Parallaxis Univerzum

Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222

· PT54M40S

Összefoglaló

Pál Andrással, a Parallaxis Univerzum állandó szakértőjével beszélgetnek a Palomar-hegyi csillagvizsgálóban az 1950-es években készült fotólemezeken észlelt, műholdszerűen mozgó fénypontokról, amelyek az első Szputnyik felbocsátása előttiek. Emellett szó esik a 3I/ATLAS üstökös…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 11. 12.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Pál András
Témák
unidentified phenomena, space exploration
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban.

Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [zene] >> Jó reggelt kívánok!

Ez itt valóban a Tilos Rádió, a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon, illetve a tilos.hun-n, Hun.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

Nagy örömömre ezen a ködös, de nagyon szép tavaszi reggelen.

Á, vicceltem őszi reggelen, késő őszi, késő őszi reggelen.

Pál András van a stúdióban állandó szakértőként a kék mikrofonnál.

Jó reggelt kívánok. >> Jó reggelt kívánok. >> Hát sikerült fölformnálod a jelszínt.

Nagyon jó. minden a lehető legnagyobb rendben van.

A a mai adásunk apropója egy, sőt kettő tudományos közlemény, ami az elmúlt hetekben letott napvilágot, és az egyiket most itt tartom a kezemben.

M ez egy hát hm egyike azoknak a mostanában divatos dolognak tűnik az, hogy dolgok mozognak az égen, és akkor az emberek azt mondják, hogy ez bizony valami természetellenes, vagy nem természetes eredetű képződmény, hogy mást ne mondjak.

Ugye ezt nyilván nem úzhatjuk meg annak ellenére, hogy nem ez a főtémánk a háromi atlaszüstökös, amiről egyébként már közvetően az adás előtt felcsendülő tos hírekben is szó volt és >> fényesebb, mint a nap. >> Igen, ilyenek hangzottak el.

Hát azért így nos >> nos. [nevetés] >> Na, >> nem akarunk újra mutogatni, de >> na na jaj.

Szóval, hogy igen, tehát hogy nagyon sok nem annyira hiteles információ lát napvilágot, illetve nagyon sok vadelmélet.

Ugye ezek egyikéről, másikáról már volt szó, amikor augusztusban, az már augusztus volt talán.

Augusztusban először került ugye az érdeklődés homlokterébe ez az üstökös, amit ugye nyáron fedeztek még föl, ami a tájái alapján tényleg egyértelműen kijelenthető, hogy naprendszeren kívülről jött.

Ugye ez igazából annyira nem meglepő.

Mi is már jó sok üstököst kipenderítettünk a naprendszeren kívülr, mármint a mi naprendszerünkből is lehet tudni, hogy jó sok üstökös kipenderült.

Ugye ehhez nem kell igazából semmiféle extra hajtómű vagy ilyesmi, hanem egyszerűen az égi mechanika törvényei.

Amikor egy üstökös elég közel ellendül a Jupiterhez, vagy a Szaturnuszhoz, és megfelelő irányba repül, akkor bizony szert tudni olyan sebességre, hogy elhagyja a mi naprendszerünket.

És ezt ugye tudatosan az emberiség ki is használta, mert eddig az összes olyan űrszonda, amit azért indítottunk, hogy elhagyja a naprendszert, az ugyanilyen jupiteres intamanőver eredményeként hát minimum gyorsított egyet, beleértő a pioneereket, a villagereket és a New Horizonst.

De azért a legtöbb ilyen export a nap mi naprendszerünkből az teljesen természetes módon kipenderült, üstökös volt.

Nincs csodálkoznivaló azon, hogy máshonnan is jönnek ilyenek ide.

És hát ugye most már szerencsére vannak ilyen égbol térképezések, például az atlas, ami automata távcső, ami szakmányban keresi a furcsán mozgó potyok pöttyöket, rengeteg gürstököst és kisbolygot fedeznek föl.

És persze, ahogy ilyenkor lenni szokott, el elindulnak a találgatások, hogy ez mi?

Ugye ezek egy részét azt már így kitárgyaltuk augusztusban, akkor még arról volt szó, hogy hogy hát milyen érdekes, hogy ilyen ahhoz képest milyen fényes, hogy mekkorának kéne lennie, vagy akkor viszont jó nagy, vagy akkor nem olyan a fényes a fénybiszóerőképessége és vagy a kómájának a mérete, mint amekkora szokott lenni. meg, hogy eleve gyanúsan olyan pályán jön, mintogyha a naprendszer fősíkja felé lenne irányozva.

Az utóbbi az ugye a Harvard Főroll Csillagász Avi LeBjáról származnak, aki egyébként a szokolébresztőben is volt vendég, de még a még az Atlas előtt, tehát hogy akkor még tavaly előtt, amikor éppen ilyen szerulákat, vagy mi a bubánatokat söpörgetett össze a az expedíciójával a Csendes óceán aljáról, ugye, tehát hogy mindig ő nagyon rá van kattanva az interstelláris ügyekre És persze mindig, amikor bármi olyasmit lát, ami nem szokványos, vagy ami az üstökösök esetében ritka, mondjuk más milnek a spektrumvonalai, kicsit máshogy áll a csóvája, akkor azonnal megjegyzi, hogy hát itt valami van, és hogy vizsgáljuk meg azt a lehetőséget, hogy ez esetleg mégsem egy üstökös, hanem egy egy úgynevezett Mi is ez?

Hát egy beazonosítatlan repülő objektum, de szerinte azért a tudományos közvéleményben nincsenek igazából olyan nagy vitk.

Tehát azért minden, amit ez az üstökös mutat, az olyasmi, amit már más üstökösöknél is lehetett látni, amennyire én ezt tudom.

Most azért furcsán nézünk egymásra, mert a Pál Andris meg én is bevalljuk, hogy nem igazán értünk az üstökösökhöz annyira, hogy mi legyünk a téma szakértői.

Úgyhogy ezért aztán >> ezért aztán visszafogjuk magunkat.

Ugye a Abraham Lebre ez annyira nem jellemző, tehát hogyha ő nagyon szeret beszélni, én is csináltam vele négy beszélgetést már az elmúlt években, de most azt gondoltam, hogy most már olyan szinten van ez a dolog, hogy ennek annyi, tehát most fölmerült, hogy akkor most is hívjuk föl, [nevetés] és akkor kérdezzük meg, hogy most ezen a hétván éppen mi jutott eszébe a háromi atlasz üstökösről, amiben múlt héten még azt találta érdekesnek, hogy nem gravitál, hogy gravitá ációs a gyorsulása.

Tehát, hogy mintha nem lenne csóvaaktivitás, ugye, mertogy a csóva, amikor az kiáramlik az üstökösből a mindenféle cucc, akkor onnantól kezdve az üstökösre hat egy ilyen extra nyomóerő, ami miatt nem teljesen szabadesési a pályája, tehát nem olyan, mint egy kődarabé.

És akkor múlt héten még az volt, hogy azt találta érdekesnek, hogy gravitációs a gyorsulása, ami egy üstököstől nem megszokott.

Most ugye közel ment a naphoz, megjelent a csóva, mindenféle érdekes csóva jelent.

Most arról írt ugyanilyen hangvételű cikket, hogy jé, de érdekes, hogy nem gravitációs gyorsulása van.

Tehát hogy >> bekapcsolták a csóvát >> bekapcsolták a csóvát.

Tehát, hogy igazából bármi jön ki, abból mind a két gondolatmenet eredményeként el tudott jutni arra a konklúzióra, hogy ez márpedig Alien Technology.

Na most természetesen ezt én vágyvezérelt gondolkodásnak hívok, de hát egyébként mindenki nagyon örülne, ha az lenne, vagy félnénk tőle, nem tudom.

Hát mind meghalunk. >> Hát mind meghalunk. >> Jó, akkor lehet, hogy jobb, hogyha nem ér ilyen technológia.

Én speciál nagyon az első napokban a mielőtt ugye kiirtanak minket a bolygóközi rovarirtás keretében, ugye ez a szokásos rovar és rákcsáló irtás, nem?

Tehát a Fermi paradoxon egyik feloldása, hogy igazából most, [nevetés] de amíg ez nem derülne ki, addig én nagyon örülnék és ujjonganék örömömben, hogy hurá tehát, hogy mi lenné én majd lehet ebben akkor megosztik a véleményünk, de én lennék az egyik legboldogabb, hogyha kiderülne, hogy ezek valóban az ITJ-k, akik ide lendültek, vagy ide küldtek egy gyűrszondát, de sajnos minden hype ellenére úgy tűnik, hogy bár ez tényleg egyért érdekes üstökös, és nem minden szempontból triviális üstökös.

Na de hát miért is kéne olyannak lennie egy más naprendszerből jövő üstökös összetételének, mint ami a mi naprendszerünk ort felhőjébe vagy üstökös tároló részében megszokott, ugye?

Tehát most nyilván más csillagoknak más összetétele van.

Hát ránézünk a csillagokra, látjuk, hogy más anyagokból tudnak lenni más csillagok.

Nyilván akkor a körülötte levő üstökösök is tudnak kicsit más anyagokból lenni.

És hát ilyen értelemben talán nem meglepő, hogy más elemgyakoriságokat látnak ebbe, amit egyébként ugye a harvardi barátunk szintén ugye potenciális technoló technarkernek gyanít.

De mondom őneki az a dolga, szerintem ő a felét se gondolja komolyan, ő tudatosan trollkodik és valahol bizonyos értelemben hasznos, mert legalább megpiszkálja az embereket, hogy hogy izé ezeket a lehetőségeket se engedjük el.

De ezeket tényleg meg kell vizsgálni, csak a a médián átjön, az az egy kicsit el van már túlozva.

Tehát ott tényleg úgy, ott már mást se hall az ember, mintogy ez gyakorlatilag tény, hogy ez egy ufó. [nevetés] Na jó.

Na most azért mondtam ilyen hosszú monológot, hogy mert látom, hogy te nagy erőkkel olvasol és készülsz itt valamire. esetleg eljött már az az idő, hogy feltegyem a kérdést, hogy mit olvasol, vagy vagy ez, vagy még folytassam a mostani cikkünk felvezetésével inkább, mert ugye a mai adás témája amúgy nem a háromi atlasz, csak ugye nem lehetett kikerülni.

Igen, de te most épp ezt olvasod, igaz?

Meg még a három atlasnak nézegetem egy-két dolgát, és akkor na akkor arról, arról még mondjál, hogyha tudsz >> okosat.

Ne ne, én én próbálok okosabb lenni, mint a nem tudom, öt perced ezelőtti állapotom.

Hát csak közben én meg beszéltem [nevetés] úgyhogy én meg nem tudtam okosodni ahhoz képest.

És egyébként tényleg minden napú hírek vannak erről az üstököstől.

Egyébként tényleg több űrszonda megfigyeli több irányból.

Tehát nem csak a Földről, hanem a az Ézának is, meg a Názának is vannak ilyen úton levő űrszái.

Jó messziről, tehát mit tudom én, 30 millió kmről vagy ilyesmi, de meg fogják figyelni.

Ugye ami miatt bekerült az üstök a üstökös téma meg a meg az Avile is a a szokolébresztőben még augusztusban, az az a felvetése volt a csávónak, hogy a Juno űrszondát a Jupiterről át kéne irányítani >> ide >> oda az üstököshöz.

Úgy értve az üstököshöz, hogy mondjuk egy-két millió kilométerre.

Tehát viszonylag közel az üstököshöz, sokkal közelebb, mint most bármilyen űrszonda esetében. >> Ott mekkora sebességkülönbséget tudtak volna kihozni? azért elég nagyot, >> nagyot >> nagyot, >> nagyon nagy sebesség különbség, tehát továbbra is ilyen 10 km/ másodperc nagyságrendű sebességkülönbséget. >> Most az Atlasnak ami 60 km/um a naprendszeren kívüli sebessége, tehát még ide bent rongyol, akkor az még gyorsabb. >> Így van. >> Azért az >> így van.

És ugye post a leggyorsabb, mert hogy a most volt a perihélium, tehát a legközelebb volt a naphoz, irányt vált és megy kifelé.

De és nem pont az a izé, hogy nem nagyon vált iránk, mert hogy >> Ja igen, mert hogy annyira gyors, de azért Igen, igen, igen, de azért mégis megfigyelhetőbb lesz, ugye távolodik a naptól, tehát föld, pálya, méret, sugár, félnagy tengely.

Na szóval ahhoz a távolságot képviselő durván másfélszeres ilyen 1,2 1,3 szorosra ment el.

Földpályamén sebességének több mint kétszerese. >> Igen. >> Tehát azért az úgy akkor úgy nem biztos, hogy ő nagyon irányt akar változani. >> Persze.

Tehát nem egy nagy V betű alak, hanem egy szinte egyenes.

Egy kicsit elhajlik a nap mellett a pálya.

Hát és akkor ezt lehet majd most most viszonylag kedvezőbb helyzetbeet kerül.

Nyilván amikor éppen a nap irányába látszik, akkor nyilván tök nehéz megfigyelni, de most akkor majd egyre láthatóbb lesz.

Elvileg kis távcsövekkel is látható lesz az üstökös, ugye?

Tehát most most azok az előrejelzések.

Sőt, én már láttam olyan embert, aki binokulárral csinált, vagy vagy valami hát mindegy, nem binokuláról feltétlenül, de valamilyen kereskedelmi forgalomban kapható házi távcsöve. >> Igen.

Én viszonylag kicsivel már látható a ké legalábbis, hogyha megnézed azokat a számokat, hogy hát mit mondanak, abszolút fényesége, hogyha tőlünk is meg a naptól is egységnyi távolságra van, akkor milyen fényesé?

Ez honnan jött ez a hír, hogy a napnál fényesebb, mire gondolhatott a költő? >> Nagyon jó kérdés. >> Nem tudom.

Szóval nem fény. >> Hát gondolom, hogy fényesebb lesz, hogyha ideér a naphoz, ezt kicsit úgy átrolgozod, fölcseréled a szavakat egy-két izé kontextus izé, akkor fényesebb lesz a nap, mikor ideér.

Tehát hogy tehát [nevetés] a leg, amikor Igen. >> Igen.

Tehát a izé melléknév fokozása című nyelvtani játékot, hogy néha összekevered a szavaknál, akkor pont ugyanezt hozod ki.

Tehát igazából még akár akár akár meg is magyarázható. >> Jó, hát mindenesetre nem lesz fényesebb, mint a nap, azért min tehát ilyen tervek nincsenek, mindenkit megnyugtathatunk.

Viszont azért elképzelhető, hogy a következő hetekben mondjuk aki tudja, hogy hova akar nézni, meg kitartó, meg esetleg amatőrcsillagást, az megpillanthatja ezt a bizonyos üstököst.

Még egyszer szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez egy üstökös sajnos és nem egy ufó. >> Hát ja.

De nem biztos, hogy ez elmondható azokról a dolgokról, amikről a mai adásunk szól.

Így igaz. >> Ugyanis a mai adásunk az nem a háromi atlaszról szól, hanem az adta az apropóját, hogy a mi nap egészen konkrétan keresem persze a dátumot, és nem találom ilyenkor, de valamikor néhány héttel ezelőtt megjelent egy olyan cikk a Scientific Reportsban, ami a Nature lapcsaládnak az egyik tagja.

Mi írtunk oda cikket, csak ez nem az űrkutatásról szól, úgyhogy most erről mélyen hallgatunk. >> De szóval ez azért nem a kacsamagazin még.

És ez egy tehát egy jó kis újság.

Ez a cikk, ami konkrétan megjelent, ez Steven Brw és Beatrice Villaro.

Var Royal szerintem spanyol spanyol lehet és akkor valószínűleg az ez azt indokolja, hogy Via Roelnek kell kimondani a nevét, de úgy írják, hogy Villa Roel.

Beatrice Villa Vill va Villa Roel.

Ő írt egy, ők ketten írtak egy cikket, ami a transi in the palomer observatory sky survey may be associated with nuclear testing and reports of unidentified anomalous phenomena című, vagyis a palomár observatórium égboltérkép első égbolt térképezésén megfigyelt tranzienek.

Lehet, hogy nukleáris robbantás kísérletekkel, illetve hát az UAP, ugye ez az UFO-nak az új PC változata, [nevetés] tehát ez már nem unidentified flying object, hanem unidentified anomalous phenomena, tehát azonosítatlan anomális jelenségek bármiről szóló ripot.

Még csak nem is repülő. >> Még csak nincs is benne, hogy repülő.

Szóval ebben aztán bármi le bármi tényleg nincs benne, mert egyébként tudod, hogy az UAP eredetileg unidentified areal fenomena volt, vagyis légi, tehát azonosítatlan légi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222”

Miről szól ez az epizód: „Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222”?

Pál Andrással, a Parallaxis Univerzum állandó szakértőjével beszélgetnek a Palomar-hegyi csillagvizsgálóban az 1950-es években készült fotólemezeken észlelt, műholdszerűen mozgó fénypontokról, amelyek az első Szputnyik felbocsátása előttiek. Emellett szó esik a 3I/ATLAS üstökös… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pál András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222”?

Fő témái: unidentified phenomena, space exploration.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rejtélyes fénypontok az égen az ötvenes évekből | Pál András | Sokolébresztő #222”?

Megjelenés: 2025. 11. 12.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/rejtelyes-fenypontok-az-egen-az-otvenes-evekbol-pal-andras-sokolebreszto-222-09957529

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből