Parallaxis Univerzum

A sci-fi, ami végre nem szar | A Hail Mary-küldetés (2026) | Parallaxis #140

· PT43M31S

Összefoglaló

A Parallaxis Podcast "A Hail Mary-küldetés (2026)" című film tudományos szempontú elemzését mutatja be. Az epizódban Ryland Grace, az emberiség utolsó reménysége küzd a Napot veszélyeztető vírusok ellen, miközben a matematika és a barátság erejét is bevetik.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 05. 20.
Hossz
44 perc
Témák
sci-fi, a hail mary-küldetés (2026)
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [zene] >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. [zene] >> Az MD média bemutatja. >> [zene] >> Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, [zene] aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD [zene] média tudományos és fantasztikus podcastje.

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez a paralaxis 140. része a mikrofonnál Szarka Gergő.

Mai filmünkben visszatér régió ismerősünk, Andy Vir, hogy ismét egy nem csak tudományos, hanem létkérdéseket is feszegető science fictionnel lepjen meg minket.

A 2026-os friss ropogós a Hélmir küldetés ugyanis ismét egy NDV regény filmadaptációja, mint a korábban már kitárgyalt Amarsi is volt.

Ott ugye egy magára maradt űrhajós próbálja mindenféle hasznos és szórakoztató tudományos időtöltéssel életben tartani magát a Molson.

A Hmm küldetés hasonló alapállásból indul, csak a tét sokkal nagyobb.

Itt nem egyetlen ember, hanem az egész földi civilizáció túlélése a tét.

A történet főhőse, Ryand Grace, egy középiskolai természettudománytanára, aki egy űrhajón tér magához fényévekre az otthonától, és eleinte arra sem emlékszik, ki ő, hol van és hogyan került oda.

Ahogy lassan visszatérnek az emlékei, kiderül, hogy a küldetése, az emberiség utolsó esélye.

Meg kell értenie, mi okozza a nap energiatermelésének katasztrofális csökkenését, és valahogy megoldást kell találnia, mielőtt a föld élhetetlenné válik.

És természetesen a Hamméri küldetés című film kibeszélésében is itt lesz velem állandó jellegű tettestársam Vince Miklós.

Sziasztok kedves hallgatók! >> Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nincs itt velünk Ádám, hogy bölcs kérdéseivel és hozzászólásaival, valamint a műsoridőre vonatkozó finom utalgatással kordában tartson minket.

De mindenkit megnyugtatok, hogy Ádám jól van.

Mindössze annyi történt, hogy már Tjföldön él, de továbbra is ő a paralaxis univerzum főszerkesztője és kreatív producere egyben.

Szóval nincs okaz a gondolomra, és ezt abból is tapasztalhatjátok majd, hogy bár lesznek változások, de hamarosan visszatér több műsorunk is, tehát érdemes lesz figyelni a Facebook oldalunkat is.

Miki a mint az olyan jellegű skifi filmek szakértője és a a műfaj nagy rajongója, ahol magányos űrhajósok találkoznak űrbéli pókokkal.

Így kérdezlek téged, hogy tetszett ez a film? >> Kitűnő volt.

Ez most tényleg most ugye a múltkori a Starchchb Kirk című adásunkban kibeszélt Adam Sandler, ugye film.

Igen, >> az nyilván néhányszor eszembe jutott, és aztán teljesen elfeledkeztem az egészről.

Szerintem ilyennek kell lennie egy jó science fiction filmnek.

Ugye hozzá kell tenni, hogy a könyv is remek, hiszen Andy Weer, aki nehezen tud hibázni.

Habár azt hiszem, hogy a három science fiction könyvek közül, ami olyan lehet, hogy biztos többet is írt, ilen hármat ismerek, ugye a Marantt, aztán van még az Artemis nevű, és akkor van a a ez a Project Hemy.

Az Artemisest megmondom őszintén, nem tudtam végigolvasni, de a másik kettő az letehetetlen, úgyhogy nem véletlen, hogy ezekből készültek filmek is.

És megint az történt, hogy úgy éreztem a Marsihoz hasonlóan, vagy mi a magyar címe, mentő akció, mentő expedíció, valami ilyesmi.

Szóval, hogy ahhoz hasonlóan megint az van, hogy szerintem teljesen jó adaptáció született a könyvből, és és egy olyan science fiction, ami elgondolkodtató, izgi, és még simán meg tudnám mutatni, és meg is fogom mutatni, ezt ma elhatároztam a 10 éves kisfiamnak.

Tehát egyáltalán nem nem olyan, amitől izé meg kéne iedni.

Egy nagyon szép történet és nagyon szellemes az egész.

Szóval én nagyon jól éreztem magam ebben az időben, amit a film megnézésével töltöttem, ami persze rövidebb volt, mint a film hossza, mert persze jó szokásomhoz híven ezt is dupla sebességgel néztem meg.

Tehát a 156 percet azt nem tudtam kiélvezni a maga mélységében.

Úgyhogy még egyszer meg fogom nézni.

De mi volt neked a véleményed erre? >> A gyerekrészrnél bólogattan nagyon, hogy ugyanez jutott eszembe.

Én a könyvet ugye nem olvastam.

Viszont a film az nagyon tetszett.

Én a az elején nagyon lassan fogtam fel, hogy mit látok.

Az elején leültem, hogy na akkor nézzünk itt valami modern hard science fictiont, ami vagy túlművészkedett, vagy érthetetlen lesz, vagy tudományosan meglapozatlan blőt baromság.

És és így az elején nem értettem, hogy mi történik.

Én egész sokáig azt hittem, hogy ez ilyen csupaszpisztoly az űrben, vagy nem tudom, de de egyébként fantasztikus vigjátékként indul.

Tehát az összes poén, a ritmus, minden minden nagyon ott van a helyén.

Nem tudtam hirtelen hova tenni a filmet.

És utána ahol egy elkezdett kialakulni, hogy mi történik, és előjött a az egésznek nem csak a tudományos, hanem a filozófiai vonala is.

Mondjuk itt inkább az volt sok tekintetben, mint tudományos, de erről fog szólni az adás, úgyhogy nem spoilerezek.

Összességében nekem nagyon tetszett a film. majd a végén kellene értékelni, ha mi egy olyan podcast lennénk, de mondjuk 10 szilícium alapú űrpókot adnék a 10 szilícium alapú űrpókból.

Ha csak a beszélgetés végére meg nem változik a véleményem. >> Szerintem én nem fogok azon dolgozni, hogy megváltoztassam a véleményedet.

Szerintem évek óta nem láttam ilyen jó science fictiont, azt kell, hogy mondjam.

Tehát konkrétan az Interstellar meg a Marsi mellé oda lehet rakni.

Bár ugye a műsorunk témája ugye nyilván tudományos részletek kibeszélése, és itt mondtad, hogy vagy túlművészkedett lesz, vagy érthetetlen, vagy tudományosan blőd.

Hát ha ezek közül bármelyikkel meg lehet vál vádolni ezt a filmet, akkor max a harmadikkal, ugye, mert sem túlművészkedve nem volt, sem érthetetlen nem volt.

Tehát olyan volt a storyline, hogy még én is követni tudtam.

Tehát most nem az a Christopher Nolen féle visszafele megyünk az időben, és most mi a franc történik, vagy össze-evissza időutazgatós, másolatot készítős, nagypapa paradoxonos orba szájba a sztorik után, annak ellenére, hogy a film időkezelése nem lineáris, hanem folyamatosan visszajönnek az emlékképek, amik segít segítenek összerakni a sztorit, de hogy ezt azért még az én egy bites agyammal is sikerült úgy földolgozni, úgyhogy ez tök jó volt.

Mármint, hogy ez most jól esett ezúttal.

És a filozófiai implikációk is nagyon jók és szépek, és optimistán távozik az ember a moziból, mert tényleg az van, hogy lehetséges, hogy hogy vannak univerzálék.

Lehet, hogy van valahol egy másik értelmes életforma, és lehetséges, hogy hogy elképzelhető, hogy akár tényleg képesek lehetnek barátságokra és önfeláldozásra egymásért különböző kozmikus civilizációk tagjai.

És megmondom őszintén, hogy hogy a mostani science fictionökben ritkán látni ilyet.

Talán a a Star Trek legjobb klasszikus hagyományait hozza el az egész.

Optimista és tényleg megindító sztori.

Szóval ezekre nem lehet panasz.

Nyilván ugye a tudományos vonatkozást azt azért meg lehet piszkálni, hogy létezhetnek olyan vírusok, amik csillagokat tesznek tönkre, meg hogy ez hogy működik.

Ó, itt rengeteg minden szanazét lehet szedni. >> Igen, ott lehet ott kipakolni a chatre.

Ezt csak azért az elején még örüljünk annak, hogy azért ez szerintem egy jó film. >> Hát meg szögezzük le.

Nyilván mielőtt bárki nekünk ugran nekünk semmilyen film soha nem tetszik.

Ez a film igenis tetszett és teljesen függetlenül mind a kettőknek.

Az pedig egyáltalán nem szerencsétlen dolog, hogy egy tudományosan bőven hagy kivenni valót maga után.

Tehát a film mögött meghúzódó tudományos háttér az egy varázslónak a varázspálcájával felfestett ilyen ecsetvonások igazából, de erre kapjuk a gázsinkat, hogy ezt a következő egy órában megbeszéljük. >> Igen.

Szóval az van, hogy van valamiféle vírus, ami meg tud fertőzni csillagokat, és majdnem minden csillagot itt a környéken megfertőzött a vírus.

És ez a vírus asztrofágnak hívják a filmben. >> Ez ugye elzabálja a csillagok energiáját, amelynek köszönhetően azok a csillagok halványulnak, amelynek eredmények nyilván az adott naprendszerben globális lehülés várható.

És úgy tűnik, hogy hogy nincsen semmi mód ennek a kivédésére, de észreveszik a tanult kollégák, hogy a Tau Ceti, ami az egyik legközelebbi csillag a Földhöz, ahova egyébként az első üzenetet kiküldtük, ugye Fun fact, Setiről szoktunk mesélni, Search for extroterrestrial intelligence, földönkívüli intelligencia keresése.

De annak az leánykori neve az volt, hogy Ceti, ami azt jelenti, hogy communications with extraterrestrial intelligence, vagyis kommunikáció a földönkívüli intelligenciával.

És nem véletlenül, ez egy beszédes betű szó, nem véletlenül lett ez a neve, ugyanis aibóból amikor fölküldték azt a híres üzenetet 60-as években, akkor akkor azt pont a Tuteti felé irányították, ami a Helló, itt vagyunk üzenete volt az emberiségnek, stilizált emberalakokkal.

Nyugi, nem küldték fel az emberi DNS-t, akkor még nem is ismerték, csak egy ilyen kis stilizált rajzot, hogy hogy épülünk föl, >> ami vissza is köszön a filmben egyébként, >> mert a legszebb posztmodern hagyományokkal összhangban rengeteg ilyen áthallás és ide oda visszautalás van. >> Igen.

Szóval, hogy kiderül, hogy a taceti csillag, ami pont ez a csillag, ahova először küldtünk egy kozmikus hellót, mi mint emberiség.

Frank Drake csillagásszal az élen.

Pont az a csillag úgy tűnik, hogy immun is, mert az összes környező csillag halványul, de ott nem.

Úgyhogy aztán az ötlet, hogy oda kéne menni, mégpedig minél gyorsabban csillagözi űrhajóval, és megnézni mindenféle koncepció nélkül megnézni, hogy ugyan mit tud a tacteti, amit a többi csillag nem, és lehetőleg eltanulni ezt, hogy mitől le immunis az a csillag, és megszerezni úgymond az oltóanyagot, ha lehetséges, amivel a naprendszert meg lehet menteni.

És ugye ez magyarra lefordíthatatlan ez a szójáték.

A Hale Mary az persze az üdvözlégy Mária, tehát az angol vagy inkább az amerikai slangben ugye ez a Hale Mary Pass például az valami olyasmit jelent, amikor a meccs lefújása előtti utolsó pillanatban egy nagyon alacsony valószínűségű és kockázatos dolgot, de már úgyis minden mindegy, akkor bepróbálsz valamit, hogy hátha sikerül egy Field Goldt dobni az amerikai fociba, vagy mit tudom én, érted?

Valami ilyesmi, vagy mit tudom én, európai, vagy mit tudom én, amikor a már a kapus is előre megy, hogy hátha sikerül berúgni a utolsó másodpercbe egy gólt. >> Utolsó elkeseredett próbálkozásnak lehet fordítani? >> Igen.

Utolsó elkeseredett próbálkozás.

Ugye ez a proek, ami hát jól mutatja, hogy miről van itt szó.

Fessük fel egy kicsit ezt az űrbetegséget, mert ez, hogy vírusnak nevezed, tök jó, mert mert a a film pont így próbálja bemutatni vizuálisan egyébként. >> Igen.

És ezt úgy hívja, hogy asztrofág.

Én csak ezért gondoltam, hogy vírus, de valóban >> hát ilyen baktérium, mindegy.

Mindenképp korokozónak mutatja be, de vizuálisan is úgy, úgy mutatja a film a petricében úzkáló aműbákkal.

Ugye onnan indul a filmnek a az alapszorija, hogy fölfedeznek egy infravörös hidat a Nap és a Vénusz között, amit jól kivennek egy szondával, és megnézik és észreveszik, hogy tele van aprók és egysejtűnek tűnő aműbaszerű lényekkel, amiből összeszednek mintát és jól visszahozzák a földre. hogy ezek hogy eszik a napot, az nem derül ki számomra a filmből, illetve rengeteg rengeteg ellentmondás van.

Például kiderül, hogy ezek is ugye szén és víz alapú életforma, de mégis meg tudnak élni a nap felszínén a a amit én így a vízforrás pontjával összeegyeztetve nem nagyon értettem. >> Igen.

Meg hogy ugye valahogy leszívják a csillag energiáját, de hogy hogyan?

Tehát lehet, hogy nem kell nekik a felszínen lenni, de mindenesetre valahogy tényleg az a híd, amit mondtál, ezt a hídat ezek a fágok alkotják, igaz? >> Igen. >> Tehát ezt az infravőröss hívat, amit egyébként azzem Petrova hídnak >> neveznek, ami >> Petrova vonal. >> Vonal, igen.

Ami összeköti a csillag felszínét a Vénusz bolygóval.

Kérdés, hogy miért a Vénusszal?

Arra meg az a megfejtés, és miért nem a Merkurral, ami közelebb a naphoz?

Ugye a film szerint arra az a megfejtés, hogy mert a Vénusz légkörében széndioxid van, persze szín igaz, a Vénusz légköre 90-nél is több százalékban széndioxidból áll, mégpedig rengetegből.

Tehát a Vénusz légköre nagyon sűrű és nagyon nagy a nyomás.

És hogy valahogy a széndioxidra szüksége van ennek az életformának, ami ugyanakkor azonban csillagokat eszik, de csillag energiáját szívja le pontosabban.

Tényleg vírusként ugye a baktériumokra rátelepedő fág vírusok azok ugye olyanok, hogy konkrétan úgy puff lehorgonyoznak.

Ilyen kis holdkompszerű a T2 fág.

Ez benne volt a Pios könyvünkben gyerekkoroman, úgyhogy arra emlékszem, hogy ilyen holdkompszerű kis lények, amik így rácsatlakoznak a gazdatestre, vagy hát a a pacira és akkor belemélyeztik a kis izéjüket, tartálykájukat, és nyilván kiszipolyozzák, meg teleszülik a belsejét ugye kis további T2 fág kezdeményekkel, hogy átírják a genetikai kódját, mit tudom én, whatever.

Igen, igen, mert ha még jól rémlik, amit a vírusokról tanultam, gyakorlatilag ilyen kis hibás kódrészletek pont pont ugyanúgy, mint a a számítógépes vírusok, vagy nagyon hasonlóan. >> És igazából a megfertőzött élőlényt kényszerítik arra, hogy a saját sejtjei meg a saját dolgai helyett a a vírust gyártsa újra és újra, ugye bejuttatva ezt az RNS kódrészletet.

És ugye ebből jön a hálás örök örök vita, hogy a vírus az egy életforma-e vagy sem, merthogy a vírus az ugye nem önmagában reprodukálódik, hanem tényleg egy másik élőlényt vesz rá arra, hogy hogy tehát ez egy az egy replikátor tulajdonképpen, de nem önmagában replikálódik, hanem hanem valahogy kell.

T ez egy nagyon érdekes kérdés, de ha de akkor ezek szerint vajon akkor ezek viszont lehet, hogy nem tekintendők vírusoknak, hiszen ezek maguktól is tudnak szaporodni, úgy tűnik.

És a csillag amin élősködnek, az nem egy élőlény.

Említett entitások

Témák

  • sci-fi
  • a hail mary-küldetés (2026)

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A sci-fi, ami végre nem szar | A Hail Mary-küldetés (2026) | Parallaxis #140”

Miről szól ez az epizód: „A sci-fi, ami végre nem szar | A Hail Mary-küldetés (2026) | Parallaxis #140”?

A Parallaxis Podcast "A Hail Mary-küldetés (2026)" című film tudományos szempontú elemzését mutatja be. Az epizódban Ryland Grace, az emberiség utolsó reménysége küzd a Napot veszélyeztető vírusok ellen, miközben a matematika és a barátság erejét is bevetik. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 20..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A sci-fi, ami végre nem szar | A Hail Mary-küldetés (2026) | Parallaxis #140”?

Fő témái: sci-fi, a hail mary-küldetés (2026).

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A sci-fi, ami végre nem szar | A Hail Mary-küldetés (2026) | Parallaxis #140”?

Megjelenés: 2026. 05. 20.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/a-sci-fi-ami-vegre-nem-szar-a-hail-mary-kuldetes-2026-parallaxis-140-20948895

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből