Mária Rádió Magyarország

Molnár Renáta előadása testről és lélekről

· PT31M24S

Összefoglaló

Molnár Renáta előadást tart a testről és a lélekről.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 01. 29.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Molnár Renáta, Molnár Renáta, Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter
Témák
test, lélek, előadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Amikor ezt a címet hallottam, akkor három kép jutott az eszembe, és ennek a három képnek a kapcsolatrendszere.

Az egyik a testkép, a másik az énkép, és a harmadik pedig az Istenkép. és hogy ezeknek a képeknek a kapcsolata kapcsolódása hogyan jelenik meg az életmódunkba.

Hát ezzel nagy szeretettel köszöntelek benneteket, és nagyon köszönöm ezt a felkérést, hiszen ezek a témák nagyon közel állnak a szívemhez.

Jó magam 20 évesen a Regnum Mariánus Sportegyesület alapítójvá váltam, és aztán később a testnevelési egyetemen a tanári diplomát szereztem, és egy mély hívást éreztem, hogy személyi edzőként segítsem a hozzámfordulók egészségét testképét segítsen formálni, illetve a mozgás szeretetet kialakítani. az életükből, életükben, és a prevenció és a terápia terápiás módszert dolgoztam ki, aminek a korvé nevet adtam, a korvé szívutat jelent.

És ehhez így az évek során hozzátettem a lelki egészség kapcsán a mentálhigiénét, amit a sotén végeztem. majd harmadik szegmensként fordostak tartottam, hogy tovább lépjek ebbe a tanulási folyamatba, és a pünkösdi teológián a keresztény szemlületű coachsképzést végeztem.

Tehát ezeket a a gyakorlatban úgy élem meg, hogy én is vállalkozóként dolgozom.

Ö van egy saját egészségstúdióm itt Budapesten, és 2023 óta a Magyar Egészsügyi Társaságnak orvoscsapatának vagyok úgy a tagja, elnökségi tagja, hogy a Kárpátmedencébe megyünk. előadásokkal segítem ilyen tudományos konferenciákon a Kárpátmedencébe élő illetve Magyarországon élő emberek testi, lelki egészségét.

Tehát ez egy misszió is egyben a számomra, és a munkám és a hivatásom kapcsán egy mély érintettség, és talán azt is mondhatom, hogy családi örökség kapcsán én az elmúlt 15 évben 230 lelki gyakorlatot tartottam, ami aminek a jézusi gyaloglás és lelkes test, lelki gyakorlat nevet adtam.

És hát az elején Hoffer József Jezsuita szerzetes ezt segítette és támogatta, és ebből egy könyv is született, a mozgás lelkisége.

De most térjünk vissza arra a gondolatkörre, ami amire a a felkérés szól.

Tehát testkép, énkép, Istenkép.

És ezeknek az életmódunkba való kapcsolata hogyan is tud valósulni.

Ha testképről beszélünk, ugye akkor ez egy nagyon mély belső olyan képalkotás magunkkal kapcsolatban, ami többféle mozaikból tevődik össze, tehát hogy én hogyan látom saját magamat.

Ezek a képalkotások olyan, úgy kell elképzelni, mint egy mozaikot, és ezekből a mozaikokból rakjuk össze azt az érzékelést, észlelést, ahogy itt ezen a földön vagyunk.

Tehát van az úgynevezett, tehát hogyha a mozaik egyik darabkáját nézzük, van egy úgynevezett szenzomotoros képünk, észlelésünk, tehát hogy hogyan működik bennünk akár öntudatlanul is automatikusan a különböző testrészeink egymáshoz való kapcsolata.

Aztán beszélhetünk a testkép kapcsán a úgynevezett percepciós testképről, ami ami azt jeleníti meg, ahogyan én az alakiságot, a testiséget megélem.

Tehát ez a méretekre vonatkozóan, an ahogy én ezt megélem, ahogy én ezt észre észlelem.

És ez az észlelés ugye a az öt érzékszervünkön keresztül, tehát úgy kell elképzelni, hogy mint az öt érzékszer, mint egy kapu, amin keresztül kapjuk a különböző információkat, ugye látás, hallás és egyéb észlelés formájában. és adott esetben egy ugye szubjektív képet alkotunk, és nagyon sok esetben ez a szubjektív kép adott esetben torzulhat is attól a valóságtól, attól az objektív valóságtól, ahogy én alapvetően abban a testben vagyok.

Ezek a kérdések azért szerintem nagyon fontosak, mert ugye én magam nagyon komoly olyan betegekkel is foglalkozok, akik akik Parkinsonnal vagy rákkal keresnek meg, hogy szeretnének mégis életben maradni. szeretnék az életet valahogy egy más megvilágításból értékként tekinteni.

És ugye első szegmens, hogy a testtel kezdünk el egy picit foglalkozni, dolgozni.

És ugye ezeket a mozaikokat próbálom úgy segíteni helyreakni benne, hogy ezek a ezek a képalkotások hogyan érkeznek meg az ő mindennapjaiba.

És ugye nagyon sokszor ugye tudattalanul teszünk, cselekszünk, élünk, és nagyon sokszor ahhoz, hogy változtatni tudjunk az adott képen, hoz ahhoz a tudattalanból ugye tudatosságot a tudatos szintre kell, hogy emeljük ezeket.

Tehát ezért tartom fontosnak, hogy ezek a képmozaikok hogyan is érkeznek meg, adott esetben mit üzennek számomra, vagy én ezt ezt a testiséget hogyan élem meg?

Tovább folytatva a testkép mozaikot beszélhetünk a az úgynevezett affektív megélt testképről is.

És ezek az affektív képek, ezek főképpen az érzéseket jelenítik meg.

Tehát, hogy én mit érzek, mit az érzéseim, hogyan hogyan kapcsolódok érzésszinten a testemhez, hogyan hogyan látom saját magamat.

És aztán beszélhetünk a kognitív testképről, az pedig ugye az érzések mellett a gondolkodás, tehát hogy gondolkozom saját magamról.

És itt ugye nagyon sokszor vagyunk úgy, és hogy a különböző generációkról beszélünk, hogy azok a gondolati síkok, ahogy magunkat látjuk, ebben lehetnek adott esetben nagyon erőteljes szégyenérzet, vagy lehet akár önbizalom is.

Tehát, hogy ugye a gondolkodás és az érzés nagyon meghatározza, hogy hogyan látjuk saját magunkat.

És mindehhez a ahogy a teljes csokrot tovább fűzöm, ugye van egy testkép és egy viselkedési attitűdünk.

Tehát adott esetben, hogy ahogy én magamat ebben a képben látom, ebben a testképben, én hogyan viselkedek, hogyan cselekszem, mit teszek magamért, hogyan ápolom ezt.

Tehát adott esetben az öltözködés, adott esetben a táplálkozás vagy mondhatnám a testmozgást, ami hát nálam azért nagyon komoly fókuszba helyeződik.

És annak is a testzgás részében, hogy megéljük azt, hogy a a mozgás szeretet az mennyire segít és alakíthat bennünket, és teljesen mindegy, hogy milyen mozgásformát választunk, de hogy ez a fajta élményérzés egy pozitív mintázattal kapcsolódjon, kötődjön a testemhez.

Miért fontos ez? azért, mert mozgásra született lények vagyunk, és bizony, és itt most nem a teljesítményről beszélek, vagy a teljesítmény sportról, már nagyon régóta ebbe nincsen jártasságom, annak ellenére, hogy hogy ebben nőttem fel, tehát a versenysportba.

Ugyanakkor én ezt a testkép szemléletet akkor éltem meg, hogyha most egy személyes példát ho-ban egy nagyon súlyos balesetet szenvedtem, és bizony összetört az a kép, amit magamról alkottam. a teljes bal oldalam megsérült, és bizony amikor a képet láttam saját magamról, attól nagyon megijedtem, merthogy merthogy teljesen eltorzult arccal és fogatlanul egy baleset után, egy súlyos agyrázkódás után bizony ezt a testképet újra ezeket a mozaikokat össze kellett raknom.

Itt nem csak ugye képalkotásról beszélhetünk test szintjén, hiszen az ember sokkal több, mint csupán egy testi lény, hanem hanem ennek kapcsán fontos megemlíteni az énképet.

Az énképünk pedig hát nagyon sokféle terminológia alapján tudjuk ezt fel állítani vagy megnézni, hogy milyen összetevőkből áll.

Én szerettem azt a szegmenst nézni az énkép kapcsán, mint egy háromlábú széket, amiben az egyik ugye az ön tehát egy kognitív összetevő, tehát hogy én hogyan gondolkozom, hogyan kapcsolódok saját magamhoz.

Tehát ez az önbizalom, önismeret nagyon fontos.

A másik szegmens ugye, hogy én érzelmileg hogyan kapcsolódok szintén saját magámhoz, és itt most a mentális gondolkodásomról, illetve érzelmi világomról ö tartom fontosnak, és hogy ezeknek az énképnek, mert ugye a testkép ennek része, hogy én hogyan tudom a mindennapi életemet egy olyan minőségben élni, amiben ugye ö tudok ö mozogni, ö élni, tenni és cselekedni.

Ugye amikor testképről beszélünk, vagy én képről, ugye a testkép zavarokról is szeretek egy picit beszélni.

És ez pedig ugye egy mentális betegség, amikor ezek torzulnak.

Azért, mert ugye a mai korban ti is tapasztaljátok, hogy hihetetlen befolyásoló szerepek vannak. a digitális média megjelenésével.

És ez nem csak ránk hat, hanem a fiatal generációra.

Én magamnak ugye négy gyermek édesanyja vagyok.

Három fiam van és egy lányom, és már mindegyik felnőtt.

És náluk is tapasztalom azt, hogy az, hogy ilyen hatással van rájuk, ez az influencer kultúra, test kultuszemlélet, ugye ez nagyon-nagyon meghatározza az ő képalkotásukat látásmódjukat vagyis hogyan viszonyuljanak a testhez.

A amit fontosnak tartok, talán az, hogyha hogyha egy kicsit önmagunkba nézünk, hogy hogyan kapcsolódsz te, hogyan látod a saját testedet, hogyan hogyan kapcsolódsz önmagadhoz.

És itt talán egy harmadik szegmenst emelnék ki.

És ugye ugye ti itt mi közösen ugye egy olyan hit erejével vagyunk megáldva, mint ajándék, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtett minket a a az Isten.

Ög én amikor teljesen összetört a kép alkotó rendszerem, és akkor nem csak mentálisan, hanem fizikailag is meg kellett élni, hogy hogy a felépülésben barátságot kössek a saját testemmel.

És adott esetben nem tudtam, hogy ez meggyógyul és begyógyul.

Tehát, hogy egy torskép nézett vissza rám a tükörbe, és azt elfogadni, hogy lehet, hogy én ebben a tor szemléletben látásmódban leszek, de mégis meglátni magamban azt a barátságot, azt a kötődést a testhez, amivel ugye a mindennapi szerepemet, funkciómat el tudom látni.

És akkor volt egy nagyon mély Isten élményem hogy azt éreztem, és azt tapasztaltam, hogy az Isten úgy szeret, hiszen csodával, határos módon életbe maradtam, hogy az Isten úgy szeret, ahogy vagyok.

És ezt az Isten kapcsolatot, ezt nagyon sokféle módon tudjuk megélni.

És ugye a testi valóságunknak az elfogadása az az hát valakinek könnyebben megy tehát ezt a testiséget megélni.

Amit viszont látok és tapasztalok, hogy a a testünk ugye a lelkünktől nem külön választható.

És abban az esetben, hogyha hogyha bármi módon szeretnénk változtatni adott esetben azokon a hiedelmeken, azokon a mintákon, azokon az illúziókon, amit adott esetben egy családi örökségként kaptunk, akkor bizony ez nem egy kétperces folyamat az életünkben.

Ög a testképalkotáskor, illetve ennek a lelki megvilágításánál is ugye biztos ti is tapasztaltátok azt, hogy hogy hát genetikánk van, öröklünk bizonyos dolgokat és ebben az öröklődésben szokások is kialakulnak, olyan viselkedési minták, amit adott esetben a szülői körbe láthatunk, hogy hogyan kapcsolódnak a lelki mentális viláuk képhez, illetve a testképhez is, illetve a kommunikációban élik meg a mindennapot.

Tehát ezek a ezek az apró szegmensek, vagy adott esetben hogyan kapcsolódnak a testzgáshoz?

Ugye én egy olyan családba nőttem fel, ahol a testmozgás az édesanyám részéről ő egész életében felmentett volt.

Tehát nem élte meg azt a fajta mozgásszeretet, de mindig bíztatott, hogy hogy mozogjak, mertogy mertogy a mozgás mennyire fontos lehet az életemben.

Viszont a viszont a felülírás, hogy én máshogy csináljam, mint ahogy ő ez nagyon erősen bennem volt.

Felülírni bizonyos örökségeket, bizonyos mintákat nem nem egy könnyű feladat. akkor, amikor szeretnénk akár egy egy változtatni vagy kilépni abból a megszokott kis komfortzónákból, amiben élünk.

És mondjuk mondhatnám ezt, hogy változtatni akár egy szokásunkon, akár egy akár egy új attitűd kialakításában.

Ma a média azt sugalja, hogy öt perc alatt sikerül ezeket a változásokat elérni.

Amikor megtesszük az első lépést, ugye amikor kilépünk bármi formában a saját kis komfortzónánkból, ugye végig kell járni azokat a lépéseket, amik ugye nagyon meg tudnak minket rengetni, hogy akarunk-e igazából változni, vagy akarunk-e ezen változtatni.

És bizony amikor ebből kilépünk, hogy egy új szokást alakítsunk ki, akkor hát egy félelmi zónába keveredünk.

Egy bizonytalanság kell ehhez nekem, hogy változtassak azon a bizonyos szokáson.

Lehet ez egy táplálkozás, lehet ez egy mozgás, lehet ez egy attitűdben való váltás, tehát egy ilyen félelem, bizonytalanság, hogy kell ez nek és ilyenkor nagyon sokszor ugye megjelennek azok a szirén hangok.

Én így hívom, amik lebeszélnek, menj vissza, maradj ott, ne csináld, jó az úgy neked.

Közben megpusztulok, mert annyi minden betegség és egyéb dolog kerülget, de mégis ahhoz, hogy ezt a bátor lépést a változtatásra megtegyem, nagyon sok érzelmi hatás ér.

És itt nagyon fontos az, hogy a kitartás és a tudatosság, hogy én valóban szeretnék lépni. változtatni, ugye az elég komoly erőfeszítéssel, tudatossággal jár.

És ugye, hogyha ezen a félelmi zónán, ezen az ingatagon egy picit sikerül túljutnom, akkor utána jöhet egy egy tanulási zóna, amiben ugye a képességeket, készségeket megerősítve adott esetben új dolgokat tudok megtanulni.

És utána pedig beszélhetünk egy ilyen fejlődési lépésről. adott esetben egy szokásnak az átírásáról.

Mert hogy nagyon sok nem csak a prevenció, hanem a terápiában ugye használom ezeket a gondolatokat, mert nagyon gyorsan szeretnének változást elérni, de viszont sejtszinten idegrendszerszinten ugye ez a változás, ez egy nagyon komoly és időigényes folyamat.

Mert a az agyszerkezetünk is úgy épül fel, hogy igazából ahogy az ideg sejtjeink egymáshoz szinapszisok révén kapcsolódnak, ezért kialakulnak olyan minták, mintázatok az agyba, a lábba és a különböző szerünkbe, ahol tulajdonképpen mint egy ilyen szokás minta, ahogy én működöm, az mint idegrendszeri szinten szinten is kialakul, és ahhoz, hogy én először ugye én alakítom a szokásaimat, de a szokások alakítanak bennünket, tehát ahhoz, hogy én felülírjak bizonyos mintákat, mintázatokat, ahhoz bizony komoly erőfeszítést kell tenni.

És ugye nagyon sokszor a tetteinket, cselekedeteinket ugye a tudattalanul is, a tudattalan viselkedés határozza meg.

És amikor én felismerem azt, hogy én ezen és ezen a dolgon szeretnék változtatni, ugye akkor tudom fölvinni arra a tudatos szintre, hogy én lép lépni szeretnék ezekben a dolgokban.

Tehát visszakapcsolva az Isten kép máságra, ez bennünk egy, nem tudom, ki hogyan gondolkozik erről, de ez hiszem azt, hogy egy felelősséggel jár.

Tehát én amikor megtapasztaltam ezt, hogy a testem sokkal több, mint mint csak egy kilóra lebontható entitás, hanem ez egy lélekkel felruházott test, amiben lakunk, vagy lakom adott esetben, ez egyfajta…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Molnár Renáta előadása testről és lélekről”

Miről szól ez az epizód: „Molnár Renáta előadása testről és lélekről”?

Molnár Renáta előadást tart a testről és a lélekről. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Molnár Renáta előadása testről és lélekről”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Molnár Renáta, Molnár Renáta, Tóth Enikő, Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Molnár Renáta előadása testről és lélekről”?

Fő témái: test, lélek, előadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Molnár Renáta előadása testről és lélekről”?

Megjelenés: 2026. 01. 29.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/molnar-renata-eloadasa-testrol-es-lelekrol-90c97809

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból