Mária Rádió Magyarország

Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén

· PT26M57S

Összefoglaló

Székely János püspök a Mária Rádió vezetői számára tartott előadást az igazság és a szeretet témakörében.

Röviden

Műsor
Mária Rádió Magyarország
Megjelenés
2025. 10. 03.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau, Székely János, Tóth Enikő
Témák
igazság, szeretet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Martin Bobber personalista filozófus mondta azt, hogy minden kultúra addig él, ami kapcsolatban van, azzal az éltető titokkal, amely valaha létrehozta.

Az európai kultúrának három nagyon mély szellemi gyökere van, amit három várossal is szoktak jelképezni.

Atén emlékeztet a görög filozófiára, arra a meggyőződésre, hogy az igazság, a valóság megismerhető, és eszerint kellene élni.

A görög szellemnek a hatalmas kísérlete meggyőződése világossága az emberi értelem képes ráhangolódni a valóságra.

A valóság érthető, logikus, logosz van mögötte.

Az emberi értelemben születő matematika és az atomokban, molekulákban, anyagvilágban levő rend egymással teljes harmóniában van.

A szubjektív belső értelem képes arra, hogy behatoljon az objektív világban található rendbe.

Róma emlékeztet a római jogra.

Az a meggyőződés van emögött, hogy a társadalmat méltányos jogrend szerint kell irányítani.

És a harmadik legfontosabb gyökér Jeruzsálem, ami a Biblia kincsét jelenti.

Azt, hogy minden ember Isten képmása.

Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretetéből.

Az európai kultúrának ezek az éltető gyökerei forrásai.

Addig van jövője ennek a kultúrának, amíg ezekből a gyökerekből táplálkozni tud.

Elindulnék Athénban, és aztán eljutnék Jeruzsálemig.

Az igazság egészen leegyszerűsítve a valóság. és a valóságnak a hiteles megismerése.

Van a régi zsidó rabbiknak egy nagyon különleges és sokat mondó magyarázata illetőleg gondolatal fölfigyelnek arra, hogy a teremtés történetben tízszer szerepel ez a mondat, hogy Isten szólt.

És ezzel kapcsolatban a rabbik azt mondták, hogy Isten 10 igével, 10 logosszal, 10 kijelentéssel alkotta meg a világot.

És ezzel nyilvánvalóan utalnak a 10 parancsra, amit a zsidóság szintén így hív, hogy 10 ige, 10 logosz, 10 kijelentés.

Van emögött a a meglátás, illetőleg magyarázat mögött egy zseniális fölismerés.

Azt akarják ezzel a rabbik elmondani, hogy az erkölcs, a tízparancs, az nem egy esetleges később történelmi melléktermék. kulturális korhoz kötött szubjektív fölismerése az emberiségnek, amikor önként változik, hanem az erkölcs lényegét tekintve objektív.

A teremtés igéje és az erkölcs igéje ugyanaz.

A típ parancs igéje és a teremtéskor kimondott 10 ige ugyanaz.

A világba bele van ültetve egy gyönyörű isteni harmónia rend.

Benne van az atomokban, a sejtekben, a lelkünkben.

És az emberiség nem tesz mást, mint a történelem folyamán lassan évezredek alatt kiolvassa ezt a gyönyörű isteni törvényt.

Ahogyan Vörös Marti mondja, a természet örök könyvét forgatni ne szűnjél.

Benne az Istennek képe leírva vagyon.

Vagyis az erkölcs objektív, bele van írva a világba.

Mi csak fölismerjük, kiolvassuk.

A modern nyugati kultúránkban ez a meggyőződés, hogy objektív igazság létezik, és az meg ismerhető.

És a mai kultúránk mindenek előtt azt mondja hogy szubjektív vélemények vannak.

Ki így gondolja, ki úgy gondolja.

Mindenki valósítsa meg a maga élettervét, a maga cél kitűzéseit.

A mai világunk gyökeresen a szubjektivizmus irányába mozdult el. körülbelül 200 év óta, a fölvilágosodás óta nagyon radikális módon.

Benedek pápa kutatja ennek a szellemi fordulatnak a a mélyét, hogy miért történt ez és hogyan lehetne ezt esetleg orvosolni.

Az egyiket ő így nevezi, hogy az ész önkényes önkorlátozása.

A modern ember azt gondolja, hogy csak az komolyan megismerhető igazság, amit természettudományos módszerekkel kikutatunk.

Megmérhető, kísérletileg igazolható.

Ezekre lehet igazából alapozni.

Az összes többi, a filozófia, a művészetek, a vallások, ezek érzések, szubjektív érzések. nem tilos, sekresében szabad, de a társadalom komoly helyein ennek semmi helye nincs.

Ahol az emberiség tervezi a jövőjét, egyetemek, közélet, tudomány ennek a fajta hangnak, filozófiának vallásnak művészetnek semmi helye nincs.

És hát kicsit elfelejtjük azt, hogy a valóságnak a legfontosabb részei, azok természettudományos módszerrel abszolút nem megközelíthetőek.

Például a módszárviem szépsége matematikailag semmilyen módon nem kimutatható, de létezik valóság.

Ha hallgatjuk, egész lényünket átjárja, átizzítja.

Nem tudományos jellegű, nem így megközelíthető a valóságnak egy mélyebb rétege.

Létezik a szeretet, nem kimutatható egy ember véréből, nem megmérhető, de a leghatalmasabb erő, ami emberi életeket meg a történelmet is irányítja vezeti.

A valóság mélye természettudományos módon nem megközelíthető, de más módon mégiscsak ismerjük, sejtjük, értjük.

A valóság hangsúlja itt van a mélyben.

Egyébként értelmes emberi nyelven kimondani azt, hogy igazság nincs.

Objektív igazság nem létezik, objektív igazság nem megismerhető.

Ezt értelmes emberi nyelven kimondani nem is lehet, mert ha valaki ezt a mondatot kimondja, hogy igazság nincs, máris önmagát megcáfolta, akkor ez a mondat se igaz, akkor ő se ismerhette meg az objektív igazságot.

Ez a mondat önmagát cáfolja. értelmes emberi nyelven nem kimondható, és ez nem véletlen.

A nyelvünk, az emberi nyelv a valóságból született, ahogy az első homo szápienzek a tanganyikató partján valahol eléggé sötét bőrrel látták a világot ámulattal, a napot, a holdat, a csillagokat, a másik emberi arcot.

A szavaink ebből születnek, ebből az ős tappasztalatból. arról, hogy a valóság megismerhető, erről az ember meg van győződve, de egy ős evidencia.

Másképpen nem is tudunk gondolkodni, hogy létezik objektív erkölcs.

Erről is az ember meg van győződve.

Éles helyzetben mindannyian tudjuk, ha megtudnánk, azt mondjuk a lehető legliberálisabb ember, akit elképzelük, aki azt mondja, hogy objektív erkölcsi törvény nincs.

Voltak több ne társadalmak, voltak kannibál törzsek, az erkölcs változik.

Ha egy ilyen embernek elmondanánk, hogy valahol Afrikában az a szokás, hogy évente egyszer kisgyereket elkapnak, megsütik megeszik lelke mélyik föl lenne háborodva, azt mondaná, hogy azonnal oda kell menni, ezt azonnal meg kell tiltani.

Ennek sehol a földön nem szabad megtörténnie. függetlenül attól, hogy annak a törzsnek milyen a kultúrája, milyen a szubjektív véleménye.

Éles helyzetben minden ember tudja, hogy objektív erkölcsi törvény létezik, és azt mindenkinek kutyakötelessége megtartani.

Miért alakul ki mégis a modern emberben ez a gondolat, hogy objektív igazság nincs?

Bennetek pápa azt gondolom, hogy zseniálisan látja ennek a folyamatnak a mélyét. azt mondja, ez nem egy ártatlan filozófiai fordulat 200 évvel ezelőtt Kant és mások nyomán, hanem a modern embernek egy nagyon mély döntése.

A modern ember nem megismerni akarja a világot, mert ha megismerni akarná, akkor tudná, hogy aszerint kell élnem a gyönyörű, beleültetett, teremtő által adott isteni harmónia szerint kellene élnem.

Ahhoz kellene igazítanom a magam erkölcsi életvezetését az objektív világban levő isteni harmóniához.

A modern ember ezellen zsigerileg lázad.

Ő nem megismerni akarja a világot, hanem használni lehetőleg korlátlanul a saját testét, identitását kitalálni, a föld ásványkcseit kizsikerelni, azt akar tenni a világgal és az életével, ami neki tetszik.

Ebben senki neki korlátot ne szabjon.

A modern ember ezt mondja, hogy fölnőttem fölvilágosodtam nem kellenek atyáskodó tekintélyek.

Teljesen szabad vagyok, teszek, amit akarok.

A modern világunknak a nagy fordulata az valahol itt indult el 200 évvel ezelőtt.

Ebben a fajta mentalitásban élünk.

A másik ok, amit Benedek pápa az igazság elhomályosodásával, meg az Istentől való eltávolodással kapcsolatban megemlít, az az, hogy a szabadság fogalmát a modern ember teljesen félreérti.

Azt gondoljuk, hogy a szabadság az a valóságtól független, pillanatnyi önkény.

Akkor vagyok szabad, ha ami eszembe jut, amit éppen szeretnék, azt minden korlát nélkül azonnal megtehetem.

Minden külső szempont figyelembevétele nélkül, ami szubjektíve nekem tetszik, amit szeretnék az én élettervem, azt megvalósíthassam.

Tehát Bendek pápa azt mondja, hogy ez több fajta probléma is van.

Első az, hogy sok ember él a földünkön, sok szubjektív szabadság.

Ezt valahogyan össze kellene hangolni.

Hogyan lehet ezt a sok szubjektív szabadságot összehangolni?

Ehhez kellene egy objektív mérce, támont, hogy harmónikus társadalmaink legyenek.

Ahhoz kellene egy objektív támpont vagy mérce, ami alapján az emberi szabadságok egy harmonikus társadalomba összehangolhatóak.

A második probléma az, hogy nem csak mi emberek létezünk a világon, hanem létezik a rajtunk kívülálló objektív világ is.

Például a Földnek a bioszférája.

Az ökológiai katasztrófa, egyre fenyegetőbb rém. azzal szembesíti a a sokszor kicsit nagyképű, modern embert, hogy nem tehet ezzel a világgal azt, amit akar.

Ennek vannak kőkemény, objektív törvényei.

Vagy alázattal ezeket megismerjük, ennek a korlátait is elfogadjuk, eszerint élünk, vagy lassan önmagunkat pusztítjuk el.

Objektív igazság, rend létezik.

Ebbe vagy belesimulunk, vagy megtanulunk eszerint élni, hogy önmagunkat pusztítjuk el.

De van egy harmadik, talán még nagyobb probléma ezzel a szabadságfogad fogalommal.

Ha az ember azt gondolja, hogy a legfőbb kincsem az, hogy bármikor minden korlát nélkül, ami éppen eszembe jut megtehessem akkor képtelenné válik arra, hogy valaha is egész lényével elköteleződjön, szeressen az életét bárkinek is totálisan, föltételek nélkül odaadja. pedig az ember erre születik.

Az ember társaslény, szeretetre születünk.

Ha egy fiatalt ebben nevelünk föl, és sajnos manapság ez történik, hogy a legfőbb kincsed a szabadság, ez soha ne add oda, akkor képtelenné válik arra, hogy az emberi boldogság legalapvetőbb útját megtalálja, amellett dönthessen, hogy valaha is az életét odaadja, hogy megházasodjon, hogy szeressen elköteleződjön.

Mai fiatalnak a leggyűlöltebb szava a kötelező.

Ha ezt kimondjuk, ennél csúnyábbat nem is mondhatunk.

Magyar nyelvünk ebben zseniális, de más nyelvekben is egyébként hasonló.

Miből jön ez a szavunk, hogy kötelező?

A kötél, kötelék, elköteleződés.

Ha valaha is szeretünk valakit, ha kötődünk hozzá, abból fakad rengeteg kötelezettség.

Ha egy anya egy kicsit is szereti a gyerekét, akkor neki kötelező éjszaka a sír, fölkelni, megetetni.

Rengeteg mindenről lemond, kötődik, és ebből kötelezettség fakad.

És ha nem fakad kötelezettség, akkor soha nem szerette igazán. soha nem kötődött igazán.

Egy férj a feleségét szereti, ha kötődik, akárből nagyon sok kötelezettség fakad, hogy időt szánok rá.

Próbálom megérteni, boldogítani.

Mindig kedvesen szólok hozzá, akkor is, ha mérges vagyok, fakad belőle rengeteg kötelezettség.

Vagyis a szabadság fogalmának ez egy gyökeres félreértése az emberi tervnek a legfontosabb útját zárja el a mai fiatalok elől.

Ebbe a zsákutcába jutott a nyugati társadalmunk.

Emiatt van válságban a nyugati világ.

Látszólag ez a válság még olyan nagyon nem érezhető, mert anyagilag, technikailag, katonailag a nyugati világ csillogó, erős.

Mind a mai napig úgy tűnik, hogy az épület nagyjából áll.

A valóság sajnos nem ennyire fényes.

Belülről a tisztán látását, az erkölcsi erejét a nyugati világ nagyon nagy mértékben kezdi elveszíteni.

Ennek vannak félelmetes tünetei.

Egyre kevesebb házasság kötődik.

Rengeteg fiatal meg felnőtt nem is érti, hogy ebben mi a szép, hogy ő az életét valaha is totálisan, teljesen odaadja.

Mintha ez a fajta emberi nagyság már sokakból hiányozne, hogy képes legyen, s akarja az életét odaadni.

Egyre kevesebb gyermek születik a teljes nyugati kultúrkörben, mert a gyermekvállaláshoz is nagy szív kell.

Nagymamáink, dédmamáink sokkal nagyobb szegénységben sokkal több gyereknek adtak életet.

A gyermekvállalás mindenek előtt szívkérdése, nagy lelkűségé, illetőleg annak az embernek az öröméből fakad, aki tudja, hogy az élet értékes, kincs.

És ahogy én is kaptam ingyen, nagyon-nagyon természetes, hogy bőkezűen adom tovább.

A demográfiai télnek a legfőbb oka egy egzisztenciális üresség.

A demográfiai űr mögött egy egzisztenciális űr van.

Erre kellene a mai társadalmunknak visszatalálni.

Megismerhető akár az, hogy a világ titka mögött rejtőzik valami végtelen erő, bölcsesség, szépség.

Ennek az anyagvilágnak van időbeli kezdete.

Ebben atomfizikusok, csillagászok nagy része teljesen egyetért.

Az anyagvilág a múltban nem örökkévaló.

Körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt indul az univerzum története.

Amikor egy csillagász ideér a könyvében, akkor egy óriási kérdőjélet oda kéne tenni, hogy hogy is van ez egy konkrét időpillanatban. konkrét úgymond helyen, nyilván azelőtt, mielőtt ez megtörtént volna, hely sem volt, mert anyag sem volt.

Hirtelen hatalmas mennyiségű energia ott terem, s aztán elkezd szétáradni. nem úgy robban szét, mint egy kézránát, hanem kezdettől gyönyörű, tökéletes matematikai harmóniák szerint magától, a semmiből nem lesz valami.

Ennek kell, hogy legyen elégséges oka.

Aztán lét többletek jelennek meg a világban, mint az élet, vagy mint az ember.

Nemrég tért meg egy híres amerikai ateista filozófus, Anthony Flu, aki egy egész életen át erről tartott előadásokat, hogy a vallás ostobaság, vágyaink kivetítése.

Az ember nem tud ebbe beletörődni, hogy halandó, hogy egyedül van az univerzumban, és kitalálja a jóságos mennyei Atyát, meg a boldog örök életet.

A vágyainkból születik a vallás.

És aztán öreg korában egyre többet olvasott a a természettudomány döbbenetes fölfedezéseiből például rácsodálkozott arra, hogy a legegyszerűbb, legrövidebb DNS, ami működésképes egy vírusnak mondjuk a DNS-e, az körülbelül 160000 bázispárból áll.

Nem kettőből, nem 10-ből, 160000-ből.

Ennek sorrendben kell lennie, hogy működjön.

Magától az értelmetlenből nem lesz értelmes.

Anthony Funak ekkor esett le a tantusz, hogy emögött valami végtelen bölcsesség, rendszépség rejtőzik.

Einstein gyakran mondta, hogy ha fölfedez valamit, mindig azt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mária Rádió

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén”

Miről szól ez az epizód: „Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén”?

Székely János püspök a Mária Rádió vezetői számára tartott előadást az igazság és a szeretet témakörében. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Erdős Eszter, Surányi-Gräfl Lau, Székely János, Tóth Enikő.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén”?

Fő témái: igazság, szeretet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Székely János püspök előadása az igazságról és a szeretetről a Mária Rádió vezetőknek szervezett rendezvényén”?

Megjelenés: 2025. 10. 03.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/szekely-janos-puspok-eloadasa-az-igazsagrol-es-a-szeretetrol-a-maria-radio-vezet-6b5d8593

Több epizód a Mária Rádió Magyarország-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból