Országos Széchényi Könyvtár

Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig

· PT28M46S

Összefoglaló

Füri Katalin kurátor Féner Tamás szociofotóitól az absztrakt képekig ívelő pályájáról, a kiállítás létrehozásáról és a fotóművész munkásságának az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe illeszkedéséről beszél. A beszélgetés kitér arra is, hogyan válik egy kiállítás…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2026. 01. 31.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Féner Tamás
Témák
sociofoto, abstract art
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat.

A Nemzeti könyvtár Cseelyre keresztelt műsorában vagyunk.

Különböző könyvtáros történetekkel, könyvtár közeli dolgokkal foglalkozunk könyvtárosokkal, könyvtár munkatársaival.

És most van a nemzeti könyvtában nagyon izgalmas történet, hiszen Féner Tamás Kossut és Balázs Birajas fotográfusnak nem csak a kiállítását lehet megtekinteni március 31-ig, hanem Féner Tamás műveit is felajánlotta a Nemzeti könyvtárnak, amit egy felületen lehet látni.

És vendégünk Fri Katalin, aki a Történt Interjutár munkatársa.

Itt dolgozok már 1000 éve, de még soha nem beszéltünk így egymással.

Még összesen futottunk a folyosón, vagy bármi, ami lett volna valami kap, hogy kérlek valahogy mondd el, hogy honnan értél ide a nemzeti könyvtárba. >> Én körülbelül hat éve vagyok itt.

És a Sárközi Réka, a fényképtár mostani vezetője is ő hívott ide.

Én művészettörténész vagyok. alap szakmám az a művészettörténész, és inkább tanítottam eddig.

Az képzőművészetén tanítok most is restaurátorokat. 2019-ig az SZF-n is rendszeresen tanítottam 20 éven keresztül.

Szóval egy ilyen hosszú hosszú időszak volt.

Mellette kiállításokat szoktam csinálni máshol is.

És művészerapeutaként is aktív vagyok most így pár éve. >> És azt is olvastam, mert utáánztem, hogy művészeterápiával is foglalkozol.

Ö maga egy egy kiáltás megtekintéses, egy ilyen terápia.

Én például nagyon szeretek nem csak a fotókat, hanem festményeket, mindenféle dolgokat, és akkor állok és nézegetem a színeket, vagy bármi egyéb dolgokat, akár absztrakt kompozíciókat, mint a fénerműveknél.

Szóval ez a kiállításnak a kurátora vagy, ami március 31-ig még látható.

A címről kezdjük el az egész kiállítást, hogy írom vers, ahogy jön, honnan ered, ki adja ezt, ezt Féner Tamás mondta, vagy ajánlják neki, hogy működik egy ilyen >> általában Féner Tamás választja ki a címeket, és mindig ilyen nagyon jó ízű, ilyen mókás, ilyen nagyon frappán címeket talál ki a kiállításaihoz.

Most már most már jó sok kiállítását követem, nyomom így így azóta, mióta itt dolgozom, ugye a könyvtárba, ugye ezt is ő ő találta ki.

Ez egy amúgy egy Karinti Ferenc idézet, ez a írom vers, vagy onnan ered ugye maga ez az egész történet, nem az idézet, de írom versre, hogy jön egy amúgy egy bolgár zöldségesnek a a válasza volt arra a kérdésre, hogy miért ír a zöldséges bódéja elé kirakott táblákra mindenféle versikéket. nagyon furcsák voltak, nagyon sokszor nemeltek, de hogy ilyen lehetett érezni, hogy ez egy ilyen nagyon lelkes szívő lélekből jövő idézetek meg apró kis ilyen üzenetek ugye a vásárlók számára. >> És akkor a bolgártész csak annyit válaszolt, hogy érom vers, ahogy jön.

És és akkor ez egy ilyen szállóigévé is vált, és nem csak Féner használja, hanem hanem nagyon sokan másoktól is hallottam, hogy ja igen, az íróvs, ahogy jön, ez egy ilyen nagyon És hogy mit jelent?

Hát kábé annyit, hogy főleg most, hogy Fénerá Tamás ugye 87. életévét is betöltötte, és egy teljesen új, ilyen felszabadult, ilyen alkotói útján végülis az absztrakt fotóművészettel foglalkozik, és egyben ez egy kicsit a így a világhoz való hozzáállásáról szól.

Kör már meg is kérdeztem, hogy miért ez a cím, és azt mondta, hogy tulajdonképpen ő már senkinek nem szeretne megfelelni.

Ő ezt már úgy szeretné csinálni, ahogy tényleg jön belőle egy ilyen önmagáért való, vagy az ő érte való művész művészet vagy művészeti gondolkodás a cél, egy ilyen ilyen lárpurlárt vonal az életében.

Azt gondolnám, hogy ez az alapja művészetnem, nem, hogy ne feleljünk meg senkinek és és szabadon csináljuk, de nem csak az absztrakt világa volt a Fénár Tamásnak itá, ahogy beérünk a kiállításra régebb ilyen fekete-fehér ugye mi más színűen a szociófotó, akkor azt jelenti, hogy teljes életművét így kicsit meg lehet látni ebben a kiállításban.

Abszolút, mert ez a kiállítás egy kicsit így másról szólt, mint ami általában Fénerár Tamás mostani kiállításai jó java részt a KB galériában, meg az Artfotó galériákban szokott kiállítani így évente, két évente, és mindig egy-egy sorozatát mutatja be.

Ez pedig egy egy másfoljta koncepció.

Itt összegyűjtöttük azokat a képeit, amik valamilyen módon közük van a szerkezetiséghez, a konstruktivitáshoz.

Szóval, szóval ez egy, ez egy ilyen kicsit mondjuk el, mert én se tudtam, voltam annyira képbe, hogy ezek olyan formámk >> Igen.

Tehát a a szerkezeti gondolkodás, tehát hogy ez egy tematikus kiállítás, és az, hogy a a vizuális megjelenítésben valamilyen geometrikus, absztrakt, szerkezeti, ilyen konstruktív elemek szerepelnek így a képeken, amik nagyon hozzáadnak igazából a látványhoz, mert nagyon sokszor ugye ezek a a kompozícióban látható ilyen vonalvezetés, tehát az, hogy a perspektíva, a térbeli kivágások, hogy vannak, azok nagyon sokszor akkor egy ilyen egy ilyen tisztán érvényesülő jelszerkezeti mintázatot is mutatnak. >> Az, hogy ez a fekete férképektől eljutunk a ez a színes abszakciókig, ez ez hogy jelentkezik?

A fénáramás életművő, vagy egyszer csak lezárta és akkor innentől kezdve elkezdte ezt, vagy hogy képzeljük ezt el? >> Erről sokat beszéltünk.

Van egy interjú is, egy életút interjú, amit csináltunk itt a kiállítás előtt vele. >> Ühüm. >> És >> ami megtekinthető ugye a kiállításon is részletek belőle. megtekinthetők belőle, majd az egész is kutatható lesz nemsokára.

És ő mondta, hogy hogy tulajdonképpen ez a színes dolog, ez nem csak most jelentkezett, most elég látványos megint csak, hogy hogy a 2015-ös képei azok még feketefehérek, ezek a tárgyfóképei, és utána pedig mit tudom, 23-tól meg elkezd beszínesni minden.

De hogy ez ez a különböző előző korszakaiban is ugyanúgy jelen van, hogy a szíp technikai kísérleteit abszolút így végigfuttatta bizony a sorozatain, mint például a az egyik legismertebb ilyen zsidó tematikájú sorozaton az az És Beszéldiaidnak, az például egy színes sorozat volt, egy szoció fotó.

Szóval is van olyan, ami teljesen feketefehér, és van pedig színes. >> Úgyhogy itt itt inkább ilyen technikai kihívást jelent, hogy bizonyos szempontból a színek mit adnak hozzá így a egy témához, >> és hogyha azt így befejezte, akkor utána egy új témához nyúl, vagy újfajta kísérletet.

Fontosak a portré is a Fer Tamásnak, és itt is megfigyeltük pár ilyen >> alkotás, amikor hozzátett magához, és a portra el van helyezve a jobb felső sarokban, vagy a balsó sarokba, és és egy olyan formák meg főleg színekkel fel van dobva egy feketefehér kép, hogy ez ez kísérletezés, vagy ez ez tudatos dolog. >> Hát ez megint így kapcsolódik a címhez is, ugye, hogy írom verse, hogy jön.

Tehát van egy ilyen nagy játékér, amit amit nagyon sokat idéz így az interjúkban is, hogy Katikám, ugye ez játék, ezt [nevetés] tudod.

Szóval ez kábé így, de hogy amúgy azokhoz a képekhez meg portrékhoz nyúl, amit amit korábban akár a 60-as 70-es évek ilyen még riport képei közül kiemelve készített portrékat avagy későbbi direkt portré sorozataiból válogatva készítette el most 2021-22-ben az attributált portré sorozatát. lehet, >> ahol ezeket a szerkezeti és ilyen mindenféle éppen az aktuális személyhez kapcsolódó attributív elemek, ugye, amik hozzájuk tartoznak és jellemzik őket >> Féner Tamás szemén keresztül, azok jelennek meg a képen, és azok is egy ilyen szerkezeti kicsit ilyen konstruktív formában.

És ugyanezt megcsinálta később, amikor meg a a színes geometriai felületeket illesztette ugyanazokhoz az alakokhoz.

Ebből látható a kiállításon a a Jerger Krisztina portréja mindkét változatban. az attributált és a a színes verzióban is. >> Itt a ahogy belépünk, jobb oldalra vannak a feketeféreképek, és már a másik oldalon vannak ilyen színesek, és én elsőre ránézem, az hittem egy festmény.

Tehát az a kontrasztot az elején ez már direkt szempont volt, hogy így megütközzön a néző, mint én.

És hát lehetett volna egymást mellé is rakni, de de azt gondoltam, hogy így így jobb, hogy a feketvér meg a színes az így külön van a két oldalon, de ez is egy picit kiemeli azt, hogy tényleg vannak sorozatok, vannak témák, amiket így vagy vagy úgy oldott meg.

Ugye ami amit mondtál, hogy olyan, mint egy festmény, az például egy nagyon izgalmas kísérlet.

Ez a Budapest utolsó ilyen Budapest sorozatánál, a Budapest elvont sorozatban kiválasztott két képet, vagyis két látványt.

Az Árpád hídnál volt egy ilyen sok csőből álló valamilyen erőmű építmény, és annak a csőrendszerét, és a másik pedig a hajógyári szigetre bevezető KHD-nak a a képe.

És akkor erről a két képről csinált egy csomó nagyon izgalmas kísérletet, hogy elforgatta a kameráját, miközben ugyanarra a negatívra exponált, és miközben elforgatta, még különböző szűrőket is rakott be, és nem tudta, hogy mi lesz a látv a a végső változat, mi lesz az eredmény, de ebből nagyon sok verziót csinált, és tényleg már akkor ugye ez a 2000-es évek elején volt egy ilyen nagyon elvont, absztrakt, kicsit ilyen képz zőművészeti jellegű, festményszerű képi világot tudott megteremteni.

Ha tovább megyünk aásba, van ugye ez a kápolna tér nevű dolog itt a ez a fotóárnak a olvasóterme, hogy a most már ilyen bonyolult nevű történeti fényképés interjú tár olvasóterme itt itt ahogy ha valaki kint a várból jön, akkor bejön az oroszános udvarba, akkor fölötte van egy ilyen nagyon klassz bar kerekablakok.

Ö, tehát maga az az ez is már így megadja az embernek a a belépését.

Itt ebben a térben vannak például lecsüngő színek.

Ezek is tudatosan lettek így betéve a kiállításba. >> Igen.

Tehát a az utolsó sorozata Féner Tamásnak az már ilyen három dimenziós látványalapú, és ott használt nagyon sok ilyen általa lefestett ilyen színes rudacskákat, és akkor azt azt megkaptuk.

Ő készítette ezeket ezeket ő festette, sőt azokat, amik még az úgynevezett vitrinben állnak középen, ahol ami így egy ilyen kicsit ilyen más jellegű funkciót kap ez a ez az Ozd vitrin mintkiállító típus, >> hogy a azokat a tárgyakat, elemeket raktuk be, a ilyen színesre festett háttereket, csöveket és és rúgókat, amiket szinte az utolsó 10 évben az összes sorozatánál valamilyen módon felhasznált.

Szóval a a kápolna térre ilyen nagyon izgalmas ilyen szempontból, hogy már ha izgalmasnak lehet egy ilyet nevezni, de hogy úgy hívom én, de ezt ezt egy ilyen építészeti szakkifejezéstként hallottam, hogy hogy funkcionális homokozó. >> Hm.

Mertogy hogy ugye nem csak a kiállítótér van ott, hanem hanem a munkaterületünk is. ketten dolgozunk a kápolnatérben, van reprográfiai részlegünk, ott van a mosogatónk, tehát hogy hogy vannak könyvek, ugye van egy könyvtárrészleg, és meg tudjuk valósítani a a mini kicsit ilyen kamarakiállítás jellegű projektjeinket is, és mindent egy picit ilyen kompromisszum képesen, hogy tudjunk mellette dolgozni, hogy hogy jönnek a látogatók, tudunk akár mini konferenciákat és és előadás is tervezni ugyanebbe a térbe.

Szóval ezért ilyen funkcionális homokozónak, játéktérnek is nevezik. >> Pé Tamás volt valami kompromisszum?

Szóba került bármi olyasmi, amit el kellett hagyni, hozzá kellett tenni, és a kurátor szerepét ugye érdekes. >> Hát a a kompromisszum az, hogy hogy sokkal többet is ki lehetett volna állítani, és és ennyit tudtunk, ennyi paravánunk van, amik most nagyon-nagyon jól működnek, ugye ezekhez a képekhez. szinte egy ilyen tökéletes hátteret nyújtanak ezek a fém paravánok, >> de hogy a hely az mindenképpen egy ilyen kompromisszum, hogy hogy tudja berendezni az ember.

Más nagyon nem volt szerintem. >> Valah azt olvastam, hogy azt mondta a fénátás, hogy minden hülye tud fényképezni, de az a fontos mondanivalója, hogy tudni kell azt, hogy mit mit csinál az ember.

Eljön ebből ebből a kiállításból.

Nem mondja azt a néző, hogy hát ezt én is meg tudtam volna csinálni, vagy bármilyen? >> Ez nagyon jó kérdés, merthogy ugye pont az ilyen absztrakt meg ilyen úgynevezett ilyen az ilyen geometrikus konstruktivista festmények, amikor vagy képek, vagy fotográfiák, vagy akár szoborművek, azoknál mindig felmerül ez a ez a kérdés, vagy vagy gondolat.

Legalább >> én is tudok egy pacát oda tenni, >> hogy miért ne, miért én én miért ne?

Igen, hát minden hülye tud csinálni, de csinálja meg.

Tehát, hogy ez ez féer Tamás sokszor mondta, és különben még még nem volt szó soha arról, hogy neki van egy nagyon nagyon nagyon markáns tanítói, oktatói életpályája, >> ahol az az eltén tanított például a kulturális antropológia nagyon sokáig, de a momén különböző más szervezeteknél is, és minden tanítványa nagyon hálás volt neki. >> Én is meghívtam különben az SZ-re operatőröket korrigálni.

Például volt egy-két ilyen kurzus, de az volt az alapvető benyomásom, hogy pont ez a minden hülye tud fényképezni helyett inkább az, hogy akárki meg tudja csinálni, és tök jó, ha tudja az ember helyesen támogatni ezeket a kezdeményezéseket. >> Ühüm.

És te mint kurátor, nem tudom, esetleg kinézel, ugye itt látványpékség, olyan a tér, ahogy beszéltük is, van-e valami gondolatod, hogy jó lenne, amit elvárnál, hogy mondjuk a néző, aki eljön a kiállításra, megállapításokat tegyen, hogyan menjen tovább a kiáltás után.

Igen, azon gondolkoztam, hogy a nekem ilyen elvárásom lenne, amiben nagy energiát fektettünk, az azok ezek az interjúk, és nagyon szeretném, hogy hogy a nézők hozzákapcsolják a a vizuális élményhez ezt a szöveges, filmes kiegészítést, mert három képernyő van a a kiállítási térbe beállítva konkrétan azokhoz a képekhez, amikről szólnak a filmek, az interjúkm, >> és ennek az is volt a célja, hogy a néző az ugye az értelmezést egy teljesen meghatározó, fix ponttal a hiteles, a művész hiteles történetével ki tudja egészíteni.

Ühüm. >> Mert kábé hét-nyolc képről beszél így a Féner Tamás, >> és nagyon érdekeseket mond.

Nem biztos, hogy pont az, ami a nézőelvárása, hogy most magyarázza meg, hogy mit is jelent ugye az a kép.

De az, hogy egy színes történetet mellé mellé kapcsol mondjuk a a hal és a szóda képe mellé, ami a Ommázs a Pécsi József címet viseli, attól például biztos, hogy egy egy nagyon nagy fokú kiegészítő értelmezést és másfajta élményt is kaphat a néző.

Szóval nekem ez a vágyam, >> ami megint a kompromisszum része, hogy nem tudjuk folyamatosan kihangosítani ezeket a…

Említett entitások

Témák

  • sociofoto
  • abstract art

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Országos Széchényi Könyvtár

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig”

Miről szól ez az epizód: „Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig”?

Füri Katalin kurátor Féner Tamás szociofotóitól az absztrakt képekig ívelő pályájáról, a kiállítás létrehozásáról és a fotóművész munkásságának az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe illeszkedéséről beszél. A beszélgetés kitér arra is, hogyan válik egy kiállítás… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Féner Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig”?

Fő témái: sociofoto, abstract art.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig”?

Megjelenés: 2026. 01. 31.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/fener-tamas-szociofotoitol-a-jatekos-absztraktokig

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból