Országos Széchényi Könyvtár

Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51

· PT47M16S

Összefoglaló

A Mohácsi csatát sokan csak magyar tragédiaként tartják számon, ám ez az epizód a cseh és morva katonák szerepét vizsgálja II. Lajos seregében. Tuček Viktor történész-kutató előadásában szó esik a cseh történelmi emlékezetről, II. Lajos kettős királyságáról, és arról, miért…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2026. 06. 20.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
II. Lajos
Témák
mohácsi csata, cseh történelem, morva katonák, ii. lajos
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat a Nemzeti Könyvtár beszélgetés műsora, könyvtárunk munkatársaival beszélgetünk és a mohácsi évforduló kapcsán, hiszen 500 évforduló lesz [horkantás] augusztus 29-én a csatának már több beszélgetést beszélgettünk és most vendégünk Tucsek Viktor, Köter fiatal történésze, kutatója.

Kérjük, hogy iratkozzanak fel a csatornára. nyomják be a csengőt meg satöbbi satöbbi.

Szóval Viktor a a neved nem egy tót, hogy mi a mi a története?

Hogy kell jól hejtem egyáltalán ki, hogy Tucsek Viktor? >> Igen, egyébként teljesen jól ejtettedett ki, tehát Tucsek Viktornak ejtik.

Alapvetően egyébként ez egy ilyen, hát úgy lehetne mondani, hogy Csesslovák név, ami utal nyilván a származásomra is, mivel ott születtem.

De eredetileg, ha jól tudom, legalábbis amennyire sikerült utána járnom, ez egy se eredetű név. >> Aha.

És hát adódott, hogy a a Mohácsi Cse kapcsolatokkal foglalkoztál.

Ez ez az, hogy adódott az az jó kifejezés, vagy te nyúltad el, hogy márpedig te ezzel akarsz foglalkozni?

Viszont beszélünk arról is, mi ez pontosan.

Igen, hát így indításként egy kedves kis történet elindítanám, hogy hogy lényegében hogy is kerültem bele ebbe a témába. annó, mikor még egyetemista voltam, Bás hallgató, Carolin, és nyilvánvalóan Básként az ember még így keresgéli a témáját meg minden, és elkezdtem így érdeklődni a középkor, és azon belül is a késő középkor irányában, és hát kicsit hóvári János volt, tanáromat tudom behozni ebbe a történetbe.

Ő volt úgy, hogy úgy a hozzáillő módon.

Ő így hirtelen egyszer csak elkapott a folyosón és mondta, hogy most ez a mohács kezd érdekes lenni.

Hát mondjál, kutasd ki, hogy mit tudunk a csehekről, mit csináltak a Mahácsi csatába.

És hát így ekkor gondoltam bele, hogy hát lényegében ez egy érdekes témának hangzik.

Elkezdtem kutakodni és ekkor látem rá, hogy igazából sokkal több potenciál van ebbe a témába, mint amilyen kevés anyag van róla.

És ez már akkor régóta tart, és hát ugye az ele humán tudomány a kutatóközpont szervezésében dolgoztok egy ilyen lexikon amhez is kapcsolódik.

És hát azért is érdekes, meg nem tudom, az izgalmas szó az egyáltalán jó-e erre, hogy hogy azokkal foglalkozol, akik a csatába jöttek a csehektől, és és nem csak egy ilyen nagy léptékből, hanem személyekkel tulajdonképpen, és minden személyt próbáltok így így megtudni, hogy ki honnan miért jött, miért mi volt a motivációja, hogyan mondták nekik, hogy márpedig jönnöt kell harcolni.

Tehát ez izgalmas, ez jó egy kifejezés, egy történész alapvetően >> terminológiájában, >> hogy hogy kicsit ilyen tudományosabbnak is tűnjön.

A >> ezt úgy szokták nevezni, hogy ez a féle ilyen proszopográfiai kutatás, aminek az a lényege, hogy egy veszünk egy környezetet, tehát hogyha úgy vesszük, hogy a a Mohácsi csata szereplőjé, és akkor egyenként minden adatot összegyűjtünk az összes személyől, és az alapján akkor valami kijön.

És hát igen, nyilvánvalóan ez egy ez egy óriási kutató csoport, hogy nevezzük így, amiben rengeteg résztvevő van, és ha jól tudom, egy bőven 300 fölötti szám az, amennyi embert sikerült összegyűjteni.

Tehát, hogy ez azt jelenti, hogy a >> mennyiből?

A hát abból a 25000-es mohácsis seregből, amit eddig tudunk, de nyilvánvalóan ez ezek a számok így nem tűnnek annyira nagynak, tehát hogy ez a pár száz azért kevésnek tűnik a többerhez képest, de igazat megvallva azokhoz a viszonyokhoz meg a forrásokból kiindulva, ez egy ez egy baromi nagy eredmény, hogyha mondhatom így.

És hát nyilvánvalóan ezekből az én feladatom elsőként a csehek voltak, akik lényegében a kutatás elejéhez mérve a végére sokkalta a több lett, mint mint amire számítottam.

És ezalatt azt kell érteni, hogy hogy sokkal több embert sikerült összegyűjteni, és legalább egy pár mondatot írni róluk. >> Kezdjük egy kicsit a történelmet, világosítsuk meg.

Ugye második urászlótól indul ugye a aki Csehország királyra, Magyarország királya lett, aztán neki lett a fia, második Lajos, hogy ez hogyan nézett ki akkor ez a Csehország uralkodója, Magyarország uralkodója kicsit így nem annyira történészként betekintve ez.

Hogyan lehet ezt megvilágosítani egy mai érdeklődőnek?

Én ez olyan szempontból is nagyon izgalmas, hogy hogy igazat megvallva, ha megnézzük akár a Jagellókor kutatását, egy kicsit így mondjuk úgy, hogy az elmúlt 50, de akár 100 évben is így el lett hanyagolva, tehát hogy rengeteg új, rengeteg potenciál van a témában, és rengeteg új kutatási irányvonal van.

Mára már szerencsére nagyon sok új kutatási eredmény is van.

És nyilvánvalóan ebben ez a kérdéskör, hogy igazat megvallva az, hogy László és később Lajos is mind a ketten, mint magyar, ugyanúgy a Csekorona országainak a királyai voltak igazat megvallva.

Valahogy ez így így hiányzik, legalábbis a kánonból abszolút.

És hát így tanulmányuk sincs elegendő ahhoz, hogy tudjuk, hogy igazat megvallva, hogy is nézett ki.

És ebből a szempontból így így nem csak maga, mint a szűk mohács téma, hanem kiterjesztve így a jagellókor, és hogyan működött ez a ez az irányítás lenne az én doktori témám, és így nagyobb mértékben a kutatásom.

Hát nyilvánvalóan egy kicsit nehézkes volt a kivitelezés, tehát hogy egyrészt azért az országok regionálisan működtek, voltak vezetők meg minden, de látjuk, hogy azok a legfontosabb döntéshozók, azok mind Lászlóval együtt Budára költöztek, és akkor ott volt egy ilyen úgymond >> irodájuk. >> Hát irodájuk, igen.

Ez talán ez a ez egy jó kifejezés.

Tehát így kevésbé centralizált, de amit nem lehetett centralizáltságot lebontani, az egyébként ott volt minden Budán.

És ott a akkori [torokköszörülés] csehek gondolatairól van valami tudásunk, hogy ők ők tényleg a Lajost, Második Lajost királyoknak tekintették egyáltalán. egyébként szerintem ez kijelenthető, hogy hogy volt, tehát hogy ilyesmiről szerintem nem beszélhetünk, hogy a csehek csak egy ilyen kvázi szimbolikus királynak tekintették Lajost, hanem azért kimutatható, hogy hogy mint a király személye és ugyanúgy a király problémái.

És ugye mivel Mohácsról van szó, értsük ezt ez a török hódolcsag ugyanúgy problémájuk volt a cseheknek is, mint a magyaroknak.

Tehát, hogy hogy őnekik is legalább annyira fontos volt ez a kérdés, mint mint nekünk. >> Igen.

Csak ugye a kán meg azt tanuljuk gyerekkorunk óta, hogy ez a mi nemeti tragédiánk, meg a mi csatánk, de arról nem tudunk, hogy csehek egyáltalán hogy viszonyultak ehhez a ehhez a vereséghez, hogy ez összefügghet azzal, hogy királyoknak tartották, akkor tényleg királyoknak tartották, de ők annyira nem érzik ezt a mohácsot a a bőrükön.

Igen, ez egy nagyon érdekes fejlődésű folyamat, hogy hogy még számunkra, tehát nyilvánvalóan a késő középkorban nemzetekről még nem annyira beszélhetünk, szóval, hogy ez ez inkább kicsit emlékezett kultúra a nemzeti trauman és ez egy ilyen nagyon érdekes fejlődési pont, hogyha megnézzük a forrásokat, igazat megvallva hasonló problémaként fogják fel, tehát a akár a levelezések, a beszámolók, a krónikák, hogy ez a mohács Prágában is hatalmas félelmet vált. ott ki.

És szörnyű érzés volt számukra, hogy a királyuk ott halt meg a csatamezőn, méghozzá nem is az ő országokba, de mivel a két ország ugyan teljesen nem, mert nyilvánvalóan mind a két országban ugyanaz a Habsburg Ferdinánd és az a Habsburg dinasztia folytatódott, de valahogy a cse korona országaiban közvetlen fenyegetés nem volt, csak ilyen kisebb betörések, míg nyilvánvalóan nekünk meg van egy 100 éves török hódottoltságunk.

És hát ebből kiindulva azért látjuk, hogy még nekünk a modern modern magyar nemzetnek ez egy nemzeti trauma lett, egy ilyen trianon mértékű veszteség, addig a csehegnek ez egy ilyen hát ugyan meghaltott egy cse király, de valahogy de azért mégis csak külföldön volt, és így elfelejtették, hogyha mondhatom így, de mindenesetre a a széles kánonból ez így valahogy kiesett.

Az az is benne van a kánban, hogy mondjuk, hogy elkéstek különböző csapatok is, meg a csehek is elkéstek.

És ez a magyar török ütkezként bemutató bennem nagyon szerepel a a csehek.

Abba kezdjük ezt az egész dolgot, hogy hogy milyen milyen katonaságról beszélünk, hogyha csehekről beszélünk.

Ezek ilyen gyalogosok, lovasok, vagy vagy hozták az ágyukat magukkal?

Hogy hogy nézett ki annak idején? ö többségében ugye a magyar hadsereg az az inkább a könnyű lovasságról volt ismert, és ezzel szemben azért a cse haderő az többségében gyalogosokból áll és bizonyos mértékben egyébként tüzérekből is. kicsit, hogyha így az enyhém körülményeknek így, hogyha mondhatok egy ilyen utalást, úgy kicsit hasonló biztos, aki látta a Hunyadi filmet, abban is megjelennek a csehek meg a husziták.

Bár azért már pár száz évvel később, és hogy egy jóval később vagyunk azért Hunyadi, tehát egy 80 évvel később vagyunk.

Azonban jelentős mértékben azért még mindig hasonló, tehát hogy ők azért inkább a gyalogosságot erősítették. >> És kutatási [torokköszörülés] szempontból az fontos kérdés, vagy hülyeség, hogy melyiket könnyebb megtalálni, a melyikről van több tudásunk, hogy milyen típusú katonák, ha amikor készíted ezt a csehes adatbázist.

Tehát, hogy hogy milyen emberek jelentek meg igazából. >> Hát hogyha ezt nézzük itt itt van egy ilyen probléma azért, hogy nyilvánvalóan, hogyha a kutatásral tekintjük, akkor azt látjuk, hogy azért ami adatunk van, az főként a a nemesség. >> Ühüm.

Tehát szerencsére azért vannak főnemeseink is, tehát hogy a legmagasabb elitből is voltak olyanok, akik a Mahácsi csatánál vesztették életüket Csehországból, de egyébként a ranglétrán minél jobban megyünk le, annál különbözőbb emberekrőket látunk.

Tehát, hogy így így látjuk, hogy lényegében minden társadalmi rétegből megjelentek csehek a Mahácsi csatában.

Azonban nyilvánvalóan ez a ez azért egy kicsit összetettebb kérdés, mivel itt jön felmerül a dolog, hogy akkor kiszámít csenek.

És ugye itt azért [torokköszörülés] az >> az, hogy csehek morváks sziléziaik ellen gondolsz arra?

Egyrészt az is, hogy hogy nyilvánvalóan, ha Csech Korona országairól beszélünk, akkor nyilvánvalóan itt több tartomány van, de továbbá az is, hogy most akkor igazat megvallva vehetjük úgy, hogy azt Cse, aki mondjuk Csehül beszél, de hát ugye rengeteg német meg más lengyel származású van, természetesen ezt a forrásokból nehéz lekövetni, vagy akkor vesszük azokat a hadseregeket, akik a cse nemesek seregeiben voltak. azt is bele kell számítani.

És arról nem is beszéltünk, hogy voltak toborzott csehek is.

Tehát, hogy ez ilyen érdekes jelenség, hogy a késő középkori Európában egész egyszerűen rengeteg embert lehetett mozgósítani a csehek korona országain belül.

És van egyébként adatunk arról is, hogy királyi, tehát a király személyes hadseregébe toboroztak katonákat Csehországból.

De ugye ezeket nem tudjuk, mert mert nem tudjuk nem tudjuk a neveiket meg hogyan.

Tehát hogy igazat megvallva ez ilyen elég szövevényes.

És én így a kutatásomban úgy szoktam egyébként csak folytatni, hogy hogy azokat nevezem én cse akik akikről ki lehet mutatni, hogy a cse korona országaiból származnak.

És ezt a a nem tudom konzulenset feljebb valód, aki aki ránéz a munkádra, ő ezt jóvá hagyja, és akkor mondja, hogy Viktor, ez így jó lesz.

Hát, hogyha így kicsit gyakorlatban, hogy hogyan működünk, a úgy szoktuk csinálni, hogy hogy én így van egy listánk, amit már nagyon régóta gyűjtögetünk, tehát hogy azért ezt le kell szögezni, hogy azért ez már lehet, hogy legalább egy kettő, de talán három éves történet is.

És nyilvánvalóan én megyek végig a listán, tehát hogy azokat vizsgáljuk meg elsőként, akiknek tudjuk a nevét, és bizonyítottan ott voltak a csatában.

Aztán természetesen azóta már jöttek ki olyan nevek is, akik akár nem is léteztek, akár csak a családja szerette volna, hogy ott legyen, mert azért az mégis csak dicsőség a családnak.

De alapvetően azért az van, hogy hogy megvizsgálunk, én így összegyűjtöm az adatokat, megpróbálok írni egy életrajzot, és van egyébként több szerkesztője is, akik aztán átnézik, és akkor le ellenőrzik, hogy azért hát ők mégis csak tudományosan nagyobb emberek, tehát hogy ők azért tapasztaltabbak ebben is tudják szerkeszteni. később gondoltam megkérdezni, de van olyan személyes vagy nem személyes, hanem ami ami neked bejött a kutatásba egy olyan olyan név, vagy olyan olyan csapat, amivel megdobódotta a szívedet, és inkább foglalkoznál, foglalkozol is?

Hát egyébként, hogyha ebből a listából indulunk ki, szerintem az egyik kedvenc történetem ez az úgynevezett Slik vagy Slik család, akik egyébként hát mondhatjuk, hogy talán az egyik leggazdagabb cse nemesi, főnemesi család grófi egészen és hát az az érdekességük nekik, hogy igazat megvallva legalább három fontos szereplője ott volt a csatában a családnak, és a család feje három generáció vagy csak >> hát ilyen ilyen rokoni ágakon, tehát hogy unokatestvérek egyébként és a család legismertebb neve egyébként Syeán az meg ott is veszett el a csatamezőn, tehát hogy meghalt.

És marha érdekes, hogy egyébként Lajos amintba hívta a seregeket, így nagyjából felpakolták a családból, három személy egyből összepakolt, és akkor hozták a szolgáikat meg minden, és tényleg ilyen ilyen teljes odaadással, és őszintén akkor ők rohantak, hogy megsegítsék királyukat.

Nyilvánvalóan ebben van azért egy kicsit ilyen ilyen politikai háttér is, tehát hogy nem tehették meg, hogy nem mennek, de hatalmas egyébként az ennek a családnak a az emlékezett kultúrája.

Van például egy olyan forrásunk is, ahol a egy ismeretlen csenemes ír egy levelet, hogy hogy akkor így beszámol, hogy akkor a család hogyan mozgósított, és konkrétan ilyeneket ír le benne, hogy annyira siettek, annyira izgultak, hogy odaérjenek a csatába, hogy egy ponton hátrahagyták a felszerelésüket és akkor felőttek egy gyorsabb szekérre, hogy odaérjenek, hogy hogy ők mindenképp ott legyenek.

Akkor ha már forrásokról beszélünk, akkor hallgassunk meg egy forrást, amit amit te ajánlottál.

Ugye akkori különböző leírásokból adunk be egy-egy egy mellékhetet és Sudár Anne Mária kiváló kollégánk, egy Régicse évkönyv el kézirata.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51”?

A Mohácsi csatát sokan csak magyar tragédiaként tartják számon, ám ez az epizód a cseh és morva katonák szerepét vizsgálja II. Lajos seregében. Tuček Viktor történész-kutató előadásában szó esik a cseh történelmi emlékezetről, II. Lajos kettős királyságáról, és arról, miért… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: II. Lajos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51”?

Fő témái: mohácsi csata, cseh történelem, morva katonák, ii. lajos.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51”?

Megjelenés: 2026. 06. 20.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/hogyan-nem-kestek-el-a-csehek-a-mohacsi-csatabol-csevej-51-7114585d

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből