Mária Rádió Magyarország

Nemzetiségi jogok

· PT35M38S

Összefoglaló

Dr. Juhász Imre alapvető jogok biztosa a Benes-dekrétumról, a szlovák törvények változásairól és következményeiről beszél a műsorban. A jogok és jogszabályok állnak a középpontban.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2026. 02. 11.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau
Témák
jogok, jogszabályok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Dicsértessék a Jézus Krisztus áldás, békesség.

Szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

A Mária rádió függő kérdések című műsorát hallják.

Juhász Imre Alapvető jogok biztosával beszélgetünk.

A Benes dekrétumról, valamint a szlovák törvények erre vonatkozó változásáról és ennek lehetséges következményeiről.

A műsorvezető Erdős Eszter református lelkész technikát szokás szerint Leventétől kapjuk és köszönjük.

Kedves alapvető jogok biztos úr, vagy hogy is nem, hogy is kell ezt mondani?

Alapjogi biztos úr, hogy is kell itt szólítani önt?

Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy elfogadta a meghívásunkat és kezdjük azzal, hogy tényleg csak pár szót mondjon magáról, egy picit mutatkozzon be.

Én is köszönöm a meghívást is ide a rádióba.

Ebben a hivatalban 2025 szeptember 26a óta vagyok.

Előtte 12 évet az alkotmánybíróságon töltöttem.

Utolsó 10 hónapban az elnöki tisztét is betöltöttem az Alkotmány bíróságnak.

Ez 25. áprilisában járt le és egyébként egyetemi oktató voltam világ életemben diplomázás után gyakorlatilag rögtön végigjárva a grádicsokat az elt állami és jugtományi karán ahol egyébként most is tanítok polgári eljárásjogot és idáig az út azért olyan állomásokon átvezetett, amelyek az emberi jogokal kapcsolatos kiállással függenek össze.

Ez már most az egyetemi éveket leszámítva nyilván érdeklődési körébe tartozhat egy hallgatónak ez a témakör is.

Ö, de ma már a 90 éves 90-es évek elején ö részt vettem olyan programokban egyébként már gyakorló ügyvédként, amely kifejezetten emberi jogvédelmet jelentett a határon túlról érkező magyar testvéreink jogi védelmét láttam, akkor dult ugye a délszláv háború, meg még Erdélyből is elég sokan érkeztek, tehát ez a 90-es évek eleje Aztán még egy következő nagyobb lépcsőfok volt a 2006-os ö brutális rendőri fellépés után alakuló civiljogász bizottságban végzett munka és volt kiadott jelentés az emberi jogsértésekről és utána ennek a megismertetése a gyakorlatilag a teljes magyarlakta régiókban, tehát nem csak a történelmi Magyarország területén, hanem még a nyugati szórványban is. >> Ühüm. >> És aztán akkor létrehozott az Országgyűlés egy hivatalos rendőri túlkapásokat vizsgáló szervezetet.

Ez már nem a múltat, hanem a jövőre vonatkozóan akkor 2008 elején.

Ez volt a független rendészeti panasztestet.

Aztán a ott létem az egy öt és fél éves időszak volt a másik felében ennek a panasztestületnek az elnöke is voltam.

És akkor innen vezetett az út az alkotmánybíróságra, amitettem volna. >> Na jó, oké, akkor kezdjük azzal, hogy mi az, hogy alapvető jogok biztosa?

Most tényleg >> ugye ennek az eredet valaki nem tudja >> igen.

Ennek az intézménynek az eredete az főleg skandináv szokták emlí említeni.

Innen van az omb elnevezés is.

És gyakorlatilag az emberi jogok szószólója.

Így lehetne ezt lefordítani, és aztán amikor ezt a 90-es rendszerváltoztatás után Magyarországon is meghonosították, akkor is különböző elnevezésekkel illették a különböző törvényink.

Ö most éppen a pötőok biztosa.

Ö amit a társadalom esetleg gondol erről, hogy üldögél az alapvető jog biztos, és esetleg lát valahol egy jogsértést, akkor felemeli a szavát. >> Tehát ha becsapnak a boltba, akkor oda kell írni. >> Hát elvileg akkor is jöhet.

Ö de ugye pont az, hogy hogy a hatáskörök szépen izmosodtak és bővültek a az elmúlt a B2 testület.

Igen, igen, igen. >> És és nagyon >> akkor mi a specialitása tényleg a alapvető jogok biztosának? >> Hát egy nagyon komoly terület a az úgynevezett rendészeti terület.

Tehát ez maradt, tehát a gyakorlatilag most már az egykori palasztestület hatáskö is ide tartoznak.

Ez akkor a nevezzük a rendőrségi munka >> körében felmerül esetleges emberi jogsértésekről, de időznak a büntetés végrehajtás, mint rendészet másik nagy területe ö keretében megvalósuló esetleges jósértések, és akkor panaszokkal hozzánk fordulhatnak a a a polgárok.

Tehát ez egy ez egy nagyon nagy terület. közérdekű bejelentések is ide tartoznak és ami ami hát szintén nagyon fontos, hogy nem csak ö kéremre, hanem hivatalból is eljárhat az alapök biztos és egy nagyon fontos hatásk az alkotmánybirsághoz is fordulhat mégpedig olyan területeken, amelyekel esetleg nem mindenkinek vannak megadva ezek a lehetőségek.

Ha itt gondolok például a utólagos normakontrollra vagy az alaptörvény értelmezésre. >> Szuper.

Jó, hát akkor forduljunk rá a témánkra, amiért ugye ide hívtam, hogy hát a Benes dekrétum az egy régi lüktetősebb a nem is tudom a szívünkbe, mondjuk így.

És most ráadásul ezt fel is melegítették.

Most az újra a térképre került, hogy mi ez.

Nagyon nagyon picit szerintem hátrébb kell lépni, vagy vissza az időben.

Ez a dolog ott kezdődik, hogy amikor a >> egyébként a nagynénémnek a férje az felvidéki, és ugye hát meg is halt már, persze a nagynéném is már meghalt, de hogy így a családba bekerült ez a sztori és nagyon sok történetet hallottunk.

Szóval azért mondtam, hogy lépjünk egy picit vissza, ment azért ez összefüggésben van azzal, hogy hogyan jön létre Csesszlovákia. >> Na >> ugye a az egyik cél meg a Wilsoni elvekre a gondolunk a az első világháború után az ugy az volt, hogy a sok nemzetiségű Magyarország a sok nemzetű monarchia helyett legyenek nemzetállamok.

Na most ez többek között Cseszlováki kapcsolatban nem sikerül, mert létrehoznak egy olyan területi kitértésben és nagyon furcsa ilyen hosszan elnyúló államot.

Hát ahol még ha együtt számoljuk a cseh és szlovák nemzetiségüket is, akkor is azt lehet mondani, hogy semmivel nem sikerül jobb arányt elérni, mint mondjuk ez volt a monarchiában jellemző, vagy akt Magyarország területén. megkap Csesszlovákia, nem megkap, hát viszi magával tulajdonképpen 3,54 millió németet.

Ezeket nagyrészt szudéta németként szokták azonosítani.

Körülbelül 1 millió magyart, fél millió ruszint, kárpáti németeket a szlovák, későbbi szlovákát a felvidéki területen. >> Bocs.

És a németekkel is kitoltak, vagy csak a magyarokkal?

Ö na most csak igen egyébként a válasz erre nem akarom megkerülni az igen, de annyit tudni kell, hogy ugye amikor Csesszlovákia ö 38-ban oda kerül, hogy a német nyomás miatt kénytelen belemenni abba, és ugye a nyugati hatalmak ehhez asszisztálnak, ez a müncheni tárgyalás sorozat és annak végén a münkeni egyezmény amelyőkat arról szól, hogy a szudéta németek által lakott csehországi vidékeket, azokat át kell adni Németországnak.

És ugye ez megtörténik 38 őszén.

És ennek a münkeni egyezménynek, ami ugye egy négyhatalmi egyezmény volt, mert a franciák és a az angolok és a és ugye a a Olaszország és Németország vannak ebben benne, mint négy hatalom.

A ott szó van arról, hogy a lengyel és magyar követelésekkel is foglalkozni kell majd.

Aztán ezek négyen szétszélednek.

Az angolok, franciák később már ezzel nem foglalkoznak.

És a német-olasz döntő bíróság 38. november 2-án ez volt az úgynevezett első bécsi döntés.

Húzzák meg az új határt Csesszlovákia és Magyarország között.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül a Érsekujúvár Léva Losonc Rozsnyó Limaszombat Kassa Munkácsungvár Berekszász vonaltól délre, ami mint elég éles etnikai határ, tehát ahol lehetett volna éles etnikai határt húzni egyébként Trianonban.

Az pont ez a rész, mert elég éles határ található itt, etnikai határ.

Tehát ettől ezen városokat is beleértve húzzák meg az új határt.

És >> és amikor a második világháborúban ugye fordulat következik be, Benes egyébként lemondott köztársasági elnök, ő el is hagyja Csessszlovákiát még a háborút megelőzően, és és egy ideig nem is aktivizálja magát, később azonban nyugaton emigráns kormányt alakít.

Ez már a 40-es 42-43 és hát tulajdonképpen elkezd elnöki dekrétumokat kibocsátani.

Ő mint lemondott köztársasági elnök.

Ekkor már magát ideglenes köztársasági elnöki pozícióba helyezve.

És aztán amikor visszatér a Cseszlovák adminisztráció Cseszlovák Kia korábbi területére, ez azért érdekes, mert Kassánban a kormányprogram hirdetés 1945 áprilisában, és aztán később tér vissza a kormány Prágába.

Ugye az csak májusban kerül felszabadításra. és a és a az elnöki dekrétumok, amelyeket ő előtte is és utána is kibocsát, hát ezek finoman szólva egy részében, és itt hangsúlyozni kell, hogy ezek a dekretumok valóban részben az új cseszovák vagy újjá alakuló csesszlovák államiság alapdokumentumainak számítanak. ez a dekrétum, hogy >> na több van, hát sok van, de ebbe 13 olyan dekrétum van leegszerűsítve.

Lecszerűsít olyan dekum. >> Igen.

Amely amely a német és magyar lakosságot kifejezetten már a címében is diszkriminálja.

Elveszik az állampolgárságokat, a vagyonukat gyakorlatilag megfosztják minden mai értelembet emberi jogaiktól őket.

És ez a teljes jogfosztás ez ebben a 13 dekretumban tetten érhető.

És hát ugye mondom egy érdekessége ennek idézőjelvet érdekességet.

A tragédiája ennek tulajdonképpen az az, hogy egy nemzeti közösséget azt néven nevez és aki ehhez tartozik, azzal szemben alkalmazza ezeket a különböző jogfosztó rendelkezéseket.

És aztán ezt még egyébként Szlovákián belül még meg is fejelték további jogszabályok. >> Ezt bevallom a műveletlenségemet, hogy én olyan németekről nem tudtam, és hogy akkor igazából a a németekkel a németek ezt hagyják, csak a magyaroknak fáj ez a németek nem foglalkoznak ezzel. >> Ja, a német >> de nem akarom erre megnyitni a témát. >> Igen.

Szóval >> csak ezt inkább csak egy fél mondat. >> Igen.

Itt azért ugye a nemzetközi környezetet nézni kell.

Némon Németországnak a pozíciója az egészen más háború után, mint magyarországi >> és már Pozdamban úgy döntenek a a az ott tárgyaló három nagy, hogy megengedik Csessakának azt, ami egyébként Benecs már évek óta küzd, hogy egy teljesen tiszta szlávállamot hozzanak létre.

Ez nyilvánvalóan el kell távolítani az új alakuló ország területéről a 3 és, fél millió németet, az 1 millió magyart.

És hát a német vonatkozásban meg is kapja ehhez a a zöld lámpát. >> Magyar vonatkozásban meg nem kapja meg.

Ezért aztán a németek vonatkozásában ugyan megvannak ezek fosszúó dekretumok, de ott hamarosan abba az irányba megy el a dolog, hogy tulajdonképpen elüldözik deportálják a német lakosságot.

Akkor térjünk ide >> most magyar vonatkozásban nem tudja ezt ugye alkalmazni, mert nincs meg hozzá nemzetközi felhatalmazás, ezért ott más módszerekhez kellett folyamodni.

És ez egy teljesen vegyes képet mutat egyébként.

Tehát itt vannak deportálások, ez olyan több 10000 embert érint a kiürűrölő csetterületekre kerülnek 40-500 magyar, akiket oda kitelepítenek.

Van egy lakosságcsere megállapodás Magyarországgal.

Ez is egy százetes nagyságrend körülbelül.

Ők többre számítottak, hogy majd a magyarországi, tehát a csonka magagyarországi szlovákok egy nagyobb része fog áttelepülni, de ezt pedig járják nyugodtan a falvakat Békés megyében mindenhol, ahol szlovákok élnek, 70000 körül sikerül összeszedni és körülbelül egy olyan 100-100000 magyart tesznek át a lakosságcser megállapodással.

Ott már nem volt ilyen önkéntes >> aha >> lehetőség a magyar szervek részéről, hogy próbáljanak emellett agitálni, és ez is azért megrengeti a magyarságot.

Tehát ha számolunk, akkor azért ugye ez azt jelenti, hogy hogy már olyan 150-160000 emberrel kevesebb lesz annak, akik maguktól menekülnek el.

Nagyon sokan olyanok, akik természetesen a 38-as bécsi döntés után kerültek oda, azok egyértelműen el kell, hogy jöjjenek.

Nagy részük nem is várja meg a Cseszobák hatóságok segítségét.

Tehát van egy nagy ö számbeli csökkenés, és a a másik vagy harmadik módszer az pedig az, hogy kitalálják a reszlovakizáció nevű mozgalmat.

Tehát aki szlováknak vallja magát röviden szólva, az visszakaphatja azokat a legalapvetőbb jogait.

Az az más kérdés, azt azt azért nem feltétlenül, de legalábbis minimális élet feltételeit nem veszik akkor el.

És ez is több száz embert érint, akik akkor reszlovakizálnak ezzel a kifejezéssel.

Magyarul szlováknak tekintjük magunkat.

Jó, itt álljunk meg egy picit, és most hallgassunk meg egy nagyon jó, jól ismert, nagyon szép dalt, a nélküled című dalt. เฮ Annyi mindent kéne még elmondanom, s ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom, hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk, mint a régió barátok.

Egyet mondunk s egyet gondolunk.

Mint a villámtépte magányos Fenyő, mint a vizét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő, mint a fáradt vándor, ki némán enni kér.

Otthont, házat, hazát, nyugalmat már többé nem remél.

S bár a lényeget még nem értheted, amíg nem éltél nehéz éveked, hogy történjen bármi.

Míg élünk s meghalunk, mint egy vérből valók vagyunk, mint a leszakított haldokló virág, mint az 5 millió magyar, akit nem hall a nagy világ, mint orba hullott mag, mi többé nem ered.

Ha nem vigyázol ránk, olyanok leszünk mi is nélküled.

S már a lényeget még nem értheted, amíg nem éltél nehéz éveked, hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk.

Mi egy vérből valók vagyunk, hogy történjen bármik, amíg élünk s meghalunk.

Mi egy vérből valók vagyunk, mint egy vérből valók vagyunk.

Kedves hallgatóink, önök a Mária rádió függő kérdések című műsorát hallják.

Juhász Imre alapvető jogok biztosával beszélgetünk a Benes dekrétumról és a nemzetiségi jogokról.

A műsorvezető Erdős Eszter református lelkész.

A technikát Leventétől kapjuk és köszönjük.

Na hát akkor most mi is történt így?

Hogy került újra az asztalra a Benes dekrétum?

Vagy ezt hogy kell most értelmezni? >> Benesdekétumok ugye tumok.

Hát most éppen úgy került az asztalra, de az jóság, hogy azért ez nem egy lezárt folyamot.

Ez úgy került most, hogy a a szlovák büntető törvénykönyv módosításra került, annak van egy új 417/f paragrafusa, amelyet ráadásul nagyon súlyos bűncselekmények között tárgyal a szlovák büntető törvénykönyv.

És ennek az a neve, hogy a másik világháború utáni békés rendezés tagadása.

Értsünk békésrendezésen, amit gondolunk. öeve több fogalmi pontatlansággal bíró törvényi tényállás ez aki…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nemzetiségi jogok”

Miről szól ez az epizód: „Nemzetiségi jogok”?

Dr. Juhász Imre alapvető jogok biztosa a Benes-dekrétumról, a szlovák törvények változásairól és következményeiről beszél a műsorban. A jogok és jogszabályok állnak a középpontban. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nemzetiségi jogok”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nemzetiségi jogok”?

Fő témái: jogok, jogszabályok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nemzetiségi jogok”?

Megjelenés: 2026. 02. 11.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/nemzetisegi-jogok-47701c36

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból