Parallaxis Univerzum

A reaktorszabályozás olyan, mint egy kötéltánc | Csernobil 1986 (2021) | Parallaxis #138

· PT38M51S

Összefoglaló

Ez az epizód a 2021-es Csernobil 1986 című orosz filmről szól, amely a csernobili nukleáris katasztrófát dolgozza fel. A podcast tudományos szempontból vizsgálja a filmet az atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 04. 22.
Hossz
39 perc
Témák
reaktorszabályozás, csernobili nukleáris katasztrófa
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [zene] >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. [zene] >> Az MD média bemutatja. >> [zene] >> Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, [zene] aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD [zene] média tudományos és fantasztikus podcastje.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a parallaxis 138. része.

Mai filmünkben egy szovjet tűzoltó kalandjait szenvedhetjük végig, aki egyszerre próbálja megmenteni a családját, a szerelmét és persze félurópát.

Csak kár, hogy közben a film nagyjából ugyanakkora katasztrófa dramaturgiailag, mint amekkora katasztrófát robbanás okoz.

Mai adásunkban a 2021-es Csernobil 1986 című orosz filmet vizsgáljuk meg. elsősorban történelmi és tudományos szempontból, amiben természetesen segítségemre lesz állandó műsorvezetőtársam, Vince Miklós.

Sziasztok kedves hallgatók! >> Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nincs itt velünk Ádám, hogy bölcs kérdéseivel és hozzászólásaival, valamint a műsoridőre vonatkozó finom utalgatással kordában tartson minket.

De mindenkit megnyugtatok, hogy Ádám jól van.

Mindössze annyi történt, hogy már Tjföldön él, de továbbra is ő a paralaxis univerzum főszerkesztője és kreatív producere egyben.

Szóval nincs okaz a gondolomra, és ezt abból is tapasztalhatjátok majd, hogy bár lesznek változások, de hamarosan visszatér több műsorunk is, tehát érdemes lesz figyelni a Facebook oldalunkat is.

Na, vágjunk akkor bele a témánkba. április 26-án lesz 40 éve, hogy 1986 tavaszán felrobbant a csernobili atomerőmű négyes blokkja egy félresikerült biztonsági teszt során.

Miki, te akkor már megszülettél, igaz?

Bár gondol nem túl sok emléked van. >> Igen, ilyen másfél éves körül voltam, szóval annyira sok emlékem nincs erről az ügyről. >> És nem akarsz most kitalálni? >> De persze, nem.

Hát az tény, hogy április 26-a az néhány nappal volt csupán május 1je előtt.

Ugye május 1jénőtt a ugye az Európának ebben a szerencsétlenebb részében ugye az emberek felvonulgattak, ugye a munkaünnepe tiszteletére felvonulások voltak.

Nem volt ez másképp annak idején Magyarországon se, ahol ezen a napon, tehát ugye négy-öt nappal a katasztrófa után még nem volt tudtommal hivatalos információ arról, hogy mi történt, de természetesen, és ezt már nem én mondom, hanem a akik engem tanítottak az eltén, mondjuk a volt témavezetőm, aki akkor volt egyetemista, amikor elkezdtek szálingóni a hírek, elsősorban ugye nyugati forrásokból, arról, hogy itt történt valami, persze, hiszen ugye tudjuk, hogy ugye Ugye Finnországban meg Svédországban mérték először azt, hogy hogy nagyobb a radioaktivitás az kelleténél, mert ugye egy-két napon belül odaértek a 26-ai balesetből ezek a hát a nukleáris csapadékot tartalmazó felhők, illetve hát aeroszor részecskék, porrészecskék ugye magából a robbanásból, amit odavitt a szél.

Szóval akkor ők hallották, hogy van valami, és persze fizikus hallgatók voltak, úgyhogy volt hozzáférésük Geiger Müller számlálókhoz, úgyhogy kimentek a Geer Müller számlálókból az épületből, és egyáltalán nem volt, nem tapasztaltak semmi érdekeset.

És aztán utána jött egy eső, hirtelen jött egy eső, nem sokkal később, egy rendes tiszteséges eső, és akkor utána a vizes csizmájukat megnézték, és utána kr ott aztán hirtelen elég jól szólt a GMcső, tehát hogy addigra jött be.

Természetesen ami Magyarországot elérte, az nem volt egy komolyabb sugárdozés, hála a jó Istennek.

És ez egyrészt annak is köszönhető, hogy tényleg olyan irányba ment a olyan irányba fújt akkor a szél, hogy azt se véletlen, hogy persze pont a skandináv országokban előbb detektálták, mint mondjuk itt nálunk, pedig mi a szomszédban vagyunk, és nem is odament a hát a kihullásnak a legnagyobb része.

Ugye itt a Kárpátmedencének, mint földrajzi alakzatnak a szerepére is fel lehet írni a figyelmet, amiért ilyen természetes határfal az áramlási rendszerben egy kicsit.

Meg persze az, hogy az időjárás általában olyan, hogy nálunk jellemzően inkább nyugat észak-nyugat felől érkezik úgymond az időjárás.

Tehát Magyarország ez nem kapott akkorát.

De kétségtelen tény, hogy egy csomó országban direkt már csak azért sem verték nagy dobra a dolgot a szovjet elvtársak, mertogy ugye a pályus esei felvonulásokat meg lehessen tartani.

Annál is inkább érdekes ez, mert ez ugye már a Gorbacsovi érában történt, amikor a perestrojka meg a glassy dübörgött.

Ugye a glass nosy azt jelenti, hogy átláthatóság.

Úgyhogy a változatosság kedvéjértet úgy gondolta a szovjet vezetőség, hogy hogy majd most őszintén beszélnek bizonyos dolgokról, de ez csak mérsékletelten sikerült a Csernobil esetében.

Tehát ezt még akkor tanulniuk kellett. >> Én azt hiszem erről bőven fogunk még beszélgetni, de jellemző, hogy elsőre pont azokat mondtad el, amik én is így elgondolkodtam.

Egyrészt, hogy mekkora mázli faktor kellett mondjuk a mi szempontunkból ahhoz, hogy az időjárás pont ilyen legyen, mert mert ez, hogy a a kiszórodódásnak vagy kihullásnak szokták a Falloutot? >> Én kihullásnak mondanám, de szerintem mind a kettőt megértjük.

Tehát, hogy a a kihullást ugye azokat a sugárzó részecskéket, amik a amik a robbanásnál felkerülnek ugye a légkörbe, és azok ú a széllel szépen elvándorolnak, amerre viszi őket, majd ott leülepednek és különböző kellemetlenségeket okoznak az ott élő népcsoportok számára, hogy hogy ez pont nem felénk hozz.

Ez ez abszolút csak a mezli faktor.

A másik, ami nekem is eszembe jutott, hogy de elég közismert, hogy a a szovjetek ezt próbálták eltitkolni, meg próbálták kicsinyíteni után a jelentőségét, nem nagyon beszéltek róla.

Meg ez amit mondasz, hogy május 1jét is meg akarták tartani, de a holdutazásomisítós filmnél beszéltük, hogy vannak dolgok, amiket baromi nehéz meghomisítani, merthogy például az, hogy elmegy-e egy űrhajó a Holdig, vagy nem, azt viszonylag könnyű a Föld bármely pontjáról így detektálni, hogy és megmondani, hogy nem történt ilyen a valóságban. és az atomerőmű felrobbanásán is, vagy hát a reaktorrobbanásnál is rengeteg olyan dolog történik, amit egyébként lehet detektálni, és ahogy te is mondod, mondjuk fizikus hallgatók vagy bárhol kutatóintézetek akár a sugárzást, akár gondolom szeizmikus rezgést is ez okozott, tehát hogy ez biztos, hogy kimutatható, ez nem olyan könnyű eltitkolni.

Ugye itt konkrétan az volt a detektálás, azt hiszem, hogy egy finnországi vagy valami vagy svéd, nem tudom atomerőműbe mentek volna be dolgozni reggel a dolgozók és persze a dolgozóknak van személyi doziméterük.

Éppen azért, mert ugye az ilyen munkahelyen dolgozóknak meg van szabva, hogy mennyi sugárdózist kaphatnak adott idő alatt, és amikor az betelik, akkor ugye onnantól szabi van, vagy akkor nem mehetnek oda dolgozni, hanem akkor otthon kell maradni, vagy más máshova kell menni.

Természetesen a radiológusoktól kezdve, tehát hát a röngennel dolgozóknak is van ilyen nyilván ilyen ilyen izé egyenérték, ami meg van határozva.

És akkor azt vették észre, hogy hogy rendszer, hogy rendre becsipognak itt a doziméterek, amikor mennek be reggel dolgozni, ami egy kicsit gyanús lett.

És akkor kiderült, hogy ugye maga a háttérsugárzás nőtt meg ennek köszönhetően.

És ez volt a legelső független polgári detektálása ennek az egésznek.

Aztán persze a titkos szolgálatok mit tudhattak itt vagy ott, vagy az amerikai hírszerzés az lehet, hogy már képben volt korábban, azt nem tudom.

Most, hogy tényleg én legyek, Ádám, én fogok az ilyen részletkérdésekre rákérdezni, hogy technikailag tudom, hogy a doziméterek, a sugár doziméterek hogy működnek. viszont pont azt a részét nem, hogy amit említesz, hogy utána szünetet kell tartani, mondjuk egészségügyi szabadság a fiziológiai része, hogy működik, tudod-e, hogy ilyenkor egy idő után lecsökken a szint és akkor megint biztonságos, és visszamennek, vagy az történik, hogy oké, neked az életedre rendelt sugármennyiség megvolt, és akkor keress új munkahelyet, mert én ezt képzelném el >> mind a kettő létezik.

Tehát egyszerűen arról van szó, az utóbbi nyilván az embernek cserélődnek a szövetei meg minden valami, meg hogy minden ilyen nukleáris ugye bomlásterméknek vannak felezési idejei meg minden, de hogy alapjában véve tényleg inkább arról van szó, hogy meg van szaba, hogy egy embert életében összesen mekkora úgynevezett kumulatív sugárterhelés érheti, ami hogyha egyszer eléred azt a szintet, akkor mehetsz a nyugdíjba.

És akkor ezt próbálják ilyen értelemben egyenletesen elosztani inkább így ebből az irányból.

Tehát nem az van, hogy az úgy elmúlik, természetesen múlik el olyan értelemben, hogy valóban mondom ezekre jellemzően bomlanak tovább, nem rádioaktív anyagokká.

Az, hogy mennyi idő alatt bomlik tovább az adott izotóp, azt például izotópja válogatja.

De most ez maga az most inkább az, amikor most konkrétan lenyersz egy darab izot, hogy belekerül a szervezetedbe mondjuk porformájában, ez ugye más.

Ez ez egy normális ügymenetben ilyennek nem kéne történnie.

És akkor van a másik a de általában nem erről van szó, hanem amikor akkor alfa, béta vagy gamma suugárzás éri az embert.

A gammasugárzás belül az nem más, mint mint foton, tehát fény.

Ugye a a röngengépből is ugye fényül ki, csak olyan fény, amit mi nem látunk.

Ezek nagy energiájú fotonok, mégis hát azért mondjuk ugye ezt radioaktivitásnak, mert ugye olyan energiájú fényz, hogy ez mindenféle roncsolást végez a szervezetben.

Konkrétan olyanokat, hogy mit tudom én, egy bejövő fény az át tud fotonka az át tud pattintani mondjuk egy elemi részecskét egy másikba neutronból protont csinálni, mit tudom én, elrepül elrepül egy elektron meg egy antineutrinó, mit tudom én.

És akkor az emberben keletkeznek, az emberi szövetben tudnak mondjuk gammasugárzás hatására létrejönni olyan sugárzó, oly olyan izé radioaktív izótó pok magában az emberben.

Mondjuk a szén ugye szénből vagyunk nagyrészt.

Szóval, hogy ilyesmik vannak itt inkább.

Tehát itt nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy ami anyag belénk kerül, az maga a méreg.

Olyan értelemben, hogy most ezben a gammasugárzásról beszélk, akkor mi van? fény kerül be a fény, de hanem ez olyan energiájú fény, hogy olyan átalakításokat csinál bennünk, hogy abból lesz a baj. >> Szóhasználatban vagy így terminológiában egyébként az ionizáló sugárzás az ugyanaz, mint a nukleáris sugárzás.

Ezt ugyanarra használjuk. >> Hát, hogy nukleáris sugárzás az szerintem ugy ez nem nagyon van, >> vagy ez csak a köznyelvbe akkor?

De akkor az ionizáló sugárzás az a szakszerű. >> Ionizáló sugárzás.

Hát ugye nem tudom, hát ezek a sugárz a nagy energi sugárzások ionizálnak.

Ez tény. >> Ühüm. >> Ezek ezek mellett tehát azt jelenti, mit jelent, hogy mondjuk elég nagy energia jön ahhoz, hogy kilépjen egy elektron egy atomból, és akkor ilyen módon ugye több negatív töltést egyen benne, mint pozitív töltés, és akkor mondjuk az egy ionnál válik. >> Ühüm. >> De az is előfordulhat, hogy a protont ilyen inverz béta bomlás folyamatban csinál belőle egy neutron, mit tudom én.

Szóval ilyeneket el lehet képzelni.

Nem tudom a terminológiát, megmondom őszintén.

Nem vagyok atomfizikus. >> Pedig pont úgy foglak kérdezgetni, mintogyha itt te lennél a mintha te lennél itt az atomfizika szakértő és én én meg a riporterről, én meg tényleg nem értek annyira >> kitűnő atomfizika tárgyat.

Tanultam ezelőtt 20 éve. >> Kis Ádám és Horvát Ákost tartották az eltn.

Sőt, magfizika tárgyunk is volt.

Hát az jó rég volt azért. >> És azóta is napra készen tartod a tudásodat? >> Azóta is napra készen itt tartom az irodámban a kísérleti atomfizika című remek könyvet.

Kis Dezső Horvát Ákos és Kis Ádám tollából, de nem olvastam ki a mai adás tiszteletére újra, úgyhogy elképzelhető, hogy zöldségeket fogok mondani, de azért nagyrészt ennek a Csernobil típusú reaktoroknak meg a betegségeinek azért utánanéztem.

Nekem némi dezsavűm, mert képzeljétek el, hogy 2019-ben a 12. paralaxis podcast az már csernobil témában forgott, mert ugye akkoriban ment az HBO-nak és a Sky-nak a sorozata, a kitűnő Csernobil című sorozat.

És most szeretnék még egyszer hangsúlyozni, ugye, hogy ma nem azt beszéljük ki, hanem ezt a 2021-es orosz fél általad katasztrofálisnak minősített dramaturgiai szempontból, legalábbis orosz fél. >> Ez most cáfolj meg komolyan.

Bár a könyvet nem olvastuk el, a tankönyvedet újra, de a filmet megnéztük. >> Meg megnéztem.

Igen. >> Lehet, hogy ez csak az én véleményem, de e ez ez egy katasztrófafilm volt így hangsúlyozva, hogy ez >> Aha.

Meg szerintem ezzel ennyet tudok érteni.

Igen. >> Visz viszont a sorozat valóban egész másképp is közelít meg.

Az egy az egy kiváló sorozat és nem fogjuk megúszni az összehasonlítgatást.

Viszont forduljunk rá a filmre, hogyha már itt tartunk.

Ahogy Ádám mondani szokta, nem egy filmkibeszélő, hanem egy tudományos podcast vagyunk, és megint mint atomreaktor és atomerő visszakértőt kérdezlek, hogy ugye a filmben, ahogy látjuk az atomerő művet nem úgy néz ki, mint ahogy általában el szoktuk kézelni az atómerőműveket.

Szerintem ha valakinek ezt mondom, akkor ezek a tölcsér alakú ugye ilyen kémények vannak meg.

És nem az, hogy úgy néz ki a aerőmű, mint egy lakótelep.

És itt valószínűleg a hőerőművekkel k keveri össze az ember a fejében a képet. >> Igen, szerintem igen, mert szerintem egészen így néz ki.

Én Pakson is voltam, és ez úgy hasonlít ahhoz, amit a filmben lehet látni. >> Igen, de annyira annyira benne van az embernek a a fejében ez a kép a nagy kéményekről hogy >> Aha.

Aha. hogy engem is meglepetésként ért, amikor ott hirtelen drónfelvételen levegőből mutatják, és úgy néz ki, talán a robbanás után, ahogy mutatják ott az összeomlott blokkot, és mintogyha egy négyemetes lakótelepi épületet bombáztak volna le.

Említett entitások

Témák

  • reaktorszabályozás
  • csernobili nukleáris katasztrófa

Szervezetek, cégek

  • Csernobil 1986

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A reaktorszabályozás olyan, mint egy kötéltánc | Csernobil 1986 (2021) | Parallaxis #138”

Miről szól ez az epizód: „A reaktorszabályozás olyan, mint egy kötéltánc | Csernobil 1986 (2021) | Parallaxis #138”?

Ez az epizód a 2021-es Csernobil 1986 című orosz filmről szól, amely a csernobili nukleáris katasztrófát dolgozza fel. A podcast tudományos szempontból vizsgálja a filmet az atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 22..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A reaktorszabályozás olyan, mint egy kötéltánc | Csernobil 1986 (2021) | Parallaxis #138”?

Fő témái: reaktorszabályozás, csernobili nukleáris katasztrófa.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A reaktorszabályozás olyan, mint egy kötéltánc | Csernobil 1986 (2021) | Parallaxis #138”?

Megjelenés: 2026. 04. 22.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/a-reaktorszabalyozas-olyan-mint-egy-koteltanc-csernobil-1986-2021-parallaxis-138

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból