Parallaxis Univerzum

Élet a Marson, műholdélesztés, rakétázgatás | Sokolébresztő #219

· PT58M3S

Összefoglaló

Ez az epizód a marsi élet lehetséges nyomairól szóló tudományos közleményt, egy horvát kisműhold felélesztését, valamint diákok űrprojektjeit vizsgálja. Szó esik a Perseverance marsjáró felfedezéseiről és a minták Földre hozásának fontosságáról.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 10. 01.
Hossz
58 perc
Témák
marsi élet, műholdélesztés, diákok űrprojektjei
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [Taps] [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [Zene] >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a tilos rádió és benne a szokonébresztő.

A tilos radio a 90,3 MHz-es frekvencia modulált csávón üzemel, illetve a tilos.hu-n.

És az én nevem a szokolébresztőn belül Dr. mz/x, vagyis Vince Miklós hatalmas örömömre és megtiszteltetésünkre szolgál, hogy nem egyedül vagyok itt a stúdióban, hanem egy plussállat társaságában, illetve még ezeken kívül is találunk itt kettő természetes intelligenciát.

Először is úgy mutatom be névsorban, tehát nem nem izé nem nem gender specifikus régi, hogy mondjam csak túltolt udvariaskodó sorrendben, hanem szigorúan névsorban.

Úgyhogy ezért aztán Pál András van a kék mikrofonnál, ha minden igaz. >> Jó reggelt kívánok. >> Nagyon jó.

Tényleg eltaláltam, hogy a kék mikrofonnál vagy.

Ide van rajzolva. >> Pál is állandó szakértő vendégünk.

És a piros mikrofonnál vele szemben, mintogyha valami boxmeccset közvetítenénk, Székely Anna Krisztina található, a mai kozmikus konzilium másik tagja.

Jó reggelt AK! >> Jó reggelt Miklós.

És jó reggelt a hallgatóknak. >> Nagyon jó.

Te is szerintem elég jól szólsz.

Igen, igen. >> Na most ugye itt vannak titulusok. titulú titulusok ugye tehát hogy a persze Andrist állandó szakértőnek szoktam bemutatni úgyhogy nem szoktunk ilyen marhaságokkal foglalkozni mintogy a izé a csillagászati és főtudományok közatóintézet konkori csillagászati intézetének tudományos főmunkatársai vagy én nem tudom mi valami ilyesmi. >> Valami ilyesmi.

Ugyanakkor ha ak jelenléte indokolja, hogy mégis csak mondjunk titulusokat, te jelen pillanatban mint a magyar asztronautikai társaság főtitker helyettese veszel részt a beszélgetésben.

Igen. >> Főtitkárhelyettesként.

És >> és >> a piros sarokban a >> a >> magyar ket verseny főszervezője. >> Igen, igen, igen, igen, igen.

És ugye az a plusüssállat, akiről beszéltünk, aki egy ézás lény. >> Nem állat, ő egy ufó.

Ő az európai űrügynökségnek a kabalafigája. >> Az európai űrügynökség.

Na, szóval, hogy ma sok témánk lesz, ugye, ezért ezért vagyunk sokan, de a fő téma az egyelőre nem a magyar asztronutikai társasággal kapcsolatos rész, úgyhogy akár nyugodtan dőlj hátra, egyél egy kekszet.

Sőt, >> van kek, >> nincs, nincs, >> csak csak ugye a szokásos Brian élete idézetek azok nem maradhatnak ki. >> Ugye a helyzet a következő, hogy megint az van, hogy élet van a Marson.

Na most ráadásul ugye ez egy olyan felfedezés, amiről tavaly nyáron már beszámoltunk, tehát hogy konkrétan 2024 nyarán jelentették be először ezt a bizonyos felfedezést, amit most újra bejelentettek.

Ennek pedig az volt az apropója, hogy most jelent meg az erről szóló tudományos közlemény a hát az igen-igen rangos Nature folyóirat hasábjain.

Itt konkrétan egy nagyon sok ember, nem számoltam össze hány szerzős a cikk, de Joel Horovic Horvit Joel Joel Horovic a az első szerző, de van mögötte egy csomó más.

Ugye ez egy tehát konkrétan tehát ez az, amiből majd egyszer könnyen lehet, hogy egy Nobeldíj fog kicsöpögni, de azért az még odébb van.

Egy biztos, hogy a Redox Driven Mineral and Organic Associations in Gizero Crator Mars című cikk, az kicsit elfedi, hogy itt milyen horderejű dologról van szó.

Úgyhogy ezért persze a NASa nem ártott egy gigantikus sajtókonferenciát tartani az ügyben, ahol egyébként ugye maga Sean Daffy a jelenlegi náza, hogy hívják, adminisztrátor volt az, aki hát, hogy mondják ezt magyarul, igazgató.

Tehát Náza igazgató volt az, aki tette a bejelentést, aki ugye nem más, mint a közlekedési miniszter.

Tehát ő az, aki aki jelenleg a názát vezeti, mert nincs még igazi názaigazgató.

Az időzítése sem véletlen ennek a bejelentésnek, mert a kongresszus az most fogja tárgyalni, de így mindjárt, tehát így október 1jén szerintem a náza költségvetését, amiről ugye beszélgettünk már sokszor a szokolébresztőben, hogy volt mindenféle eléggé megszorító jellegű javaslat, hogy a Donald Trump eredeti javaslata, amit ugye elküldött a kongresszusnak, az egy olyan szolid 25%-os költségcsökkentést jelentett a Názárra összességében, de az még arányon felül még sokkal nagyobb mértékben érinti a tudományos kutatásokat, ideértve főleg a földmegfigyelési és asztrofizikai kutatásokat, de a naprendszerkutatást is.

Naprendszerkutatás az természetesen magába foglalja a Mars űrszondás kutatását is.

És hát itt jön itt jön ennek a hát a bejelentésnek a a szenzációs időzítése, hogy nyilván nem véletlenül kellett ennek a bejelentésnek most elhangzani.

Bár az apropóját tényleg az adta, hogy a Nature szerkesztőségében eddig szüttyögtek azon, hogy elfogadják a cikket, és nem kicsi állításról van szó.

Tehát röviden összefoglalva a dolgot, arról van szó, hogy ugye a Marson mászkál már jó régóta, 2021 óta assiszem, vagy 22-ban már odaért. 20-ban oda Percy Percyz mindegy.

Szóval valamikor 20-ban indult és lehet, hogy 21-ben ért oda, vagy már 20-ban odaért.

Ezt mindjárt mindjárt kikutatjuk az internet erejével.

De a lényeg, hogy már négy-öt éve mindenképpen ott működik a Mars felszínén a Persiverance nevű nagy Mars Exploration Rover kategóriás hatalmas nagy hatkerekű izé fel járgány, és van rajta mindenféle tudományos műszer.

És hát mit ad Isten? odatalált az úgynevezett Bright Angel, vagyis világos angyal nevű formációhoz, amit fölülről Marsküli pályáról is lehet látni, és ott világosabb színű kőzetek vannak, és ezek a kőzetek el elrendeződése valakit bizonyra, hogy angyalra emlékeztetett, úgyhogy így hívják ezt a területet.

És akkor odament a Chajava Falls nevű sziklához, ami meg hát azzem a sziklás hetegységben levő legnagyobb vízeséstől kapta a nevét, vagy valami ilyesmi.

De egyébként semmiféle vízesés nincs ott.

Hazá azért tegyük hozzá, hogy egyébként a egész Jezero kráter környékét, ami egyébként a Jezero nevű bosznia hercegovinai faluról van elnevezve egyébként fun fact.

Amúgy több magyar településnév is van a Marson, tehát azzem van a Marson Eger például meg ilyenek.

De hát most ez konkrétan a Jezero nevű bosnyák településről van elnevezve.

Ez a kráter, amit úgy választottak meg eleve leszállóhelynek, hogy annak idején ott egy sekétenger lehetett a Marson.

Hát mondjuk 3 milliárd évvel ezelőtt nagyjából régen.

És de az máig látszik, hogy ott van egy szép torkolat, és a torkolatban lerakódik egy csomó hordalék, tehát egy ilyen delta torkolat alakú formáció. azon mászkált mászkált szépen sokat ez a kis hát nem is kicsi hanem ilyen ebbe a szobába épp hogy beférne tehát ez a bazi nagy rover és és akkor egyszer mondom több év mászkálás után észrevették ezt a cseva fs nevű sziklát ami eleve gyanús volt mert ilyen leopard foltok voltak rajta és akkor valaki már ránézésre azt mondta hogy hát ugye ilyeneket ilyen nyomokat egyrészt eddig nem láttunk másrészt a földön a tengerhajzati üledekben szoktak ilyeneket látni Na most a ami általában azt jelenti, hogy ott olyan baktériumokat kajálgatnak meg izé ilyesmik vannak.

Tehát akkor ugye viszonylag korlátozottak a kutatási lehetőségek ezen a cucon.

Tehát nincs annyi műszer rajta, de van rajta például valami olyasféle spektrométer, amivel meg tudta vizsgálni valamennyire, tehát nem teljesen kielégítő módon valamennyire az összetételét.

És akkor egyrészt kiderült, hogy tele van szénnel, ami persze simán lehetne egyszervetlen folyamatnak is az jelenléte.

Másrészt meg sok egyéb ásvány mellett, amiről majd mindjárt lehet, hogy az Andris többet tud mondani, mert ő annak idején kémiában is jeleskedett az Andris, ugye, tehát te velem ellentétben értesz a kémiához.

De itt a cikknek a legvégén a Conclusionben azzem olvastam egy ilyet, hogy hogy például az a vas izotóp a ugye a a víz a a fe 3 plus változat az általában a földön élettel kapcsolatos környezetben szokott megjelenni.

Ez csodálkoztam. azt mondja, hogy hogy vagyis bocsánat, a kettő plusz, bocsánat, tehát hogy az a helyzet, hogy azt mondja, hogy ez általában a földön élettel asszociálható módon szokott megjelenni.

Elképzelhető, hogyha baromi meleg van és nagyon savas környezet, tehát nagyon alacsony pH értékek, akkor akkor akkor elképzelhető ugyanilyen abiotikus módon is, hogy keletkezik, de a földön ez nem jellemző, és amilyen körülmények meg jelentudásunk szerint kellenének ahhoz, hogy ezek így föl tudjanak dúsulni, és nem élet, olyan körülmények valószínűleg nem voltak a Marson, amikor ez keletkezett.

Úgyhogy ezért aztán azt mondják, hogy ez közvetett módon, tehát ez a ahogy ezek kinéznek, ezek a leopardfoltok meg az anyagi összetétel, azok így együtt már elég erős bizonyítékok.

Nem arra, hogy élet, hanem hanem hát arra, hogy élszerűség, hogy nem lehet kizárni az élet lehetőségét.

Na most erre is egyébként van a názának egy listája, tehát létezik egy ilyen ilyen skála.

Természetesen mindenre létezik skála.

Erre is létezik egy skála, ami ami arról szól, hogy hogy mennyire kell egy életnyomot komolyan venni.

És ez abból a level három szintű, tehát a level, amikor ugye van az a level 1, amikor hát igazából kicsit gyanús, de egyáltalán nem konkluzív, hogy ez mi.

Aztán a level kettő az amikor amikor kizárhatjuk a szennyeződést, tehát azt, hogy mi vittük magunkkal a szennyeződést, akkor itt van a level 3, ami azt mondja, hogy meg tudjuk mutatni, hogy ez nagy valószínűség biológiai úton keletkezett, de nem tudjuk teljesen kizárni azt, hogy hogy itten más folyamatok is létrejöhetnek.

A négyes, amit ez a felfedezés nem ér el, az az a szint lenne, amikor amikor már teljesen biztosan ki tudjuk zárni az mindenféle abiotikus dolgot.

És hát ez elmegy egészen a level 7-ig, amikor kábé integet neked meg köszön, tehát hogy így nem tudom.

Na, szóval oké, ennyit tud, ennyit értek én ebből.

Aztán majd beszélünk arról, hogy ezt miért pont most jelentették meg, de nagyon sok én ez el is mondtam, hogy tudok és akkor most átadom a szót, mert Andris közben itt olvassa a cikket meg nézi real time-a, olvassa a nature cikket az ember.

Jó, jó a cikk. >> A cikk az nagyon jó.

Csak annyit pontosan nem izotópról van szó, hanem oxidációs szám.

Tényleg. >> Igen, igen, igen, igen, igen, >> igen. >> Mert ugye a Vasárom, amiről ugye szó van, azt ugye hétköznapi életben ott találkozunk vele ugye, hogy rozsd >> rozsda, amivel tele van a Mars. >> Igen. >> Igen.

Úgyhogy igazából ez még önmagában nem lenne meglepő. >> Igen, igen, igen. >> De hanem viszont a kettő >> Igen.

Tehát itt miért mondjuk, hogy az élettel kapcsolatos ez a kettes oxidációs számú vas.

Tehát ez így honnan jött ez a felismerés?

Na ez például fogalmam >> Aha jóát, tehát ezt elhisszük bemondásra hozzáírtő embereknek.

Most régóta gondolkozom, hogy ilyen ügyben meg kéne hívni a bérci szaniszlóféle csapatból valakit. >> Ezt hívják úgy, hogy akióma? >> Aha.

Hát lehet, lehet, >> mármint, ha meg kénéne hívni valakit, vagy a >> nem a vaskettős. >> Hát, hogy hát hát ez a minden mint mindannyian tudjuk, ugye.

De itt itt azért ez több lábon áll ez a felfedezés.

Tehát nem csak arról van szó, hogy egy vegyületet találtak, hanem hogy ez ki is néz valahogy.

Meg ott van a nagy széntartalom.

Azt én is értem, hogy ezekben a spektrumokban szénfeldúsulás van.

Tehát a szén az az mondjuk a Marson nem teljes mértékben, de ritka, hiszen eleve mondjuk széndioxidból van a légkör, ugye.

Egyébként ezek a redox folyamatok azok olyan szempontból érdekesek, hogy ugye a vas, a vas kettő meg a vasár azért valamilyen szempontból, hogy oda-vissza szerethet átalakulni egymáshoz. vannak ilyen ipari alkalmazásai is, például például ugye elektrotechnikában használják ugye nyomtatott áramköri kártyák maratására, de egyébként most itt közben nézegetem tényleg azt, hogy általában a vasásványok azok úgy megadják, hogy hát úgy átlagosan mennyi vas van az oxigénhez képest, és nem feltétlenül ugyanaz az arány, ami vas három, hanem lehet egy kicsit kisebb, tehát azért ez a természetben is el tud tolódni.

Én maximum ezért lennék egy kicsit szkeptikus, de nyilván nem értek se a Marsh, se a vashoz annyira, hogy ezt most így megítéljem.

Hát szóval a más kérdés az, hogy hogy ugye nem szabad azért nagyon beleugrani a bokorba, vagy hogy mondjam csak?

Tehát hogy tehát ugye a názánál már volt tehát van dezsavű van dezsavű élménye az embernek.

Még ekkora kisgyerekek voltunk, amikor ugye volt a híres 1996-os bejelentése, az ALH84001-es arsi antartiszi gyűjtésből származó marsi meteoritnak.

Ugye az ALH azt jelenti, hogy Ellen Hill az egy hegyformáció a Marson.

Ugye ott szoktak felgyülem lenni a Marsról meg egyéb helyekről oda lepotyogó meteoritek, ahogy Bércisztó mondja, vagy meteoritok, ahogy az emberiség többi része mondja.

Na most ugye az van, hogy de szerintem amúgy tök igaza van, mert egy ásványos szemmel meteoritek, nem?

Tehát tekitek meteorit, >> de vagy hangrendi kérdés?

Jó, de Anettel, de Anettel vagy Anettel?

Ne mondd, hogy egyikkel se. >> Sose találkozol a nettel.

De hogyha francia lenne és úgyi, akkor se éreznéznéd úgy, hogy magasra kéne rakni a hangrendet, vagy Anettel. >> Francia Anettet nem ismerek. >> Hát ez a baj.

Tehát vissza visszatéve igazán fontos kérdéseket, ugye a az az állítás, hogy a Mars az egy, vagyis az Antartis az egy nagy fehér jégtakaró, tehát oda vagy úgy pottyan le egy kő, hogy egy madár kiejti a szájából, vagy ez a ritkább, vagy pedig úgy, hogy hogy a a űr űrből odapottyan egy meteorit.

Na most a az antartiszon is vannak jégmozgások, tehát szépen lassan az Antartisz jégtakarója, mint egyfajta gigantikus gleccserszerű…

Említett entitások

Témák

  • marsi élet
  • műholdélesztés
  • diákok űrprojektjei

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Élet a Marson, műholdélesztés, rakétázgatás | Sokolébresztő #219”

Miről szól ez az epizód: „Élet a Marson, műholdélesztés, rakétázgatás | Sokolébresztő #219”?

Ez az epizód a marsi élet lehetséges nyomairól szóló tudományos közleményt, egy horvát kisműhold felélesztését, valamint diákok űrprojektjeit vizsgálja. Szó esik a Perseverance marsjáró felfedezéseiről és a minták Földre hozásának fontosságáról. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Élet a Marson, műholdélesztés, rakétázgatás | Sokolébresztő #219”?

Fő témái: marsi élet, műholdélesztés, diákok űrprojektjei.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Élet a Marson, műholdélesztés, rakétázgatás | Sokolébresztő #219”?

Megjelenés: 2025. 10. 01.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/elet-a-marson-muholdelesztes-raketazgatas-sokolebreszto-219

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből