Mária Rádió Magyarország

Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk

· PT30M4S

Összefoglaló

Szabó Tamás beszédét hallhatják a 2025-ös Országos Önkéntes Találkozóról.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2025. 09. 05.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Tamás, Surányi-Gräfl Lau, Tóth Enikő, Erdős Eszter
Témák
önkéntes találkozó
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kedves önkéntes testvéreim, szeretettel köszöntelek benneteket.

Köszönöm, hogy együtt lehetünk ezen a napon.

Köszönöm a munkatársaimnak és önkénteseinknek, hogy megszervezték ezt a napot.

És természetesen köszönöm Mária Bestőnek, hogy itt lehetünk.

Nemsokára megemlékezhetünk, hogy 20 éve indult a Mária rádió. 2005-ben, amikor előkészítettük a 2006 január 16-i adás kezdést, nem gondoltuk, hogy a világ állapota évtizedek múlva rosszabb lesz, pedig rosszabb lett, sokkal rosszabb.

Ma olyan időket élünk, amikor a veszélyek feltornyosultak.

Ha globálisan nézzük a nagy bajokat, földünk erőforrásait gyorsulóan emésztjük fel.

Ennek az a következménye, hogy egy emberöltő alatt érzékelhetően megváltozott a klíma.

A föld javai döbbenetes egyenlőtlenséggel vannak elosztva. pedig a föld javai mindenki közös kincse.

Nő a szegények, sőt a nyomorban élők aránya a földön.

És nem csökken az éhezés, és nem csökken a gyermekéhezés, ami még ma is 100 milliókat érint.

Látjuk, hogy új betegségek terjednek, kultúrák és civilizációk csapnak össze, új és új háborúk törnek ki.

De ne csak a világra nézzünk, hanem nézzünk hazánkra, nemzetünkre.

Itthon vészesen szétszakadt a társadalom anyagi és emberi lehetőségeit tekintve. békétlenség van egymásnak feszülés van szinte agresszív a közhangulat és mindezt tetézi, hogy a családok egyre jobban szétzilálódnak, hogy minden erőfeszítés hiába, mert kevés a gyerek, ma is megy az egykézés, vagy a gyermektelenség. fogyunk szinte megállíthatatlanul.

Ezeket azért mondom el, mert ebben a környezetben kell megtalálnunk a magunk dolgát és jól végezni.

És az is jellemző itthon, hogy miközben a társadalom szövete foszlik szét, megdöbbentően gyors a tudományos, a technikai és a technológiai fejlődés.

Szinte évente kell új dolgokat megtanulnunk.

Aki nem teszi, úgy lemarad, hogy soha nem tud feljönni.

Mondom, a technikai lehetőségek egyre nagyobbak, de a dolgok még rosszabbra is fordulhatnak. kortársainknak és nekünk a felelősségünk rendkívüli.

És Magyarországra, de talán az egész világra elmondható, hogy bár tudásunk, technológiánk ukrásszerűen bővül, erkölcsi erőnk, világszemléletünk, felelősségérzetünk nem fejlődött, sőt mintha sorvadásnak indult volna.

Ebben a helyzetben kell a mi dolgunkat tudnunk és törekedni, hogy a legjobban megtegyük, amit meg tudunk tenni és ami a kötelességünk.

A Mária rádió dolga az, hogy a bennünk élő lelkiismert szerint is ismerhető alapvető értékeket és normákat megőrizve tovább adjuk.

Mert a belső bénkénket, a biztonságunkat nem a technika adja, hanem az erkölcsi erő.

Nem a gyors gyorsuló technológiai fejlődés, nem a politikai verseny, nem a divatos fantazmagóriák, nem a szervezett eszmék.

Békénket nem a mozgalmak és az ideológiák adják, hanem a lélek ereje és a lélek tisztánása.

Sok gondolkodó évszázadokra visszanézve keresi az okokat.

Hogyan is juthattunk el idáig?

Hibáztatják a reneszánsz és a felvilágosodás következményeit. a tiszta ész tronra emelítését és egyben a személyi szabadság végtelenbe tartó kiterjesztését. egyetérthetünk, vannak túlzások, de azt az alapvető dolgot nem szabad elfelejteni, hogy a keresztény kultúrkörben és a keresztény alapokon alakult ki a felvonágosodás, az ész trónra emelése, az emberi jogok kiterjesztése, a tudományos racionalitás és a technikai technológiai robbanássorozat.

Tudnunk kell, hogy nem más civilizáció, hanem a keresztény civilizáció alkotta meg ezeket.

És ma is a folyamatotok motorja itt van a keresztény civilizációban.

Ma pedig ez a racionalizmus száműzni akarja Istent a köztudatból.

Ez pedig azt hozza, hogy az embert nem segítik a normák.

Szabadsága határtalannát tágul és önpusztítóvá, önpusztítóvá válik.

Minden kultúra, minden nagy vallás, minden civilizáció tud olyan értékekről, amelyeket az örökkévalótól származtat, és ezért kikezdhetetlennek tart.

És ezek döbbenetesen azonosak, függetlenül a kulturális alapoktól.

Minden kultúra tud olyan értékekről, amelyek a megtartó gyökerek.

Ezek tartották, tartják fenn és táplálják.

Nekünk is gyökerekre van szükségünk, hogy életben maradjunk.

S a legerősebb gyökerünk itt a Kárpátmedencében a kereszténységünk.

A kereszténység az ész vallása.

A kereszténység a szó vallása, a kereszténység az ige vallása, a kereszténység a logosz vallása.

Mi a teremtőlélekben, a kreátor spiritusban hiszünk, akitől az egész világ ered.

Milyen torz, majdnem beteges beállítás és felfogás, hogy a racionalitás nevében az ész vallását akarják kiiktatni, és vele az életet biztosító életelveket, az erkölcsi élettanácsokat, és mindezt a szabadság nevében.

Ma sokak számára Isten létének a gondolata is idegen.

Ugye a mindennapi élekben azt mondják az emberek, nincs szükség az Istenre.

De annak ellenére, hogy Isten létének a gondolata is idegen, számukra is elfogadhatók az emberi élet alapvető normái, és a kereszténység élettanácsai is.

A mi dolgunk a megőrzése és a továbbadása az élet értékeinek, az élet vallása értékeinek.

Manapsáb hasonlónk hasonló a dolgunk ahhoz, hogy Paszkál a tiszta ész alapján akart segíteni embertárcsainak Istennel kapcsolatban.

Paszcal, francia matematikus és fizikus, az 1620-as évek elején született, és csak 40 évet élt.

És ebben a kételkedés, sőt az elutasítás korában Paszkál, a tudós, a kereszténység védelmezője volt.

Mintha Máról mondta volna, az emberek a lelkükben érzett belső üresség elől szórakozásba vagy megfeszített munkába menekülnek.

Mondom még egyszer, azt mondja Paszkál, lehet, hogy a jövőbe látott az emberek a lelkükben érzett belső üresség elől szórakozásba vagy a megfeszített munkába menekülnek.

Ő a józan ész logikáját ajánlotta az embereknek az életvitellel és Isten létével kapcsolatban.

Legismertebb gondolatai közül a szerencsejátéktét, a pászkáli fogadás gondolatát idézem ide. azt mondta, tegyük mérlegre, mit nyerhetünk, vagy mit veszíthetünk azzal, ha Isten létére fogadunk, ami azt jelenti, hogy úgy élünk.

Ha Isten létére fogadtál, ha nyersz, mindent elnyersz.

Ha viszont veszítesz, nem veszítesz semmit.

Tétogázás nélkül fogadj tehát az Isten létezésére, és élj úgy.

Szent János Pál pápa, ő is egy seellemes javaslatot tett az Isten nem gondolkodóknak.

Azt mondta, én értem azokat, akik úgy élnek, mintha nem lenne Isten, merthogy úgy érzik, hogy nincs rá szükségük.

De azt azért megkérdezem mindenkitől.

Gondoltatok arra, mi van, ha van?

Mert ha úgy élnénk, mintha lenne, akkor nem veszítenünk semmit akkor se, ha nincs.

Viszont ha úgy élnénk, mintha nem lenne, és valójában van, na akkor mindent elveszíthetünk.

Tehát mindenképpen akkor járunk jól, ha úgy élünk, mintha lenne Isten, mert ez a magatartás senki szabadságát nem csorbítja.

De van egy nagy előnye, az élet mindenkérdéséhez találunk támpontot mértéket és választ.

És ebből jön a mi dolgunk a tiszta ész logikája alapján.

A tiszta ész logikája alapján is kérjük felebarétainkat arra, hogy tegyenek tétet, életüket úgy szervezzék, mintha lenne Isten, mert akkor semmit nem veszíthetnek.

És mi pedig kínáljuk fel nekik mindazt, amit tudunk arról, hogyan kellene élni, ha úgy élnénk, mintha lenne Isten.

Tanítást imádságot tanúságtételt hiteles életet, érthető nyelvet, mindent kínáljunk fel.

Ma tanulságtevőkre van szükség.

Olyan emberekre, akik hiteles életükkel, fényt sugárzó, életre váltott hitükkel hitelt adnak Isten létezésének.

Rátok van szükség, kedves hallgatói családtagok.

Rátok van szükség, kedves önkéntesek, mert azokra van szükség, akik értelmét világosan tartja Isten fénye.

Azokra van szükség, akik szívét megnyitja Isten.

Akik tőle tanulják, milyen igaz embernek lenni. akik rátekintve igyekeznek igaz emberként élni, azokra van szükség, akik megtudják mások értelmét és érzelmét szólítani, és akik a szívüket megnyitják egymás felé.

Isten csak olyanokkal tud eljutni másokhoz, akiket már megérintett.

Ti vagytok azok, kedves Mária családtagok. akiket Isten megérintett már.

Ti vagytok az ész vallásának, ti vagytok az ige vallásának a képviselői, az igéjé, aki testé lett.

Mi azzal tudjuk embertársainkat szolgálni, hogy gyakorlati terepre menjek végre, hogy úgy visszük tovább a Mária rádiót az elkövetkező évtizedekben, ahogy ajándékba kaptuk.

A Mária rádió töretlenül a töretlenül az ima rádiója kell legyen.

A Mária rádió töretlenül a tanulságtétel rádiója kell legyen.

A Mária rádió töretlenül az önkéntes szolgálat rádiója kell legyen.

És a Mária Rádió töretlenül a gondviselésre bízza magát, és a hallgatók önkéntes adományaiból működik.

És van még egy külön feladatunk.

Ezt Gálenő verbita szerzetes atya hagyta ránk örökségül a 65. papi jubileumán elmondott szent beszédében azt mondta, azt hagyom rátok, hogy szolgáljátok, hogy legyenek papi hivatások.

Mi pedig ezt azzal tudjuk szolgálni, hogy az idősebb papjainkkal, akik az életüket Istennek ajándékozták, akik az életüket Istennek és az embereknek ajándékozták, tehát idősebb papjainkkal, egész életükről beszélgetünk.

Azt akarjuk, hogy életüket, gondjaikat, örömeiket meg tudjuk örökíteni és be tudjuk mutatni, mert a példa ragadós, a példás élet példává lesz.

Közösen kell megválaszolnunk a ma előttünk álló kihívásokat.

Arról beszélgetünk délután kis csoportokban hogy hogyan erősítjük meg, hogy mi imarádió vagyunk, hogyan lesz sok önkéntesünk, hogyan tudunk egyre több emberhez eljutni, hogy tanulságot tegyen? és hogy mit tegyünk a Mária rádió nagy családjának a bővüléséért, és főleg hogyan adjunk hálát, és hogyan imádkozzunk.

Tudjátok, drága testvérek, az elmúlt majd 25 évben, mióta szolgálom a Mária rádiót, többször megtapasztaltam, volt amikor megrázó, megdöbbentő módon, hogy a Mária rádió nem emberi mű.

De mi vagyunk azok, akik megvalósítják Isten ránk vonatkozó tervét.

Ti vagytok azok, akik Isten tervének a megvalósítói a földön.

Drága önkéntes testvéreim, Isten áldja a hallgatói családot.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

Említett entitások

Témák

  • önkéntes találkozó

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk”

Miről szól ez az epizód: „Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk”?

Szabó Tamás beszédét hallhatják a 2025-ös Országos Önkéntes Találkozóról. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Tamás, Surányi-Gräfl Lau, Tóth Enikő, Erdős Eszter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk”?

Fő témái: önkéntes találkozó.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szabó Tamás - Vigyük tovább amit kaptunk”?

Megjelenés: 2025. 09. 05.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/szabo-tamas-vigyuk-tovabb-amit-kaptunk-7dc1348e

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból