Parallaxis Univerzum

A tripodiális támadókat elvitte a Xénia-láz | Világok harca (2005) | Parallaxis #128

· PT51M54S

Összefoglaló

A Parallaxis 128. adásában a 2005-ös Világok harca című sci-fi katasztrófafilmet elemzik. A beszélgetés középpontjában az idegen invázió alatt a családját menteni igyekvő főszereplő története áll.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 08. 29.
Hossz
52 perc
Témák
sci-fi, disaster film, alien invasion
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. >> Az MD média bemutatja.

Jedú takle táborž na Oravu prorisku projíždímžeš Moravu šudományos [Zene] fantasztikus élmények Gergővel aki mérnök Miklussal aki fizikus és Ádámmal aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] De ezt múltkor lenyomtuk, mielőtt megjött Ádám.

Úgyhogy már mire megjött az osztályfőnök, addigra rend >> néztetek mostanában valami jó filmet? >> De [ __ ] régit.

Ti azt ismertek, hogy a Darwin D-ról van film? >> Nem >> méltatlanul nem ismert film, de egy film, egy játékfilm. >> Wow! >> Igen, azt nézzétek meg.

Szerintem Darwin Price vagy? >> Hát mindeközben én sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 128. része a nyári szünetben.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Mai filmünkben a marslakók jönnek, látnak, elfoglalnák a földet, de végül elhasalnak a takonyban.

Ezúttal a 2005-ös világok harca című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból.

Szia Gergő. >> Sziasztok. és Vince Miklóssal.

Szia Miki! >> Sziasztok! >> Még mielőtt belekezdenénk az adásba, sajnos egy szomorú hírrel kell kezdenünk.

Bajban van a paralalaxis univerzum.

Már a célösszeg több mint negyedét összegyűjtöttétek nekünk, amiért elmondhatatlanul hálásak vagyunk, hogy ki tudjuk fizetni az idén felhalmozott tartozásainkat, és hogy folytathassuk a műsorkészítést az év hátralévő részében is.

Minden egyes forintot köszönünk és nagyon megbecsülünk.

Az, hogy biztosíthassuk a szükséges anyagi hátteret, és októberben a nyári szünet után is folytatódhasson a Parallaxis podcast, és egyúttal visszatérhessenek kedvenc műsoraitok, ezzel pedig elindulhasson a Parallaxis univerzum őszi évada, most csak veletek együtt lehetséges.

Ha módodban áll, kérlek, támogass minket, hogy folytathassuk.

A leírásban megtaláljátok a linket és a bővebb információkhoz vezető utat is.

És egy szomorú hírrel kell folytatnom, ugyanis augusztus 7-én, 97 éves korában elhunyt Jim Lowell, akinek neve örökre összefort az Apollo 13 küldetéssel.

A legendás filmben Tom Hanks alakította őt.

Ám a mentőhajó kapitánaként Lawell maga isózott benne.

Lael négy alkalommal járt az űrben, de sohasem landolt a Holdon.

Az Apollo 13 című filmet egyébként a Paralaxis 24. részében beszéltük ki, míg a szokolébresztő 207. adásában az 55. évforduló kapcsán készített műsort Miklós, illetve róla szólt a 216. rész is, ami ennek a felvételnek a reggelén volt adásban a tiloson. >> Így van.

Hát Jim Level az egy olyan alakja volt az űrhajózásnak, akit szerintem még a mondjuk nem utolsó sorban persze a filmnek köszönhetően azok is ismernek, akik mondjuk Gagarinon, Magyarországon Farkasbercén, Armstrongon és esetleg Buzoldrinon kívül nem nagyon tudnak űrhajósokat megnevezni.

De azt hiszem, hogyha megállít az embereket az utcán, hogy mondjanak létező űrhajósokat.

Jó, néha persze becsúszik egy-két buzlight Year meg ilyesmi, de azért azt hiszem, hogy azért Jim Level neve azért elhangzik, ami nagyon-nagyon sokat jelent szerintem tekintve, hogy nem ő volt az első ember a Holdon, sőt egyáltalán nem járt a Holdon, de mégis méltán emlékszik rá a szer az általam képzelt hallgatóság.

És hát remélem, hogy ez így is fog maradni.

Hát mindenesetre ezért is emlékezünk meg róla most is.

És hát ezért, ahogy mondtad a szokorébresztő legutóbbi adásában is ezért volt róla szó.

Tényleg óriásit alkotott és hát azt kell, hogy mondjam, hogyha nincs Jim Lavell, akkor én engem se csap meg az űrhajózás szele.

Úgyhogy ő tehető felelőssé többek között azért is, hogy van szokorébresztő.

Az invázió, ami megijesztette Amerikát már a rádióban is.

A világok harca története több mint egy évszázada velünk van.

Először A Well Wells legényeként, majd a legendás Orson Welles féle rádiójátékként, utána a Spielbergféle 2005-ös mozifilmként és legújabban egy modern Netflix feldolgozással.

A CBS-en sugárzott rádiójáték híradóként imitálta az eseményeket, közbe ékelve tudósítói bejelentkezéseket, sürgős közleményeket és pánikoló szemtanúk vallomásait.

A kor embere számára a rádió volt a legmegbízhatóbb információforrás, így a realisztikus megszólalások sokakat megtévesztettek.

Szerintetek hogyan tudott Orson Well rádió játéka ennyire valóságosnak hatni?

Ez ahogy mondod, hogy több mint 100 éves.

Egyébként egy baromi szép dolog.

Tehát valóban az AGS könyv kezdjük a legelején.

Tehát ez a 19. század vége 1895-97 között közölt folytatásokba, de nyilván a rádiójátékra kérdeztél, hiszen az lett igazán híres, főleg amiatt a kamu hírverés miatt, amit ugye kapott.

Mindenki ismeri az állítólagos pánikot, ami kitört miatta, és egész Anglia menekült az űrlények elől.

Term azóta már tudunk, hogy nem volt teljesen igaz.

Ezt inkább a >> főleg Amerikában a CBS-en adták. >> De igen, hogy ez nem a CBS.

Én is ezt akartam kérdezni, hogy ez nem >> igazatok van.

Nekem még a >> hol hol nem történt meg.

De ezt már Ádám is mondta korábban, hogy ez egy városi legenda.

Mármint nem ebben az adásban, hanem korábban.

És akkor tényleg most ebbe se hihetek, hogy ez nem volt meg.

Semmibe. >> Egy egy nagyon jó cikket írtam erről.

Wink Wink, a Parallaxis univerzum blogjára, ahol tisztázom ezeket a félreértéseket. dokumentumfilmben is láttam ezt a állítólagos pánikot.

Ez egyáltalán nem volt így. >> Semmi, de hát az angol nyelvkönyvünkben benne volt.

Jó, mondjuk abban a Tutankenamonátka is benne volt meg innen.

Szóval >> na mindenesetre igen, Amerikában én én még a a regénnyel voltam fejben, mert az viszont Angliában játszódik.

Itt egy beiktatnék egy előrevetett helyre igazítást, mint nagy névösszverő.

Az egész adásban egyfolytában egy GSon fel ezt össze fogom keverni, úgyhogy mindig mindenki arra gondoljon, amelyikről éppen beszélni akarok, úgyhogy erre számítani lehet mindenesetre. >> Igen, hogy valami aktuálisat mondjunk.

Szerintem a Liam Neont, aki most a csupaszpisztoly rebootba szerepel, szerintem kifejezetten azért szerzőt tették, mert a Leslie Nilsenhez végül is hasonlít a neve. >> Ugyanaz a monogramjuk.

Igen, >> hát de nem csak a monogram, hanem a nevének a struktúrája is valahogy ugye. >> Na, én ugyanígy vagyok a nevekkel, mint te az arcokkal.

A múltkor összekevertem Melgson Kevin Kosnerrel, meg olyanok voltak már itt adásba, úgyhogy most, hogy ezt tisztáztuk, térjünk vissza a filmre. >> Jó, de mondjuk azért azt ha nem is volt pánik, azért azt elhihetjük, hogy néhányan azért ez megrökönyödve olvasták.

Azért emlékezzünk arra egy ilyen modernkori példaként, hogy amikor mondjuk a hírcsárda elindult Magyarországon és nagyon komolyan tállaltak híreket, akkor mondjuk a éppen a Facebookra tévedő nálunk idősebb generáció ugyan fenntartásokkal, de hát hihette azt valóságnak, amik abban ott voltak.

Tehát ezekre mi is mi is emlékszünk a a poszt akármicsoda idők előtti időkre, hogy nyilván ha a tévében volt, akkor igaz, hogyha az interneten olvas >> meg a lánclevelek, tehát én hányszor megkaptam azt a lánclevelet, hogy Vatikánban egy bizottság mindjárt érvényteleníteni fogja Trianont és akkor így mentek körbe Ja, meg hogy a Mars az hányszor akkora lesz, mint a telihold.

És ez minden évben kijött az a baromság.

Mindenesetre ez sokáig igaz volt, mármint az, hogy így gondoltunk rá, hogy nyilvánvalóan nem lenne leírva az újságba, hogyha nem lenne igaz.

Nem mondanák be a tévébe, ha nem lenne igaz.

Na most ha ezt visszareppítjük 1938-ba, akkor én készséggel elhiszem, hogy aki éppen odakapcsolt és lemaradt az elején a disclaimerről a úgy elhi, mint a szél, vagy legalábbis rohant a szomszédokhoz.

Ti mit tudtok? városi legendának az is része, hogy közben is többször bemondták a disclaimert amúgy.

De nem tudom most ugye most már én már semmiben sem vagyok biztos. >> Igen, így van.

Többször felhívták a figyelmet arra, hogy nem valós.

Viszont azért >> ülsz ott a kocsiba, a kis Ford T modelledbe, kapcsolgatod az autórádiót, ahogy 38-ban mindenki csinálta, pont odakapcsolsz bemondjuk. >> Azért szüks 100 év alatt mennyit változott a világ?

Itt ugye mondtad Gergő, hogy ami a tévében van, rádióban van, azt elhisszük, az biztos igaz.

Manapság már talán ezt hisszük el a legkevésbé.

Tényleg, >> amit ebben a podcastbe hallok. >> Kizárólag azt persze, kivéve persze, amikor összekeverjük a tudom én, a Mer Gibsont a Kevin Kostnerrel. >> Paralaxis a tévedések műsora. >> De ez tudod, ez olyan, mint annak idején a a Pravda meg az íztty kapcsán, hogy hogyha megírták, hogy úgy van, akkor biztosan tudhattad, hogy nem úgy van.

Tehát, hogy az is >> legalább egy biztos pont volt. >> Igen. >> Viszont azért ma a deepfake videók és az AI generált hírek meg tartalmak korában valószínűleg azért lehet hasonló, vagy lehetne hasonló pánikot elérni, és nehogy aztán itt most rémhírterjesztés felbújtásával vádoljon meg engem valami hatóság.

Szóval hangsúlyozom, hogy ez csak egy ilyen teoretikus gondolat, de hogy alapvetően azért manapság már tényleg valóban alkalmas a média arra, hogy pánikot keltsem, >> de talán az is megtörtént közben, hogy nem hiszünk el semmit, amit látunk, azt sem, meg amit hallunk, az sem.

Tehát ameddigre a technológia lehetővé tette, hogy egy olyan tökéletes defé videók készüljenek, amiket már nem tudsz megkülönböztetni a valóságtól, addigra ahogy Miklós is, vagy hát Miklós talán az utolsó ember, aki még elhisz dolgokat, amit a tévében lát.

Tehát nagyon gyorsan alakult ki ez a ez a szkepszis mindennel kapcsolatban.

Tehát ez a szörnyű, hogy az persze túl szalad.

És akkor most már kaputibi űrepülése során is jönnek a Persze, persze tudod, nincs is lapos a föld, minden izé, mindenki hazudik.

Tehát hogy ez van, ez a jelenség, hogy hogy ezt már átlendült a túloldalra.

Másrészt meg azért mégis csak egy buborékban élünk, mert szerintem azért nagyon-nagyon sokan most is elhiszik azt, ami a tévében van, vagy a rádióban.

Hát most gondoljatok csak, hogy néhány évvel ezelőtt a a pandémia mekkorát ment, pedig csak igazából arról szólt az egész, hogy Bill Gates becsippezzen minket 5G-vel. >> Igen.

És egyébként már a magyar kajakcsapat is csak úgy mehetett ki Tokióba, tudjátok, hogy mindenki megkapta az oltásokat.

Nem véletlen, hogy az egyik evezősünket úgy hívták, hogy CPES Tamara eleve. >> Én is megkaptam a a csipet az oltással, az 5G meg minden, és azóta gondolkodok rajta, hogy a SIMkártyát hol kell berakni. majd elmondom adáson kívül.

Én már rájöttem. >> Na jó, menjünk rá a tudományra.

A Spelbergféle tripodok vizsgálatára, mérnöki valóság, vs sci-fi, és építsünk tripodot, és nézzük át pontról pontra az ehhez ehhez szükséges technológiát.

Fussunk neki, mert ez a legtudományosabb része ennek az egyébként eléggé rossz Spielberg filmnek.

Lehet, hogy a Spielberg életműben nem a top viszont >> viszont az idei paralaxis évadban azért kimagaslóan egy jó film. >> Ez ez egy kimagaslóan jó film.

Legfeljebb a Spielberg életműben túl sok jó film van ahhoz, hogy beférjen az első 10-be. >> Igen.

Meg hogyha nem, ha nem, aki nem látta azt, hogy a velociraptor közlekedik a konyhában, és a világok harcát látja először, hogy ez a bekukucskáló csáp ez hogyan izé, ami tök ugyanaz a jelenet amúgy, csak más kontextusban, még a tükörös tükrös is ugyanaz, amikor a hülye velociraptor belefel a tükörbe meg.

Ú, nagyon meta. >> Szerintem ez így önmagában, ha valaki egy kő alatt él, és itt kezdi el az ismerkedést a Spielbergi életművel, akkor szerintem is ez nem egy rossz film.

És most én 20 éve láttam a moziban, és most jobbnak tűnik.

Tehát valószínűleg az igényszinten ment lejjebb.

Gondolom nem utolsó sorban a paralaxis podcastnak köszönhetően, úgyhogy köszönöm.

Olyan dózist kaptam egyébként Tom Cruisebból, mert tegnap este meg vagy előtte este megnéztem a az egy becsületbőügyet, úgyhogy nem tudom hány órányi Tom Cruise van most a szervezetemben.

Térjünk a tripodokra. >> Térjünk rá a tripodokra.

És akkor nézzük itt ezt a mozgás és stabilitás kérdését.

Ugye ezek tripod, tehát háromlávú mozgó gépek.

Mérnöki szempontból instabilak nagy méretben, hacsak nincs jól fejlett gravitációs súlypont szabályozásuk.

A filmben a tripodok lábmozgása hidraulikus vagy bio na vicces lesz ez a műsor vagy biomechanikus működésre utalhat ami a mai technológiával ekkora léptékben nem megoldott mi is az akadálya szerintetek >> nem az a probléma vele hogy aktív e ezt beszéltük a pcifikes epizódban nem nem az a legnagyobb probléma hogy mivel ellensúlyozzuk a a dülöngélést hogy ez most hidraulika vagy micsoda, hanem maga az a rendszer, ami kiszámítja, hogy hogyan kellene ezeket a a kis mozgásokat elvégezni, az rettenetesen bonyolult.

De >> várjatok, hát a három pontos alátámasztás az stabil.

Vagy hogy azt mondjátok, hogy miközben lép, akkor amikor az egyik lábát felemeli a háromból, akkor izé van, akkor coresz. >> De én azt lehet, hogy haluzztam.

Nem úgy van, hogy három lába van, és a három láb végén is van három láb?

Nem, én úgy láttam, hogy három ilyen hosszú elefántormányszerű lába van. >> Igen. >> Ami alapvetően egy ilyen retrofuturisztikus ábralázolás mód.

Tehát itt Spielberg visszakacsint ugye az eredeti műkorszakának az ilyen ábrázolásaira.

A három pontos alátámasztás alapvetően stabilabb, mint a négypontos.

Itt azzal van a probléma, most hülyeséget mondtam. >> Hát nem csak olyan furán hangzik.

Hát ugye ugye a négy az több mint a három.

Nem, hát attól függ, hogy vannak elrendezve egyébként ugye >> hát jó, nyilván ha egy vonalban van a négy láb, akkor annál biztosabb a három, amin >> De a három szögnél is egyébként.

V le >> nem nem túl túl hosszúak a lábai és túl nagy a feje.

Tehát hogy olyan, mint a csecsemőknél, hogy a csecsemőknek is túl nagy a fejük a kis testükhöz képest az elején. >> Igen.

Említett entitások

Témák

  • sci-fi
  • disaster film
  • alien invasion

Szervezetek, cégek

  • Xénia

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A tripodiális támadókat elvitte a Xénia-láz | Világok harca (2005) | Parallaxis #128”

Miről szól ez az epizód: „A tripodiális támadókat elvitte a Xénia-láz | Világok harca (2005) | Parallaxis #128”?

A Parallaxis 128. adásában a 2005-ös Világok harca című sci-fi katasztrófafilmet elemzik. A beszélgetés középpontjában az idegen invázió alatt a családját menteni igyekvő főszereplő története áll. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A tripodiális támadókat elvitte a Xénia-láz | Világok harca (2005) | Parallaxis #128”?

Fő témái: sci-fi, disaster film, alien invasion.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A tripodiális támadókat elvitte a Xénia-láz | Világok harca (2005) | Parallaxis #128”?

Megjelenés: 2025. 08. 29.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/a-tripodialis-tamadokat-elvitte-a-xenia-laz-vilagok-harca-2005-parallaxis-128

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből