Parallaxis Univerzum

A világvége nem jöhet elég hamar | 2012 (2009) | Parallaxis #116

· PT43M32S

Összefoglaló

A Parallaxis Podcast 116. adásában a 2012 című katasztrófafilmet elemzik tudományos szempontból. A beszélgetés során a műsor állandó tagjai, Horvát Ádám és Vince Miklós mellett bemutatkozik az új csapattag, Szarka Gergő mérnök is. A szakértők megvitatják a film alapkonfliktusát…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 03. 10.
Hossz
44 perc
Témák
2012 film, maja naptár, katasztrófafilm, világvége
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ományos és fantasztikus élményekre vágyszz axis univ figyelem a műsb spkanatnak 16 éven auliak számra nem aánlott az md mia bemutatja tudományos és fantasztikus élmények gergővel aki mérnök miklóssal aki fizikus és ádámmal aki nem ez itt a parallaxis az mb média tudományos és fantasztikus podcastje sok szeretettel köszöntök mindenkit ez itt a paraalaxis 116 része a mikrofonnál horvát ádám tamás elromlik a föld mert a majaa naptár szerint lejárt a garanciája de john cusack és egy maréknyi szerencsés arc igyekszik megmenekülni miközben a világ szó szerint szétcsúszik alattuk ég föld tenger mindenki kap a pofájába de végül a túlélők elhajóznak a naplementébe mert hollywoodban mindig van bterv a 2012 című filmről szól mai műsorunk vince miklóssal szia miklós helló sziasztok és új állandó tagot köszönhetünk itt a paraalasz és podcastben szarka gergő személyében szia gergő szeretettel köszöntelek a paralaxis univerzumban sziasztok kérlek gergő mondj pár szót arról hogy honnan érkeztél kivel érkeztél a mai játékba mérnökként végeztem alapvetően informatikával informatikai üzemeltetéssel kibernetikával illetve kiervédelemmel foglalkozok az utóbbi időben túléltem ezt a filmet a föld szerint a nap neutrinói felfforórosí a film szerint bas meg igen ez így megy bele az adásba jó lesz a film szerint a nap neutrinói felforróítják a föld magját ami elképesztő lemezteektonikai mozgásokat indít be de tényleg képesek a neutrinokk ilyen hatást kiváltani kérdezem álnaiv van hát igen tényleg állnaivan kérdezed mert ugye egy azért meg kell osztanunk egy olyan kis kulisza titkot a hallgatókkal hogy ezt az adást mi már egyszer elkezdtük fölvenni a hónapokkal ezelőtt szerintem és akkor valami technikai dolog miatt végül használhatatlan dolog jött létre mert valamelyikünknek nem rögzült megfelelően a sávja akkor még nem is gergő volt egyébként a beszélgetőtrsunk akit tényleg örömmel köszöntök én is és nagyon örülök hogy nő a kockáknak az aránya itt a pararxis univerzumban szóval valóban álnaiv a kérdésed mert hogy egyszer már ezt megbeszéltük csak most gondolkozom hogy mit mondtam én akkor ugye a neutrinok azok arról nevezetesek hogy nagyon kis mértékben hatnak kölcsön az anyaggal szinte sem mennyire tehát most is hogy ezt elmondom a fejemen is keresztül repül én nem tudom hány neutrino ahogy az egész földön is keresztül tud repülni egy csomó neutrino anélkül hogy számottevő kölcsönhatásba lépjen az anyaggal ezt úgy fogalmazza meg a részecske fizika nyelve hogy a hatáskeresztmszete azoknak a folyamatoknak amikben a neutrino részt vesz az nagyon kicsi amikor wolfgang pauli annak idején a 20-as években megjósolta a neutrinónak a létezését akkor azt mondta hogy tehát felfedeztem egy részecskét ami az eredeti elmélet szerint úgy tűnt hogy tömege sincs elektromos töltése sincs tehát lényegében nem igazán tud kölcsönhatni az anyaggal és akkor azt mondta a pauli hogy jaj jaj most fölfedeztem egy részecskét amit lehet hogy soha az életben nem lehet kimutatni a felfedezés az olyan értelemben történt hogy az emberek bizony vakargatták a fejüket mert nézték hogy mindenféle részecskék összeütköznek ilyen kötkamrákban meg buborékkamrákban meg ilyen folyamatok ilyen helyeken ahol annak idején a a részecsk fizika hajnalán szinte a kvantumelmérletű hős korában tehát tényleg a 20-as évek végén 30-as évek elején nézték nézték hogy történnek ilyen ütközések és mintha egyszer csak irá sérült volna az energia megmaradás elve tehát képzeld el azt hogy két billiárd golyót összeütköztetsz és akkor úgy pattannak le egymásról hogy hogy nem marad meg az az energia meg az impulzus és akkor valahogy azt gondolt hogy most két dolgot lehet mondani egy kimondjuk hogy ennyivől gyerekek bezárjuk a boltot nem érvényes az energiamaradás törvénye kettő azt mondodt hogy hát ott kell hogy legyen egy harmadik láthatatlan részecske ami ki kellett hogy menjen ebbe az irányba csak soha a büdös életben nem fogjuk tudni kimutatni és hát végül a pauli azt mondta hogy így is van ennek kell lennie ebből lett a neutrino pontrétan a pauli neutronnak nevezte el ami mertogy semleges részcske hiszen akkor még azt amit mi most neutronnak hívunk azt még nem fedezték föl mert azt 1930-ban fedezte föl a chedwick elő ezért neutronnak nevezte aztán később lett neutron ami egy jó nagy baromi nagy részecske ugye az elektronnál majdnem 2000erszer nehezebb na akkor az lett a neutron és ezt a picit amit a paulino megjósolt ezt ellátták így utólag a az olasz kicsinyítőképzővel így lett neutrino igen neutrino akár egyébként lehetne egy futballista is de inkább elemi részeckel igen vagy ha brazil lenne akkor neutrinho na igen valóban ugyanaz a képző és aztán szerencsére aztán kiderült hogy persze azért a neutrinok azok tudnak csoda dolgokat művelni például hogyha egy neutrino az nekimegy egy egy protonnak például vagy egy neutronnak akkor ki tud belőle pöckölni egy elektront vagy egy pozitront és akkor egy kis sugárzást és akkor vannak ilyen folyamatok nagyon k kicsi hatás keresztmszettel néha kiváltanak valamit és akkor itt kapcsolódjunk rá a film világára mert ugye mivel a neutrinok majdnem mindenen átmennek ezért nehéz őket kimutatni viszont hogyha elég mélyre lemegy az ember a föld belsejébe mondjuk elhagyatott bányákba akkor ott például fel lehet szerelni neutrinodetektort mert minden tisztességes részecske addigra elnyelődik tehát minden az a soksok részecske ami jön az űrből ilyen kozmikus sugárzásból töltött részecskék azok mindmind szépen elnyelődnek viszont ha néhány kilométerrel lemegyünk a földfelszín alá és valami még mindig jön ki az égből akkor az bizony nem más lesz mint a neutrinó sugárzás és csak ugyan a neutrinóat végül sikerült kimutatni és azt is sikerült kimutatni hogy a neutrinók azok több azok egyrészt mégis csak rendelkeznek némi tömeggel csak az éppen egy kicsi tömeg és azt is ki lehetett mutatni hogy a neutrin egyfajta úgynevezett ízrezgést végeznek mindenki érdekében most ezt nem magyaráznám el hogy micsoda a lényeg az hogy a neutrinók miközben a napból mondjuk elrepülnek a földig többféle változáson is keresztül mennek és ez egy nagyon érdekes jelenség és emiatt most már tudjuk hogy legalább háromféle neutrino van és akkor a filmben megjelenik egy negyedik fajta ami persze teljes hülyeség mert a a részecske fizika sztendard modelljével ez nem összeegyeztethető de itt megjelenik egy új fajta részecske ami viszont nagyon is kölcsönhat úgy tűnik a föld magjával és ez röffenti be ezt az egész óriási cóeszt ami a 2012 című film tárgya mondanom sem kell hogy ez annyira újfajta részecske hogy ilyen nincs és jelenlegi standendard modell értelmében ilyen részecske nem is lehet létezhetne olyan részecske ami semmi mással nem lép kölcsenhatásba csak a föld magjával hát mi van ott ami itt nincs na ez egy nagyon jó kérdés bennem is ez for ult meg erre a film természetesen nem ad választ valószínűleg az nem csak a föld magjával lép kölcsön hanem mással is csak a csak abból lesz a nagy baj hogy a föld magjával kölcsönlép ugye mi van a föld magjában ott mindenféle gyűrűáramok mennek körbe-körbe azok csinálják a földmágneses teret ugye és tehát ugye y tudjuk hogy ahhoz hogy legyen egy mágneses tér ahhoz kell áram ami megy körbe-körbe például ugye nem csak az elektromágnesben van ez így hanem hát a természetes mágnesekben is hiszen az elektronok köröznek az atommak körül azzal lényegében áramot fejlesztenek és hát ettől mágnes a mágnes és a földnek is van mágneses tere ez meg a magnetohidrodinamóból van na most itt nyilván az történik hogy hogy ezek itt elkezdik azt szétverni és akkor ebből aztán megborul a föld belsejében az egyensúly ami azt jelenti hogy hát nem csak az áram borul meg tehát nem csak a mágneses tér kezd el össze-evisszazavarogni habár a filmben is talán ez az egyik első ami úgy feltűnik hogy puff ajjaj valami baj van hanem akkor a konvekció is a föld belsejében megborul ami azt jelenti hogy hát a köpenyben az áramlások elkezdek máshogy működni és abból jönnek a brutális földrengések amit mondtál hogy lemez tektonika vagy mi mégis beszéljünk ről egy kicsit ez a már sokszor beszéltünk arról hogy mi történne ha mondjuk kitörlne a yellowstone parkban a vulkán ez ebben a filmben is megtörténik de még előtte azért ugye a szok őárakról amik óriási pusztítást tudnak végezni neek mi a mi a menete mi a valószínűsége hogy történik ez a filmhez képest főleg igen egyébként a filmben fantasztikus hogy belekezdett egy témába és kettő perc alatt túllép rajta tehát mindenki a neutrinókra emlékszik ebből a filmből de hogy valójában 10 perc után már szó sincs neutrinokról soha többé és ugyanez történik a többi jellenséggel is minden esetre a szökőárak és a földrengések amik a filmben megjelennek ez egy nagyon érdekes dolog mertogy az egész amiatt indul ki hogy a mutáns neutrinók miatt felforr a föld magja itt a forgatókönyv író elképzelései szerint igazából a keletkező nyomás sehol nem vezetődik le három éven keresztül hanem a az egész egyszerre 2012-ben így hirtelen szétreped tehát hogy így teljesen elfelejtették hogy a földön vannak mindenféle törés vonalak vannak vulkánok van bármi ahol ez a nyomás elkezd elszökni évekig senki nem veszi észre hogy valami történne majd egyszer csak az egész így hirtelen felrobban mint egy repesz grránát ez ezzel rengeteg probléma van egyrészt a földrengések terén összekeveri a a földrengést alapvetően olyan jelenségekkel mint például a amikor azok a hatalmas szakadékok megjelennek ugye kaliforniában amikor menekülnek a limóval a repedés elől maguk a földrengések nem okoznak ilyen jelenségeket attól nem fog kettéhasadni egy kontinentális lemez a a földrengések alapvetően a törésvonalak mentén keletkeznek ahogy a az egymásnak feszülő kőzett lemezek közt fellépő feszültség először nem tud kiegyenlítődni majd hirtelen felszabadul ehhez képest a filmben komplett kontinentális lemezek a kellős közepükön törnek hirtelen ketté másrészről hugye amit kérdezt él ugye a cunamik vagy szökőárak alapvetően a cunamikat földrengések okozzák méghozzá a az óceán fenekén keletkező földrengések és amiatt hogy az óceán feneke néhány centit 10 cmt 20 cmt 30 cmt maximum elmozdul emiatt elindul egy árhullám a az óceán teljes tömegében ami alapvetően a nyílt óceánon gyakorlatilag észrevehetetlen a nyílt óceán közepén egy hajó ó alatt úgy vanul el egy ilyen szökőár hogy gyakorlatilag a hajón észre sem veszik itt a probléma akkor keletkezik amikor partközelben él ér elkezd ugye egyre sekélyebb lenni a víz igazából nincs hova mennie a az áramló víztömegnek és ekkor keletkeznek azok a hatalmas vízfalak kiemelkedések a tengerből óceánból amiket látni szoktunk ilyen felvételeken hogy ezek igazából nem érhetnek el ekkora magasságokat mint amit a filmben látun tehát így ezek pár pár 10 mter magasságban megállnak amit a filmben látunk az úgynevezett megacunami jelenség ami viszont nem így keletkezik tehát a meggaunami az az nem földrengések miatt és nem lemezmozgások miatt keletkezik hanem kizárólag akkor hogyha nagy mennyiségű anyag zuhan bele a a vízbe mondjuk egy fölcsuszamlás vagy egy aszteroida becsapódás miatt ezek okozhatnak több 1000 m magas szökő árakat de hát a filmben ugye nem ez történik ugye ezt mi is elmondtuk egyébként hogyha valakit érdeklik a a a hát a szitonok cunamik ilyesmik akkor ugye ádám tudjuk ajánlani a az érdeklődő közönségnek a paralaxis labort ami ami egy playlist a paralaxis youtube csatornáján és abból van abban van olyan rész ami hegy hosszú kában cunamikat készítünk és és valóban ugye ott is elhangzik az az hogy igen a cunamikat tényleg nem veszi észre az ember amikor átmegy a luxush hajó alatt ez a néhány 10 centis és ugyanakkor 100 km széles vagy annál is szélesebb hupli ami átmegy és itt meg nagyon másról van szó és és amikor vajon a dinók kihaltak például becsapódik egy ilyen izé aszteroida vagy de ez is jó ötlet hogy fölcsuszamlás hogy beleomlik egy bazi nagy hegy az óceánba az talán tényleg tudna ilyet csinálni viszont ont azt se felejtsük el hogy azok meg pontszerű források tehát ugye a hogyha egy pontszerű bepottyan egy aszteroida és akkor ez el elindít egy ilyen hullámot mint amikor bedobunk egy nagy követ a pocsolyába akkor az szépen szalad kifele egy ilyen hullám mivel hogy a megmozgatott víz mennyisége az véges ezért ugye a pontszerű a becsapódás helye de ahogy távolodunk távolodunk egyre messzebb ugye értelemszerűen akkor szerintem csökkennie kell az amplitúdónak nyilván mert hát ugye nem nem nőhet tehát hogy ugye egyre nagyobb a körnek a kerülete a a a ahogy ahogy ugye távolodik tehát akkor meg lehet hogy az van hogy lehet hogy ez a nyílt óceán közepén tud valami több 100 mteres lenni de mivel pont forrásból jön ki ezért szerintem hogyha mondjuk az is utazgat több 1000 km-t lehet hogy az meg a part felé csökken le éppen e miatt annyira ezt nem tudom csak ugye a szokásos cunamik a azok nem pontforrásból szoktak kiindulni hanem mondjuk egy ilyen néhány 100 km hosszú repedésszakasz mentén és akkor az kábé tényleg úgy képzelhető el vagyis én úgy képzelem el szerintem hogy egy hosszú szakasz mer egy vonal mentén indul el a cunami hullám itt becsapódás meg tényleg pontszerű helyről és akkor meg hát én azt gondolom hogy az meg azért lesz nem olyan súlyos mire odaér a partra vagy ez ezt én rosszul sejtem nem tudom nem tudom mindegy az tény hogy a filmben nem ezt látjuk igen hogy a filmben másmilyen cumt látunk ami pedig nincs igen sajnos e pont jól sejted egyébként tehát pont a pontszerűsége okozza megacunomiknak ezt a képességét hogy ilyen hatalmasra tudnak nőni aha pont az aszteroidával kapcsolatban ami a dinuk kihalását is okozta ugye jukatán félsziget mellett ahol becsapódott ezzel kapcsolatban találtam modelleket hogy ez körülbelül egy 100 m magas ugye ilyen hullámot okozott de azért mertogy pont ott elég sekély a a az utcán illetve hát a tengerüm és modellezték hogyha ez a a nyílt óceán közepén csapódott volna be akkor valószínűleg olyan 4,és5 km magas is lehetett volna ez a ez a hullám hű ja azt a mindenit tehát ez nagyon-nagyon magas tehát ez összemérhető az óceán…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A világvége nem jöhet elég hamar | 2012 (2009) | Parallaxis #116”

Miről szól ez az epizód: „A világvége nem jöhet elég hamar | 2012 (2009) | Parallaxis #116”?

A Parallaxis Podcast 116. adásában a 2012 című katasztrófafilmet elemzik tudományos szempontból. A beszélgetés során a műsor állandó tagjai, Horvát Ádám és Vince Miklós mellett bemutatkozik az új csapattag, Szarka Gergő mérnök is. A szakértők megvitatják a film alapkonfliktusát… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 10..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A világvége nem jöhet elég hamar | 2012 (2009) | Parallaxis #116”?

Fő témái: 2012 film, maja naptár, katasztrófafilm, világvége.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A világvége nem jöhet elég hamar | 2012 (2009) | Parallaxis #116”?

Megjelenés: 2025. 03. 10.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/a-vilagvege-nem-johet-eleg-hamar-2012-2009-parallaxis-116-51322768

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből