Gentle Fire
gentle fire (1972-ben, a londoni goethe intézetben earle brown "four systems" című művét adják elő; michael robinson, graham hearn, stuart jones, richard bernas, hugh davies.) (fotó: andrew tweedie) no wave hírek újabb három albumot adott ki a sheffieldi another timbre kiadó: eden lonsdale "dawnings" lonsdale 1996-bn született brit, német zeneszerző, akinek zenéje a mozgás és a mozdulatlanság különböző lehetőségeinek, valamint a harmónia, a hangszín és a dallam összekapcsolódásának vizsgálatára összpontosít. gyakran nagyon kevés anyagot használ, sűrű és magával ragadó hangzásvilágával a legapróbb részletekbe is igyekszik belevonni a fület, és reméli, hogy a hallgatót a zene sokrétű rétegének saját maga által történő felfedezésére inspirálja. a londoni guildhall zeneiskolában tanult malcolm singernél, cassandra millernél és julian andersonnál, valamint a grazi művészeti egyetemen klaus langnál tanult zeneszerzést. szólistáknak és együtteseknek, többek között az az apartment housenak, az ictusnak, az ensemble intercontemporainnek írt koncert zenét. zenekari műveit a berlini rádió-szimfonikus zenekar és a guildhall session orchestra adta elő, jelenleg pedig a londoni szimfonikus zenekarnak ír zenét. 2023-ban a holland gaudeamus és az ulysses hálózat közös megbízásából komponált egy magával ragadó, 45 perces koncertművet a holland oerknal ensemble számára, amely eddigi legambiciózusabb projektje. a legújabb műveit a bbc radio 3 "the new music show" és "night tracks”, valamint a radio 6 "the freak zone” című műsora és különböző nemzetközi állomások sugározták. 2023-ban az another timbre kiadónál jelent meg "clear and hazy moons" címmel első albuma. idén júniusbanaz amerikai sawyer editions kiadónál jelent meg "ricercari for rainy days" című albuma. az another timbre kiadónál most megjelent dupla cédé eden lonsdale öt új művét tartalmazza. az első lemezen az apartment house előadásában három stúdiófelvétel, míg második lemezen az ensemble ipse és az oerknal ensemble koncertfelvételei hallható. utóbbi a 2023-as gaudeamus muziekwiek során készült. adrián demoč ‘"zamat" adrián demoč 1985. január 10-én született, spanyolországban élő szlovák zeneszerző. demoč 2003 és 2008 között a csehországi brno-ban a janáček zene- és előadóművészeti akadémián františek emmertnél tanult zeneszerzést. ebben az időszakban bukarestben és vilniusban is volt szakmai gyakorlaton. 2011-es doktori disszertációjának témája a spektrális zene volt. saját szerzeményei az amerikai zeneszerzők, köztük morton feldman hatását mutatják. gyakran használ szlovák népi hangszereket. írt kamara-, kórus- és zenekari műveket, köztük a 2021-es régizenei hangszerekre írt "still life and a chord" címűt. első darabja 2018-ban egy dupla válogatáson a pavlik recordsnál jelent meg, 4 db , 2015 és 2018 között készült 5 húros hegedűre (milonolo) és vonószenekarra írt koncert felvételt tartalmaz. 2019-ben az another timbre kiadónál jelent meg első lemeze a "žiadba". ezt 2021 október 31-én a no waveben lejátszottam. azóta 5 lemeze jelent meg, amiből 2-t szintén a sheffieldi kiadó adott ki. a "zamat", az another timbre kiadónál megjelent negyedik cédéje, ami három, az apartment house együttes által előadott művet tartalmaz. _______________________________________________________________ műsorismertetés az 1960-as és 70-es években kialakult avantgárd és kísérleti zenei környezetben kevés volt radikálisabb és aktívabban haladó gondolkodású, mint nagy-britannia. olyan projektek jöttek létre, mint az amm, a scratch orchestra, a company, a spontaneous music ensemble, a london jazz composers orchestra, a music improvisation company és mások. az 1960-as évek közepétől számos, kezdetben fiatal zenészek egymással független kis csoportokat hoztak létre, akik az előző generációkhoz képest sokkal boldogabbak és önállóbbak voltak. a hippikhez hasonlóan, használt, hangszerekkel és hangberendezésekkel teli furgonokban, utaztak, hogy valahol fellépjenek gyakran kevés pénzért vagy akár pénz nélkül. a fejlődéshez hozzájárultak a megfizethetőbb és hordozhatóbb hangtechnikai berendezések, részben a tranzisztoros elektronikus eszközök, például a kisméretű keverők és végerősítők egyre szélesebb körű elérhetőségének köszönhetően. az 1960-as évek végére lehetővé vált, hogy magazinokból egyszerű áramköröket építsenek az elektronika részletes ismerete nélkül, és így néhány zenész, aki nem rendelkezett ilyen szakértelemmel, segítség nélkül képes volt a meglévő áramkörök adaptálására és más egyszerű áramkörök kidolgozására, aminek különösen az élő elektronikus zenée területén illetve a saját elektronikus zenei stúdiók létrehozásánál volt fontos szerepe. de a fejlesztésben mindennél fontosabb motiváló szerepe volt az évtized szabadabb zenei attitűdjeinek. az 1950-es évek végén, a korabeli terminológia szerint "kísérleti zenének" nevezett művekben a zeneszerzők elkezdték felfedezni a meghatározatlan és változó zenei formákat, a nem meghatározott hangszerelést és a grafikus notációt olyan művekben. ezek az elemek kiválóan illeszkedtek az élő elektronikus zenéhez, amelyre nem dolgoztak ki szabványos módszert az oszcillátorok, szűrők és egyéb eszközök működésének lejegyzésére, ami egyben nagyobb rugalmasságot is igényelt az előadóktól, hogy tudjanak alkalmazkodni, a hang előállításanak, módosításnak, erősítésének az alaplánc bármely szakaszában esetlegesen előforduló hibákhoz. ilyen volt a fentiekben felsoroltak közül, az egyik legizgalmasabb és legkevésbé ismert a graham hearn, hugh davies, michael robinson, richard bernas, richard orton és stuart jones alkotta, 1968 és 1975 között működő, gentle fire zenei csoport. gentle fire (1971, glastonbury fair, graham hearn, richard bernas, stuart jones, michael robinson, hugh davies) (fotó: andrew tweedie) az elektronikus zene korai története nagy-britanniában meglehetősen furcsa volt. egy 1966-1967 telén összeállított nemzetközi elektronikus zenei katalógus szerint, ahhoz képest, hogy nagy-britannia, az elektronikus zene kiadás területén a világ negyedik legtermékenyebb országa volt, nagyon kevés volt az élő elektronikus koncert. más szóval készült mindenféle elektronikus zene, legyen az a rádió, televízió, színház és film számára létrehozott háttérzene vagy alkalmazott zene. ezek akár a bbc radiophonic workshopnál, akár, mint például tristram cary vagy daphne oram, magánstúdióban készültek. gyakorlatilag élő elektronikus zene nem létezett. ez a helyzet 1968 után, amikor londonban, a goldsmiths’ college-ban és a royal college of music-ban, valamint a york egyetemen létrehozták az első aktív egyetemi és főiskolai stúdiókat, gyökeresen megváltozott. a moduláris moog szintetizátor jelenléte a manchester egyetemen 1967-től nem hozott jelentős kreatív vagy pedagógiai eredményeket. cornelius cardew 1960 körüli stockhausennel dolgozott, majd azt követően az 1960-as évek közepén 2 évig hugh davies volt az asszisztense, és tagja volt stockhausen első élő elektronikus kompozícióinak ("mixtur" és "mikrophonie I. and II.") előadására újonnan alakult élő elektronikus csoportnak. stockhausennek ez volt az első kapcsolata a brit zeneszerzők legfiatalabb generációjával, amelyet nem sokkal később tim souster és roger smalley (a cambridge-i intermodulation élő elektronikus csoport 1969-es társalapítói) tovább folytatott. többek között ez a kapcsolat vezetett oda, hogy az 1970-es évek elején a gentle fire és az intermodulation tagjai részt vettek stockhausen egyes előadásain. 1971-ben a gentle fire és az intermodulation összes tagja részt vett a "sternklang" legkorábbi előadásaiban, a gentle fire három tagja az 1972-es "alphabet für lièg", valamint 1973-ban a gentle fire-ből michael robinson, és az intermodulation két tagja, egy stockhausen turné vendég előadójaként részt vett stopban, illetve a yelmi bemutatón a "london sinfonietta" előadásán. hugh davies stockhausen élő elektronika használatához való viszonyulásátt, mely értelmében részletekbe menően ellenőrzése alatt tartotta a lejátszott és működtetett zenei elemeket, a saját és a gentle fire munkásságában ellensúlyozta john cage és david tudor nagyobb szabadságot és a hangforrások változatosabb kombinációit, valamint gyakran független hangszórócsatornákat alkalmazó zenei hozzáállásával. figyelemre méltó példája ennek, a merce cunningham dance compay 1966 novemberi látogatása során, gordon mummaval közösen adott londoni koncertről, azok, akik a közönség soraiban voltak, éveken át jelentős mérföldkőként beszéltek. davies 1967 nyarán, miután visszatért nagy-britanniába, londonba költözött. itt felkérésre, a goldsmiths’ college-ban, mely akkoriban a londoni egyetem része volt, létrehozott egy kis elektronikus zenei stúdiót, és ott 1968 januárjában felnőtteknek elkezdett esti órákat tartani. akkoriban richard ortont, akit davies 2 évvel korábban ismert meg, és akivel továbbra is tartotta a kapcsolatot, kinevezték a york egyetem zenei tanszékének oktatójává, és néhány hónappal később ott egy hasonló stúdiót hozott létre. 1968 nyarán orton és davies létrehozott egy élő elektronikus duót, amely egy év alatt mintegy 10 koncertet adott (köztük cage "electronic music for piano" című művének brit premierjét), valamint élő elektronikát használtunk az általunk előadott művek egyikében, .és stockhausen "mikrophonie ii" című művének brit premierjén. ezek előadásához további zenészekre volt szükség, saját berendezéseinkre és néhány, a megfelelő stúdiónktól ideiglenesen kölcsönzött eszközzel együtt. a technikai részét mindketten, menet közben, autodidakta módon tanulták. daviesben gyakran az este tartott órákon tudatosult, hogy bizonyos területeken csak néhány héttel van előbbre, mint néhány tanítványa. a york egyetem stúdiója két éven belül kapott egy állandó technikust, de a goldsmiths’ college-ban erre csak egy évtizeddel később került sor, így davies kénytelen volt a legalapvetőbb stúdiófelszerelések használatát, de különösen a karbantartásukat megtanulni. 1968 elején szombat délelőttönként, yorkban, orton kísérleti zenei foglalkozásokat tartott minden érdeklődő zenehallgató számára. ezeken a foglalkozásokon davies kivételével a csoport minden leendő tagja részt vett. azon a nyáron a gentle fire leendő tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a york egyetemen tartott négy, és a sheffield egyetemen tartott egy koncerből álló kísérleti zenei koncertsorozatban. ezután a york-i csoport tagjai az i chinggel konzultálva akarták megtudni, hogy milyen módon tudnák eddigi tevékenységüket fokozottabban folytatni. az konzultáció egyértelműen jelezte a csoportnak, hogy gentle fire néven folytatniuk kell ezeket a tevékenységeket. az elsõ yorki és a közeli hull-i fellépést követõen, davies az élõ elektronikában szerzett valamivel nagyobb tapasztalatának és ortonnal közös duójanak eredményeként, 1968 novemberében a csoport tagja lett. a gentle fire mellett, az orton / davies élő elektronikus duó még fél évig működött, eleget téve a korábbi felkéréseknek. gentle fire (1972, berlin, akademie der künste, woche der avantgardistischen musikban, ghongon játszanak; richard bernas, graham hearn, michael robinson, stuart jones, hugh davies) (fotó: petra grosskopf) körülbelül ebben az időben davies elemezte az élő elektronikus zenét, mint hangok valós időben történő élő elektronikus átalakítását. ezen hangok négy kategória egyikéből, vagy akár többől is keletkezhet. a négy kategória a következő: hagyományos hangszerekkel (vagy kvázi-konvencionális kitalált hangszereken); talált vagy átalakított tárgyakkal (vagy azzal egyenértékű zajkeltő, kitalált hangszerekkel); elektronikus oszcillátorokkal vagy hangszerekkel (amelyek a szintetizátorokhoz hasonlóan saját módosító eszközöket is tartalmazhatnak) létrehozott; és a korábbi hangfelvételek lejátszásából (a közelmúltban a samplerekből is) származó hangok. stockhausen volt elsősorban az első kategóriára összpontosított; cage, tudor és mumma a másik háromra; davies és orton szólóban, duóban, és a gentle fire az összes kategóriát kipróbálta. a gentle fire 1968–1975-ös fennállása a