Parallaxis Univerzum

A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228

· PT58M23S

Összefoglaló

Ez az epizód a Holdról szól, megemlékezve a 80 évvel ezelőtti Bay Zoltán-féle holdradar-kísérletről, ami az űrkutatás kezdetét jelentette. Emellett áttekinti az Artemis-2 emberes holdrepülésével kapcsolatos fejleményeket.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 04. 06.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Bay Zoltán
Témák
hold, űrkutatás, artemis-2, holdrepülés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

F aíos rádió [éneklés] és [zene] benne azokébresztő. >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a tilos rádió a 90,3 MHz-es frekvencia modulált sávon, benne pedig a Szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

MZ Perx, azaz Vince Miklós, és ezen a téli reggelen egyedül vagyok a stúdióban.

Ez most már zsinorban a harmadik ilyen alkalom, szóval mezen változtatni fogunk hamarosan.

De a mai téma olyasmi, amit egyedül is valamennyire ki tudok bontani.

És ennek az apropója megint csak egy ilyen történelmi eseménynek az évfordulója, mégpedig a Bai Zoltán féle 1946 februárjában végrehajtott, illetve hát akkor bejelentett, mondjuk inkább úgy oldadar kísérletnek a gyönyörű kerek 80. évfordulója.

És persze a Hold köré fűzzük fel a mai adást a ezen túl is, hiszen nem lehet elmenni a mellett, hogy most már az is lehet ad abszurdum, hogy egy hét múlva akár a legesleges legoptimistább beés szerint, tehát nem adnék erre sok pénzt azért, de hogy egy hét múlva akár az is lehet, tehát hogy február 9-én az Artemis 2 elindulhat a Hold felé fedélzetén négy emberrel, ami olyasmi, amire azért a 70-es éve évek óta nem volt példa, hogy emberek elindultak a Hold térségébe.

Ugye fontos kihangsúlyozni, hogy nem leszállni fognak ezek az emberek a Holdra, csak megkerülni és hazajönni, de ez akkor is olyas valami, amire konkrétan 1972 óta hasonlóra se volt példa.

Az Apollo 17 akkor vitt utoljára embereket a hold térségébe.

És most ugye az amerikai Artemis program keretében az Orion nevű űrhajó fog odavinni négy embert, akik a tervek szerint olyan pályán fognak repülni, hogy messzebb mennek a Földtől, mint valaha bárki, és a Hold túlsó oldalának olyan részeit fogják meglátni, amiket még emberi szem, olyan részeit fogják meglátni, amelyeket még emberi szem nem látott.

Egészen egyszerűen azért, mert az Apollo űrhajósok, akik a Hold körül keringtek, túl közel voltak a Holdhoz, ahhoz, hogy bizonyos dolgokat lássanak a túloldalon, illetve olyan időpontban voltak ott, amikor jellemzően sötétségben volt az a része a Holdnak, ami most viszont nem lesz sötétségben.

Tehát ezért is van olyan, hogy eatt két ok miatt is van az, tehát hogy más pályán és más időzítéssel repülnek oterek. olyan geológiai vagy hát szelenológiai, így kell ezt talán mondani, ugye a szeléné a holdist nője, és akkor a szellenológiának szok mondani ezt a amit a ami a geológia holdon szóval, hogy olyan [nevetés] szellenológiai alakzatokat fogják megfigyelni, amiket bizony még emberi szám konkrétan nem látott.

És az az érdekes, hogy egy napon keresztül tudományos programot fognak ott csinálni, amikor közel repülnek a Holdhoz a túloldala mögött elsuhanva, ami azt jelenti, hogy folyamatosan fényképezni fogják a Holdat.

És ezen túl konkrétan szabadszes megfigyelésekről fognak jegyzetet készíteni.

És az az érdekes, hogy úgy tűnik, hogy ennek mind a mai napig van valami relevanciája, mert az emberi szem az egy olyan érdekes műszer, ami olyan fényesség különbségeket tud meglátni, amik még a legfejlettebb CCD technikával, illetve lencserendszerekkel sem felbonthatók.

Nem véletlen, hogy máig egyébként azok az amatőr csillagászok, akik nem fényképeznek, hanem csak lerajzolják, hogy mit látnak, adott esetekben hasznos információt tudnak szolgáltatni, úgymond a profi csillagászatnak is.

Bár a jelentősége ezeknek a megfigyeléseknek nyilván egyre csökken most, hogy az egészboltot folyamatosan megfigyelő távcsövek vannak itt meg ott meg a De az érdekes, hogy tényleg az emberi szem az tud valami furcsát.

Ez emberi szem rettenetesen érzékeny műszer.

Ezért ezt tegyük hozzá, hogyha beteszik az embert, betesznek egy embert egy sötét szobába, a teljesen sötét szobába, azt mutatják a kísérletek, hogy a legkisebb fényerősség, amit meg tudunk amit tudunk érzékelni a szemünkkel, az valójában csak néhány néhány darab foton, tehát konkrétan néhány darab foton, hogyha becsapódik az ember szemébe, akkor azt mi már fényként tudjuk látni.

Rettenetesen érzékeny műszer az emberi szem.

És természetesen a repülésnek nem az a fő célja, hogy emberek elmenjenek és szabad szemmel megnézzék a hold túloldalát, hanem ez egy technikai próba elsősorban, hiszen ez az űrhajó fogja majd várhatóan, hát nem is mondom, hogy várhatóan, csak hogy az optimista tervek szerint 2028-ban az embereket egy olyan küldetésre szállítani az Artemis 3 projectben, amelyen majd ténylegesen leszállnak a holdra.

Na, ahhoz még kell egy Holdra leszálló berendezés. ami jelenleg még igencsak el van maradva a fejlesztéssel.

Úgyhogy könnyen lehet, hogyha az amerikaiak nem szedik össze magukat, akkor bizony a kínaiak megelőzik őket, akiknek feltett szándékuk, hogy 2030 előtt, feltehetőleg 2029-ben embert küldjenek a Holdra, és a kínaiak elképzelhető, hogy jobban állnak a Holdra szálló eszköz fejlesztésével.

Na hát mindenesetre persze tudjuk jól, hogy a mai világban különösen Amerikának nagyon fontos, hogy a kínaiak nehogy megelőzzék őket a Holdon.

És ebben kevés vigaszt nyúlt nekik az, hogy ők már elmentek a Holdra több mint 50 évvel ezelőtt többször.

Szóval mégis valahogy az a helyzet, hogy igen, nagyon nagy presztízs jelentősége van az amerikaiaknak, hogy ezt megcsinálják. a mostani küldetésnek is ilyen értelemben, mert hát egyrészt ez a utolsó próba azelőtt a tervezett repülés előtt, amint majd tényleg ember fog sétálni a Holdon, ráadásul nem véletlenül van ennek a rakétának az oldalára felfestve a két szilárd hajtóanyagú segéd rakétájára piros, fehér, kék sávokból két ilyen 250-es szám, ugye, hiszen az idei év az amerikaiaknak a hát mi az, ami a bicentenárium után után van 50-nel.

Nem tudom miérre is van egy a latin szó.

Tehát a lényeg az, hogy az Amerikai Egyesült Államok megalapulásának, vagyis a függetlenségi nyilatkozatnak a 250. évfordulója, kérem tisztelettel van idén.

Hát nyilván július 4-én lesz a függetlenségi nyilatkozat évfordulója.

Reméljük addig nem halasztják a repülést.

De hát tényleg 1776-ban alapította meg a a 13 eredeti tagállam az Egyesült Államokat.

És hát annak van azért fordulója, és ezért ilyen szimbolikus jelentősége is van nekik ennek a küldetésnek, úgyhogy igyekeznek ezt csinálni.

Hát amilyen zaklatott az amerikai közélet és ami ott megy most, az tényleg nagyban sokban emlékeztet 1968-ra, amikor ugye rengeteg a 60-as évek végén ugye elementáris elővel tölt ki a társadalomban a az a feszültség, ami ott felgyülemlett sok-sok idő után.

Gondoljunk itt a polgárjogi mozgalmakra, faji ellentétekre 1968-ban, amikor Martin Luther Kinget vagy éppen ugye a Robert Kennedyt megölték satöbbi.

Szóval ez egy nagyon zaklatott időszak volt, és 1968-ban ekkor jelentett valamiféle vigaszt, meg egy pozitív kicsengést az év legvégén, amikor az Apollo 8 elment, és az emberiség történetében először emberek jutottak a Hold közelébe.

Hát a politikai hangulat az most is sok szempontból nagyon hasonló.

Hát nagyon reméljük, hogy az Artemis 2, amit majd nyújtani fog, az szintén valami hasonló ilyen, hogy mondjam csak, egy olyan közös közös öröm tud lenni annak a társadalomnak, meg talán az egész világnak, ami annak idején az Apollo 8 jelentett.

Hát ez mindenesetre ne ráférne szerintem mindenkire.

Ahhoz persze sikerülnie kell a repülésnek, és az egy igen kockázatos repülés lesz, azt tegyjük rögtön hozzá.

Jelenleg azért mondjuk azt, hogy legkorábban február 9-én repülhet, mert ugyan az indítási ablak február 6-án kinyílt.

Kinyílik, tehát ki fog nyílni.

Tehát elvileg az égitestek kedvező helyzete az már február 6-ától előáll, és ez azt jelenti, hogy akkor már mehetnének a holdra.

A rakétát annak rendelegye és módja szerint már most, tehát lényegesen korábban, sőt múlt héten már kivitték az indítóállásra a keredözpont 39b indóálásan ott áll, tehát a space launch nevű hatalmas hordozórakéta közel 100 m magas, aminek az a feladata, hogy a négy űrhajóst eljuttassa a holdt térségébe.

Ez lesz amúgy a rakétának a második útja, az első útja természetesen ember nélküli volt, de azért ez így is elég kockázatos természetesen, hogy már a második útra embereket pakolnak.

Épp ezért sok átvizsgálást igényel a dolog, és ezek közé tartozik egy olyan tesztfeltöltés, hogy a rakétát feltöltik folyékony hidrogénnel és folyékony oxigénnel, vagyis az üzemanyaggal és az oxigálószerrel, és megnézik, hogy minden rendben van-e mennyire szivárog, satöbbi, satöbbi.

Ugye annak idején az Artemis 1 repülésnél 2022-ben azért bőven volt ebiatt halasztás. szivárgások voltak itt meg ott meg amott.

Úgyhogy hónapokat csúszott a start, hónapokig állt a starthelyen az SLS.

Na most a floridai szokatlan hideg miatt, ami most jelenleg ott van, egy-eg egy brutális ilyen hidegfronti helyzet van, és a floridai körülményekhez képest nagyon-nagyon ritka mínuszos hőmérsékletek vannak, ami még januárban is elég ritka, ugye ott a 30. szélességi fokörnyékén, tehát ilyen szubtropikus területeken.

A lényeg, hogy emiatt úgy döntöttek, hogy magát ezt a feltankolási tesztet is elhalasztják.

És mivel a feltankolási tesztet elhalasztják, így aztán maga a start is csús csúszik, megvárják, hogy egy kicsit emelkedjen a hőmérséklet, mert addig a tankolást sem akarják megejteni.

Ami persze vicces, mert itt folyékony hidrogén és folyékony oxigén betöltéséről van szó.

Tehát ezek eleve ugye rettenetesen hideg mínusz 100 fokos valamik ezek amiket De mindegy.

A lényeg, hogy úgy döntöttek, hogy a mostani időjárás nem alkalmas arra, hogy a tankolási tesztet az eredeti ütemezés szerint megejtsék.

Emiatt az eredetileg legkorábban február 6-ra kitűzölt start február 9-ére tolódott, de simán lehet ez még március is, tehát hogy vagy április.

Azt mondják, hogy áprilisnál később nem akarják.

Tehát szokatlan módon azt is kiírták, hogy áprilisnál nem később szeretnék megejteni a startot.

Azt tudjuk, hogy a legénység pontosabban személyzet, hiszen három legényből is egy leányból áll.

Ugye Krisztina Hemok Cook lesz az első nő, aki eljutérségébe.

Ugye a nagy kolbászfesztivál volt az Apollo program, tehát hogy mind a 24 ember, aki a Hold közelébe jutott, közülük hárman kétszer, azok mind-mind férfiak voltak.

Na, szóval ez is meg fog most változni, de ők már karanténban vannak.

Ezt akartam mondani, tehát hogy a négy fős személyizet, tehát nem legénységte hát, hanem személyizet, ők már bevonultak a szokásos karanténba.

Ugye ez a karantén, ezt tudjuk, hogy ez a kapuibék esetében rekordh hosszúság uranyúlt.

Tehát az űrhajozás történetének a leghosszabb megszakíthatlan karanténját produkálta az Axi 4 csapat a múlt nyáron, köztük a magyar űrhajóssal.

Hát most reméljük, hogy ez a rekord nem fog megdőlni, de ha úgy kell, akkor dőljön meg.

Szóval a halasztás az az meg mindig sokkal jobb, mintogyha valami baj történik.

Szóval ennyit arról, hogy mi várható a Hold térségében.

És most vissza arra, hogy mi volt 1946-ban, vagyis 80 évvel ezelőtt.

Ez szerintem egy igazi igazi nemzeti büszkeségünk lehet nekünk ez a kísérlet.

És ehhez képest nem nagyon tudom, hogy nagyon nagy megemlékezéseket terveznének, de hát ugye maga az évforduló az is még február 6-án van, és az évfordulót azt talán úgy lehet mondani, hogy akkor jelent meg az a közlemény, ami a világnak hírül adta, hogy megtörtént ez a kísérlet.

Ugye valójában a kísérlet maga a annak többször is nekifutottak, ahogy erről majd mesélek.

És hát végülis 1945 másod felétől kezdve folyamatosan zajlott az adatgyűjtés, ami aztán 1946 legelejére vezetett oda, hogy azt mondták a kutatót, hogy oké, most már eléggé meggyőző adataink vannak, és publikáljuk.

Itt arról volt szó, hogy és akkor most egy kicsit felolvasnék magának Bai Zoltának az 1946-os cikkéből, ami a hungarika aktafizika című, hát Magyarországon megjelent, de angol nyelvű és latin című folyóiratból származik.

A címe az, hogy Reflections of Microwaves from the Moon, vagyis mikrohullámok visszaverődése a Holdról.

És hát van egy gyönyörű bekezdés itt az elején a a hát magában az összefoglalóban a cikk elején, ami az absztrakt, azt mondja, hogy az ember csak mostanában vált képessé arra, hogy mikrohullámok segítségével kilépjen földi birodalmából és égi testeket tegyen kísérletei tárgyává.

Az égitestekről és a világegyetemről alkotott eddigi tudásunkat csupán megfigyelésekre alapoztuk.

Na most ez egy fantasztikus dolog, és sokan azért mondják, hogy ettől valójában azt mondhatjuk, hogy már nem az első műholdnál, hanem a 40-es években, 46-ban megkezdődött az űrhajózás korszaka.

Nem is az űrhajózás, de az űrkutatás korszaka.

Hiszen pontosan emiatt, hogy kísérletezni az mit jelent?

Hát úgy vizsgálni valamit, hogy mi aktívan bekapcsolódunk a természeti jelenségbe.

Nem csak azt figyeljük, hogy mi jön onnan kintről, amit ugye a csillagászat csinál évezredek óta a legősebb tudományfeltehetőleg talán, hogy az emberek nézik, hogy hogyan mozognak a dolgok az ég.

Tehát, hogy nézzük azt, ami onnan jön.

Ehhez képest itt az történt, hogy a Földről kiküldött rádióhullám visszaverődött a Holdról, és azt mi vettük.

Mi mint emberiség, de konkrétan Baj Zoltán is csapata az Újpesti Egyesült Izó laaboratóriumban.

Ezzel tehát olyasmit csináltak, amire korábban nem volt példa.

Egy Földről kiküldött valami, visszajött a Földre az űrből, konkrétan a Holdról.

Na most ennek mi volt az értelme?

Például éppen emiatt a jóég tudta volna megmondani, hogy vajon mi megy ki ténylegesen az űrbe.

Most mi az, ami visszapattan a földi ionoszfélájáról, és mi az, ami el nyelődik?

Tehát konkrétan nem volt egyáltalán kísérleti bizonyíték arra a tényre, hogy a Földről, ha kiküld az ember egy rádióhullámot, az kozmikus térségekbe egyáltalán el tud jutni.

Hát, hogy lett volna erre bizonyíték?

Ugye nem volt senki az űrbe, aki kimenjen és megnéze, hogy tudja-e fogni a Földről kiküldött rádiójelet.

És azt meg tudták az emberek, és hát üzemszerűen használták is a rádiózásban, hogy az ionoszféráról különböző hullámhosszú hullámok visszaverődnek, amit…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Bay Zoltán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228”

Miről szól ez az epizód: „A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228”?

Ez az epizód a Holdról szól, megemlékezve a 80 évvel ezelőtti Bay Zoltán-féle holdradar-kísérletről, ami az űrkutatás kezdetét jelentette. Emellett áttekinti az Artemis-2 emberes holdrepülésével kapcsolatos fejleményeket. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bay Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228”?

Fő témái: hold, űrkutatás, artemis-2, holdrepülés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Hold megradarozása és körberepülése | Sokolébresztő #228”?

Megjelenés: 2026. 04. 06.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/a-hold-megradarozasa-es-korberepulese-sokolebreszto-228

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből