Inexhaustible Editions (15)
· PT2H1SFejezetek
- — no wave hírek a splitter orchester 2010-ben berlinben alakult nemzetközileg elismert zeneszerző-előadókból álló együttes
- — no wave szignál + műsorismertetés a mai no waveben megint juhász lászló barátom által vezetett ljubjanai inexhaustible e
- — 2.
- — műsorismertetés (folytatás) Axel Dörner / Beat Keller – Aphanite (2024, CD, Inexhaustible Editions – ie-067) 00:09:48 1.
- — 3.
- — 4.
- — 5.
- — műsorismertetés (folytatás) Manja Ristić / Giovanni Di Domenico – Alinea (2023, CD, Inexhaustible Editions – ie-057) 01:
- — 2.
- — 3.
- — 4.
- — 5.
- — 6.
- — 7.
- — szöveg + elkösz
Ebben az epizódban
0:00:00 no wave hírek a splitter orchester 2010-ben berlinben alakult nemzetközileg elismert zeneszerző-előadókból álló együttes, amely számos műfajból, leginkább a kortárs/improvizált zenéből merít inspirációt. a splitter orchester a berlinben az 1990-es évek közepén létrejött "echtzeitmusik" elnevezésű zenei színtérből jött létre, amely egy, helyben működő és világméretű hálózattal rendelkező kísérleti zenei szcéna és a művészi ötletek cseréjének hosszú távú platformja volt. a splitter orchester minden tagja egyszerre zeneszerző, előadó és improvizátor, akik együttesen elkerülik az egyértelmű kategorizalást- egy olyan együttes, amely a komponált és az improvizált zene közötti kreatív határterületen érzi magát a legjobban. a hagyományos, elektronikus és különösen az épített/átalakított hangszereken, a kiterjesztett technikák széles skáláját használják. művészi gyakorlatukban a fő hangsúlyt a hangok előállítására és annak térben való megszólaltatására helyezik. a zeneszerző-előadó kontextusban a zenei alkotás együttműködő jellege szerves részét képezi - az első elképzeléstől az előadásig. annak ellenére, hogy a zenekar minden tagja berlinben él, tíz különböző nemzetiségű tagja van.
A splitter orchester egy nagylétszámú, de nem homogén zenei csoport, nem rendelkezik központi vezetővel, és közvetlen demokratikus elvek alapján szerveződik. számos autonóm és rendkívül képzett zenészből/zeneszerzőből áll, akik nem intézményesített keretek között dolgoznak, és megkérdőjelezik a zenei intézményrendszerben meglévő hierarchiákat. a csoport minden tagja egyformán fontos, és tudatosan megtagadják a vezetői szerepeket, hogy egy olyan kísérleti zenei közeget hozzanak létre, amely folyamatorientált, és ezért tágabb értelemben véve társadalmilag is fontos. a zenekar hosszú távú kollektív munkafolyamatai az improvizációs és kompozíciós módszerek széles skáláját alkalmazza - elemezve és kontextualizálva a zeneszerzés és az improvizáció sajátos módszereit és gyakorlatát. öt évnyi kísérletezés során az együttes rendkívüli művészi profilt és sajátos csoporthangzást alakított ki. splitter orchester akár 24 zenészt is integráló törekvése azt a mottót vallja magáénak, hogy kollektív és szabad improvizáció kockázatvállalással jár. a 2016-ban berlinben létrejött hyperdelia kiadónál jelent meg a 3 cédéds "splitter musik", ami 3 darabot tartalmaz. az első "vortex" című lemezen a 2019-ben a vortexben tartott koncert felvétele hallható. a második "imagine splitter" című lemez a pandémia idején készült, amikor a zenekarnak meg kellett találnia az együttműködés más módját. ennek eredményeként kai fagaschinski megkérte az együttes minden tagját, hogy "szólóban" rögzítsék magukat. a darab címe magában hordozza az utasítást: "képzeld el a splittert". amit hallhatunk, az 22 zenész szintézise, akik önmaguknak játszanak, miközben elképzelik, hogyan hangzana, ha az egész csapattal játszanának. a darab nemcsak egy fantasztikusan fiktív zene, hanem egy reflexió az improvizáció egészéről és a csoportról is. egyszerre hangzik furcsán ismerősnek és olyan zenének, ami élőben soha nem történhetett volna meg. a harmadik "pas" című lemez anyaga, 2020 augusztusában az első szabadtéri és helyspecifikus koncertjén lett felvéve. a zenészek a spree folyó egyik oldalán, a berlin-moabiti petersburg arts space helyszínének dokkjain helyezkedtek el, míg a közönség a túloldalról hallgatta őket. a felvétel ezt az egyedülálló színházi zenei eseményt örökíti meg. ez egy környezeti zene, a csoport saját kollektív improvizációja és (nem)önkéntes együttműködése a környezet hangjaival: kutyaugatás, hajók közlekedés, gyerekek nevetése, sörösüvegek pukkanása, víz csobogása, kacsák éneke és persze a jellegzetes játékos egymáskeresés a zene közepette. a 3 cd 500 példányban jelent meg ____________________________________________________________ 00:03:00 no wave szignál + műsorismertetés a mai no waveben megint juhász lászló barátom által vezetett ljubjanai inexhaustible editions kiadványaiból mutatok be kettőt. nem győzöm hangsúlyozni ennek a kis független kiadónak a fontosságát. először az idén januárban megjelent axel dörner, beat keller duó "aphanite" című lemezét játszom le. axel dörnert gondolom jó néhányan ismerik, hiszen többször is játszott magyarországon, illetve a no wave műsorban is többször játszottam olyan zenéket, amiben játszott. 1964-ben kölnben született. kilencévesen kezdett el zongorázni, tizenegy évesen trombitálni egy helyi zeneiskolában. 1983-1986 között kölnben tanult trombitálni. 1988-1989 között a hollandiai arnhem konzervatóriumban zongorázni tanult. 1989 és 1994 között a kölni zeneművészeti egyezemen tanult zongorázni és trombitálni. 1994-ben berlinbe költözött. rudi mahall basszusklarinétossal, joachim dette nagybőgőssel és uli jennessen dobossal hozták létre a die enttäuschung zenekart, amely kizárólag thelonious monk szerzeményeit játsszotta. 1996-ban jan roder lett a nagybőgős, és a kvartetthez csatlakozott alexander von schlippenbach. a kvintett monk's casino néven folytatta. axel dörner ebben az időben kezdett sven-åke johanssonnal különböző projektekben zenélni. 1995-ben kezdett londonba járni, ami hosszú távú együttműködéshez vezetett az angol zenei színtér számos zenészével. ugyanebben az időben részt vett bernd alois zimmermann "requiem für einen jungen dichter" című művének európa-szerte és később a new york-i carnegie hallban történő előadásában, amelyet az swr szimfonikus zenekarral adott elő michael gielen vezényletével. ezzel párhuzamosan folytatta a kiterjesztett trombitatechnikák és zenei struktúrák kutatását, miközben robin haywarddal, andrea neumannal és annette krebsszel dolgozott együtt. közben olyan formációkban vett részt, mint a contest of pleasures (john butcherrel és xavier charles-szal), a toot (phil mintonnal és thomas lehnnel), egy trió paul lovensszel és kevin drummal. 2005-ben dörner, otomo yoshihide, sachiko m és martin brandlmayr létrehozott egy kvartettet, amely európai és japán koncertkörutakon vett részt. 2001-ben az a bruit secret kiadónál jelent meg "trumpet" című, első hivatalos szóló cédéje, bár az 1990-es évek végén már jelent meg trombitaszóló albuma cd-ren, amelyeknek ő készítette a borítóját. az improvizatív zene, az új zene és a jazz számos nemzetközileg elismert személyiségével dolgozott együtt. teljesen egyedi trombitajátékstílust alakított ki, amely részben szokatlan, gyakran saját maga által kitalált technikákon alapul. 2022 májusában a jazzaj szervezésében a három hollóban lépett fel a dörner, jacques demierre, jonas kocher trió. 2023 szeptemberében a japán meenna kiadónál jelent meg a "right to silence" című tripla cédéjük, amit július 7-én mutattam be a no waveben. beat keller 1978-ban született zeneszerző, gitáros és hangmérnök, aki a svájci winterthurban és berlinben él. a luzerni zeneiskola jazz tanszékén zeneszerzésből kapta mesterdiplomáját. a kiterjesztett játéktechnikák, gitárhangolások és a visszacsatolásos elektromos gitár használata révén egyedi zenei nyelvet fejlesztett ki. a svájci és a nemzetközi kreatív zenei szcéna számos jelentős képviselőjével játszott együtt, és rendszeresen fellép világszerte fesztiválokon és neves helyszíneken. beat keller művei olyan kiadóknál jelentek meg, mint az edition wandelweiser, a b-boim vagy a creative sources. az inexhaustible editions kiadónál megjelent albumuk több mint 65 perc hosszú, amin axel dörner trombitán, elektronikán és beat keller visszacsatolt elektromos gitáron, és akusztikus gitáron játszik. 2023 februárjában két nap alatt három darabot vettek fel egy svájci stúdióban, majd egy nappal később adtak egy koncertet, amiről 2 felvétel került erre az albumra. az elektronika használata miatt nem a viszonylag szokványos improvizatív zenét hallhatjuk a lemezen. gyakran harsány, zajos. hangszereiket Időnként úgy szólaltatják meg, mint egy ütőhangszert, mint a harangokat, mint egy újság morzsolását, vagy egészen finoman szólaltatják meg őket, mint egy gitár és egy trombita a másik lemez…