Parallaxis Univerzum

Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218

· PT59M8S

Összefoglaló

Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a JUICE-küldetésről és a Jupiter jeges holdjaihoz tartó űrszonda helyreállításáról beszél.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 09. 17.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Frey Sándor
Témák
jupiter-szonda, űrszonda, juice-küldetés, holdak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [Taps] [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléztő. [Zene] >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilos rádió, a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

És hát az igazság, hogy egy kicsit csalunk, mert most nem vagyunk élőben a stúdióban.

Igaz, hogy a stúdióban vesszük föl, de nem most, amikor halljátok, hanem néhány nappal korábban, mert sajnos hazán kívül tartózkodom ezekben a percekben.

Nagy örömömre szolgál viszont, hogy nem egyedül vagyok ebben a konzervadásban, hanem itt ül velem szemben a kék mikrofonnál maga Frej Sanyi, vagyis Frej Sándor, aki nem más, mint hát sok titulusok közül kiválasztottam azt, ami a mai produkció szempontjából a leevánsabb, és ez pedig az, hogy a Hunrend Csillagászati és földtudományi kutató központjában tudományos főmunkatárskodással foglalkozik. a szakterületéről majd mindjárt beszélgetünk, de hát itt a rádió csillagászat tárgyétől kezdve nagyon sok mindenbe bele fogunk folyni, de a mai beszélgetésünk apropóját bizony az a Jupiter Szonda program adja, illetve pontosabban a Jupiter holdjaira irányuló űrszonda program a Juice adja, amiben ő tevőlegesen részt vesz.

Először is nézzük meg, működik-e ez a mikrofon.

Hát én legalábbis beszélek, hogy azt hallhat. >> Igen, szerintem én ezt úgy hallom, hogy tökéletes, aztán ha nem, akkor így járunk.

Ezt a konzervadást már pedig így fogjuk hagyni, mert vagy most vesszük föl, vagy soha, de szerintem tökéletes a jelszínt.

Tehát van az Ézának, az európai űrügynökségnek egy Juice, vagyis Jupiter Icy Moons Explorer nevű űreszköze, űrszája.

És most gyorsan azt próbálom felderíteni, hogy egy kis keresztreferencia is legyen, hogy a szokébresztőben mikor volt erről szó, hiszen te már voltál nálunk, és pont erről beszélgettünk, és bizony-bizony hihetetlen, hogy az már két több mint két éve volt, amikor a start történt. >> Ugye ez a szokolébresztő 156. adása volt.

Küldetés a jeges holdakhoz elindult a juice.

Ez volt akkora témánk és meg is beszéltük, hogy ahogy a küldetés szépen halad, haladgat előre, akkor majd időről időre visszatérünk.

Tehát nem egy egyszerű út azért eljutni a Jupiter holdjaihoz, és különösen nem azon a pályán, amin ez az űrszonda halad.

És hát viszony az apropóját ennek az adásnak nem az adja, hogy odaért volna.

Tehát már most szeretnénk lehűteni a kedékeket, hogy ez az űrszal meg baromi messze van attól, hogy odaérjen a Jupiter jeges holdjaihoz.

Hanem viszont történt némi izgalom.

Konkrétan úgy tűnt, hogy az űrszonda nincs meg egy kicsit hátha, hogy mondják ezt?

Gyakorlatilag eltűnt az űrszonda, tehát ugye szundikált szegény, és aztán amikor ahogy ezt szokták a bolygóközi utazások során, de aztán próbálták felébresztgetni, és az nem nagyon sikerült, és az űrszonda nem reagált.

Elveszett egy űrszonda, ami nyilván nem volt olcsó.

Na, szóval ez adja az apropóját, de meg már itt izé spoiler, senki ne ijedje meg, megoldódott a probléma.

De hogyan történt ez, és különben is mi is a juice, és mi benne a magyar hozzájárulás, ezek lesznek a mai témáink.

Most átismétlő jelleggel arra kérnélek, hogy egy kicsit beszélj az utóbból, tehát hogy mi ez a juice, mi a tudományos célja, mikor ér oda, és mit csináltok benne ti? >> Hát jó, akkor ez erre egy hosszabb hosszabb traktátus lesz.

Hát figyel, >> de hogy a spoilerhez csatlakozlak, ugye am a idejövet jutott eszembe, hogy a műsor címe Szokolébresztő és hát a szokol az egy rádió, ugye ez is egy rádió, de az egy másik rádió.

És hát ugye ébresztőtett, és sikerült is fölébreszteni, tehát valójában teljesen adekvát a a műsor címéhez ez a ez a téma.

Szóval sikerült a rádióját fölébreszteni.

Ez a juice ez az európai űrügynökségnek a űrszondája és amint mondtad, a Jupiternek a jeges holdjai felé küldték.

Ugye még mi az, hogy jeges Hold? >> És mi az, hogy felé? >> Mi az, hogy felé?

Hát a Jupiternek van egy meg nem mondanám, hogy hány holdja, de sok.

De mondjuk négy nagy van neki.

Ezek a Ezeket még Galilei fedezte föl, amikor belené a távcsövébe.

Az Ió, az Európa, a Ganimedes és a Kalistó.

É, az Ió az kiesik, ugye arról mindenki tudja, aki egy kicsit jártas az ilyen űrös dolgokban, hogy az IO az egy az egy az egy ilyen vulkanikus kénes vulkanikus fortyogó hold.

Ugye nagyon közel van a Jupiterhez, az árapály erők fűtik, tehát ott ott ott jeges holdról nem lehet beszélni.

Viszont a többiek, aki k amelyek kijjebb vannak, ezek ezek mind olyan égitestek, amelyeknek a kérge az nagyon sok jeget tartalmaz, és azt is sejtjük róluk, hogy a jégkéreg alatt folyékony víz óceánok húzódhatnak.

És ez de most azt mondod, hogy sejtjük.

Én én azt hittem, hogy ez kábé >> Ja, hát ezt mondjuk sejtjük.

Az azt jelenti, hogy hogy ugye még nem látta senki.

Tehát mert olyat van, tehát ez közvetett módokon módon tehát a tehát a a a az égitesteknek a vizsgálatából ki lehet deríteni, >> de nyilván nem búvárkodott senki, nem fút le senki.

Persze vannak ilyen inkább science fictionba hajló elképzelések, hogy az Európára kéne küldeni valamilyen űrszondát, amelyik ott lefúr, mintát vesz a vízből, és akkor megnézi, hogy úszkálnak-e benne valamilyen kis élőlények.

Na, a lényeg az, hogy a mondjuk az Európa hold például az a Naprendszerben az egyik olyan égitest, amelyre azt szokták mondani ilyen kicsit fellegzősen, hogy nagy az asztrobiológiai potenciálja.

Na most ugye mit jelent ez a hülyén hangzó szó, hogy ez egy ez az egyik olyan hely, ahol esetleg érdemes lehet valamilyen életnyomokat keresni a földön kívül és a naprendszeren belül.

Pontosan azért, mert ugye úgy gondoljuk, hogy az élethez, ahogy mi ismerjük, ahhoz folyékony víz kell, és ott pedig van, méghozzá ugye a kéreg alatt, tehát hogy ha ott lennének benne élőlények, akkor azokat mondjuk a a sugárzástól védi a kéreg satöbbi. >> És viszont persze az igaz, hogy tök sötét van, de a földön is találtak olyan extremofileket, amik ott laknak az óceánjzeton is. >> Igen.

Tehát, hogy az ú tehát, hogy a a hő, ami ugye ezt a ezt a vizet folyékonyan tartja, ami ugye az árapály súródásból jön, az ugye energiát termelhet esetleg.

De hát ugye ezek ez ez azért science fiction. >> Igen.

Csak egy kicsit azért tegyük hozzá ehhez, hogy hogy és akkor szerintem Almár Iván, hallgatja az adást, akkor örülni fog, hogy szokás a lakhatósági zónákról beszélgetni.

Ugye jobb híján, amikor az emberek exobolygós rendszereket vizsgálnak, akkor megmondják, hogy hogy mettől meddig van az a tartomány egy naprendszeren belül, ahol elképzelhető a folyékony víz jelenlét egyitest félrevezetés alakható ez nem tehet, hogy ott lakik pistik, hanem hogy igen hogy ott lakhat.

De erre mondom, hogy igazából még ez is az Európa az eklatáns példája annak, meg a többi jeges hold, amin lehet esetleg folyékony víz, hogy ugye ilyen értelemben a definíció szerint a Jupiter tökre kívül esik a naprendszer lakhatósági zónáján, de úgy lát látható, hogy ez cseppet sem zavarja azt, hogy magas asztrobiológiai potenciálról beszéljenek, hiszen az árapályfűtés is képes lehet arra, hogy folyékony, halmazállapotba tartsa a jeget.

És azt mondják az okos emberek, mint például Sanyi, aki itt ül szemben velem hogy >> ennél okosabbak is, >> vagy még talán nálad is okosabbak, vagy legalábbis a témához, Tima 1000 részéhez talán jobban értők, mint mi, hogy azt mondja, hogy 100 km vastag lehet az az óceán, amiből az következik, hogyha ez tényleg így ugye a földön kábé öt 5-6 kmesek úgy átlagosan az óceánok, egy átlagos óceán mélység, tehát hogy van ez az Európa, ami körülbelül akkora méretét tekintve, mint a mi Holdunk, de 100 km vastag óceán van.

És ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy azon a Kis Holdon több víz van folyékonyhalmaz állapotban, mint nálunk a földön. >> És hát még egyébként a Naprendszernek egy csomó olyan égitestje van, ahol több víz van, mint a földön, csak ugye nem a felszínen hömpölyög. >> Igen. >> Tehát ez ez Igen, tehát ez a potenciájához hozzájárul.

És valóban ez az alkathatósági zóna, ez egy eléggel leegyszerűsítő erre próbáltam utá például egy óriás bolygó körüli hold körülingő holdon ugyanúgy lehet folyékony víz adott esetben, >> amint ezt a mellékelt ábra mutat. >> Ezt a mellék ugye nem csak ez az egy van.

Tehát ezen kívül ugye persze ez ez ugye érdekessé teszi ezek ezt főleg az Európát a a a akár a közvélemény számára is, meg hát az űrügynökségek számára is.

Tehát ezen túl még egy csomó érdekesség van.

Tehát ugye az Európa, a Gani Medes és a Kalistó, ez három jeges hold.

Így egy kalap alatt szoktuk őket emlegetni, de három teljesen külön világ.

Ugye az Európa van legközelebb a Jupiterhez, tehát az azt jobban ott ott jobban érvényesülnek ezek az áraperők.

Tehát ott annak a felszíne az tulajdonképpen egy viszonylag fiatal, tehát geológiai értelemben nagyon fiatal jeges felszíről van szó.

Ugye minél több kráter van valahol egy egy égitest felszínén, annál idősebb, tehát annál azó olyan régóta változatlan, hogy hogy össze volt ideje összegyűlni a krátereknek.

Nincs ami el erodálja azokat a krátereket.

A Gimédes a következő az egy akkora égitest, hogy van olyan bolygó a naprendszerben, ugye a Merkur, amelyiknél ez még nagyobb is.

Tehát hogy hogy ugye Holdnak Holdnak azért hogy szokták mondani, hogy hogy visznek azért egy kicsit rossz, tehát hogy Holdnak elég nagy.

És ezt ennek például talán az egyetlen asszam a naprendszer holdai közül, amelyiknek saját globális mágneses tere is van.

Tehát, hogy ez ezért is érdekes.

És a Kalisto pedig a legkülső ilyen ilyen nagy jeges bolygó, az pedig egy egy szöges ellentéte az Európának, az pedig egy ősségi felszín.

Tehát ott az tele van kráterekkel és és >> és és ugye ott azt mondtad, hogy ott ugye az kis messzebb, akkor kisebb az árapályfűtés.

Tehát ott például, bár mondod, mondtuk, hogy jeges, de hogy ott az tényleg teljesen jeges. >> Igen, ott nem, hát most ezt így felban nem tudom mondani, nem készültem, de feltételezem, hogy ott azért ha van is, ha van is folyékony víz esetleg alul, az az nagyon mélyen van.

Tehát az az az De nem a nem úgy úgy előzem, hogy nincs, de majd majd ugye nem fognak betelefonálni a hallgatók, mert nem él az adás.

De >> hát hála Istennek, >> majd akkor után neked fognak szólni. >> Jönnek a felháborodott emailek.

Hova jönnek a felháborodott emailek?

A sokolbresztokacgmail.comra lehet beírni ezeket és egyéb észrevételeket.

Természetesen majd csak utólag tudunk majd rá reagálni, de fogunk előbb-utóbb.

Na, szóval érthető, hogy tudományos szempontból miért érdekes vidéke ez a naprendszernek. >> Igen.

És hogy mi ugye miért különleges még ez a ez a juice?

Ez ez egy idő után, tehát ugye először pálya fog állni a Jupiter mellett, ez 2031-ben fog megtörténni, tehát a start után nyolc évvel.

Hát ebből most kettő már eltelt, de még még szerintem hogy ha két évente ide visszajövök valamilyen esemény kapcsán, akkor még még bőven meg fogják ezt unni a törzshallgatók ezt a témát.

Tehát, hogy van még mit róla beszélni, de ami érdekes, hogy ez utána miután a Jupiter körül megtesz egy csomó kört, és egyébként közel közel repül ezekhez a holdakhoz, összesen 35-ször egyébként.

Most a 35 az nem oszlik meg túl egyenletesen, mert az Európánál kétszer repül el.

Akkor a Gimdesnél 12-szer, a Kalistonál meg 21-szer.

Na de a Ganimes nincs elhanyagolva, mert a Ganimédes körül viszont pályára fog állni, és ez lesz az első ilyen űrszonda a űrkutatás történetében, amelyik egy másik bolygó holdja körül is pályára fog állni.

Tehát azt utána közelebbről fogja. >> És az a szép az egészben, hogy azt nézem most, hogy az időben nagyjából ebbe egybe fog esni azzal, hogy az Názának az Európa Clipper szondája, az meg közben meg fog érkezni az Európához. >> Bizonyám.

És ugye az eur arról még azt érdemes tudni, és akkor majd rá fogunk térni arról, hogy miért bolyong ez ennyit nyolc évet a naprendszerben, hogy az Európa Clipper az tavaly indult, tehát később, mint a mint a Juice, viszont egy évvel előbb fog odaérni Jupiterhez. >> Igen. >> Hát ez pont azért van, mert így jött ki neki a lépés, hogy úgy mondjam, a a a bolygó köz. >> Na de várjál, de ez is a Ganimes körül fog pályára állni a végén. őrület a mármint az Európa klippe.

Jé, de érdekes. >> Ugye az Európa hát ott ugye van van egy pontosan a az említett az asztrobiológiai történések miatt azt mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy bármilyen ember alkotta eszköz az Európa holdba becsapódjon.

Tehát ezért nem lehet például ezeket úgy ott magukra hagyni a Jupiter körül, mert akkor megvan egy nem nulla esélye, hogy hogy esetleg egyszer eltrafálják az Európát.

És akkor ha mondjuk 100 év múlva megy, ott valami valami utódunk, és ott tényleg megpróbál életnyomok után keresni, lehet, hogy az 200 is, de mindegy, akkor akkor nem lehet majd megmondani, hogy ez azért találtott valami mikrobákat, mert azt valaki egyszer odahurcolta a földről.

Nyilván nagyon kicsi ennek az esélye, mert hol az a mikroba, ami túléli nyolc évig a bolyongást a naprendszerbe.

Hát végül is a páncspermia elméletek erre alapulnak, hogy van ami ezt túlélheti.

Tehát hogyha valami ilyet találnak, ami jé, pontosan hasonlít a nem tudom kólibaktéri izéhez a a a földön, amit a pöcegödörbe is tehát elő lehet ásni, akkor akkor akkor ugye nem lehet megmondani, hogy ez a ez a ez ez a ez az Európán alakult ki, vagy a föld hurcolták oda.

Tehát azt mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a az Európára bármi becsapódjon, ami ami >> Igen.

Eszembe jut innen indult. >> Eszembe jutott Arthur Sziklaknak a 2010 második kűrődüsszeje, amiben az van, hogy hogy kiderül, hogy ugye a alienek vagy micsoda földönkívüliek oda telepítettek ilyen…

Említett entitások

Témák

  • jupiter-szonda
  • űrszonda
  • juice-küldetés
  • holdak

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218”

Miről szól ez az epizód: „Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218”?

Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a JUICE-küldetésről és a Jupiter jeges holdjaihoz tartó űrszonda helyreállításáról beszél. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Frey Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218”?

Fő témái: jupiter-szonda, űrszonda, juice-küldetés, holdak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az "elhallgatott" Jupiter-szonda feltámasztása | Frey Sándor | Sokolébresztő #218”?

Megjelenés: 2025. 09. 17.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/az-elhallgatott-jupiter-szonda-feltamasztasa-frey-sandor-sokolebreszto-218-70294836

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből