Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról

· PT57M41S

Összefoglaló

A magyar kormány benyújtotta az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapján átdolgozott helyreállítási tervét, amely az EU-s helyreállítási alapból 10 milliárd euró lehívását teszi lehetővé. Bár a részletek még nem ismertek, a terv módosításai adózási szempontból is…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2026. 06. 12.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Barta Bence, radnai károly
Témák
uniós pénzek, adórendszer, helyreállítási terv
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tehát, hogy van egy helyreállítási tervünk, aminek vannak adózással kapcsolatos vállalásai, vagy voltak adózással kapcsolatos vállalásai, és most ha jól értjük, akkor kapott egy ráncfelvarrást ez a megállapodás, hogy így lényegében az adózás, ami egészen jelentősen benne volt a helyreállítási tervben, az most egészen nem jelentősen maradt csak benne, tehát hogy nyomaiban maradtak benne az eredeti vállalások.

Tehát van a szektorális különadóknak a kivezetése.

Ez egy kérdés, hogy ez ezek hogy maradnak.

Én úgy értettem, hogy ezek most maradni fognak még egy egy ideig legalábbis. >> Szerintem az egyik nagy kompromisszom itt a magyar kormány és az EU között az volt, hogy ez lekerült a napirendről.

Szerintem egyszerűen költségvetési mozgástér miatt. >> Nyugtával dicsérd a NAVOT. >> Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai, gazdasági és közéleti kérdésekről.

Közérthetően, néha viccesen, de leginkább lényekreően. [zene] Az Andersen tapasztalt adószakértői két hetente megvitatják, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit érdekel. >> Sziasztok kedves nézőink és hallgatóink!

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal. >> Sziasztok! >> És Barta Bencével! >> Sziasztok! >> A mai napon rengeteg hír közül válogathatunk és rengeteg hírről fogunk beszélni. többek között szó lesz az EU-s forrásokról és az ezzel kapcsolatban kötött megállapodásról az Európai Unióval, a költségvetés jelenlegi helyzetéről vagyonadóról Katárról.

Mielőtt belevágnánk, fölhívnám figyelmeteket arra, hogy nagy szeretettel várjuk észrevételeiteket, kommentjeiteket az adásainkhoz, minden formátumon, minden elérhetőségünkön.

A leírásban a linkeket megtaláljátok, ezeket előre is köszönjük, és igyekszünk az adásba beemelni.

Hú, nem húzván az időt, én most tényleg belevágnék Inmedias, mert rengeteg témánk van.

Megállapodás született az Európai Unió és Magyarország kormánya között az EUs források haza hozataláról.

Erről rengeteget lehet mostanában hallani.

A kérdés az, hogy mit jelent számunkra mindez, milyen adószakmai vállalások kapcsolódnak ehhez.

Ugye már korábbi jóval régebbi adásainkban is beszélgettünk erről, hiszen az EUs források az a hozatala abból a szempontból nem új téma, hogy ezzel régóta próbálkozik a igen.

Ezzel régóta próbálkozik a mindenkori magyar kormány.

Most járunk hozzá a legközelebb, de mit kell ehhez megvalósítanunk? >> Hány éve van podcastunk? >> Hát körülbelül >> majdnem öt.

Tehát, hogy szerintem ez így lényegében végig végigkísérte most már a podcastunkat minimum. >> Ha egyszer hazahozzuk, akkor lehet, hogy vége lesz a podcastunknak, nem?

De azért nem, amiért szerintem az újdonság is erről érdemes beszélgetni, hogy hogy a az eredeti vállalás az tehát ugye minden covid idején volt ez a helyreállítási programja a az EU-nak, ahol hát majdnem ugyanannyi forrás nyílt meg az Európai Unióban, mint egyébként a regionális támogatásokkal.

És hát ehhez kellett egy részletes tervet minden tagállamnak készíteni, és ezt Magyarország is elkészítette, és hát részben azok az útmutatások alapján készítették el, amit egyébként az Európai Unió előre megmondott.

Tehát, hogy van van egy helyreállítási tervünk, aminek vannak adózással kapcsolatos vállalásai, vagy voltak az adózással kapcsolatos vállalásai.

És most ha jól értjük, mert azért egyébként nem mindent látunk leírva, de ha jól értjük, akkor kapott egy ráncfelvarrást ez a ez a megállapodás. lényegében egy elvi döntés született arról, hogy mi mik azok a a nagyon fontos kritikus dolgok, amit a magyar kormánynak nagyon gyorsan meg kell csinálnia. eredetileg az volt a vállalás, hogy hogy augusztus 31-ig mindennek meg kellett volna lennie, és ez ez teljesség lehetetlen, tehát hogy itt itt a a felek egyértelműen elmozdultak arról a pontról, ami korábban volt.

Mondok egy nagyon egyszerű példát, tehát mondjuk nyugdíjreform, tehát volt egy ilyen vállalása Magyarországnak, hogy augusztus 31-éig megvalósítja a nyugdíjreformot.

Na most augusztus 31-én még koncepciót is nehezen lehet nyugdíjreformról letenni. az asztalra, mert hogy ez egy társadalmi egyeztetést igényel.

Egy nagyon sok érdekelt ellen érdekelt fél van.

És ez ez például egy emel eltűnt a a programból, de hogy hogy így lényegében az adózás, ami egészen jelentősen benne volt a helyreállítási tervben, az az most egészen nem jelentősen maradt csak benne, tehát hogy nyomaiban maradtak benne az eredeti vállalások.

Bence, nem akarom elvenni a kenyeredet, mert te ezt itt kigyűjtötted, h mik voltak eredetilegtam.

Remélem jót jót néztem, de szerintem igen.

Külön blokkok vannak, tehát van a szektorális különadóknak a a kivezetése.

Itt az extra profit adórendeletre hivatkozott általában a ez a ez a program.

Nagyon érdekes, hogy ugye itt a kiskereskedelmi különadónál meg az energetikát érintő különadónál is a az extra profit adó rendeletre hivatkoztak, amit ugye már megszüntettek, tehát igazából teljesítettük a vállalást. azt mond cinikusan azt is mondhatnánk, hogy ez pipa. >> Igen, de hogy na mindegy.

Ez egy kérdés, hogy ez ezek hogy maradnak.

Én úgy értettem, hogy ezek most maradni fognak még egy egy ideig legalábbis.

Ami érdekes, hogy a közműót már kivezettük, és az az elvárás volt.

Van egy egy adóegyszerűsítés iránti igény, ami meg megfogalmazva itt a helyi ingatlanadóknak a konszolidációja, a gépjárműveket terhelő adóknak a konszolidációja, hogy a regadó cégautóadó gépjárműadót egységesítsék, az ilyen bugyuta kisadóknak vezessék ki, amiből nagy bevétel nem nagy bevétel nem származhat. az ajándékozási és az öröklési illetéket építsék bele a építse bele Magyarország ugye a az SIA rezsimbe, ez egy kérdőjel.

Meg ezzel ugye nem nem [torokköszörülés] szűnne meg, csak átalakulna ez is.

Ez a ezek a ezek a illetéknemek is.

Van egy digitalizációs elvárás, EAFA e nyugta EMAP.

Nagyon érdekes az Eelfa, mert azt írja, hogy azt írja a program, hogy 2026. március 1jére el kell érni, hogy az adózók 40%-a már használja az EFÁT. >> Hát [nevetés] >> ez ez nyilvánvalóan nem valósult meg.

És ő társasági adózással kapcsolatban vannak szigorítások, transzferárat érintően.

Ugye a magát a rezsimet szigorítjuk, szigorítsuk, vezessük be az adatszolgáltatást.

Ezek ugye teljesültek már a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó szabályokat vezessünk be, ugye, hogy ilyen székhelyszolgáltatás és egyéb és társai, tehát hogy ezek szoruljanak ki, mert ugye egy egy eléggé vonzó vonzó lokáció vagyunk társasági adó szempontból, és ugyanígy az agresszív adótervezés kapcsán különböző szigorításokat csináljunk még meg, mert mert hát hát amit mondtam, ugye a 9%-os társasági adókulcs azért azért elég vonzó az adó adókerülés meg az adó minimalizálás elérése szerintem.

Ebből mondjuk szerintem a legkézzel foghatóbb az az elvárás, hogy a szektorális különadók azok kerüljenek kivezetésre, ami nyilván nem került kivezetésre.

És szerintem az egyik nagy kompromisszom itt a magyar kormány és az EU között az volt, hogy ez lekerült a napirendről.

Szerintem egyszerűen költségvetési mozgástér miatt.

Ez mondjuk ilyen 2500-3000 milliárd Ft, tehát ezt egy egyik napról másikra kivnék, akkor az 3% GTP hiány növelő tétel.

Egyébként is most már a 7%-nál tart a mérőóra, hogy azt mondják, hogy 7% lesz most a jelenlegi pálya alapján év végére, és akkor még nem estek ki a csontvázak.

Igen. >> Na, tehát hogy a ebbe nem fér bele, hogy még akkor 3% a szektorális különadók.

Tehát, hogy ezt kivették, de hogy a kormányzati kommunikáció, tehát hogy mondjuk a Kárman András bizottsági meghallgatásából az derül ki, hogy meg hát Kapitány István is ezt mondta, hogy hogy a a cél az mindenképpen az, hogy egyébként ezeket kivezessék, viszont ez most a mérföldkövekből kikerült.

Meg nagyon érdekes, hogy a ami ilyen szektorális különadóként van nevesítve, ez a pénzügyi szervezeteknek a extra profit adója a biztosítóké.

Energetikát, kiskeradót mondtam és a távközlés.

Meg van a gyógyszergyártó, de az már az már megszűnt korábban, >> de a távközlésnél is megszűnt a >> a az is igen, hogy a például a tranzakciós illeték az itt nem szerepel, úgyhogy időközben ugye már ott van egy bejött a az értékpír az értékpapírokat terhelő tranzakciós illeték, a kiegészítő tranzakciós illeték.

Most úgy meg hát azóta vezettünk be újabb adókat.

Most a széndioxid kvóta széndioxid volt a kiegészítő bányai járadék.

A most a kiskereskedelmi ilyen kiskereskedelmi különadó, ami önmagában egy 400 milliárd Ft-os tétel. >> Igen.

Tehát azért ezek masszív >> masszív dolgok, de hogy egy csomó minden meg nincs benne, amit mint mint szektorális külön adó, amit egyébként meg beleérthetnénk akár.

Hát meg szerintem az az érdekesebb nyilván az, hogy a most nem került bele az, hogy a szektorális külön ki kell vezetni, az nem jelenti azt, hogy az ne lenne egy hosszútávú megfontolás tárgya, hogy az adórendszert stabilizáljuk.

Ezek a szektuális különadók, ezek pont nem ebbe az irányba mutatnak.

Tehát, hogy a az adóbevételeket nem ilyen jellegű szektorális különadókból kell fedezni.

Szóval azt gondolom, hogy hosszú távon biztos az a cél, hogy ezek hogy ezeket kivezessék a a rendszerből.

Illetve nekem az az érdekes, hogy ezekbe a vállalásokba azok pont nem pont nincsenek benne, amik egyébként az új kormánynak az adórendszerrel kapcsolatos tervei.

Majd most itt ugye mindjárt beszélni fogunk a vagyonadóról meg a Katárról, hogy ezzel kapcsolatban milyen tervek vannak.

Tehát azoknak a végrehajtása úgy tűnik nem segíti elő azt, hogy az EU-s vá >> Igen.

Én én pont ezt ezt erre erre akartam utalni, hogy ha figyelembe vesszük az azóta behozott újabbadókat, meg amiket most még a az új kormány megígért, >> még ha ki is vezetjük ezeket az adókat, akkor is számban nem lesz kevesebb valószínűleg.

Igen, meg hát közben átalakult ezeknek a fogalma is.

Tehát a extra profit adó, szektorális különadó, aztán törvényerő, tehát rendeletre hivatkozik, de közben már törvénybe foglalták.

Na, tehát hogy így átfogalmazódnak a dolgok.

Szerintem a szerintem a a leg mondom azért mondtam, hogy a legkézen fekvőbb, hogy hogy ezzel kapcsolatos objektív igényt, hogy ezek szűnjenek meg, ez megszű ez k és akkor ezek az ilyen maszatolós dolgok benne maradtak, hogy a hogy az adó bürokrácia egyszerűsítése adódonna meg számának csökkentése, ami meg hát tudjuk, hogy egyébként meg egy ilyen technik technikai dolog.

Tehát amit most te is mondtál, hogy most az ha az ajándékozási illetéket meg az öröklési illetéket belerakjuk a SZ rendszerébe, akkor mondhatjuk azt, hogy statisztikailag két adónemmel kevesebben vagyunk, de ettől még az illetékről szóló törvény megmarad, mint jogszabály.

Csak most egy másik jogszabályban kell majd keresni, tehát az adórendszer semmitől nem lesz egyszerűbb.

Hogyha egyébként konszolidálják az SIA rendszerbe, és azt mondják, hogy akkor is Sát kell fizetni, amikor egyébként meg illetéket kellene fizetni, az meg valószínű egy sor más kérdést fog akkor fölvetni, hogy akkor akkor hogyan fogunk bizonyos dolgokat adóztatni, amit eddig az illetékkel viszony könnyel könnyű volt.

Utána Sziáv-val meg tehát abszolút >> nem nem kivetéses, nem nem akkor van a na mindegy.

Tehát hogy nehezebb lesz megfogni.

Igen, meg én most tényleg az adó számának a csökkentése, mint cél mögött én abszolút fel tudok sorakozni, mer csak nem mellé, tehát így zárójelesen megjegyezném, hogy azért megnézném én a többi EU tagállamot is ilyen szempontból, hogy hogy ők mennyire vannak ilyen így optimalizálva adó oldalról.

Nyilván azért van ennyi sok kis adónk meg meg ugye nagyobbak is, mert hogy a jövedelem adók kulcsai alacsonyak.

Tehát >> hát szerintem ez ez nem ez történelmi örökség.

Ez már szerintem régen is így volt tehát régen régen is csomó kisadó volt, amikor magas, hogy ebben igazad van.

Meg akkor ugye az Áfakulcs meg magas, tehát akkor Á igen, lehet >> inkább szerintem az van, hogy itt volt egy olyan gondolkodás korában, hogy voltak ilyen minisztériumi fejezetek ak, hogy hogy azt mondta a pénzügyminisztérium, hogy nem tudok adni több pénzt, de hogy akkor bevezethetünk egy plusz adót és akkor az a bevétel azt minisztérium, tehát ez volt a kulturális járulék, ez volt a szakképzési hozzájárulás.

Ez volt az innovációs sárulék, hogy ezek ilyen ilyen olyan célokat, egyes minisztériumnak a bevételeit szolgálta, ami aztán utána ez a minisztérium egyébként megszűnt, az adó velünk maradt, bement aztán a nagy közösbe, >> de hogy hát bocsánat, így prostituálódott így a a magyar adórendszer, hogy ilyen ilyen részérdek miatt jelentek meg újabb meg újabb adók, amitől aztán a végén egy ilyen nagyon terhesré vált a dolog, amit mondhéz leépíteni, és így egyébként az az Orbán kormány elkezdte Nagyánnal leépíteni még a 2010-es éveknek a legelején.

Ez egy olyan egy évig tartott ez a lendület és aztán utána ott is kihunyt a lendület.

Tehát utána megint megjelentek a újabb és újabb adónemek. >> Hogy a Igen, hogy a szektorális különadók kivezetése miért okoz nehézséget arról, hogy szót ejtettetek itt a költségvetés állapota kapcsán.

Ezen a vonalon mennénk tovább.

Ugye kijöttek a legfrissebb adatok.

Ezek már a május hónapra vonatkoznak.

Legfrissebb gyors jelentést a költségvetés állapotáról, azt már az új pénzügyminisztérium adta ki, akár vidámak is lehetnénk, mert májusban szuficittel zárt a költségvetés, ami mostanában nem egy gyakori [nevetés] hír, de ha az összállapotát nézzük a költségvetésnek, az az már nem ilyen örömre okot adó. >> Igen.

Hát ezért ez egy kerekítési különbözet ez a szufficit.

Mennyi is? 50 millió milliárd 50 milliárd.

Hát de azért jó látni, hogy nem mínusz 1000 milliárd, tehát hogy azért amit úgy >> igen lehet rosszabb is valóban, hogy ez most így nem egy mínusszal kezdődik.

Szá önmagában ez itt a reklám helye, hogy lesz egy podcast külön kiadásunk jövő héten valószínűleg is jövünk, ami pont kifejezetten a költségvetés helyzetével >> makrogazdasági kilátásokról fog szólni.

És Becsei Zsolt az Unikredit bankvezető elemzője lesz a meghívott vendégünk. vele fogunk erről beszélgetni.

Úgyhogy itt szerintem a mondjuk egyébként ez a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról”

Miről szól ez az epizód: „Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról”?

A magyar kormány benyújtotta az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapján átdolgozott helyreállítási tervét, amely az EU-s helyreállítási alapból 10 milliárd euró lehívását teszi lehetővé. Bár a részletek még nem ismertek, a terv módosításai adózási szempontból is… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Barta Bence, radnai károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról”?

Fő témái: uniós pénzek, adórendszer, helyreállítási terv.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az uniós pénzek ára az adórendszer oldaláról”?

Megjelenés: 2026. 06. 12.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep116-az-unios-penzek-ara-az-adorendszer-oldalarol-50d6aa9b

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből