Tete Remis verbita atya előadása a missziórol

Mária Rádió Magyarország

2026-06-10 · PT25M12S

Röviden

Műsor: Mária Rádió Magyarország
Megjelenés: 2026. 06. 10.
Hossz: 25 perc
Szereplők, említett nevek: Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter, Tóth Enikő
Átirat: Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sok szerettel köszöntöm mindenkit.

Elmúlt 14 éve, hogy itt vagyok Magyarországon és szolgálok.

Országnak különböző különböző egyházmegyiken voltam főképpen a a szombathelyély egyház megyében szolgáltam, de most már itt Pest megyében is jó pár éve, hogy itt vagyok.

India az a Kolkutat lehet elképzelni, ugye?

És tessék tudni, hogy 2008-ban egy óriási kereszty üldözés történt ki abba az a tagállomban, és az nagyon megérintette a híveket, az egyházat és azóta is mindig lehet érezni, hogy a kiszebbség irány van egy valamiféle kicsit elutaltság vagyis nem annyira kedveznek a fundamentális Tások, a hírekkel való találkozásom szórán előfordul, hogy meglepődnek, hogy azért, mert azt mondok, hogy pav vagyok, szeretes vagyok, sőt Indiá azért mert rögtön kérdés fölmerül, hogy fölteszi a kérdés nekem, hogy vannak-e keresztények Indiában.

Ez természetesen, hogy vannak.

És például az egyikük nyok és rtunk megkérdez, hogy a hány százalik vannak, de természetesen kevesebben vagyunk. 1,3% az egész országban.

Tehát azt jelenti, hogy közel 30 millió ahhoz képest.

És tudom, hogy miért is fordul elő ez a kérdés, mert a India megőrzi a régi kultúrákat, hagyományokat és van sajátos történelme is.

Tudné, hogy a Szent Tamás apostol 52-ben eljut Indiába, mint első misionáusként.

Igen, ez a Keralatog állomban meg a Tamilit Állomban.

És ott hirdet az evangéliumat.

Én magam is csodálkozom, hogy hogy hirdethette ugye az a nyelvek miatt, ugye, hogy milyen nyelven hirdethette meg, ugye?

Nem biztos vagyok abban, hogy megtanulta a helyi nyelvet és hirdette az evangéliumot és megalapította a Tamás keresztény közösséget.

És mai napig létezik ez a Thomas keresztény közösség a Indiában.

És ez sajnos 72-ben húzív szolgálata után virtóságot szenvedett meg.

És ha a Tomiládból mai napon elmegyünk, vagy a Csen vagy Madrasz, régen azt mondták Madrasz, ugye, odamegyünk, akkor ott található az ő az ő szírhelyé meg a ami neki minden van szánva, vagyis felszentelve Tamilállan.

A mai napnak a futimája a küldetés, vagyis misszió.

Én a küldetés keveset fogom használni, a missziót fog használni, az a szót.

Erről pár gondolatot fogok megosztani önökkel, és ahogy mondtam, hogy 14 éve, hogy itt szolgálok, de elmúlt három évben magyarországi pápai missziusz művek igazgatóként szolgálók.

Egyszerűen elmagyarázok, hogy minden országban, talán most 120 országban így vagyunk, hogy a mindenkori pápának a missziós irodája van.

És például itt a Magyarországon most én vezelem képp ezt az irodát, és ez csak a a misszióval, a pápának a misszióval foglalkozik.

És természetesen, hogy Romával vagyunk összekötve, és mindig vagyis a Nonciatúrával, vagyis magyar posonferenciákarral is, hogy állandóan így tudjunk kommunikálni, aztán hogy közösen, hogy tudjunk a missziót elvégezni a világszerte, ahogy függ, ahol függibben szükség van a mai világan.

Maguk azt gondolhatják, hogy pap vagyok, szeretes vagyok, vagyis előljáróim döntötték, hogy ide kerüljek Magyarországon, vagyis én magam döntöttem.

De nem, de először is azért itt vagyok, hogy megkeresztelt romai katolikus keresztény vagyok.

Azért ezt mondom, tudatosan mondom megkeresztelt román katolikus keresztény vagyok és másodszor pedig azért vagyok itt, ami elhangzott előbb, amit elmondtam.

És azért megkeresztelt emberként és szeretes misionárosként itt vagyok, hogy alázattal és Istenvetett bizalommal misszió torosságot tegyek az Isten országáról és a feltámadt Jézus Krisztus vetett hitemről.

És ez a 14 év alatt bátorítottam híveket, vagyis most is a hit útján járni.

Ha bátorítottam az a keresztény közösségeket, fiatalokat gyerekeket és ezt esem elmúlt 14 évvel.

Hogyan írtsuk meg a korunkban az egyházmissziót?

Azért szeretnék egyet vissza pillantani a egyházi turtelemben, hogy régebben hogy volt.

Régebben először a delegálás modellje volt a küldetés, vagyis ezt misszionárosokat delegáltak, vagyis küldték.

Úgy de ez vagy pápa küldte, vagyis a a rendfőnökök, vagy a szereteszerrendek küldtek.

És hozzáfűzöm, hogy a történelem során az egyház hosszú idejó delegálás modelle szerint működött, amiben az egyház misszióját az apostolokra és a papságra bízták.

Nagyon fontos, míg a világi hívek csupán segítőknek számítottak.

Azért a különleges misionárosokon volt hangsúly.

A misszió munkát gyakran papokkal, szeretesekkel és olyan misionárosokkal hozzáfüggésve, akiket meghatározott régiókban vagy országokban küldtek.

És a a Missus feladat egy bizonyos csoportodra bízták.

A misszió felelősséget elsősorban a papságra és a szeretesnek a feladatánként tekintettik.

És e alatt tartozik most, hogy hogy jut ez a pápolis művek, ugye, hogy 1622-ben 15.

Gergely pápa létreho a hitterjesztés intézmény nevű hivatal. mai magyarorson úgy ismerünk mai napon, hogy evangélium dikaszterium, ugye, vagyis a latinul propaganda fid azt lehet, hogy hallották már és ez a hitterjesztéssel foglalkozó működik és ez alatt ez a pápolisművek létrejült és ez a pápolisművek alatt is négy ágazata van foglalkozik a hitkerjesztésével adottorságokban. foglalkozik a szent gyermekség közösségbel is, tehát a gyerekekből álló missziós csapatot és itt Magyarországon léteznek külzó helyeken és asztetem orságszerte meg a szent apostol szent Peter apostolnak a művei és közösség tehát az a kispapokat meg a papokat támogatja a annak az az oktatását meg a mi minden, amit kell, hogy támogasson az kispokat, hogy legyen az ő egyháznak a jövője, mert ez nagyon aktuális afrikai országokban Ázsiorságokban.

És a negyedik pedig a Missus Unió.

A Missus Junioron maguk jöhetnek, hogy mindenki ebbe a misionáros tevékenységben csatlakozik.

A kubetkezző első volt az a delegálás, hogy elküldték mindenkit mindenhol, hogy a papokat meg a szeretesseket.

A második ponthoz a második voltikani zinot után időszakban az egyház közöss felelősség felé mozdult el.

Közös tegyük meg a közös hogy ne legyen különbség az a papság vagy egyházszemély. meg a hib nem, hanem az egyház mindenki, az egyházban mindenki van, akkor mindenkinek a feladata, hogy közössen vigezzunk a küldetést, az egyházi küldetést.

A megtösfelesők modellje azonban azt hangszúlyozza, hogy a keresztség által a küldetés közvetlenül minden hibúnek szól.

A keresztség által a küldetés közvetlenül minden hiúnek szól.

Nem csupá a missziókenységet végzuk, hanem mi magunk vagyunk a misszió, mi vagyunk magunk vagyunk a küldetés.

Nagyon fontos a második vatikáni zinat tanítását és a későbbi egyházi dokumentumokat kü be a katolikus egyház egyre nagyobb hangsz fektete arra, hogy minden megkeresztelt részesül Krisztus küldetésére.

A missziót már nem csupán a néhány kiválasztottnak átadott feladatként értelmezzük, hanem a keresztségből fakodó felelősségként.

Minden keresztény arrahív az egyház, hogy misszionárius tanítvány legyen a családben, a munkahely helyen, a társadalomban és a világban.

Ez a minden megkeresztelt embernek a feladata.

Mint a mi mint a mindegyik személynek ez a feladatunk, hogy misionáros tanítvány legyünk a családletben munkahelyen társadalomon és akár a világon.

É természetesen, hogy Ferenc Fáb ezt gyakraban felidézte, hogy a második Vatikán zinatot adentum, hogy az egyház természetnél fogom missionáros.

És a Ferenc nagyon érdekesen azt mondta, hogy ne mondogassuk, hogy tanítványok vagyunk, vagyis misszionáros vagyok.

Nem, hanem ő egybe hozta ezt a két szót, hogy missionárus tanítványok vagyun.

Missionár tanítványok vagyunk.

Ugye van különbség, csak tanítvány, vagyis a missionáros ugye, hogy ez műkötött és valójában mi mindannyiunk arra vagyunk hivottak a mai világban második Vatikán Zinat zinat után, hogy legyünk misionárius tanítványok.

Azért, mert a Bibliában is rengeteg tanítások vannak, hogy amikor Messiást megtalálták, ugye, hogy elmondtak, tanítványok mentek és elmondtak, hogy megtaláltuk a Messiást, ugye?

Vagyis a szomoriai asszony, amivel miután találkozott Jézussal, elment és elmondta falüvelieknek, hogy na megtaláltam az a Messiást, itt valaki itt van.

És egész fal héte az Istenben, Jézusban.

Vagyis Szent Pál is azt mondta, hogy mindjárt tanította, hogy Jézus az Isten fia, amikor találkozott Jézussal a Damosgoszultán.

Tehát hogyan tudjunk a a mai egyházban a mi hétletünkben hogyan tudunk folytatni a mi hétletünket?

Úgyhogy Ferenc is mondta, hogy az egyház kilépő egyház, hogy az egyház nem zárkozhat be önmagába, hanem ki kell lépnie a perifériákra, ugye?

És úgy is hangzúlyozta, hogy a missus kuzus felelőssét.

Azért, mert minden hívó arra hivatott, hogy a saját életpéldájával és szavaival tanúságot tegyen Krisztusról.

És ez itt tovább is mondta, hogy a héthirdetése nem csak a a felszentelt papok vagy a misionárusok feladata, hanem a minden egyes megkeresztelt kereszténynek.

Tehát ez a mai mai mai modellje, amikor vannak a modellje.

De mennyire tudjunk, mennyire vesszünk észre ezt a dolgot természetesen, hogy hogy valakinek szólni kell.

Most most így elmondom, ugye azt mond, hogy észreveszik maguk és próbálnak aszerint élni a mindennapi életükben.

Bárhol is van, akár családban, akár munkahelyen, akár a társadalom.

Nagyon fontos egy dolog elmondta Ferencá halála előtt, hogy továbbra is az álmom, hogy az egész egyház missus egyház lesz és a keresztény közösségek misionárosi tevékenységének új korsaka jön el.

A negyedik században az aranysájú szent János az egyház atyja azt mondta, nincs annál borzalmasabb, mint egy keresztény, aki nem törekszik mások megmentisére. hogy a tőz nem tehet mást, mintogy meleget áraszt.

Úgy a keresztény sem tehet más, mint hogy Krisztus fényt szugározza.

Van igazság azon mondani valójában.

Ez a jól ismerjük az a Szent Pál apostolnak a idézetét, hogy hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekethetem, hiszen ez kényszer kötelesé.

Tavá, amit mondtam, nagyon érdekes.

Jaj nekem ugyanis ha nem hirdetem az evangéliumot, ugye, hogy mennyire érezte, hogy az élete, az evangélium hirdetésről van szó, a misszióról van szó, a küldetisról van szó, és erre számta az egész illetét.

Ö Krisztus vonz erejéről szeretnék mondani.

És természetesen a Leopápa mondta ezt és ez így buzdította.

Ő feltámadt, így él és előttünk jár. közülünk senki sem hívott arra, hogy helyettesítsük ott.

Azt írta tovább, Leopápa hangszíozta, hogy a misionárosi buzgalom nem spontán módon keletkezik, hanem csak a Krisztussal való találkozás során tud szabadon kivontakozni.

Ez nagyon fontos, ha Krisztussal találkozik valaki személyesen, lelkileg, akkor természetesen magának fog tekinteni az egyháznak a feladatát, a hitterjes tisének meg a evangéliást.

Leopápa is azt mondta, hogy a Szentlélek az, aki küld minket, ugye, hogy folytassuk ez a hitérészt is.

É hiszünk, hogy Szentlélek nem sok nem régen ünnepeltünk a funkustot, ugye?

És ha az egyház létezik, a Szentlélek útmutatásán szerint létezik.

És ezért is azóta, hogy Jézus eltávozott több mint a majdnem igen hogy 2025 éve, hogy mégis az egyház létezik.

És ha a Szentlélek nem irányítana, nem küldene a misionárosunk bennünket, akkor nem, akkor nem létezne az egyház, mert sok minden megszűntek, de az egyház pedig nem itt van mindig.

Az a Krisztus vonz erejéről Leopáp azt mondta, hogy az ember nem kulturális nyomás. térítés vagy marketing stratégiák révén válhat keresztény, hanem kizárólag a vonzás révén, amint a Szent Ágostan azt mondta, hogy győztes örömnek.

Valójáon nem az egyház von, hanem Krisztus.

Ezt nagyon tudnunk kell, tudni kell, mert az egyház ott van és próbál követni Krisztus, de na egyház nem vonza, hanem a Krisztus az, hogy kéne, hogy legyen a Krisztus vonzó.

És ha egy keresztény vagy egy egyházi közösség vonza, az azért van, mert azon a csatornán átáromlik a szeretet illetereje, amely a megváltó szívből löm, mert mi hozzátartozzunk, mi az ő közössége vagyunk, és ő rajtunk keresztül továbbra is másokat vonzhat magához.

A következők egy hét Krisztus, mint a remény forrásáról szeretnék elmondani.

És ezt nagyon hangszúlyozta második János Pál pápa.

És amikor egy dokumentumot odaadta a Európa, eklesi Európa, ugye, vagyis a az egyház Európába, annak a dokumentumban található, hogy Krisztus a remény forrása.

És amikor itt Pesten volt, nálunk volt a a ekkorisztikus találkozás, ugye, hogy akarisz ez volt a Krisztus a mi reményünk ugye forrása és azért mert Jézus feltámadt, nem hallott nem úgy maradt, hanem feltámadott és második János alap mondta, hogy Európa jövől függ, hogy újra felfedezzük E Jézus Krisztus, aki él és jelen van, az egyházban.

És ehhez nagyon kéne, hogy a kerigma újbeli hirdetése, hogyha újra hirdessük, újra komolyan vesszük.

És ahogy említettem, hogy találkozásos élük Krisztussal, ugye? észívvel megtérriz megtérés, hogy újra meg kell térnünk, újra meg kell térnünk mindannyiuknak, akár mindennap, újra meg kell térni az Európának és ezért a megújult hitről van szó.

Természetesen, hogy nagyon régi a keresztény kultúra itt volt, hogy hogy innen ment el egész világra, akár Indiában is innen jöttek misszionáusok.

Amikor még kicsi voltam, akkor láttam ezeket a atyákat, papokat vagy misionárosokat.

És ez vonzott engem, hogy ezek az atyák, popok, misionárosok úgy éltek, 24 keresztül az egyház szolgálatán voltak, az emberek szolgálatán voltak, akkor még ott se volt a motor, vagyis autók, hanem bicikliztek, vagy gyalog jártak és messzire 10 km, 15 km, 20 km, mert ez a plévanétöltek nem az úton, hanem a dzelen keresztül, folyón keresztül, mezun kerül keresztől és én magam is többször elkísértem nagy örömmel aános atyát a természetesen ilyen volt nimet volt elkísértem egyik faluról másik fal mint a kis kó fogtam a táskát elkísér nagy öröm volt valahogyan ez engem hogy hogy mondjam hogy indította ezeken a paffal keresztül hogy induljok én is mert meglátom hogy ez az Atya nem a saját magáért él, hanem Krisztusért él, és az egész időt, energiát odaszánja az embereknek, népeknek.

Említett entitások

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tete Remis verbita atya előadása a missziórol”

Miről szól ez az epizód: „Tete Remis verbita atya előadása a missziórol”?

Sok szerettel köszöntöm mindenkit. Elmúlt 14 éve, hogy itt vagyok Magyarországon és szolgálok. Az epizód a Mária Rádió Magyarország című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tete Remis verbita atya előadása a missziórol”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Surányi-Gräfl Lau, Erdős Eszter, Tóth Enikő.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tete Remis verbita atya előadása a missziórol”?

Megjelenés: 2026. 06. 10.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maria-radio-magyarorszag/tete-remis-verbita-atya-eloadasa-a-missziorol-fee9388b