Parallaxis Univerzum

A dinoszauruszok biztos nem hógolyóztak | Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) | Parallaxis #124

· PT41M35S

Összefoglaló

Ebben a Parallaxis epizódban a Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) című sci-fi akciófilmről van szó, ahol emberek által irányított robotok harcolnak a tengerből feltörő szörnyekkel a bolygó túléléséért.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 07. 02.
Hossz
42 perc
Témák
sci-fi, action film, robots, monsters
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz?

Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 124. része a nyári szünetben, a mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Filmünkben hatalmas, emberek által irányított robotok küzdenek a bolygót fenyegető szörnyek ellen, akik a tengerbőr törnek fel.

Az alkotás a világ túléléséért folytatott harcot mutatja be, miközben a fizikai törvényszerűségek és a hatalmas erőkkel való küzdelem bonyolult kérdéseit hagyja figyelmen kívül.

Mai műsorunkban a Pacific Krim tűzgyűrű című mozi első részét vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból Szarka Gergővel.

Mielőtt belevágnánk a filmmel kapcsolatos beszélgetésbe, szeretnék néhány gondolatot megosztani a személyes civilizációs küldetésemről Kapu Tibor kutató űrhajós közelgő indulása kapcsán.

Az eredetileg május végére tervezett, majd többször elhalasztott misszióról szóló hírekben számos ismert hírszolgáltató, köztük a 24.hu, Az időkép vagy éppen az ATV következetesen kilövésként vagy fellövésként hivatkozott az eseményre, sőt utóbbi konkrétan a kilövész címmel reklámozta a témával foglalkozó műsorát.

A tudományos pontosság nevében több szerkesztőségnek is írtam, és részletesen elmagyaráztam, miért nem helyes kilövésként vagy fellövésként emlegetni egy űrhajó vagy rakétaindítását.

A 24.hu egyik tudományos szerkesztője válaszolt is a megkeresésemre, és ahol lehetett, visszamenőleg is javították a kifejezést, és biztosítottak arról, hogy a jövőben jobban oda fognak figyelni a helyes, mint tudományos, mint nyelvhelyességi szempontból megfelelő megfogalmazásra.

S bár például az ATV nem reagált, mégis észrevettem, hogy egy ideje már ők is következetesen a felbojtás szót használják.

A beszélgetésünk idején ezekben a napokban az Akció 4 legénysége még mindig karanténban várakozik az indulásra, ami reméljük ennek a műsornak az adásba kerüléséig megtörténik majd.

Ezért nincs is talán megfelelőbb időpont arra, hogy megkérjelek Miklós, légyszi foglald össze röviden a parallaxisban már sokat tárgyalt tényt, hogy miért is pontatlan és félrevezető a kilövés és fellövés kifejezések űrhajók indítása esetén.

Hát én nem leszek népszerű ezzel, de persze szívesen összefoglalom. hogy hát valóban az 50-es60-as években, amikor még nagyon új dolog volt az űrhajózás, és főleg az, hogy az emberek alig tudták, hogy miről van szó, arról nem is beszél, hogy például a szovjet forrásokból nem jelent meg se kép, se videó, hanem csak médiak közlemények. akkor valóban nagyon fontos volt az, és persze a szókolébresztőben is tartjuk magunkat, főleg egyébként a azok iránti tiszteletből, akik annak idején ezért nagy csatákat vívtak, például Almár Iván és az űrhajozás nagyjai, akik tényleg következetesen kellett, hogy fölhívják annak idején a média figyelmét, hogy itt nem kilövésről vagy fellövésről van szó, hiszen a rakéta nem egy passzív eleme ennek a sztor sztorinak, mint egy lövedék, amit az ágyúból lőnek ki, hanem úgymond saját magát viszi föl.

Tehát te ha nagyon akarjuk ugye, hogy saját magát lövi ki, mint a visszarúgó puska, de nem úgy, mint a puskából kirepülő golyó.

És hát annak idején én te én is úgy gondolom, hogy nagyon nagy egy ilyen izé keresztes hadjáratnak, mint amit most magadra vállaltál valóban volt tényleges jelentősége.

Tényleg voltak emberek, akik való valóban nem érthették annak idején, hogy hogy megy föl a rakéta.

Szerintem a mai világban, amikor már mindenki látott rakétát fölmenni, meg látta ezeket a videókat, hogy ezt sokszor leírtam, én igazából már egy kicsit ilyen kisúly eltartóskodásnak gondolom ezt, annak ellenére, hogy persze a szokolébresztőben sosem hangzik el, hogy kilövés vagy fellövés, hacsak nem éppen arról beszélünk, mint az egyik adásban, amikor azt teremeztük, hogy ágyúval lehetne elmenni az űrbe, de rakéták kapcsán az indítást, a startot vagy ezt a hunurék által preferált, fennköltebb felbocsátás kifejezést, ezek mint teljesen helyesek, és ezeket használom.

Én nem tartozom azok közé, akik megvetik azokat ugyanakkor, akik azt mondják, hogy kilövés.

Persze valóban teljesen igazad van, hogy ez fizikailag és technikailag nem helytelen, de nem gondolom, hogy a mai világban bárkit félrevezet a szó, hiszen ma már tényleg mindenki tudja, hogy hogy néz ki az, amikor egy rakéta fölmegy.

Persze vannak, akik ugyanúgy belekötnek olyan dolgokba, mint például az általat használt legénység, kifejezés.

És ugye Suminski Nándor, aki nemrég esett át egy műtétten, és innen is jobbulást kívánunk neki.

Ő az egyik élharcos annak, hogy nem mondjuk azt, hogy legénység, hanem mondjuk azt, hogy személyzet.

Hiszen például Peggy Wicon, Tibi parancsnoka, semmiképp sem legény.

Ezeknek az embernek is teljesen igaza van.

Ennek ellenére a szokóébresztőbe is becsúszik néha-néha egy-egy legénység véletlenül.

Na hát akkor az Axiom 4 személyzetének a felbocsátásáról kellene itt igazából beszélni, és akkor semmiképp sem a legénység kilövéséről.

Hát reméljük, hogy mire a kedves hallgatók ezt hallják, a díjra mindez már megtörtént, és sikeresen a pályán keringenek a legények és a leányok, akiket semmiképp sem lőttek ki.

De én azért nem harapom le azok fejét, akik mégis azt mondják, hogy kilövés.

Kezdjük azzal, hogy a jégerek, a filmben látott gigantikus robotok fiktív fizikai törvényszerűségekkel működnek.

A mozgásuk, az erő, amellyel küzdenek a kájuk ellen, mind-mind olyan tényezők, amely komoly fizikai alapú kérdéseket vetnek fel, hogyan bírnák a pilóták a hatalmas erőhatásokat, és hogyan működnének ezek a gépek a valóságban.

Tehát hogyan tudnák a jégerek megtartani például a stabilitásukat, miközben ilyen hatalmas erőket fejtenek ki a harcok során?

Milyen fizikai kihívásokkal kellene szembenézniük a pilótáknak, hogy ilyen gépeket irányítsanak?

Hát kezdjük az elején, mert itt azt hiszem ebben az adásban most nem lesz sok filozófálgatás.

Rámehetünk itt a mérnöki tudományok kivesézésére.

Nem, nem legénység a személyzetre ható erőket említetted.

De akkor kezdjük már ott, hogy hogy egyáltalán ezekre a hatalmas gépekre mibe egyezünk meg?

Emberi agymanók által irányított gigantikus gigáz brutyó exoszkeletonok. meg!

Jó ez Besenyő Pista bácsi, a gigázó.

Tehát ezt nem, vagyis nem is biztos, hogy Besenyő Pista bácsi, de Lárnak az egyik karaktere.

Lehet, hogy Lehet, hogy az irdatlan bácsi.

Akkor ez lesz az én hasonló szentküldetésem, hogy a mech vagy Meh kifejezés helyett magyarul a Gigas Brutyóthonosítsuk meg.

Jaj, vigyázz, nehogy jogdíjat kelljen fizetnünk a végén érte.

Gigas Brutyó TM ott föld kis sarokba.

Na jó, ezt majd még meg brainstormingoljuk.

Néd, ha valakinek szívesen fizetnék jogdíjat, az alár, annyit kaptam tőle, annyi morzsát hintett tudásának gazdagon terített asztaláról, hogy én életem végéig elnyammogok rajta.

De még a lepotyogott morzsákból is jól lakunk. abból bizony.

Na, szóval, hogy nem csak a személyzetre, hanem magukra ezekre a gépekre is olyan erőhatások hatnak, amik mellett a film nagy vonalúan elmegy.

Kezdjük a legszembe ötlőbbnél, mert gondolom a a bipedális robotok problematikáját, hogy ezek egyáltalán hogy maradnak két lábon, meg hol tart ez a technológia, azt úgy is ki fogjuk bőven vesézni.

De bocsánat, de hogy az elefántot a szobában, tehát hogy ezt a filmet, amikor megnézhettük volna Tarkovskitól a Solaris, a Stalkert, megnézhettük volna az igazakat, megnézhettük volna a tökéletes trükköt, megnézhettük volna a Antonioni Fellini, mit tudom én, bármit megnézhettük volna, gyerekek, honnan a retkes pék falagából került elő ez az ötlet?

És miért, hogy ezt nézzük meg?

Azokat a filmeket, amiket felsoroltál, kedves Miklós, azok mind-mind egyébként sorra fognak kerülni.

Ilyen filmekről is kell beszélgetnünk egyébként, mert jó, tudom, tudom.

A kérdés költői volt, csak hogy platformot biztosítunk ennek lehet, hogy most perverznek tartotok, mert élin én is éreztem, hogy több sebből vérzik ez a film, és emlékeztem rá, hogy amikor annak idején először láttam, akkor nem nagyon tetszett, de most másodszorra én szerettem.

Olyannyira, hogy én megnéztem utána a második részt is.

Akkor nézzük meg már akár a Transformers második részét is.

Na bocs, bocs, most vissza az exoszkeletonok mechanikájához, és bocsánatot kérek, hogy már megint menjünk vissza az exoszkeletonokhoz.

Egyébként is elveszed a munkámat, mert a a már az adás elején elterelni a témát a a tudományról, és azon vekengeni, hogy milyen borzalmas volt a film.

Ez abszolút az én szerepem, mondjuk.

Ennél a filmnél annyira, hogy már az előző adás végén kiakadtam rajta.

Én ma eldöntöttem, hogy nem fogom a filmművészeti értékét a filmnek ekézni. szigorúan a Hard Science talaján maradunk.

Mindannyiunknak így lesz a legjobb.

Ugye biztos, hogy ki fogjuk a bipedális robotokat beszélni.

Beszélni fogunk az agyi összekapcsolódó fantasztikus linkelésről.

De lehet, hogy arról is beszélni fogunk, hogy az óceán középi hátságon keresztül följönnek gigantikus dinoszauruszok egy téridőkapun keresztül.

Vagy vagy ezt ezt ezt kerüljük meg?

Ja igen, azt ne felejtsük ki, hogy ott el kell magyaráznod, hogy hogy is működik ez így a a nukleáris fizikában a a térkapuk összeomlása.

Igen, de hát azt már a patreon hallgatóinknak egyszer csak kijövök a felvezetőmbből, szóval essünk már neki annak, hogy szerintem szerintem ezt a mondatot a Gergő az előzőadásba kezdte el, és még mindig tart.

Igen, ez egyfajta műfaj a podcasten belül.

Ennek Bezsenyi Tamás a nagyművésze.

Szóval olyan szinten sétál el a film amellett, a probléma mellett, hogy a dolgok a fizikában, de főleg a a mérnöki dolgokban nem így skálázhatóak fel, mint ebben a filmben.

Nem úgy működik, hogy egy gépet megépítünk kétszer akkorára, és akkor kétszer olyan erős lesz, és minden tökéletesen ugyanúgy működik, mintogyha 2 mes lenne, mint akkor, hogyha 86 mes, mint ezek a robotok.

Hogyha megnézünk más ilyen japánoknál nagyon népszerű, onnan tört be Hollywoodba is a Mac filmek, Machák, a korai filmekben alapvetően sokkal robusztusabb és nem ennyire arányosan emberalakú robotokat látunk.

Illetve később, ahol igen, ott mindig kapunk, ha másnem, valami ezoterikus magyarázatot arra, hogy ez így miért működik, ami film szempontjából tök jól működik, mert akkor kivesszük a tudomány meg a technika hatóköréből az egész kérdést.

Itt viszont el akarják velünk hitetni, hogy ezek tényleg egyszerűen csak megépítted 45-ször akkorában és és minden erőhatás ugyanúgy működik.

Nem lesz kömbösen nagyobb a a tömege, nem fog tud 45-szor annyi ideig repülni a levegőben.

Én én most már csak fel fogom húzni magamat, úgyhogy de jól jól áll neked ez jó ezt nézni.

Egyébként már Galilei is rájött már erre a 17. század.

Egy kedvenc jelenetem volt, amikor a Melkasából egyszerre indít el hat rakétát, és meg se liben hátra.

Mindig, mindig evát akarok mondani az evangélium miatt.

Ja, és a vezetőjük, amit a Marshall vezetett, az volt a Jégerter.

Embertelen, de tényleg nagyon, nagyon, nagyon jó, hogy máris megtaláltad benne a tudományos témát.

Ez fantasztikusan jó, mert gondolkoztam, hogy mit lehet ebből kihozni, de valóban ez a központi kérdés, és ez nagyon érdekes kérdés, úgyhogy szerintem ezt bontsuk is ki részletesebben.

Tehát, hogy ez az a dolog, amit már Galilei észrevett, és szerintem már mi is szóba hoztuk.

Ugye ott paralx parallaxis törzshallgatók, azok már többször a sőt talán pont a Godzilla kapcsán, tehát ugyanilyen japánból beszivárgó hülyeségek.

De hadd kérdezzem már meg, mert kultúrtörténetileg nem vagyok megfelelően beágyazva.

És most is mondtad, hogy ezek a mechák, ezek Japánból jönnek, meg az egész teljesen japános az egész nekem.

Meg hogy Kajzunak hívják ezeket, hogy ennek van valami kulturális előtörténete, valami képregény, vagy valami a Kaidu az óriás szörnyek, annak talán Godzilla az ő az eredeti, nem a hollywoodi feldolgozás.

Sőt, a Kju az inkább ilyen hát jelenti a szörnyeket is japánul, de ilyen különös bestiákat jelent igazából, de nem egy konkrét japán, mit tudom én, manga vagy képregénynek a feldolgozása ez, hanem ez tényleg amerikai agyakból pattant ki, csak valahogy annyira ázsiai ázsiai jellegű az egész.

Nem amerikai agyakból pat, hogy azt hittem, hogy van ennek egy videójáték, vagy mit tudom én milyen előképe, amiről ugye nem hallottam, mert egy kő alatt élek, hanem hogy ezt direkt ehhez a filmhez találták ki. ezeket a lényeket meg ezt az univerzumot.

Magukat a konkrét lényeget, igen, de ez két nagyon-nagyon régi japán kifű műfajnak az összemosa.

A mchhák, az óriás robotok, az ember által irányított, tehát ezek pilóták által vezetett, nem autonóm robotok.

Én azért inkább egzoszkeletonnak, óriási exoszkeletonnak tartom őket.

Ugye Ádám is mondta, hogy nem egyszerűen szörny a fordítása.

A japán nyelv és kultúra millióféle szörnyet ismer a különböző jellegzetességeik alapján.

A kaiuk ezek a gigantikus méretű őslényszerű szörnyek, akik mindig a tengerből jönnek.

Ennek alapvetően Godzill a a régi feketefehér Godzill a az első megjelenése, ami úgy alapvetően egy a lelke mélyén skifi film volt, tehát nem egy horrorfilm, vagy nem is tudom mi.

Igazából a kaijuk az a világháború után az atomfegyverektől, a nukleáris fegyverektől való mélységes félelem a japán társadalomban ez volt az ihletője, hiszen Godzilla, annyira éreztem, hiszen Godzilla is ugye a nukleáris sugárzás miatt mutálódott valami lény, ami…

Említett entitások

Témák

  • sci-fi
  • action film
  • robots
  • monsters

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A dinoszauruszok biztos nem hógolyóztak | Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) | Parallaxis #124”

Miről szól ez az epizód: „A dinoszauruszok biztos nem hógolyóztak | Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) | Parallaxis #124”?

Ebben a Parallaxis epizódban a Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) című sci-fi akciófilmről van szó, ahol emberek által irányított robotok harcolnak a tengerből feltörő szörnyekkel a bolygó túléléséért. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A dinoszauruszok biztos nem hógolyóztak | Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) | Parallaxis #124”?

Fő témái: sci-fi, action film, robots, monsters.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A dinoszauruszok biztos nem hógolyóztak | Pacific Rim – Tűzgyűrű (2013) | Parallaxis #124”?

Megjelenés: 2025. 07. 02.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/a-dinoszauruszok-biztos-nem-hogolyoztak-pacific-rim-tuzgyuru-2013-parallaxis-124

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Kaiju-filmek — Vágatlan Verzió

    Ebben az epizódban a Totál Titán Podcast a kaiju-filmek univerzumát veszi célba, különös tekintettel a gigantikus szörnyekre, mint Godzilla és King Kong. A beszélgetés érinti a lé…