Mária Rádió Magyarország

Michel Quoist keresztúti elmélkedések

· PT44M11S

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 02. 27.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter
Témák
keresztút, elmélkedések
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szívünk lelkünk most kivárjuk.

Kérünk mélyen belevsed szíveikbe szenvedésed. >> Isteni üdvözítőnk, mi bűnösök vétkeztünk, és te szenvedtél ártatlanul a keresztúton és a kereszten.

Töredelmes szívvel szánjuk és bánjuk életünk minden bűnét, amelyekkel téged, legnagyobb jótevőnket hálátlanul megbántottunk, hogy szeretetünket megmutassuk és vétkeinkért megkérleljünk.

Add meg lelkünk üdvösségére, a bűnösök megtérésére és a tisztítóhelyen szenvedő lelkek segítségére anyaszentegyházadnak a keresztútjárására engedélyezett búcsúit.

Ámen. >> Áll gyilkos nagy ítélet rajtunk már igaz vér.

Pilátus halálra ítéli Krisztust. >> Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot. >> Én is, amikor nálatok jártam, testvérek, nem kiváló beszéddel vagy bölcsességgel léptem fel. hogy hirdessem Isten tanúságtételét.

Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok tudni köztetek csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.

Gyöngeségem tudatában elfogódva s nagy izgalommal mentem hozzátok.

Tanításom és igehirdetésem bizony nem az emberi bölcsesség megegyező szavaiból állt, hanem a lélek és az erő bizonyításából, hogy hitetek ne emberi bölcsességen, hanem Isten erején alapuljon.

Uram, már késő, hogy a hallgatást választ.

Túl sokat mondtál, késő, hogy elhagyd magad.

Nem tudtál higgatt, és maradni.

Túlzásba vitted az ügyed védelmét.

Mindennek tehát el kellett jönnie.

Viperák fajzatának nevezted a köztiszteletben álló urakat.

Azzal vádoltad őket, hogy fényes külső mögött a szívük csak sötét sírgödör.

A fekélyekkel borított leprást megcsókoltad.

A megvetett idegenekkel szóba elegyedtél, nyilvános bűnösök asztalához ültél, és azt mondtad, az utcalányok is lehetnek elsők a te országodban.

Jól érezted magad a szegények, a rongyosok és a nyomorékok társaságában is.

Az írástudók szabályait nem mindig tartottad meg.

Magad akartad magyarázni a törvényt, és egyetlen parancsra szűkítetted azt, a szeretet.

Most bosszult állnak rajtad, ellened szövetkezdnek.

Feljelentettek a törvényes hatóságoknál, és megindult az eljárás ellened.

Jól tudom, Uram, hogy engem is elítélnek majd, ha úgy akarok élni, ahogy te éltél.

Már most is újjal mutatnak rám.

Egyesek mosolyognak rajtam, mások tréfát üznek belőlem.

Néhányan botránkoznak fölöttem, s a barátaim közül máris sokan készülnek, hogy eláruljanak.

Félek, hogy megrekedek félúton, hogy végül mégis az emberi bölcsességre, okosságra hallgatok majd, ami azt csúgja, hogy óvatosan kell haladni az úton, mindent talán nem is kell szó szerint érteni.

Jobb egyezkedni a körülményekkel, de mégis tudom, Uram, hogy neked van igazad.

Segíts a küzdelemben, segíts jól felelnem.

Segíts, hogy hűséges legyek az evangéliumodhoz mindvégig azztelenségig, a kereszt eztelenségéig. >> Könyörülj rajtunk, Urunk. >> Könyörülj rajtunk. >> Itt van már a kereszt fája.

Uram én meg puhán restül vonakodom a keresztül. >> Második állomás.

Krisztus magára veszi a keresztet. >> Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Máskor így szólt a néphez: "Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap, és kövessen engem.

Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét, megmenti azt.

Íme, Uram, íme a kereszted, a te kereszted.

Mintha valóban csak a tiéd lenne.

A miénket jöttél keresnie földre, és életednek útján, szenvedésed hosszú útján egyenként vállaidra vetted a világ minden bűnét.

Most járj, roskadozz, szenvedj, de járj, a keresztet hordozni kell.

Csöndesen némán haladsz, Uram.

Igaz tehát, hogy van ideje a szónak és van ideje a hallgatásnak is.

Igaz, Uram, hogy ideje van a harcnak és ideje van a békességnek is, hogy csendben hordjuk önmagunk és a világ minden bűnét.

Jobb szeretnék harcolni, Uram, a te kereszteddel, de nehéz azt hordani.

És minél tovább megyek és látom a világ ezernyi vétkét, annál nehezebb a válamon a kereszt.

Értesd meg velem, Uram, hogy a leglelkesebb tett is apró semmiség csak, ha nem az édes megváltás jegyében történik.

És mert te kívántad úgy, hogy keresztutam ilyen hosszú legyen, segíts, kérlek minden reggel, hogy hűséggel útra keljek. >> Könyörülj rajtunk, Urunk! >> Könyörülj rajtunk!

Botlék roskat szegény tested nem bírja a nagy keresztet.

Jézus először roskad le a kereszt alatt.

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Amikor Jézus a galilei tenger mellett járt, látta, hogy Simon és testvére András, akik halászok voltak, hálót vetnek a vízbe.

Jézus fölszólította őket: Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek titeket.

Ők mindjárt ott is hagyták a hálót, és csatlakoztak hozzá.

Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, hogy mit kértek.

Készek vagytok arra, hogy igyatok abból a kehelyből, amelyből én iszom?

Vagy arra, hogy megkeresztelkedjetek azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedtem?

Közben a Gecemáni nevű majorba érkeztek.

Üldjetek le itt, amíg én imádkozom! mondta tanítványainak.

Csak Pétert, Jakabot és Jánost vitte magával.

Egyszerre csak remegni és gyötrődni kezdett.

Halálosan szomorú az én lelkem, mondta nekik.

Visszament, de alba találta őket.

Erre rászólt Péterre: "Simon, alszol?

Egy óraat sem tudtál virrasztani velem.

Elesett, ingadozott, mint egy ittas, és aztán csak elvágódott.

Bizalommal én is nyomotba indultam, s íme, elestem.

Azt hittem pedig, hogy magamat mindörökre néked adtam, de az út egy szűk mezséjén szép virágot láttam.

S elhagytam a nehézzé vált nagy keresztet.

Leléptem az útról, s néhány fonnyat virággal a kezemben várok.

Mások is mennek az úton, Uram, gyötrödve megtörve.

Újabb keresztek készülnek, és újabb hátak görnyedeznek.

De én nem leszek többé jelen a rossz elleni harcban, hogy társaim terhét segítsem tovább hordani.

Adj erőt, Uram, hogy ne csak nyomodba lépjek, de ki is tartsak az utadon, hogy elkerüljem a gyarló botlások csapdáját, és soha el ne hagyjam hűtlenül építő udvarod, hol a jövő világ készül.

Könyörülj rajtunk, Urunk! >> Könyörülj rajtunk! >> Ó jaj!

Látod jönni szembe, édős anyád gyötrelembe.

Ó, csak én is véle járnék Krisztus után, mint az árnyék. >> Negyedik állomás.

Jézus találkozik szentséges anyjával. >> Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Simeon megáldotta őket, és így szólt Máriához: "Sokak romlására és föltámadására lesz ő Izraelben.

Jel, amelynek ellenszegülnek, és a te lelkedet is tőjárja át, hogy így megnyilvánuljon sok szív érzése." Szívem sajdul, Uram, szegény anyád láttám.

Mögötted megy, téged követ, és járja az emberiség hosszú keresztútját.

Névtelenül halad a tömeg sorában, de a tekintete csak te rajtad pihen.

Nem idegen néki sem a sóhajod, sem vérzősebed, sem a mozdulatod, sem a katonákre áldmért ütése.

Szenvedésed látja, szenvedésed érzi. meg nem közelíthet, meg nem érinthet, hozzád sem szólhat, s a világot mégis ő menti megvéred.

Az emberek közt élve kísérem őket a nagy keresztúton, s a bűnök terhejd összeroppanok.

Képtelennek érzem magam a sürgős világmegmentésre.

Túl nehéz, túl romlott lett az, és nap mint nap csak újabb bajra rosszra, igaztalan szennyre lelek a váratlan útfordulók mentén.

Állítsd elém, Uram, jó anyádat, Máriát, akit sokan szintén feleslegesnek véltek, de kit átok megtörésére rendelt.

Adj erőt, úgy járjak az emberek közt, hogy meglássam. megismerjem bajukat és bűneiket, hogy a szemem soha be ne hunjam, és a szívem soha be ne zárjam, hogy a világ ezer baját elfogadjam, elvállaljam, szenvedjek és engeszteljek, mint szent anyád, Mária. >> Könyörülj rajtunk, Urunk. >> Könyörülj rajtunk, rajtunk.

Bár csak én is bűnös lélek, keresztemmel követnélek.

Cirenei Simon segít az Úrnak. >> Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot. >> Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. kényszerítettek egy arra menőt, Kirenai Simont, Sándor és Rúfus atyját, aki éppen a mezőről jött, hogy vigye a keresztet.

Viseljétek el egymás gyöngéit, így teljesítsétek Krisztus törvényeit.

Vizsgálja meg mindenki saját tetteit, s tartsa meg dicsekvését önmagának, ahelyett, hogy mások ellé tárná.

Hiszen mindenkinek ma maga terhét kell hordania.

Ballagott az úton, és munkába fogták.

Ismeretlen utas, senki fia volt csak.

Segítségét, Uram, mégis elfogadtad.

Nem kívántad, hogy a tette szívből jöjjön, mint fellobbanó nagylelkű hűbarátnak áldozatos vállalása a kimerült és megcsúfolt testvér iránt.

Parancsszóra, kényszerből megrettenve jött csak ez az ember, s elfogadtad.

Tehetlen szegény ember segít téged, minden hatót, mert élni akartál az ember földi segélyével is.

Rászorulok én is, Uram, mások erejére.

Hosszúb és rögös az emberek útja, ha csak egyedül járjuk azt.

Elhárítom a karokat, melyek felém tárulnak.

Egyedül akarok tenni mindent, egyedül harcolni és egyedül győzni.

Bár mellettem halad talán egy jó barát, egy hűséges hitves, egy szerető testvér, egy jó szándékú szomszéd, vagy derékkarts.

Te állítottad mellém őket, és én mégis sokszor feléjük se nézek.

Pedig a világot csak közösen tudjuk megmenteni egy nap. >> Könyörülj rajtunk, Urunk! könyörülj rajtunk, >> Jámborasszony siet hozzád.

Vajon hát én kőszívemmel mennyi könnyet töröltem fel?

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot. >> Üldözést szenvedtünk, de elhagyottak nem vagyunk, földre terítenek, de el nem pusztulunk.

Testünkben Jézus kínzenvedését hordozzuk szüntelen, hogy Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön.

Ma még csak tükörben homályosan látunk, de akkor majd színről színre.

Hosszan nézett, figyelt, Uram, szenvedte a szenvedésed, és nem bírta tovább tétlenül.

Áttörte az őrök sorfalát, és kendőjével letörölte velejtékes arcodat.

Vérrel festett arcvonásod a kendőjén hagytad.

Sokáig kell figyelmesen, önfeletten néznem és szemlélnem téged, és csodálnom, mint csodálja édes bátyját is az öccs.

Mert ha hasonlítani akarok hozzád, meg kell figyelnem minden rezzenésed.

Ha engeded, olyan szeretnék lenni, mint te vagy, Uram.

Hiszen ha a barát barátját igazán szereti, eggyé válik a lelkük is.

Sokszor gondatlanul megyek el a színed előtt, s ha megállok, s rádné, rám borul az unalom.

S társaimnak az arcodról csak szomorú, hamis vagy torcépet adok.

Bocsáss meg, hogy szemem fénye megtört, és nem látják benne ragyogásod.

Bocsássd meg, hogy csak gyönyört les keres testem és nem jelzi jelenléted.

Bocsássd meg, hogy szívem terhelt, s benne nincs hely szent szeretetednek.

Uram, mégis arra kérlek, térj be hozzám, tár van nyitva már az ajtóm. >> Könyörülj rajtunk, Urunk. >> Könyörülj rajtunk.

Hát én hánszor tántarultam, bűneimbe visszaholtam.

Jézus másodszor roskad össze a kereszt alatt.

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Mivel a vőlegény késett, valamennyi elálmosodott és elaludt.

Vigyázzatok magatokra, hogy el nehezedjék szívetek tobzódásában, részegségében és e világi gondok között.

Virrasszatok tehát szüntelenül és imádkozzatok.

Így lesztek méltók arra, hogy megmeneküljetek mindattól, ami következik, és hogy megálljatok az ember fia előtt.

De ezúttal már nem csak a kereszt súlya tört meg, hanem a növekvő fáradtság és kínos kimerültség.

Az egyre ismétlődő szenvedés eltompítja az akaratot.

Lelki ismeretem veszedelmes, altatói uram a bűneim.

Olyan könnyű megszokni a rosszcat.

Nagylelkűség hiánya itt, kis hűtlenség amott, újabb vigyáztalanság távolabb.

Nem figyelek így többé az akadályokra, s azt sem veszem észre, hogy más is jár a közös úton.

A füleim bedugulnak, nem hallom már többé társaim panaszos szavát.

S a puszta földön ébredek magamra, távol ösvényedtől, amelyet számomra vágtál.

Könyörögve kérlek, Uram, őrizzd meg engem fiatal erőmben, s távolítsd el tőlem a szokás hatalmát, amely elaltat, s végül megöl. >> Könyörülj rajtunk, Urunk! >> Könyörülj rajtunk!

Sírva jöttök kielébe Jeruzsálem asszony népe.

Jézus vígasztalja Jeruzsálem leányait.

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, >> mert szent kereszted által megváltottad a világot. >> Mit nézed, ha szálkát fele a barátod szemében?

A magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát?

Hogy mondhatod fele barátodnak?

Testvér, hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, holott tulajdons szemedben nem látod meg a gerendát.

Képmutató: Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és csak azután törődj azzal, hogy kivedd a szálkát felebarátod szeméből.

Sírnak az asszonyok zokogoknak.

Van miért sírniuk, hiszen csak rá kell nézni, hogy lássák, mit tettek vele.

Segíteni nem tudván tehetetlen állnak, és csak sírnak, sírdnak szánalomból.

Sírassátok előbb saját bűneiteket.

Szenvedésed fölött, Uram, s a világ romlásán én is tudok súlyos könnyeket hullatni.

És mennyivel könnyebb búsan elborongni másik vétke fölött?

Jól tudom ezt, hiszen bírói székem színe előtt minden áldott nap az egész világ elvonul már lassan.

Bűnös felelőst is találtam eleget.

Politikát rozzantlakást munkát filmet, alkoholt vagy gazdasági krízist, semmit tevő lézengőket, keresztényt is, sőt még értelmetlen is, érthetetlen papokat is.

S véges végül mindenkit, csak magamat nem.

Uram, értes meg ma velem is, hogy bűnös vagyok. >> Könyörülj rajtunk, Urunk. >> Könyörülj rajtunk. >> A…

Említett entitások

Témák

  • keresztút
  • elmélkedések

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Michel Quoist keresztúti elmélkedések”

Miről szól ez az epizód: „Michel Quoist keresztúti elmélkedések”?

Szívünk lelkünk most kivárjuk. Kérünk mélyen belevsed szíveikbe szenvedésed. >> Isteni üdvözítőnk, mi bűnösök vétkeztünk, és te szenvedtél ártatlanul a keresztúton és a kereszten. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Michel Quoist keresztúti elmélkedések”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Michel Quoist keresztúti elmélkedések”?

Fő témái: keresztút, elmélkedések.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Michel Quoist keresztúti elmélkedések”?

Megjelenés: 2026. 02. 27.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/michel-quoist-keresztuti-elmelkedesek-b3503879

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból