az Isten hív bennünket, az imádság sem más, mint az Isten hívására adott válasz.

Amikor én elhatározom, hogy imádkozom és meggyújtöm a gyertyát és letérdelek, ikanielliálok és keresztet vetek, az már csak válasz.

És én éreztem ezt a hívást, hogy ezt nekem most tenni még akkor is, hogyha napirend szerint teszem, de az akkor is az Isten készet engem arra, hogy hogy rögzítsünk már valami párbeszéd konstrukciót, hogy minden nap találkozunk egy két, minden beszélgessünk egy kicsit, akár a házastársak között is érdemes szögzíteni.

Had áruljam el, hogy amikor mi Atanáz atyával Settonyban, Belgiumban voltunk szerzetesek és noviciátusban voltunk, és utána ott fölkészítettek bennünket és mint egy kis embrió közösséget elültettek minket Magyarországon, Dámocon ott a szlovák határ mellett és elkezdtük a monasztikus életet.

Az egyik sok jó tanácsot kaptunk, az egyik fontos tanács, hogy minden nap beszélgessek.

Két ember, két nagyon különböző, egy nagyon okos, meg egy nagyon buta, egy szelíd meg egy akaratos nem pontosítom, hogy melyikekre melyik jellemző vonatkozik.

Szóval nagyon sokat vitáztunk, össze voltunk zárva és sok minden másképpen gondoltunk, de esténként az estima ima előtt mindig leültünk be, mert mert ez kötelező.

És amikor volt volt, hogy nagyon nehezen ment ez a beszélgeté, de tudtuk mondor csak arról beszélgetünk, hogy hova kell a borsót elültetni, meg ilyen kerülő témák, de volt amikor nagyon izgalmas teológiai témák beszélgettünk, de beszélgettünk és ez mentett meg minket.

A házasságokat is ez menti meg, a beszélgetés, a lelki életünket ez menti meg, hogy beszélgetek-e jó Istennel vagy sem.

Na most annál is inkább, mert ő mindig hív, megint leképezve a házastási kapcsolatba, gondoljuk el, hogy mondjuk egy feleség, ők jobban tudnak szeretni, azt mondhatom, mindig hívja, na beszélgessünk, beszélgessünk, és a másik azt mondja, á nincs időm, fáradt vagyok.

Az úristennek is ugyanilyen fájdalmas, hogy hív az imára és bocs uram, nincs időm egy keresztetéssel most elég elé megelégszün, mert tudod, hogy sietek, a jó Istennek is fáj.

De nem csak azért, hogy ne ne szomorítsam a jó Istent, hanem ez éltet engem, ez a fajta kapcsolattartás.

Mert ha válaszolok az Isten hívó szavára az imádságban, akkor annak akkor közege van, útja van, lehetősége van arra, hogy a tőle kapott szeretetre is válaszoljak feléje, és a második hasonló ehhez szeresd fel a barátot, mint önmagadat.

Tehát, hogy voltaképpen a a két legfőbb parancs egy meghívás, lehetőségnek a fölkínálása.

Az Isten nem csak föntről parancsol nekünk, hogy szeressél engem, szeressél meg a másikat, hanem szeretetet áraszt ránk, és erre válaszolhatunk.

Ezért magától értetődő a szeretetnek a a a lényegi természetéhez tartozik a feltétel nélküliség, hogy nem akkor szeretlek, hogyha azért szeretlek, mert ilyen és ilyen vagy.

Ezért borzasztó dolog, hogyha néha hallhatunk ilyet, hogy a nagymama szokta, vagy szülő, hogy nem szeretlek, amikor azzal büntetem a kisgyereket, hogy na nem szeretlek.

Egyrészt nem is igaz, másrészt pedig tényleg nagyon sebző ilyet hallgatni, hogy hallani, hogy engem nem szeret valaki.

Na most hogy miért nem tud azt kis kérdésként kaptam, ez miért nem megy nekünk? értelemszerűen a a rosszrajú természet miatt, de ez nem valami átok rajtunk, hanem egy nagy feladat, mert szabadságot kaptunk arra, hogy mi válaszoljunk az Istennek.

Ha ezt a szabadságot nem kaptam volna meg, akkor én nekem nem nem válaszolnék az Istennek, hanem hát így alkotott meg, mint a nagyon kereszt szeretem ezt a képet Nikons Kazanzakisznak az egyik regényében.

Nem túl jámbor ez a ez a leírás.

Hát volt természetesen a ott is emberi gyarlóság.

Lényeg az, hogy kimegy a kertbe és azt mondja a mandulafának: "Beszélj nekem az Istenről!" És a mandulafa kivirágzik.

A természet így tud beszélni az Istenről, hogy mindaz, ami az övé, ami hogy az alma édes, hogy a a virágok gyönyörűek, a hegyek rettenet, félelmetesek, az a természet maga adottságainál fogva nem is tud mást, mint dicsőíteni az Istent.

Az ember az egyetlen, aki tud mást is csinálni, mint dicsőíteni az Istent.

Mert az ember nem birka meg nem gép automata, hanem vagy válaszol, vagy nem, vagy nemmel válaszol.

És ez fájdalmas, döbbenetes, de különben nem volnánk Isten képmásai, különben nem igazi személyes kapcsolat volna az Istennel a részünkről.

Tehát ez egy adottság, ez egy lehetőség.

Ne átokként üljön, vagy gondoljunk erre. őszüleink ugye ott elrontottak valamit, gondolhatnánk, naó hát én ott lettem volna, egész más lett volna, mert hát én biztos nem mondtam volna ellent a kísértésnek.

Hát persze gondolatunk ilyen butaságokat, de inkább gondoljuk a saját kísértéseinkre, amikor szembesülünk vagy találkozunk a magunk kísértéseivel, és tudunk annyira határozott nemet mondani.

Szóval mindig az gyöngíti el a szeretetünket, hogyha az Istennel valami kapcsolatom meggyengül, vagy has támad, vagy esetleg szakadék nyílik.

Akkor tudok szeretni, amikor az Isten szeretete éltet engem, és így leszek képes fölülmúlni önmagamat, mert az embernek is van szeretetképessége.

De hát mintogy emberből vagyunk, szoktuk ezt mondani, hát ha a szer az mint az ember egy véges lény, és ezért a szeretetem is véges. minden adottságon, minden képességen véges.

Mondhatnánk, hogy Bachnak végtelen volt, hiszen azt mondják, hogy ő ha valaki elkezdené leírni jegyezni a Bach zenének a minden kottáját, akkor talán egy élet nem volna elég, hogy lemásolja.

Tehát hihetetlen az ő zsenialitása és a termékenysége.

De ha más nem a halála, végül is lezárta.

Tehát ö az ember véges, és a szeretete is véges.

És olykor van, amikor úgy érzem, hogy eljutottam a szeretetem határáig, ne nem tudom tovább csinálni, de az Isten szeretete végtelen.

És éppen ezért nekem az Isten szeretetéből kell merítkeznem, hogy tudjak tovább szeretni, mint amennyire én tudnám.

És így lehet értelmezni azt a lehetetlen dolgot, amit szintén parancsba adott az Úristen, hogy szeressétek ellenségeiteket, áldjátok üldözőiteket.

Ez már emberi erővel nem lehetséges.

Márpedig az Isten nem ad nekünk olyan parancsot, amit mi ne tudnánk teljesíteni.

Tehát akkor képes az ember erre a lehetetlenre is, hogy szeressem azt, aki mondjuk a gyermekemet bántja, vagy még súlyosabb dolgokat is mondhatnánk háborúban, megöli a családtagjaimat, szeressem.

De nem kell ilyen végleteket végiggondolni mert nem nem elméletben kell szeretni, hanem hanem adott pillanatban, adott helyzetben, és azzal nem gondolatokkal tudok fölkészülni a adott pillanatban szükséges szeretetre, hanem az imádságban, az Istennel való kapcsolattartásban.

És hogyha élő kapcsolat van velem, van bennem az Istennel, akkor az adott pillanatban ott meg tudom tenni.

Amikor a mi Atyánkban azt mondjuk, legyen meg a te akaratod, akkor ez azt jelenti, hogy hogy én is azt akarom, amit te.

És ha így élek, akkor az adott pillanatban is mindig meg tudom tenni az Isten akaratát. ezen múlik tehát, hogy tudok-e önmagamat felülmúló módon szeretni.

Az Isten erre hív meg bennünket, és olykor rácsodálkozhatunk, hogy sokkal több van bennünk, mint amit mi gondolnánk.

És ez nem a mi nagyszerűségünk, mi különlegességünk, vagy a mi erőfeszítésének az eredménye.

Azt mondtam, hogy a szinapszis szinaptikus evangéliumban megjelenik ez a szeretettparancs mind a háromban.

Jánosnál valami egészen más jelenik meg.

A főpapímában János azt mond, János írja le, Jézus azt mondja, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.

Egy egészen mást lépték, más mérték.

Az Ószövetségből annyi olvassató ki, hogy szeresd fel a barátodat, mint önmagadat.

Tudsz szeretni úgy, mint az Újszövetségben Jézus már arra beszél, hogy úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket az Isten szeretetével.

Ez az isteni ajándék, amelyre képesek vagyunk.

Minél mélyebb az Isten kapcsolatunk, annál inkább van erről tapasztalatunk, hogy ez lehetséges.

És a kudarcaink, a szeretet határainak a megtapasztalása, az elbukásaink is ebbe ágyazódik bele.

Nincs baj, elestem, de fölkelek, mert az Isten szeretete végtelen, felém is irgalmas, és amikor nem sikerül teljesítenem, akkor sincs baj, mert mindig lehet újra kezdeni.

Ez az agapi, ez az Istennek a szeretete.

Még egy záró gondolat, talán sokak számára ismert, de érdemes azért ezt fölidézni, hogy az Isten micsoda szeretettel szeret minket.

Föltámadása után Jézus a genezárieti tó partján találkozik az…

Említett entitások

Témák

  • isten feltétel nélküli szeretete

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02”

Miről szól ez az epizód: „Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02”?

Kocsis Fülöp érsek atya előadást tart Isten feltétel nélküli szeretetéről. Az előadás a Mária Rádió Magyarországon került rögzítésre. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Erdős Eszter, Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02”?

Fő témái: isten feltétel nélküli szeretete.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kocsis Fülöp érsek atya előadása Isten feltétel nélküli szeretetéről 2025.12.02”?

Megjelenés: 2025. 12. 02.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/kocsis-fulop-ersek-atya-eloadasa-isten-feltetel-nelkuli-szereteterol-2025-12-02-14591715

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból