Országos Széchényi Könyvtár

Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53

· PT1H3M1S

Összefoglaló

Elbe István vendége a műsornak, ahol bemutatja Kossuth Lajos torinói magánkönyvtárának legérdekesebb darabjait. A beszélgetés során szó esik a dedikációkról, a személyes bejegyzésekről és az emigrációban kapott könyvekről. Megismerhetjük az emberi Kossuthot a könyvek történetein…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2026. 07. 25.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Elbe István
Témák
könyvtár, emigráció, könyvtörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat. 53. alkalommal beszélgetünk a Nemzeti Könyvtár történeteiről.

Most éppen egy szuper történet, ami egy könyvvel is kapcsolódik.

Ez ilyen furcsa, hogy egy könyvtár kapcsán egy könyvről is beszélgetünk, de Elbe István összeállításában megjelent az a könyv, ami Kossut Lajosnak a könyvtár taglalja. különleges darabjai, dedikált könyveket, egy ilyen bibliográfia is ez tulajdonképpen, de majd erről beszélünk, hogy ne magyarul is kis beszélgessünk, ne csak ilyen könyvtáros nyelven.

István, arra szeretnék megkérdezni, hogy hogyan indult ez az egész történet, mi ennek a az első állapota, hol járunk időben, amikor tudatosult benned, hogy itt a nemzeti könyvtárban van egy ilyen, hogy Kossut könyvtára?

Hú, hát a dinoszauruszok koránál kezdjük nagyon az őskorban, mert szokás mondani, ahogy látom mostani fiataloknál, hogy ami 2000-es évek előtt történt, az már a dinoszauruszok kora, >> úgyhogy ez egész pontosan 1998.

Én a könyvtáron belül akkor kerültem a raktári osztály élére, osztályvezetőként, és ott találkoztam először Kossut Lajos könyvtárával, mint egy külön őrzött gyűjtemény, egység.

Tehát teljesen megőrződött abban az állapotában, ahogy Torinóból a Kossut utolsó lakhelyéről ezt halál után nem sokkal elhozták, és a Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtárában helyezték el.

Ez mennyire bevett szokás, hogy hogy egy neves embernek, irodalmárnak vagy politikusnak egy könyvtára egy az egyben így megérkezik a nemzeti könyvtárban?

Egyáltalán nem volt bevett szokás, sőt azt lehet mondani, hogy a Kossut könyvtára is tulajdonképpen úgy került így egységben haza, hogy kellett valami űrügyet találni arra, hogy Kossut adósságát egy jelentős összegű adósság terhelte, és nem szerette volna, hogyha a fiai fizetik ki.

Tehát valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy ezt az adósságot halála előtt még rendezhessék.

És akkor jött ez a nagyszerű ötlet, hogy vásárolják meg a könyvtár, magyarán annyi pénzt adjanak, fizessenek Kossutnak a könyvtárért, ami az adósságtörlesztésre.

És ebbe ő beleegyezett, és lényegében így került haza könyvtárra. nyilvánvaló, hogy aztán különböző módon megindokolták, meg hát azért egy kicsit kiszépítették az egészet, hogy ne tűnjön egy ilyen alamizsna jellegű adakozásnak, hanem megfordítva, tehát egy nemes célnak és egy nemes szándéknak, hogy egy nagy magyar személyiségnek a könyvtár gondosan hazahozzák. eldöntötték, hogy haza fogják hozni, de mondom ez nem volt nem volt ennyire jellemző, hogy >> ne menjünk azért ennyire előre, mert ezt már ki fogjuk majd taglalni.

Magát azt a kiegyezési állapotot beszéljük meg, hogy egyszer csak el kellett Kossutnak hagyni az országát, ő nem egyezett volna ki.

Ilyenkor hogy került Torinóba?

Hogyan indult ez az egész itt történelem?

Egy kicsit tegyük helyre ezt a részt, hogy Kossuta emigráció az mit jelent.

Hát azt nagyon hosszan lehetne itt taglalni, >> csak röviden. >> Talán annyi, hogy valóban a középiskolai tankönyvek ezt nem nagyon taglalják, hogy mi történt a világosi fegyverletétel után.

Tehát röviden Kossut ugye 1849 augusztusában elhagyta az országot Török Földre lépett Orsovánál.

Akkor ez volt a magyar török határ.

És ott egy rövid vidini tartózkodást követően a török szultán utasítására Kütachiába helyezték a el őt és az őt követő csoportot egy több mint 100 fős kíséretet és hát itt lényegében számüzetésben élt egyfajta háziőrizetben személyes biztonsága miatt is >> veszélyben volt. >> Igen.

Igen. azért az osztrákok minden szerini az osztrák főhatalom, hogy utánanyúltak, hogy hogy őt és hát a magas beosztású személyeket, tábornokokat, magas rendfokozatú tiszteket adjanak át, adjanak ki az osztrákoknak.

A szultán meg hát politikailag lavírozott, mert ugyanakkor meg a a angolok, amerikaiak diplomácia tiltakoztak ez ellen. >> Ezért is tudott Angliába eljutni?

Hát az angliai útja az egy érdekes varga betű, mert öer szenátus döntött arról, hoztak egy határozatot, Kossutot és kíséretét meghívják, hogy telepedjen le Amerikába, és rendelkezésére bocsájtották Istanbulba a Mississippi hadihajót, egy amerikai hadihajót.

Ö végül is 1851-ben Kossutk és kísérete elindult, felszálltak erre a hajóra, elindultak Amerika felé, csak Giblaltárnál érte őket egy hír.

Egész pontosan Pulszki Ferenc levele ott érte utol Kossutot, hogy feltétlenül szakítsa meg az amerikai útját, mert Angliában nagyon nagy érdeklődéssel várnák őt, szeretnék látni.

Úgyhogy ő és kísérte a családja leszálltak Giblaltárba átszálltak egy másik hajóra a Madrid gőzösre és azzal egyenesen Southampton kikötőjébe mentek.

A Mississippi folytatta az útját, úgyhogy az amerikaiak eléggé csalódottak lehettek, amikor Kossut kísérete megérkezett Amerikába Kossut nélkül.

Hát ez egy ilyen három hetes kitérő volt Angliában, de egy egy valóságos diadalú.

És ennek van egy tárgyasult >> Ne lődd le a poén, bocsánat.

Akkor ismertelek meg téged, de amikor idejöttem 2010-ben tartottál egy egy könyvtárs sétát, és akkor még fönt volt a katológusnál egy szekrény, és akkor Kossut szekrény, és akkor ámultuk, hogy hogy van egy ilyen faszekrény, ami ami Kossut könyveit tartalmazza.

És akkor folytasd légyszíves. >> Jó, akkor ezt itt kihagyjuk, aztán majd ha időt kerítünk rá, akkor elmondjuk.

Tehát a lényegében, hogy Anglia után aztán ugye mégis csak elment ő Amerikába egy fél évre, ott is tartott egy körutat.

Ott már kevésbé volt olyan egy egyéntetően diadalmas, mert ugye az Északi államokban nagy ovációval fogadták, a déli államokban kevésbé, voltak félreértések meg egyebek.

A lényeg az, hogy aztán visszajött Angliába, ott telepedett le családjával, és hát [horkantás] ő neki feltett szándéka volt, és nem mondott le arról, hogy a szabadságharcot újra kell indítani nagyhatalmak segítségével.

És hát lényegében belekvedett akkor ez a pénzgyártó vagy pénz gyártási botrányba, hogy kezdett kiadni olyan Kossut bankókat ott Angliába, amikért aztán az osztrák állam egész pontosan Ferenc József császár nevébe beperelte őt.

Ebből lett Angliában egy per, amit elvesztett, ezért megsértődött az angliai törvényhozásra, és akkor döntött arról, hogy ő átköltözik Olaszországba, Torino várossába.

Úgyhogy életének a hátralévő részét ez 1861-ben volt, úgyhogy 1861-14-ig Torinóba, illetve egy ideig, egy rövid ideig a környékén élt le.

Úgyhogy ez a rövid története az ő emigrációjának.

De a szekrényt azért még ne felejtsük el, még azt zárjuk le, hogy úgy mesélted mindig, hogy azért elismerésől milyen jól tudott angolul Kossut, és akkor mondta, hogy ő megtanult a börtönbe angolul, ami nem teljesen volt igaz.

Így a személyisége, Kossut személyiségeit itt miért harcba adta Kossut Lajos vajon?

Tehát egy lehet azt mondani, hogy az a az első magyar politikus, aki nagyon jól használta a a PR-t, tehát a sőt a pozitív irányba fordította.

Hát ugye eleve adott volt egy nagy várakozás a személye iránt.

Az angolok addigra már tehát itt itt most az angol polgárságot kell érteni, de egy nagyon megerősödött munkásosztály is volt, jelen volt már Angliában. ugye már túl volt az ipari forradalmon, tehát egy erős munkásosztály és a mondjuk úgy, hogy az angol középosztály az egyértelműen a magyar szabadságharc mellett volt.

Ez ennek különböző okai voltak, publicisztika meg egyéb angol politikusok akik hát azért egy kicsit a magyar ügy felé terelték az angol közvéleményt.

A lényeg az, hogy nagyon várták őt, mert ő képviselte lényegében a levert szabadságharcot, tehát egy személyben.

És amikor megérkezik Souhamptonban, akkor rögtön aznap még a polgármesteri hivatal erkéjéről tart egy nagyívű beszédet.

Na most ezt utólag szokták kikarikírozni, ugye mi már csak ilyenek vagyunk, hogy így deheroizáljuk a hőseinket. >> Tehát, hogy ugye hallgatja két angol a tömegbe a Kossut beszédét, és akkor hát egymás felé fordulva mondják, hogy hát milyen érdekes nyelv ez a magyar és mennyire hasonlít az angolhoz.

Ugye hát ez azt jelenti, hogy nem értettek egy szót se belőle, de ez nem igaz, >> mert Kossut valóban briláns módon szólalt meg.

Nyilvánvaló, hogy egy archaikusabb angol beszéd móddal meg feltételezhetően a kiejtése sem volt tökéletes, >> de az biztos, hogy a közönség megértette őt, >> hogy mennyire tudott angolul, azt én mindig a az ellenfeleinek hiszek a legjobban, vagy a vagy azoknak a személyeknek, akik nem szerették őt.

Egy ilyen személy Ronai Jácin katolikus. >> Így van.

Raiz katolikus >> pap, aki már kint élt akkor Angliáb.

Ő is jelen volt ez ennél a beszédnél, tehát a Kossut első beszédénél, és ott hát az a a naplójába ezt jegyezte le arról a napról Sommásan, hogy lehet mondani mást, ő a szónok fejedelme. >> Tehát egy teljes elismerés. bár Kossutot nem szerette pontosan a személykultuszba hajló személyiség jegyei miatt. >> De ennek ettől függetlenül azért például a fiainak a taníttatását elvállaltam, mikor Kossuték Angliába éltek. >> Ezek a angliai, amerikai, torinoi történetek, hírek, ezek hogy jutottak akkor el [sóhajtás] a Magyarország területére, hogy itt mit mit kaptak az itthoniak abból?

Na hát bocsánat, ugye azt nem zártuk le, hogy akkor végül is ez a szekrény.

Tehát a lényeg az, hogy hogy akkor több ilyen nagyívű beszédet tartott Angliában, különböző városokban, >> tehát Londontól kezdve Birmingham és sorolhatnánk. >> És hát egyből megkérdezték tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól angolul?

Na és itt jelentkezik belőle a vérbeli politikus, mert egy mondatban válaszol.

Börtönéve alatt Shakespeirt eredetib olvasva tanultam meg angolul.

És hát ettől az angolok lehidalnak, nem mennek a mélyére ennek a mondatnak.

Tehát ez egy ez egy egy olyan mondat volt.

Persze teljesen ez olyan mondat volt, ami toposszá vált.

Onnan lehet tudni egész biztosan, hogy toposszá vált, hogy körülbelül 40 év telik el a haláláig, és amikor a nekrológiát írják az angol lapok, akkor sorra megemlítik, és különben Shakespeare eredetibe olvasva tanult meg angolul.

Tehát emlékeznek rá az angol újságírók akkor is, hogy mit nyilatkozott.

Nyilvánvaló, hogy ennek azért ez csak félig volt igazság. ö ez a mondat úgy hangzott volna, hogyha a teljes igazságot kifejti, hogy már börtönéve előtt is tanultam angolul, de börtön tehát nyilvánvalóan amikor itt a várbörtönben raboskodott, akkor lehetősége volt arra, hogy egy latinangol szótár és egy angol nyelvtan segítségével elmélyítse ezt a tudását.

És valóban Shakespeare is olvasott eredetében, sőt fordítani is próbálta, de más íróktól például James Fenny Mar Coopert is olvasott, de ezt nagyon jól felmérte, hogy ez ott abban a pillanatban ez a legütősebb, tehát ez a mondat.

És hát amikor elment Amerikába három hét után, akkor ott egy újságíró Angliába ö gyűjtést szervezett, meghirdette a az egyik lapba, hogy hát mivel ennyire büszkék vagyunk Kossutra, hogy ő Shakespeartt olvasva tanult meg angolul, akkor adjunk számára egy hálaajándékot.

És ez a hálaajándék, ez Shakespeare összes művei, az akkor a boltban kapható Shakespeare összes művei.

Bőrbe kötve beharozták Kossutnak a címerével, és csináltattak egy díszdobozt neki.

Lényegében Shakespeare szülőházát mintázták meg.

Tehát ez egy makett, egy ha megnézzük, de igazából egy könyvtartó Téka, hiszen benne van a nyolc kötet.

És mindezt egy gyűjtés formájában, tehát a költségeit ennek az ajándéknak gyűjtés formájában szervezték meg.

Meghirdették az újságba, hogy szeretnének Kossutnak hálaajándékot adni, és mindenki szigorúan csak egy Pennyvel adakozhat.

Egyrészt szerették volna kimutatni, hogy milyen sokan járulnak hozzá.

Másrészt a legszegényebb réteg, tehát a munkásosztály is hozzá tudott járulni a ahhoz, hogy teljesen szabályosan felírták a neveket, úgy, hogy az adományozóknak szokás.

És akkor 9315 Penny gyűlt össze.

Ugye ebből az összegből készítették el számára ezt a hálaajándékot.

És amikor visszatért Amerikából, akkor rendeztek a Towerholmba egy nagyszabású díszvacsorát, és ott ünnepélyes keretek között nyújtották át ezt az ajándékot számára.

És hát ez a könyvtárának az ékessége lett lényegében.

És régen ugy a katalógus térbe volt, most hogy bejövünk a könyvtárba, a főbejáraton, akkor bal oldalt van egy kiemelt helyen a esszencia kiállításunkban.

És még itt is van egy olyan történet, ami szintén a blikbe illene, hogy külön volt a könyv és külön volt ez a ez a ez a doboz.

Hogyha még ezt is megosztanád, hogy itt volt egy kis fight, nem? >> Hát nem volt, >> nem volt fight.

Ez ez ez inkább én én érzem mindig a nekem van lelkiismert fordulásomben ez a történet, ez 2004-es, illetve 1000 az előzménye 1952-es. 1952-ben a Ceglédi Kossut Múzeum egy nagy szabású Kossut kiállítást szervezett a születésének a 150. évfordulójára.

Ugye a Ceglédi Múzeum nem sokkal előtte szerezte meg Kossut dolgozó szobáját, tehát a bútorzatot, a bútorzat egy részét.

Ugye ez a bezárt országgyűlési múzeumból került Ceglédre, és szerveztek egy nagyszabású Kossutkiáltállítást.

Akkor még ugye ez a Rákosi korszak, akkor még a Kossut kultusz még jelen volt, ha ugye mégha nagyon eldeformált formába, illetve hát a az akkori rendszer szájaíze szerint deformált formában volt jelen a Kossutkultusz.

És akkor a Ceglédiek kölcsön kérték ezt az ajándéktárgyat a kötetekkel együtt, hiszen nagyon jól beillett a dolgozószobájába.

Itt láthatjuk is a még ezen a borítókép is.

Ugye ez Kossutnak a torinói dolgozószobáját ábrázolja.

És itt a könyves szekrénye mellett ott van a Shakespeare ház.

Tehát ez mindig is a dolgozószobájának a dísze volt.

És ezt akkor így rendezték be a kiállításon. majd nem tudni, hogy miért, hat hónap után, amikor lebontották a kiállítást, a könyvtár visszakapta a nyolc kötetet, a doboz meg ott maradt, és hát eltelt sok-sok évtized, élt itt a házba egy legenda, hogy ezeknek a köteteknek volt egy doboza, és nekem is raktáros, régi raktáros kollégáim névszerint Szilágyi Samu mondta, hívta rá fel a figyelmemet, hogy ennek a nyolc kötetes Shakespeek van egy nagyon szép doboz. hozza, de már őnek ő is csak hallott valamit róla, hogy valahol talán Cegléden van.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53”

Miről szól ez az epizód: „Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53”?

Elbe István vendége a műsornak, ahol bemutatja Kossuth Lajos torinói magánkönyvtárának legérdekesebb darabjait. A beszélgetés során szó esik a dedikációkról, a személyes bejegyzésekről és az emigrációban kapott könyvekről. Megismerhetjük az emberi Kossuthot a könyvek történetein… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Elbe István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53”?

Fő témái: könyvtár, emigráció, könyvtörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53”?

Megjelenés: 2026. 07. 25.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/kossuth-lajos-torinoi-konyvtara-elbe-istvan-csevej53-ddd7b5a1

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből