Mária Rádió Magyarország

Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget

· PT42M24S

Összefoglaló

Prontvai Vera beszélget Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 01. 13.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Prontvai Vera, Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau
Témák
egyetemi lelkész
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nemes Vitold József református lelkésszel, a Károlig Gáspár református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget. >> Neked mi volt az a pont az életedben, amikor azt érezted, hogy a jó Isten hív téged arra, hogy lelkész legyél?

A megtérésemhez is kapcsolódik egyébként.

Nagyon fiatal voltam, amikor ilyen hat öt-h éves, amikor először Istenhez imádkoztam, mert sajnos a a testvéremmel kapcsolatos dologban kellett kérnem Istent, ami úgy éreztem, hogy senki máshoz nem tudok fordulni.

Sajnos felcserélt egy köptető üveget egy jódos üveggel, és a jódból hát egy egy-két kortyot lenyelt, ami ugye halálos méreg kis gyermeknél ő két évvel fiatalabb a húom.

És akkor életemben először Istenhez fordultam, és a húgom is megmenekült ebből a mérgezésből.

Sok-sok minden vizsgálatot elvégeztek rajta, de nem maradt tartós nyoma.

És akkor akkor találkoztam először azzal, hogy Isten valójában tényleg meghallja az imádságot, segít az emberen, sőt amit kérek azt adja meg.

És és tényleg a testvérem visszajött, és nagyon örülök, hogy azóta is nagyon szoros kapcsolatom van a testvéremmel. nagyon sajnáltam volna, hogyha akkor valami olyasmi történik, ami miatt őt elveszítem, és akkor megbizonyosodtam arról, hogy Istenbe érdemes hinni, bízni, de még nem akkor tértem meg, hanem a megtérés az inkább 10 éves koromban volt.

Sok minden történt az életemben, szüleimmel váltak és és egyéb olyan dolgok értek, amit a a tíédzser koromat is megnehezítették.

És én amikor egy ifjúsági szervezetnek, a református Fiatalok Szövetségének a a táborába jártam, ott egy intenzív lelki hét alatt Isten magához szólított, mondta, hogy hogy ne félj, mert megváltottalak, nemeden szójtottalak, enyém vagy ez volt a kereszteléshez is az igém, ez volt a konfirmációkor is az igém, és akkor is ezzelszólított és >> és ez az ige, ez szíven talált, főleg, hogy Vitoldnak hívnak, és a nevelemen szólítás az egy különleges élmény.

Amikor tudják a nevemet, nem azt értik alatta, hogy hát ez valami furcsaság, hogy Viktor, vagy nem, ha nem nem tudja jól kimondani a nevét, hanem pont azt értem meg, hogy Isten pontosan ismeri, tudta előre, hogy így fognak hívni, ismeri az én nevemet és mindent ismer ezen ezzel együtt, ami aki vagyok.

És és ezt a vitoldot hívja lelkésznek szolgálatban.

És így indult ez, hogy én lelkész lettem.

És arra kicsit kitérve, hogy a férfiak hogyan vannak megszólítva az egyházban, vagy miért van kevesebb férfi.

Ez egy nagyon izgalmas kérdés egyébként szerintem, hogy férfiak és nők, hogy hogyan vannak jelen a szolgálatban valószínűleg egy egy katolikus közösségben az, hogy >> ott egészen más.

Igen, hogy hogy ott férfiak szolgálnak a a misézzést, férfiak végzik, és református egyházban meg a a női lelkészek is jelen vannak, tehát a nők is ugyanúgy vállalnak lelkészi szolgálatot lelkész nőként egyre többen.

Szóval ez egy ez egy nagyon izgalmas kérdés, hogy hogy hogyan alakul át ez a szolgálat.

Én én abban meg tudok egyébként nyugodni teljesen, hogy hogy a a férfiak jelenléte az hullámzókorokhoz meg sok mindenhez kapcsolható. inkább az egyházat kell látni, hogy hogy az egyházban viszont növekedik a hívő közössége.

Sőt, azt is tudnám mondani, hogy az egyház is képvisel valamit, és mint mennyasszony van a a szentírásban ábrázolva, és azért nagyon sok nőies jegye van az egyháznak, hogyha belegondolunk a közösségépítése, a a a biztonságérzet, mint egy mint egy édesanyja, az egyház úgy tudja tartani a híveit, növekednek benne, életet ad az egyház, tehát minden, ami hogyha megvizsgáljuk, akkor sok nőies vonása van az egyháznak.

És egy férfi talán ehhez nem tud úgy kapcsolódni az elejétől kezdve a férfias jellege és a nők alázatosabbak.

Szerintem a a mély hit vagy az elhívás az mindig egy alázattal függ össze. >> Igen.

Hogy az alázat például a az is, hogyha úgy nézzük, egy egy sokkal nőesebb vonás, mint a a férfiaság, ugye az erő, a az, hogy a győzelem, a viszem az én tervemet, az én célomat.

Ez egy férfias vonás, hogy a a gond gondviselésben, ami abban szintén kell, hogy alázat legyen.

De akár egy házasságban is a férfi szerepe az, hogy ő mutasson erőt, ő legyen a teherhordó, ő legyen, aki elbírja azokat a dolgokat, és nem az érzelmek felől, nem az alázat például, hogy önmagára így tekint nem afelől látja az életét.

Tehát szerintem ez is közrejátszik, de ez már mondom egy izgalmas kérdés.

Egy más egész sokat lehet róla beszélni.

És ez valóság, hogy a az egyház növekszik? >> Én valóságnak látom.

Lehet, hogy Európában ezt nem tapasztaljuk. >> Itt a saját kontextusunkban azt látjuk, hogy kevesebb a a hívő idősebbek a hívő emberek és a és a az idősek amikor elköltöznek, akkor akkor a fiatalabbak nem töltik fel úgy a helyüket.

Lehet, hogy ezt tapasztaljuk, de úgy a keresztény egyház viszonylatában Krisztus testét látva növekszik és és bődületes számokkal gyarapszik Afrikában Dél-Amerikában de akár akár Koreát is, Dél-Koreát is tudnám mondani, ott is hatalmas megyülekezetek alakulnak.

Ázsiában egyébként bele se gondolunk sokszor, de ott akkora nagy a népességszám, hogy kicsinek tűnik a nagy népességhez viszonyítva a reform, vagy mondjuk a hát reformátusok ide a keresztények aránya, de de nagy több millió embert jelent.

Hát itthon itthon talán ezt nem érzékeljük így ennyire.

És valahogy így ha a dél-amerikai vagy a az afrikai megtérők hitét nézem, akkor ők ők mintha vidámabbak lennének.

Hogy szoktam itt ezen mosolyogni, hogy nekünk katolikusoknak van egy olyan énekünk, hogy keresztények sírjatok, mélyen szomorkodjatok, keseregjen minden szív.

Holott a evangélium ugye az örömhíről szól, és hogy egy picit mintogyha mi európai hívő emberek olyan depressziósabbak lennénk, megfáradtabbak lennénk, tehát hogy még más kontinenseken ez azért nem teljesen így van. >> Ehhez van sok köze annak, hogy milyen ritmusban éli az ember az életét.

Igen, a ritmus meg a lassulás is hozzásegít ehhez. meg a civilizációnak a hatása Európában meg főleg, hogyha egy nagy városban él az ember, érezhetően más az, hogy milyen határ, milyen ingerek érik napi szinten.

És a és és valójában szerintem a a Szentlélek munkájához kell ez a lelassulás, a csend, az elmélyültség, kell az, hogy ne az ember ne csak a fejével higgyen, hanem a lelkével, a szívével is.

És a Szentlélek munkája szerintem itt nyomon érhető, hogy hogy a öröm mennyire tudunk örülni annak, hogy hogy hívők vagyunk.

Ezt református oldalról is meg tudom erősíteni.

Sokszor a gyülekezetben a az énekek kapcsán, amikor vidámságról énekelünk, azt is olyan lassan és olyan hát alázatosan tesszük, de de főleg a a bűnbánatról való gondolkodás is ide hozható szerintem, hogy hogy örülünk, hogy Krisztus megszabadít bennünket a bűneinktől, de mindig kifelé ezt úgy kommunikáljuk, hogy erősebb a hangsúly a bűnbánaton, tehát a a bűn részén, hogy én mennyire nyomorult is vagyok ebben a világban.

Hát szerintem ez egy generációs különbség is lesz, amikor majd amikor felfedezzük újra a keresztény egyház örömét, és és szerintem tartunk egyébként.

Szóval én ebben bízok, hogy az öröm az valóság lesz. >> Mennyire nyitottak erre az egyetemista fiatalok?

A az a tapasztalatom, hogy ők is ugyanazzal küzdenek, mint a többi gyülekezetbe járó ember is.

Hogyha most azokat a fiatalokat, egyetemistákat nézem, amik akik a látókörünkbe kerülnek, ők eleve már kapcsolódnak valamilyen >> keresztény közösséghez is.

De vannak olyanok is, akik először az egyetemi lelkészen keresztül találkoznak az egyházzal vagy a vagy a hittel, és és az ő örömüket szerintem azt határozza meg, hogy milyen milyen elő koncepciók voltak a gyülekezetben, az egyházban már, miket tapasztaltak meg.

Hogyha volt egy volt egy negatív képük az egyházról, akkor akkor például mi a sokat dolgozunk azon, hogy hogy ez a kép formálódjon még az egyetemi évek alatt.

Sőt, személyes lelki gondozásokat vállalunk lelkészként, és ott tapasztalom meg, hogy nagyon felszabadító, amikor úgy jön ki a beszélgetésre egy hallgató, hogy hogy a terhét igazából nem egy lelkész vette át, hanem hanem ő szent a Szentlélek gyógyító jelenlétében beszélgetett egy lelkésszel, és hogy Isten Isten így megszabadít embereket ebből a hát amit a civilizáció is okoz, meg amit egy fiatal felnőtt átél az egyetemi sodrásban valaki úgy érkezik már az egyetemre, hogy hatalmas terhekkel, hatalmas ö szomorúságokkal, akár akár családból hozott terhekre is gondolok itt.

És és itt van lehetősége a Károlin például találkozni úgy Istennel, hogy hogy ez az öröm is ott legyen a szívében.

Egyébként nem véletlenül a Galatákhoz írt levélben említi a az ötödik fejezet 22. versétől az ige, hogy hogy az öröm a szeretet után ugyanúgy a lélek ajándéka, tehát hogy hogy ugyanúgy fontos az öröm.

Sőt, a lélek tudja igazán, hogy minek, tehát milyen öröm születik, amikor az Istenhez kapcsolódik valaki.

És nyilván a szeretet ezt megelőzni.

Tehát hogyha mi tudunk szeretettel fordulni egy hallgatóhoz, akkor az öröm is megérkezik később, de azt már nem mi végezzük, hanem az Isten lelkének a munkája. >> A hallgatók hány százaléka keres meg titeket?

Erről van-e bármilyen visszajelzésetek? >> Inkább úgy tudom mondani, hogy a kapacitásainkhoz mértelen azok teltelítve vannak. >> Az viszont jó hír. >> Igen.

Hát én a személyes itt a a fél évekre lebontva tudom mondani, hogy hogy általában hetente kettő-három hallgatóval tudok így öt alkalmas lelkiondozást végigvinni. hogyha e ez ezzel vagy ezen túlnyúlik egy ilyen beszélgetés, akkor azt is néha szoktunk vállalni, de de általában egyébként ez több hallgatót is érint.

Így százalékban nem tudnám megmondani egyébként, mert vannak különböző műfajok ebben a ebben a lelki gondozásban.

Ugye ez egy lelkigondozás, sokszor nincs tisztázva, hogy pontosan mit jelent, de de részben jelenti azt, hogy hogy a hallgatóval egy ilyen több alkalmas találkozás van, de azt is jelentheti, hogy egy alkalom mert a az a téma, ami éppen foglalkoztatja, vagy amiben segítséget kér, az dönti el, hogy hogy mennyire szükséges ez az a ez a segítség, vagy ez a ez a beszélgetés. is vannak ez a műfajnak a megnevezése, hogy lelki gondozáson vagy lelki gondozáshoz kapcsolva, de hogy másfajta megnevezések is.

Ilyen például a lelki beszélgetés, ami egy folyosón is történhet, és az nem kell, hogy egy egy órás alkalom vagy másfél órás alkalom már duzzadjon, hanem hogy egy 10 perc is egy fontos és lényeges dologról ez is egy lelki beszélgetés lehet, és annak is nagyon sok felszabadító jelen lét és utánban is meg tudja szabadítani akár az embert. is tapasztaltam már ilyet, hogy valakivel 10 perc beszélgetés is már sokkal nagyot könnyített a terheimen. >> És és akkor vannak a a a műfajnak egy olyan részei is, ami akár életvezetési jelenlétet is takar, és és azt ezt lelki vezetésnek hívjuk.

Tehát, hogy ez ezért igazából ezek a találkozások így 1%-ban nehezen megmondhatóak, mert a lelki gondozás az egy ilyen átfogó fogalom, de mégis mást jelent, hogyha lebontjuk, hogyha ez a szakmai részét bontom ki, akkor ezt el lehet különíteni, és akkor más százalék jön ki.

A lelki beszélgetés egyébként az a legtöbb 10 perces folyosum találkozás akár most a vizsgaidőszakban nagyon sokszor kitelepülünk, most is tervezzük januárban, hogy kimegyünk a egyetem oktatási helyszíneire. kis pogácsával, kávéval, teával, és akkor közben nagyon jó ötlet >> a a hallgatók tudnak találkozni. >> Sérülékenyebb időszak.

Igen, megterhelt, de a jó jó ényeket is meghallgatjuk ugyanúgy.

Tehát nem csak amikor valaki >> mondjuk egy sikertelenvizsgáról jön ki, hanem aki mondjuk izgul, akkor is tud egy 10 percet egy lelkésszel akár beszélni, és és sokat jelent, hogyha egyébként kikerül a a fejéből a vizsgaidő vagy vizsga vizsgázás előtt, vagy a éppen a vizsgázás után le tudja tenni ugye a terhet, mert sokan még magukba hordozzák a drukkot.

Mi az a leggyakoribb probléma, amivel hozzátok fordulnak a mai hallgatók? >> Ennél a résznél azt mondanám, hogy nem nem a problémáikkal fordulnak elsősorban hozzánk, hanem érdeklődve jönnek, hogy a egyetemi lelkészség mit is csinál a Károlin. [nevetés] >> Ez nagyon jó. >> Igen.

Mert >> legfontosabb a nyitottság, >> mert és ezt mi is szorgalmazzuk, hogy ne ne úgy tekintsenek a a szolgálatunkra, mint egy ilyen szolgáltatásra, hogy egy problémát feloldun.

Van a Károlinnak egyébként pszichológusa is, aki aki ugyanúgy ő inkább ez a szolgáltatás részét viszi az ilyen segítségnyújtásnak. a mi szolgálatunkban az hallgatók, mikor keresnek, akkor az a az a kommunikációnk legtöbbször, hogy mi szeretnénk számukra egy olyan olyan helyen, egy olyan biztonságot jelentő bázis, ahol tudnak lelkileg is növekedni a abban a három évben, vagy ki tudja hány évben, amíg az a károlyra járnak. >> Tehát inkább a célunk az, hogy hogy amikor mi jelen vagyunk, akkor történjenek evangéliumi beszélgetések.

És az evangélium beszélgetésben ott van az örömhír hirdetése is, de ott van mellette az is, hogy hogy kérdésekre is válaszolunk akár a hittel kapcsolatban, akár pont a felekezetünk, tehát a református felekezet teológiai kérdései is feljönnek sokszor ö a legtöbb olyan rendezvényen egyébként, ami a egyetem struktúrájához köthető. azon is jelen vagyunk, akár a nyílt napra gondolok itt, vagy pedig most ugye aktuális az edukáció kiállítás, akár oda is kimegyünk, hogyha valaki érdeklődik, hogy hogy a Károlra, ha jelentkezik, akkor az egyetemi lelkiséghez hogyan lehet kapcsolódni, vagy egyáltalán tud-e róla, hogy van egyetemi lelkészség a Károlin.

Tehát ezek fontos kérdések és és a ha problémával érkezik valaki, akkor viszont amit már említettem, hogy hogy a családból hozott akár egzisztenciá egzisztenciális kérdések, általános egyébként fiatal felnőtteket érintő problémák is megjelennek, de de volt már súlyosabb is, amikor gyász történt és vagy hát gyász miatt kerestek meg, vagy akár olyan tényleg olyan jellegű dolog, ami lelkileg nagyon megterhelő, és és hogy abba is kértek tőlünk segítséget.

I know he loves me. [zene] I know hees when I call he always right there in times of trouble. [zene] He is my…

Említett entitások

Témák

  • egyetemi lelkész

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget”

Miről szól ez az epizód: „Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget”?

Prontvai Vera beszélget Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Prontvai Vera, Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget”?

Fő témái: egyetemi lelkész.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nemes Vitold Józseffel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkészével Prontvai Vera beszélget”?

Megjelenés: 2026. 01. 13.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/nemes-vitold-jozseffel-a-karoli-gaspar-reformatus-egyetem-egyetemi-lelkeszevel-p-139800f6

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból