Országos Széchényi Könyvtár

A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával

· PT1H23S

Összefoglaló

Ez az epizód Eötvös József 1848-as hivatali levelezését vizsgálja, amely bemutatja az oktatással kapcsolatos ügyeket, a reformokat és a Batthyány-kormány működését. A beszélgetés Bárány Zsófiával, az OSZK munkatársával készült a levelezést feldolgozó könyv második kötetéről.

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2025. 12. 06.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Eötvös József
Témák
1848, education, reforms
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat.

Itt a Nemzeti könyvtárnak a beszélgetős műsora.

Kollégáinkkal, könyvtáron kívüli emberekkel, könyvtárokról, könyvtáron belüli emberekről, szintén könyvtári kutatási témákról beszélgetünk.

Mai vendégem Bárány Zsófia, Lipták Dorottya sajtótörténeti kutatócsoport egyik kutatója.

Köszöntelek újra. >> Szervusz. >> Lolovics Józseffel.

Egyszer már mentünk egy kört, hogy Rómába ment a vegyesházasságok ügyében, és a mai beszélgetésünkben is eléggé sok szó fog esni a vallásokról, hiszen Ötvös József a a minisztersége alatti dokument levelezésekről jelent meg egy kétkötetes mű, ami azt jelenti, hogy a a 48. márciusától a szeptemberéig a a minisztersége időszaká keletkezett leveleket dolgoztátok föl.

Egész pontosan CGER András, Szalisznyó, Lilla és Vörös Katalin írta hozzá a jegyzeteket, és Balázs Péter és Gángó Gábor is még segített, hogy az egész könyvígy szerkezetire kialakuljon.

Hogyan néz ki egy ilyen munka?

Ugye volt egy első kötet már az ötvös levelezéséről.

Hogyan kezdődik egy ilyen munka kollégákkal?

Mi mi az első, amikor ilyenkor megbeszélitek, azon kívül, hogy isztok egy kávét?

Szeretettel köszöntöm én is a hallgatókat.

Valóban én megismételném a újra a kedves kollégák, akikkel ugye mentem kávézni nevét.

Tehát a sajtóalárendezésben Balázs, Péter, Ciger András és Gángó Gábor munkáját látjuk a jegyzetekben.

Ciger András, Szalisznyó Lilla és Vörös Katalin, illetve jómam működtem közre. >> Ez ilyen református dolog, nem?

Hogy újra elmondjuk még egyszer? >> Azt nem tudom, lehet, hogy csak ismétlés a tudás anyja. viszont ki kell emelnem azt, hogy hihetetlen sok ember segítette ezt a ezt a munkát, hogy csak tényleg egy-két nevet még tegyünk ide.

A sajtó rendezésben közreműködött még Cinege Szilv Szilvia a lektorációban nagyon hasznos rektorációkat kaptunk.

Herman Róbertet, illetve Zakar Pétertam kiemelni, de mondom, hála az égnek, sok kolléga járult hozzá ehhez a kötethez, illetve mivel ez a kötet, ugye ahogy említetted, Ötvös Józsefnak az első minisztségét próbálja feldolgozni, elsősorban az országos levéltár H- szekciójára épít, majd fogunk beszélni arról, és még ezen túl mire, >> tehát onnan származnak, >> onnan származnak a dokumentumok.

Így a az MNL all, illetve hát a Magyar Nemzeti Levéltár, országos levéltárnak, főlevéltárosnak a nevét, Német György nevét is meg kell említeni, amit mondták a kollégák, hogy nagyon sokat segített ő a kutató munkálatokban és az egyéb munkálatokban is.

És miért mondom, hogy mondták a kollégák, hát hisz újra mondom, egy hatalmas projektről van szó.

És hát nem is most kez kezdődött ez a történet ugyanis ezt úgy kell látnunk magunk előtt, hogy az LKH illetve HUNREN bölcsészettudományi Kutató Központ történettudományi intézetében indult annu a munka, amit ugye ma már az ELTE Humán Tudományok kutató központjának történettudományi kutatóintézetéként ismerünk.

Egy 10 fős kis kutatócsoport kezdett el dolgozni Ötvös József levél hagyatékának az összegyűjtésén és a teljességre törekvő kiadásán.

Hát azért látunk magunk előtt egy írót, költőt, emlegettük a Batyányi kormány alatti miniszterségét, aztán majd látjuk az Andrási kormány alatt is miniszter, ugye vallá és közoktatásügyi miniszterről beszélünk, de a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfelúdi Társaságnak is elnöke.

És mindemellett szerintem nagyon sokan, nem is biztos, hogy ő rá gondolunk elsőként az ötvös név alatt, hanem az ő fiára, ötvös lóránd fizikusra. ö ugye a világhírű tudósunkra.

Szóval az ő édesapjáról van szó.

El kell képzelnünk ezek után elképesztően szertágazó levélhagyaték összegyűjtésének is kritikai kiadása azért nem egy egyszerű munka.

És hát ez nem is igazából ezzel a kis 10 fős csapattal indult, hanem még az ez a gondolat maga, hogy ezt meg kéne csinálni a politikus életművét. kutató Antal József a későbbi miniszterelnökben fogalmazódott meg a 70-es években.

És akkor Antal József a a Szemevesz Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár helyettes igazgatójaként próbálta ezt összehozni, ugye finanszírozási alapot teremteni rá, illetve megfelelő személyt. >> Írt leet a miniszternek.

Nem [nevetés] >> nem tudom a ennek a háttértörténetét, de elképzelhető.

Szóval a lényeg, hogy >> ha már a levelekről beszél, >> ha már a levelekről van szó, hogy sikerült is megnyernie Oltványi Ambrus irodalomtörténészt, és tényleg napvilágot látott 1976-ban Ötvös József 350 levelét tartalmazó kiadás.

Aztán ez a történet megszakadt, és aztán ugye ott vagyunk, ahogy említettem, hogy 2015-ben veszi fel a szálates ezt, méghozzá Gángó Gábor, a bölcsészertudományi kutatóközpont filozófia intézetének munkatársa.

Tehát az ő vezetésével szerveződik egy kis kutatócsoport, hogy összegyűjtsék ezeket a leveleket, és hogy kibővítsék azok azt a tudást, amit eddig a bárónak a tevékenységéről, és nem csak az ő tevékenységéről, hanem az ő koráról is tudhatott a a nagy érdemű eddig.

És ma már nem Gángó Gábor vezeti, konkrétan, ő is oszlopos tagja ennek a a kutatócsoportnak, hanem Ciger András vezeti ezt a projektet.

Tehát a projekt az megy tovább.

Ugye 76-ban mondtam, hogy került napvilágra úgymond a az első kötet a ezekre a levelekre.

Az ugye 350 levelet tartalmazott.

Hát mihez ugye ehhez képest ma már hát több mint 5000 levelet sikerült azonosítani, gyűjteni, és ez egy hozzávetőleg 50 évnyi levelezésnek a a termése.

Ami nagyon fontos még ugye a 350-hez képest, tehát nem csak a mennyiség, hanem minőségbe is látnunk kell az újdonságot, hogy a korábbiakbal ellentétben itt az ötvöshöz írt és fennmaradt levelek is közölve vannak.

Természetesen majd fogok erről is beszélni.

Remélhetőleg, hogy milyen módon kellett válogatni ezekből a levelekből. nagyon-nagyon nagy témaköröket akarunk látni ebben ebben a nem is tudom 50 évnyi levelezésben.

Hát akkor azért kiemelnék olyanokat, hogy a a különböző egyházi vezetőkkel folytatott levelezések, abba beépül ugye az iskolaügynek a kérdése, vagy olyan hatalmas kérdéskör, mint a katolikus autonómia, vagy épp a a zsidó kongresszusnak a a működéséről szóló levelek.

Tehát érzékeljük már a súlyosságát is ezeknek a témaköröknek, és még még mindig nem említeném akkor a a mi kötetünket, hanem lát lássuk azt, hogy vannak azért jár >> különesen várok, >> remélem a hallgatók is.

Szóval, hogy vannak járolékos elemei is egy ilyen együttműködésnek.

Itt most csak egyet említenék mindemellett, hogy elképesztő forrásbázis bővülésünk adódik ebből.

Tehát egyet említenék, hogy 2021-ben novemberében az Ercsi város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében sor került Báró Ötvös József és családja újratemetésére, és ehhez kötődően szerveztek egy egy konferenciát is, amelyen a kutatócsoport tagjai is előadtak, és ennek a konferenciának az anyaga is megjelent kötetben, tehát már újabb kötet termésről beszélhetünk.

Ha az első kiadványt említjük, merthogy ez már ugye a második kiadványa ennek a kutatóc csoportnak, az 2023-ban látott napvilágot.

Nem is akármikor. >> Abba is dolgoztál? >> Nem, abba nem, abban nem dolgoztam.

Tehát 2023-ban ünnepeltük Ötvös József születésének 210. évfordulóját, úgyhogy ennek alkalmával is, vagy ezt mint egy ünnepelve is jelent meg, Völgyesi Orsolya munkáját dicséri az 1820 és 1800, tehát a 20-as évektől ez az 1848 februárig terjedő levelezés.

Azért gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy ezekben a levelekben egy fiatal embert, egy nagyon-nagyon fiatal embert látunk.

Az írót látjuk, a kezdőpitikust, vagy inkább a politikus pályára készülő ötvöst. az ő személyes kapcsolatrendszere jelen jelenedik meg ezekben a a levelekben.

A szépírói, a közéleti törekvései.

Tehát ez egy egy jóval személyesebb hangvételű levélgyűjtemény, mint amit majd az olvasók kezükbe fognak a mi kötetünk kapcsán, ami a 48-as, tehát az első minisztségét mutatja be, amelyről ugye majd beszélünk. kutató ez hogy hogyan áll ez hozzá, hogy fene vigyel az előző kötetben sokkal személyesebb ötvöst ismerjük meg a az egész lényegének a kialakulását.

Itt meg ugye egy miniszterségről van szó.

Ilyenkor azt mondja a kutató, hogy de jó lett volna abban is részt venni, vagy vagy ez sokkal izgalmasabb egy minisztériumi levelezés abban szereplő ötvös József.

Hála az égnek, hogy szerintem mindenhol ott van az izgalom, mert hogy nagyon-nagyon érdekes, amit te is mondasz, egy személynek a kibontakozása, hogy ne, de azért itt látnunk kell, hogy hát betekintést nyerünk egy elképesztően turbulens időszakba, ugye 48-ba és annak a mindennapjaiba, ami szerintem épp úgy tud izgalommal szolgálni, még ha nem is ezek a nagyon személyes levelek fogják ezt a ezt az érdekességet szolgáltatni. kicsit, hogy hogy lássuk még közelebbről a mi kötetünket.

Ezt a két >> most már rámentünk a kötetre. >> Igen, most már beszélünk akkor a kötetről magáról.

Tehát két >> fizikálisan két kötetre osztódik ez a 48-as miniszterség.

Tehát >> ebből is már lehet érezni, hogy nagy, ez egy nagyon nagy mennyiségű levelezés. 200 bocsánat 2500 levélről van tudomásunk Kötvös első miniszterségéből.

Na most ezek közül 110 bő 110 elveszett, tehát hogy ezeket szakirodalomból vagy más levelekből lehet azonosítani.

Ebbe a kötetbe a 727 levél került teljes közlésre.

Látni kell, hogy itt azért a alig a negyede az, ami a minisztertől származik.

És még mielőtt fel horkannának a kedves hallgatók, megnyugtatásul mondom, hogy a az emlegetett oltváni kiadványhoz képest ez is hatalmas előrelépés, hisz abból a ott ebből a korszakból kettő levél az, amit ismertünk.

Tehát >> abból a 300 levelesből. >> Abból a 350-esből.

Na most felmerül a kérdés, hogy ebből a 720 bő 720-ból mennyi volt a teljesen kiadatlan.

Az egy hatalmas szám, szerintem nagyon nagy szám.

Ez egy olyan bő 600 levél az, ami ami teljesen kiadatlan.

Most kerül elolvasni majd a >> tehát korábban kiadatlan levelek az a száma az több mint 600. >> Érzhető, hogy terjedelmi okokból azért határokat kellett szabni.

Tehát marad olyan 1700 bő 1700 levél, ami ami tartalmi kivonatba kerül bemutatásra.

Ezeket egyébként lehet majd azért tovább kutatni, mert ott vannak a jelzetek.

Tehát akár a kutató, akár az érdeklődő olvasó is bemehet a megfelelő levéltárba, és böngészheti, tehát segítséget nyújt a későbbi kutatásokra.

Ez >> kérdezhetek? >> Így van. kérdezted. >> Én amikor kutattam a saját kis mikrokörnyezetembe a a bükján, akkor akkor nem gondoltam arra, hogy ebből lesz-e valami valamikor.

Ugye amikor egy kutató egy korszakkal foglalkozik az vö József levelezésével, akkor örül neki, hogy összegyűjti ezeket és készli belőle tanulmányt.

Ugye a korról egy klassz rajzot tud így lerajzolni.

Az, hogy ez kötetbe kerül, az az mitől függ? az szintlépés a tanulmányokon túl, hogy megjelenhet.

És akkor ugye itt is feladódik az a kérdés, hogy még többet beszélhessek, hogy hogy mi az, ami tartalmi kiad tartalmi kivonattal jelentkezik be, mi az, ami teljes levelezésre, hogyan áll ez össze? >> Ez úgy áll össze, hogy szerintem a ben ebben a kutatócsoportban lévő kollégák a legjobb tudásuk szerint, és mindenki a saját munka területére leosztva a legjobb tudása szerint állt ehhez a a munkához.

Tehát én csak a jegyzeteket készítettem, idézel be a csak, mert ez egy nagyon fontos munka egy kiadásnál, de a gyűjtés során a ahogy ahogy segítséget nyújtottak akár a a levéltáros kollégák, már kezdett kira én így tudom elképzelni, hogy hogy kezdett azért kirajzolódni, hogy mi az, amire például nem lesz szükség.

Hát én magam is láttam, hogy az ismétlődő anyagokra például nincsen szükség újabb közlésre, ugyanazzal a szöveggel.

Mit értünk ezalatt? azzel el lehet képzelni, hogy egy a vármegyékhez vagy a vagy az egyházi vezetőkhöz érkező körlevelek azok ugyanazok a szövegek, minek közöljük más címzéssel, de ugyanezt látjuk, hogy hogy vannak a hivatali ügymenetnek olyan technikai részletei, ami mondjuk két vagy három sor minek nem ad hozzá, nem módosít, de mindenképpen a terjedelmet növeli, nem kell.

Ö ugyanezt látjuk a az olyan esetekben, amikor nagyon elhúzódik egy levélváltás, ott ki kellett válogatni azokat, amik tényleg érdemi levélváltások abban a levélváltásokban, levél abban az ügymenetben, és akkor az lesz közölve.

Tehát, hogy kellett egy józan módszertant és józan határokat meghúzni és kialakítani.

Tehát ez ezt gondolom, hogy ez a ez a a kollégáknak a a munkáját, és azzem, hogy itt most a a sajtó alárendező kollégáknak a munkáját dicséri, hogy egy nagyon átlátható kötet, annak ellenére, hogy hatalmas övélkorpusz, elképesztően súlyos és nehéz témákkal, de azt hiszem, hogy egy átlátható kötet illetve két kötetet tarthat a kezébe az olvasó.

Olyan izgalmas, hogy az első levél, ami a a kötetben szerepel, az tulajdonképpen nem is Ötvös József írt, és nem is Ötvös Józsefhez szól, de arról szól, hogy hogy a minisztersége már akkor szemere szemere lett volna a a vallási és közokuttatási miniszter, de aztán mégis Ötvös József lett, mint a legfiatalabb tagja a botyáyi kormánynak.

De ez a levél szemeréhez szól, nem ötvöshöz, de egy majd ötvöshöz.

Miért volt fontos, hogy ez a levél legyen a a ami teljes terjedelmében >> hát mer ugye ez mert ugye ez ott, mert ez a miniszternek szól, függetlenül attól, hogy most tudjuk-e, nem tudjuk, ki tudja.

Ö, és jól mutatja az, amit mondtam, hogy egy rettenetesen turbulens időszakba lépünk bele.

Ezt azért mondjuk ismerjük, ha másn a középiskolai emlékeink feljönnek téren.

És hát azért ott a végén majd szeptemberben is nagy kérdések vannak, hogy most akkor ki kinek is kihez is szól a a ki is az a aki a miniszteri posztot betölti.

Tehát ezt is majd látjuk, hogy hogy ez is jól példázza azt, hogy hogy mennyi mennyire gyors ütemezésben meg mennyi mennyire sok ügy érkezik ötvöshöz.

Én még egy pillanatra szót ejtenék azért arról az önkorlátozó tevékenységről, amit az előbb megkérdeztél, hogy hogy is lesz ez kötet. >> Hát ugye itt azért fölmerül a kérdés, hogy hát említettem a nemzeti levéltárat, de hogy honnan vannak még levelek, hát nyilván nem csak ott tőrzik.

Ühüm. >> Azért mindenképpen az egy az egy fajsúlyos rész a nemzeti levéltárból, tehát a kormányzati iratok, családi hagyatékok, illetve az egyetemi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával”

Miről szól ez az epizód: „A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával”?

Ez az epizód Eötvös József 1848-as hivatali levelezését vizsgálja, amely bemutatja az oktatással kapcsolatos ügyeket, a reformokat és a Batthyány-kormány működését. A beszélgetés Bárány Zsófiával, az OSZK munkatársával készült a levelezést feldolgozó könyv második kötetéről. Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Eötvös József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával”?

Fő témái: 1848, education, reforms.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával”?

Megjelenés: 2025. 12. 06.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/a-kultuszminiszter-1848-ban-eotvos-jozsef-levelei-42-csevej-barany-zsofiaval

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból