Nocsak Podcast

#23 Egy epizódnyi néma csend Trianonért | Erdélyiségünkről és az erdélyi irodalomról

· PT55M40S

Összefoglaló

Az adásban Timi és Zsófi az erdélyiségről, Trianonról és a kommunizmusról beszélgetnek. Megosztják személyes gondolataikat az "egy kicsit más" magyarságról, és ajánlanak erdélyi írók könyveit. Az epizód nagyrészt egy konkrét könyv, a "Ballada a torkukban" (The Ballad of…

Röviden

Műsor
Nocsak Podcast
Megjelenés
2025. 03. 30.
Hossz
56 perc
Témák
erdélyiség, trianon, kommunizmus, magyarság, erdélyi irodalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] na most hogy ideérkeztünk a csillagösvényről kezdhetjük az adást igen szia timi szia zsófi mit olvasol tényleg ó baszki mit olvasok akkor mondjam én addig mondhatod de meglestem közben a címét jó én én ott tartok 2025-ben először hogy csak egy könyvet olvasok micsoda fejlemények mi történik kicsit így az agyam terítődött az adhd-val úgyhogy most csak egy könyvet olvasok ez pedig susan collinsnak a az énekes madarak és kígyók baladája merthogy ugye most minden éhezők példal a lázban ég ugye megjelent az új új kötet viszont én nem olvastam az előzőt és amúgy nem is áll szándékomban olvasni mer ugye láttuk a filmet és nem igazán tetszett szóval szóval nem is terveztem elolvasni de most az új kötetet viszont nagyon elolvasnám és valószínűleg el tudnám olvasni anélkül hogy ezt olvastam volna de úgy voltam vele hogy hát jó akkor most van kedvem és milyen jól döntöttem ez a könyv jó annyira tetszik valami így nagyon nagyon nagyon megtalált benne tudod van van az az érzés amikor egyszer meséltem hogy ráakadtam egy számra már nem is tudom márstom mi a c ja ez az alel magyar szám igen nem jut eszembe az együttesnek a neve minden jó ez a számnak a címe semmi extra nincs benne sőt még azt is mondanám hogy egy ilyen túlolt alter altereskedő magyar zene szerintem ugye ebből mindenki gondol valamire na ez egy ilyen szám de nem tudom egyszer meghallgattam és valahogy annyira klikkelt így a hangulatommal meg mindennen hogy utána napokig csak ezt hallgattam na így vagyok ezzel a könyvvel is nem tudom megmagyarázni de egyszerűen valami valahogy így kapcsolódtunk ugye ez ez snowelnöknek a nagyon fiatal koráról szól és pont az előző részben beszéltünk a a morálisan szürke karakterekről na ezt akarom látni egy morálisan szürke karakterben mint ami itt van hogy itt egy 18 éves srác megélt egy csomó szart és értem hogy mit miért csinál de nem tudom elfogadni így morálisan és és abs vagy legalábbis szürke zónának indul aztán egyre sötétebb szürke lesz hát meg főleg azért tudjuk hogy snow az éhezük fiadaláb milyen é megbocsáthatatlan sőt igazából ugye a filmet már láttam tehát hogy a a még ennek a könyvnek is tudom a kimenetelit nem csak a azt hogy a trilógiában aztán mi mien hová fajul ez az egész no dolog de most én ezt nagyon élvezem és nagyon-nagyon jó így látni a viadalt is szóval hogy kicsit így vissza csöppentem már nem tudom kábé 10 éve olvashattam a az éhezők fiadalát valami olyasmi szóval így most megint nagyon élem és alig várom hogy olvassom a következő kötetet is úgyhogy ja ez van most ahogy ezt így mondtad az jutott eszembe hogy amúgy annyira impulziv olvasók vagyunk ebben az évben főleg aztán vagy tavaly tavaly még azért megfigyelhető volt mondjuk egy íve a dolognak hogy valamit hogyha elterveztünk hogy el fogjuk olvasni akkor azt elolvastuk most most meg abszolút nincsen ez mert az én olvasási szokásom jelenleg úgy néz ki hogy te elkezdesz valamit olvasni aztán én rájövök hogy úristen én is ezt akarom megunom az aktuális olvasmányomat és elkezdem azt amit te olvasol vagy éppenséggel valami olyat ami ahhoz kapcsolódik és akkor itt is mondom hogy mi az én hát egyik olvasmányom mert sajnos én nem tudtam betartani azt hogy csak egyet olvasok a caravallnak a második részétel kezdtem el miután te befejezted a mit tudom én összetőt szívű átok tudom én na igen azt elkezdted olvasni és akkor így ennek ebből kiindulva én azt gondoltam mert hogy a caravalt már olvastam és akkor gondoltam hogy akkor most nem kezdem el megint az összetőt szíves sorozatot olvasni mert először be akarom fejezni ezt a trilógiát és akkor most olvasom a legendary nem tudom hogy hogy kell kimondani na ezt olvasom amúgy tetszik kicsit már meguntam szokás szerint de ez most valószínűleg azért van mert rettenetesen vagy igen meg rettenetesen túl impulzált vagyok mostanában de a másik amit olvasok ami pont jó hogy ilyenkor olvasom amikor totálisan tele van a fejem mindennel az a mágikus túlgondolás kora ez egy nonfiction ez az első nonfiction hanem amúgy mármint azt azt hiszem hogy megbeszéltük hogy benedek ágota az nem nem feltétlenül fiction hanem nonfiction igen nonfiction de hogy hogy ez a ez az első ilyen essészerű nonfictionöm mertogy azért bennedek kágota nem ilyen típusú volt és nagyon tetszik ilyen irreálisan tetszik mindig reggel szoktam olvasni néhány oldalt belőle tehát abszolút nem siettetem magam hogy haladjak vele mert ez nem arról szól de nagyon tetszik és nagyon fontos dolgokat meg érdekességeket oszt meg szóval ajánlom ezt nektek is a karabá második részét hát nem tudom hogyha szeretitek az ilyen típusú dolgokat akkor azt is de igazából annyira nem nagy flash ebben a hónapban még nem olvastam fizikai könyvet ami már annyira borzasztóan nagyon rossz érzés hogy tegnap ide leültem a könyves polcelő és egy random könyvet elvettem és elolvastam belőle egy fejezetet aztán bűntudatom lett hogy egy harmadik könyvet is elkezdenék ugyha visszaraktam de azóta is mindig úgy úgy ránézek ugyanap folyamán többször akkor kezdjünk bele hát ja jó hát a mai részben így a erdélyiség ünkről fogunk beszélni és nem tudom még hogy mi lesz a résznek a címe de nem valahogy nem akarom belefoglalni azt kifejezetten hogy erdélyi irodalom fogunk irodalomról beszélni de ennek a résznek inkább egy kicsit ilyen nem tudom személyesebb hangvétele lesz szóval ez kicsit inkább ilyen cheat chatelős podcast izon jellegű dolog lesz inkább egyrészt mert amúgy így március 15 környékén jutott eszembe hogy erről kellene egy rész de aztán akkor a má felvettük az előzőt úgyhogy ez akkor így utána jön de még márciusban kimegy szóval na így a nagy magyarságunkat akkor így am ennek kapcsán ünnepeljük hát meg trianolér a nap bármelyik pontján lehet sírni vagy az év bármelyik szakában igaz igaz úgyhogy erről fogunk beszélgetni m és a másik meg az hogy így még mind a vagy én legalábbis megérzem hogy így még mindig nagyon beteg vagyok ez a tavaszi mekülés dolog és így totál ki vagyok készül ez az egész hét egy szar úgy ahogy van várárom hogy vége legyen szóval szóval ezért ne is várjatok ilyen nem tudom ilyen irodalomtörténeti áttekintést az erdeji irodalomról vagy ilyesmi de mert nem ez lesz hanem inkább saját élményekről fogunk beszélni és akkor ehhez kapcsolunk majd egy-egy irodalmi alkotást illetve a végén így kedvenceket is kedvencekkel is jövünk erdélyi íróktól vagy még román íróktól is na jó és az első kérdésem hogy milyen ilyen első élményed van amikor rájöttél arra hogy hogy nem is tudom hogy fogalmazzak hogy én megfogalmaztam leírtam jegyzetemben hogy első rácsodálkozásom a határon túliságomra ú de gyönyörű én meg én úgy fogalmaztam meg hogy amikor rájöttél hogy nem olyan magyar vagy mint a többi magyar a tiéd jobb hát én visszagondoltam hogy mikor voltam életemben először külföldön és itt most a külföldöt magyarországra értem merthogy nekem az külföldnek számított akkor és igazából most is és először harmadikos voltam tehát ilyen 10 éves amikor magyarországra utaztam és akkor nekem egy ilyen nagy flash volt az viszont tényleg úgy fogtam fel hogy úristen én most külföldön vagyok én most elhagytam az országomat ez ilyen nem tudom spirituális utazás indult ebben nem nem amúgy valószínűleg nem csak így visszagondolva így élte meg de hogy tudom hogy akkor hagytam el először az országot és akkor mikor így át értünk a határon és leléptem a buszról akkor az úgy olyan nagy tényleg emlékszem h más felszabadulás volt vagy nem is tudom de hogy ilyen nagyon nagyon nagyon megéltem és valószínűleg ekkor csodálkoztam rá először hogy határon túli magyar vagyok vagy nem tudom de egyébként nem gondolkodtam én ezen soha vagy úgy nem gondoltam hogy nekem rosszabb lenne a sorsom amiért romániában élek vagy nem éreztem semmi ilyen hátrányos megkülönböztetést nem nem volt ez téma nekem hogy hogy én mondjuk nem vagyok magyar vagy magyar vagyok vagy románmagyar vagyok vagy mi a tökönm van szóval különösebben nem emlékszem hogy mikor volt ez a rácsodálkozás hogy én akkor most határon túli magyar vagyok én ötödikes ötödik osztályos voltam amikor először kirándulás keretében magyarországra utaztunk így iskolával viszont az nem annyira hát az egy utazás élményként van meg de nem különösebben ilyen magyarság élményként hanem az első ilyen éméem az később volt 10edikes voltam és egy szavalóversenyen voltam magyarországon valahol most nem jut eszembe a település neve de nem valami nagyobb város vagy mit tudom én de a lényeg az hogy arra fixen emlékszem hogy 2018-ban volt mertogy a az első világháború végének az évfordulója volt az volt a témája is a szavaló versenynek hogy valami háborúhoz kapcsolódó szöveggel kellett menni és hát az iskolá én amúgy szavaltam rendszeresen az iskoláb és a sőt ennek így kultusza volt gyakorlatilag az iskolában ahova jártam mer hogy így több szavaló volt és akkor megvolt így a tanár aki felkészített mindenkiről tudta hogy hogy kihez mi illik és akkor téma szerint vittek embereket bizonyos versenyekre és hát engem úgy jellemeztek mindig hogy ilyen balladás a hangom igen én is mindig balladát sz voltam és akkor így kitalálta a felkészítő tanár hogy hogy elmenni magyarországra versenyre milyen jó lenne hogyha egy tamási áron novellából mondani novellát mondanék vagy abból részleteket és akkor így esett a választás a szép domokos annára ami arról szól hogy egy egy fiatal lány meghalt a szerelme és akkor ennek kapcsán így elmélkedik arraó hogy mi értelme van a háborúnak amúgy menő szöveg nagyon sokat tanultam általa nagyon nagyon nagyon jó szöveg az z egyik legmeghatározób szavaló élményem volt de a magyarság szempontjából azért volt érdekes mertogy székelyruhában mondtam ezt a szöveget és így utólag visszagondolva akkor nem reflektáltam így rá de utólag visszagondolva az hogy tamási szöveget mondtam és székely ruhában álltam ki magyarországon verset szavalni egy első világháborúhoz kapcsolódó eseményen ez kicsit ilyen hát így a külsőségekre nagyon ráment ráment ez a dolog és szerintem jó jó voltam tehát hogy tehetséges voltam így kiemelkedtem a mezőnyben tehetségben is de az végül nyertem amúgy de az hogy nyertem szerintem így utólag értékelve rátett az is hogy hogy hát mégis itt egy székely kislány és egy egy székely által megírt szöveget mond székelyruhában akkor ez milyen különleges emiatt ilyen kicsit ilyen fura élmény volt hogy hogy más vagyok hogy különlegesebb vagyok és hogy így pozitív ért de nem annyira értettem hogy eznek miért van ekkora jelentősége és hát amúgy írtam fel még más élményeket is én ehhez kapcsolódóan például az egyik hogy hogy ami ide kapcsolódik hogy ilyen egzotikumnak tekintenek igen ezt pont én is fölértem hogy én már tapasztaltam azt budapesten konkrétan hogy úgy kezelnek mint valami egzotikus állat lennénk és hogy így így nagyon így mondatnak velem dolgokat hogy hallják a dialektusomatú azért ilyen amúgy velem előfordult ilyen és és elég rendesen ki is alakult egy komplexusol dialektusomra szóval valószínűleg ezért nem tudok beszélni magyarul még mindig vagyis amikor vágod akkor azt látod hogy egy mondatban legalább öt másodperc szünetet tartok sz k jó ez nem beszédhíva ezt már mondtam jó de hogy van egy komplexusom azzal hogy hogy bizonyos szavakat nem úgy használok ahogy kell és itt egy nagyon nagy hangsúlyos idézőjel vagy például nagyon sokan így így nevettek azon hogy nem azt mondom hogy megyek hanem azt mondom hogy menyek és ezt ezt most már figyelek oda és tudom hogy ez amúgy nem helyes de hogy igazából te mondtad vagy nem is tudom már te mondtad-e hogy az a szó amit valaki használ vagy ami használatban van az azzal nem lehet megkérdőjelezni a helyességét na mindegy ez ez tudom hogy ez a szó ez ilyen nagyon nagyon trigger pont volt nálam és nagyon rosszul éreztem magam amikor nem figyeltem oda és mégis azt mondtam hogy menyek és nem azt hogy megyek szóval na így így ez volt nekem a ilyen negatív tapasztalásom a székelységemmel kapcsolatban de ez is érdekes módon egyébként negatív tapasztalás a a magyaroktól és nem az van hogy nem tudom mert hogy mindenki azt kérdezgeti hogy hát de a románok nem utálnak titeket magyarokat vagy erti magyarokat vagy hogy hogy viselkednek veled a románok mert ezt nagyon sokszor megkérdezik tőlem hogy meg úgy mint egy emberrel hát azért nekem vannak negatív tapasztalat jó nekem nincsenek de kicsit visszatérve a dialektusra én emlékszem hogy volt egy középiskolai tanárom akit egyébként nagyon szerettem az egyik legjobb tanár volt viszont így nagyon kinevelte vagy megpróbálta kinevelni belőlünk a dialektust és nálam ez hatott is abban az értelemben hogy például nagyon emlékszem vagy ez így nagyon megvan hogy hogy úgy mondtuk az azt ezt szavakat hogy aztott eztet és akkor erre rászólt meg néha őztünk nekünk őződ dialektusunk van egyébként hasonló a szegedihez de nem pontosan ugyanolyan és akkor ezekről is mind így leszoktatott és az egyetemen amikor egyetemre mentem az egy ilyen kultúrsok volt nekem gyakorlatilag ami furán hangzik de hogy és az biztos hogy magyarországiak is tapasztolják mert nyilván magyarországon belül is többféle dialektus van de hogy hogy én ott azt azt vettem észre hogy hogy mindenki másképp beszél magyarul mert hogy ugye az ország minden részéről jöttek diákok és ugye én tanultam is nyelvészetet azon belül dialektológiát amiben még meg is buktam szóval a pótvizsgára is meg kellett készülnem úgyhogy egy csomót tanultam belőle és hogy ott tanultam meg akkor így külön el elválasztani hogy akkor nekem milyen dialektusom van azt pontosan nyelvészeti szempontból hogyan is épül fel miért pont ilyen a dialektusom és akkor kezdtem így így kicsit visszatérni és természetesebben beszélni és amúgy ha nem őzünk mármint hogy mi könnyen tudunk nem őzni tehát az nem olyan mint a mint amikor hangsúlybeli dialektusról van szó könnyen tudunk nemőzni úgyhogy nagyon sokáigigen aztittem hogy nincs is dialektusom mármint hogy tudok úgy beszélni mintha nem lenne és pont a podcast miatt mikor vágom és így hallgatom vissza akkor jövök rá hogy amúgy nagyon durván hallatszik a dialektusunk mind a kettőnek főleg a hangsúlyban és a másik amit még…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#23 Egy epizódnyi néma csend Trianonért | Erdélyiségünkről és az erdélyi irodalomról”

Miről szól ez az epizód: „#23 Egy epizódnyi néma csend Trianonért | Erdélyiségünkről és az erdélyi irodalomról”?

Az adásban Timi és Zsófi az erdélyiségről, Trianonról és a kommunizmusról beszélgetnek. Megosztják személyes gondolataikat az "egy kicsit más" magyarságról, és ajánlanak erdélyi írók könyveit. Az epizód nagyrészt egy konkrét könyv, a "Ballada a torkukban" (The Ballad of… Az epizód a Nocsak Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „#23 Egy epizódnyi néma csend Trianonért | Erdélyiségünkről és az erdélyi irodalomról”?

Fő témái: erdélyiség, trianon, kommunizmus, magyarság, erdélyi irodalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#23 Egy epizódnyi néma csend Trianonért | Erdélyiségünkről és az erdélyi irodalomról”?

Megjelenés: 2025. 03. 30.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nocsak-podcast/23-egy-epizodnyi-nema-csend-trianonert-erdelyisegunkrol-es-az-erdelyi-irodalomro

Több epizód a Nocsak Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból