Mi Magunk podcast

Duo Gladii Podcast - A turáni szellemről és a politikai tradicionalizmusról

· PT50M47S

Összefoglaló

A Duo Gladii Podcast ezen adásában Horváth Róbert vallásfilozófus és Kolonits László a turáni civilizációról, a sztyeppei nomádságról, és a politikai tradicionalizmusról beszélgetnek. Kitérnek a témával kapcsolatos hiányos történelmi forrásokra, az anyagi kultúra és a szellemi…

Röviden

Műsor
Mi Magunk podcast
Megjelenés
2025. 03. 07.
Hossz
51 perc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nagy szeretettel köszöntöm a duo gllá podcast hallgatóit a mikrofonnál horvát róbert vallásfilozófus illetve jómam kolonnics lászló vagyok bevezetőként szeretnék néhány gondolatot mondani nyilván most is ahogy eddig is megszokott volt a az aktuális lapszám kapcsán fogunk beszélgetni és most amikor gondolkodtam rajta hogy miről is beszélgessünk így utólag belegondolva hatalmas fába vágtuk a fejszénket amikor arra vállalkoztunk hogy a lehető legmagasabb szempont rendszer szerint gócső alá vesszük a szeppi népeket vagy ahogyan a bevezető írásomban is nevezem a turáni civilizáció világát aztn most így utólag nézve két okból is nagyon nehéz dolognak tartottam az egyik az hogy a korabeli írat források azok rendkívül hiányosak például szenttiratokat egyáltalán nem ismerünk ettől a civilizációtól és ez látszik abban is hogy a számban jelentős régészeti tematikájú írást is találnak az olvasók ami ugyebár a tudományterület jellegzetességéből kifolyólag az anyagi kultúrára koncentrál legalábbis abból indul ki a témát szellemi szempontból megközelítő írásoknak is nagyon csekély a száma ez ugye a másik ok ami miatt ezzel nem volt egyszerű ezzel a témával foglalkozni talán előképnek lehet valamilyen szinten nevezni hamvas bélának az öt géniuszát de ő ugyebár a letelepedett magyarsággal foglalkozott és amiket én konkrétan tényleges előképeknek tudok nevezni azok lászló andrásnak baranyi tibor imrének illetve hát itt az itt ülő horvát róbertnek az írásai ami közül mindenképpen ki kell emelni a kardkereszt korona tradicionális tanulmányok a magyarságról című kötetet szóval köszöntelek róbert szervusz lászló és én is köszöntem a hallgatókat a ugye mint a kevés szerzők egyike aki foglalkozott a témával és hát ugye több írásod is jelent meg a ebben a témában bár ugye ebben a aktuális számban éppen nem ezzel foglalkozol de te miben látod a seppi lovasnomád vagy turáni civilizáció lényegét vannak-e szerinted olyan aspektusok amelyek valamilyen szinten megélték a napjainkat és hatással vannak lehetnek az életünkre en ezzel a civilizációval kapcsolatban előre kell bocsátanom hogy én nem nem vagyok a témának a szakértője tehát nem nálam sokkal avatottabb emberek foglalkoztak ezzel foglalkoznak ezzel ami az én koncepcióm volt ebben a jelenlegi tekintetben az alapvetően az hogy nem tekintem a turáni lovasnomád népeket alsóbr rendűnek vagy alább rendelhetőnek a a az indogermán kultúránál és [Zene] ezzel tehát ezt határozottan állítom és ezért is foglalkoztam a témakörrel de ezzel a felvetéssel már egy egy ilyen egy mé mékasba nyúltunk mert ugyanis az a az általában hozzánk a mi szellemiségünkhöz most étve itt nem csak a saját személyemet hanem a mindazokat akikkel együtt dolgoztam együtt dolgozok sokan úgy tekintik hogy hogy ez egy teljesen indogermán megközelítést képviselő társaság és én már 99-ben talán akkor jelent meg a karkereszt korona pontosan nem emlékszem az a kötet amire utaltál vagy 2000-ben valahogy a a igen 2000 környék akkor tt már akkor célzatosan az volt a szempontunk hogy bármennyire is szimpatizánsai vagyunk az indoeurópai gondolatnak és magának a az indogermánságnak is azt azért szögezzük le volt már akkor a gondolatunk hogy hogy a mi mi szempontjaink nem korlátozódnak erre tehát nem lehet bennünket azzal vádolni hogy [Zene] pusztán egy ilyen indogermán relációban gondolkoznánk a magyarságról tehát a magyar ellenességgel egyáltalán nem lehet vádolni de még azzal sem hogy hogy az indogermán szimpátia az túlságosan nagy lenne bennünk úgyhogy ez volt annak a néhány írásnak amit követtem ebben a témakörben a kiindulási alapja már legalábbis külső értelemben most a belsőkről nem beszélnénk mert nem beszélnék mert az meglehetősen komplex hogy a bső indítékai mik de akár majd ezek is szóba jöhetnek tehát én én nagyon jelentős annak ellenére hogy hogy egy m mékasba vagy egy hangyabolyba nyú múltunk ezzel a számmal nagyon jelentősnek tartom ezt a vállalást és a vállalást és a korábbi dolgokat viszi tovább és nem is csak a korábbi dolgokat hanem igazából rengeteg ponton új dolgokat tesz mind ahhoz amit korábban lászló andrás baranyi tibor imre vagy egy-két írásban én ezzel a témakörrel kapcsolatban elmondtam tehát a lovasnomád múlt az egy annyira jelentős múlt amely ről tudunk tehát bizonyos értelemben jelen is majd erről is beszéljünk kérlek hogy a múltnak meg a jelennek a viszonya milyen hát sokan ezt úgy gondolják hogyha azt mondjuk hogy múlt akkor az teljesen elmúlt és az valami régi dolog hol ott a jelenben beszélünk róla tehát valamilyen értelemben jelen is tehát a lovas nomád múlt az múltunk az egy olyan kardinális tényező a magyarság vonatkozásában amely amely teljesen ki kihelyezi vagy fölé helyezi a magyarságot ennek az indogámán kontra turáni problémának a köréből és pontosan egyféleképpen így fogalmazható meg ami miatt így a nomádság lovasnomádságnak a témájához már régebben is fordultunk és pláne most fordulunk tehát így körülbelül ugye első körben ennyit tudnék mondani hát igen a a kicsit így erre reflektálva hogy ez az irán turán problémaakör is ez ennek a kapcsán a baranyai tibor re fejtette ki hogy hogy ő ugye ezt úgy értékeli hogy hogy gyakorlatilag ugyanazon alapelvnek a bipolarizálódása tehát gyakorlatilag hogyha a mitológiai alapokat megnézzük akkor irán és túán azok testvérnépek voltak tehát ez ugye gyakorlatilag reflektál arra amit amit mondtál igen tibornak azért elég nagy érdemei vannak ezen a vonalon mert ha jól emlékszem 1998-ban beszélgettünk először erről a témáról és minket má más mélyebb egyetemesebb principiálisabb dolgok kötöttek össze de ő vetette fel először hogy kellene ezeket az egyetemes univerzális princípiumokat interpretálni a kettéhasottság nevezetesen a letelepedett nomád turáni iráni ahogy mondtad [Zene] indogermán általánosabb értelemben eururázsiai kettőségek mentén is és ez ez tulajdonképpen az ő felvetése volt és és én megéreztem ennek a fontosságát egyetértve vele úgyhogy elkezdtünk ezen közösen dolgozni és ennek a az eredménye lett az a kis kötet a amit említettél a kardkereszt korona üüm tehát valahogy innen innen indultak el a dolgok így így personalitá de de a a ahogy mondják egy igazi mondás egy valódi szellemi érvényű mondás ugye a személy nem fontos a személyiség az individualitás nem fontos így ez amiről most beszélünk igazából nem csak egy ilyen múltbeli kettőnkre vonatkozó történet hanem hanem sokkal mélyebb dolgokat is érint amelyek kapcsán külön örömmel tölt el hogy hogy hogy a duoglában ezt elővetted a következő kérdésem az lenne hogy hogy ugyeát ez a ez a turáni téma az más szempontból is egyébként mékas ugye ez ö valamilyen szinten a egyfajta ilyen őrült búrjánzó őrült elméleteknek a a a tere is amelyek egyébként így felbecsülhetetlen károkat okoznak a magyarságnak a a a nemzettudatában is és hát egyfajta majdhogynem egy ilyen kollektív pneumatózisnak a rémképét festik elénk de hogy ezektől függetlenül te mit látsz abban hogy ez mennyire tehát nyilván nem tehát olyan nincs hogy felélesztünk egy tradíciót de hogy mennyire lehet ezt a tradíciót visszafejteni hogy hogy szellem szellemi mélységekben menően szerinted vane erre lehetőség hát én úgy gondolom hogy ez a szám mutatja hogy van tehát annyi valóban annyi most a legdurvább tekintetben őrület van a a magyarság múltjával kapcsolatban de ha őrület nincs is rengeteg pontatlanság tehát például olyanok hogy a [Zene] hun avar szittya magyar ez egy ilyen kötőszó vagy kötőjellel ellátott szóképződmény minthogyha a hunok a magyarok a szittyák az avarok között egy ilyen teljesen egyértelmű kontinuitás lenne ez ez a pontatlanság körébe tartozik tehát nem feltétlenül őrület erről beszélni mert tényleg vannak összefüggések és kapcsolódások és még olyan nem csak a hun és a magyar között hanem olyan tekintetben is mint mondjuk az avarok vagy akár a besenyők csak ezeket az összefüggéseket amennyire lehet nem fogjuk soha tényleg hangsúlyozom soha ezeket az összefüggéseket pontosan meghatározni de amennyire csak lehet mégis pontosan kellene meghatározni és én úgy látom most persze hazabeszélek de mégis el tudok vonatkoztatni és egy puszta tárként is tudom tekinteni ezt a duogglad számot ami most megjelent úgy gondolom h hogy hogy ebben azért a pontosítások megtörténtek vagy történnek pontosítások jobban szólva helyesebben szólva tehát itt itt igazából nagyszerű dolgok jelennek meg itt a nagy egybemosások vonalán vagy a nagy egybemosások tekintetében is nevezetesen hogy hogy hogy külön megjelenik a az avarnép külön vannak kezelve a szkíták a magyar törzs szövetségtől tehát nem csak az van hogy egybe van mosva és újra szeretném hangsúlyozni hogy a kapcsolatokat kapcsolódásokat én nem nem egy percig nem tagadom egy pillanatig sem tagadom de hogy mégis a a a különbségek néhány régész történésznek az írásai folytán megjelennek és ezzel egy kicsit [Zene] sokak mások tevékenysége mellett megpróbáltunk mi is hozzájárulni vagy ez a lapszám megpróbál hozzájárulni a témakörnek a pontosabb megközelítéséhez igen igen h mondjuk amúgy a őrületek vagy az őrült elméletek körében nem feltétlenül ezeknek a sppi népeknek a kapcsolódására gondoltam van amit azért vannak ilyen tényleg ilyen teljesen elvetemült és sokak fejében létező dolgok ilyen szíriusi magyarság és hasonlók de igazából ezekről azok azok azok szóra nem érdemesek ne persze hát ezeket nem is érdemes emlé azt azt hogy mondjam a a dollársali már megoldotta igen tehát ez ez ez tényleg tehát a a pilis pilisi szírius zi magyarok és egyéb dolgokat azt a humisztikának a keretei között kell kezelni ami amire én utaltam azok inkább ezek a pontosítások hogy az avarság és a magyarság különbségei [Zene] a mondjuk például ez nem nagyon kerül szóba a számba de mondjuk a besenyők hatása a magyarságra és és ilyen ilyen jellegű dolgokra gondoltam a pontosítások tekintetében a korrektúra után és a megjelenés előtt egy beszélgetés során valami olyasmit említettél egyszer hogy hogy a bizonyos ebben a számban megjelent írások azok úgy gondolod hogy nem is tudom pontosan de talán minthogyha így a módszertanra ilyesmire utaltál volna hogy hogy a módszertan szempontjából íy termékenyítőleg fognak hatni a a tradicionális körökre hogy ez így megvan ez a dolog hogy hogy mondtál valami ilyesmit hogy hogy e megvan ezt fenntartom e ez a hogy ez alatt mire gondoltál így konkrétan mert akkor ugye ez így elsikkadt és nem kérdeztem rá pontosan erre amit mondtam hogy hogy egy pontosított differenciált szemlélet megjelenik például a az avarság és a magyarság tekintetében a számnak a néhány írásából ühüm hühüm tehát hogy nem egy ilyen ilyen vélt kontinuitásnak vagy vagy nem teljesen tisztázott kontinuitásnak van beállítva mondjuk a zavar magyar rokonság hanem hanem szépen tisztázva van [Zene] például a a a a galina józsef zsoltnak és a guljás gyöngyinek az írásában hogy hogy nézett ki egy kora avarkori [Zene] közösség magyarországon én én én ilyesmire gondoltam ilyen ilyen kis tisztázásokra kis pontosításokra amit újra mondom hogy nem csak mi folytatunk hanem rajtunk kívül hála a jó égnek a jó istennek magyarországon azért elég sok sok kutató nem elég sok de viszonylag nagy számú kutató és hogy hogy mi ehhez hozzá tudtunk tenni egy egy kicsit abban a tekintetben hogy a avarok önmagukban például milyenek voltak függetlenül a magyar avar kontinuitás kérdésétől és és ilyesmire hüüm üüm tehát én úgy látom hogy hogy ez a szám ez egyáltalán nem csak egy reakció a a az őrült magyaroknak a a a a tény ténykedésére tehát az ilyen czvus magyaroknak a ténykedésére hanem történetileg szépen tudja elválasztani distinkciókkal illeti a a két népet ugyanakkor nem úgy hogy ezeket teljesen szétválasztja hanem a hanem az összefüggéseket a a a lehetséges összekapcsolódásokat kvázi folytonosságokat is kimutatja én ezért örültem nagyon nagyon ennek a számnak mert mert mert mert ez ez egy ilyen kis hozzájárulás megtörtént a részünkről is és és itt nagyon fontos az amit te is megpedzettél egy szófordulat erejéig a az első kérdésedben hogy hogy itt muszáj a régészethez nyúlnunk hiszen nincsen nincsenek író források de nem is tudom ki volt még a magyar hüperiban talán német zsolt aki aki aki aki megfogalmazta azt az elvet hogy hogy a a nagyon fontos a a történelem kutatásban a a szövegalapú [Zene] vizsgálódások mellett a leletalapú vizsgálódás is tehát itt itt valahogy bár ez kicsit kényszerű meg meg kénytelenek voltunk így eljárni de de a a a régészetnek a megjelenését én nem nem látom egy egy egy kompromisszumnak hanem hanem ennek a az imént említett elvbe vagy kérdéskörbe tartozóként is megjelenik most nálunk hogy hogy írásalapú vagy leletalapú történeti írás tehát én szerintem nem kell a kettő között választani csak ez a terület amivel most éppen lovasnomád kultúrák foglalkozik a számunk ebben az esetben megmutatkozik az hogy a leletalapúság a leletalapú történetti kép vagy történelemkép az mennyire mennyire fontos az írott források mindig valamilyen szinten elfogultak szubjektívek a leletek viszont nem hazudnak de nyilván azért korlátozott mértékben foghatók szóra például a katolikus tradíció sem rekonstruálható templomromok illetve a szertartásban használt eszközök alapján de nyilván valamilyen információt adnak illetve még arra hasonlat vagy fontos pontos és fontos hasonlat h megvilágítja az embereknek a a régészeti leleteknek a korlátait ez a hasonlat és még még arra akartam reflektálni azt hogy korábban mondtad hogy ugye ezekkel a elméletekkel így vitatkozni hát nem is volt célunk egyébként tehát szerintem egy fél mondatban se jelenik meg a lamban az hogy tehát nem nem protesztszám és nem valami ellen hanem ilyen pozitív építményt akartunk kreálni ezzel a lapszámmal úgyhogy nem is akartunk vitatkozni olyan igen igen e nagyon nagyon látszik én csak én csak személyes okokból hoztam ezt szóba hogy a feltételezöt hallgatók el tudják helyezni a az én relációmba hogy mi volt mi is volt mik is voltak ennek a történeti előzményei de valóban a lapszám tényleg egy félmondattal nem reflektál a sem az őrült magyarságra sem semmi ilyen aberációra na és akkor még tényleg…

Említett entitások

Szervezetek, cégek

  • Duo Gladii Podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Duo Gladii Podcast - A turáni szellemről és a politikai tradicionalizmusról”

Miről szól ez az epizód: „Duo Gladii Podcast - A turáni szellemről és a politikai tradicionalizmusról”?

A Duo Gladii Podcast ezen adásában Horváth Róbert vallásfilozófus és Kolonits László a turáni civilizációról, a sztyeppei nomádságról, és a politikai tradicionalizmusról beszélgetnek. Kitérnek a témával kapcsolatos hiányos történelmi forrásokra, az anyagi kultúra és a szellemi… Az epizód a Mi Magunk podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 07..

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Duo Gladii Podcast - A turáni szellemről és a politikai tradicionalizmusról”?

Megjelenés: 2025. 03. 07.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mi-magunk-podcast/duo-gladii-podcast-a-turani-szellemrol-es-a-politikai-tradicionalizmusrol-b3ac035c

Több epizód a Mi Magunk podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból