Parallaxis Univerzum

Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235

· PT58M2S

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 05. 14.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Orha Zoltán
Témák
repüléstechnika, űrhajózás, áramlástan, tudománytörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Fátos rádió [éneklés] és [zene] benne az okolébresztő. >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a tilos rádió, a 90,3 MHz-es frekvenci modulált sávon, benne pedig a Szokolébresztő című műsor.

Az én nevem Dr. mz/x, vagyis Vince Miklós.

És nagy örömömre nem egyedül vagyok a stúdióban, hanem Orha Zoltánt próbáljuk fölhívni telefonon.

Ö sajnos most éppen sikerült valahogy letennünk a telefont, illetve olyan lila fényeket látok a pulton, amiket még soha, de ez nem oldja meg, ez nem akadályoz meg minket abban, hogy újrahívjuk Orha Zolit, aki a a Ridel gomb megnyomásával, és hamarosan beadom a stúdióba, vagyis az adásba.

Na most a mai témánk Kármán Tódor élete és munkássága lesz.

És megkérdezem Orha Zolit, hogy hall-e minket.

Ma semni [sóhajtás] most ma sincs velünk a a technika, hogy mondjam csak a technika iste.

Úgyhogy itten szerencsére itt a tilos kollégákkal próbáljuk itt helyreállítani a kommunikációt, és mindjárt fölhívjuk ismét Orha Zolit, aki a Kármán Tódóról fog beszélni.

Ennek az lesz az apropója egyébként, hogy az űrhajózás és a hát a az aerospace Engineering, vagyis hát levegő és űrmérnökség nemzetközi hír üttörője Budapesten született, mégpedig egészen pontosan a mai napon van az ő születésnapja.

És és most Orha Zoli itt van velünk a vonalban, ha minden igaz.

Zoli, hallasz engem? >> Igen. >> Nagyon jó.

A hallgatók is hallanak téged.

Minden a lehető legnagyobb rendben van szerencsére.

Tehát addig még egy kis közérdekű közleménnyel szórakoztatom a hallgatóságot. 1%-ot a tilosnak mindenképpen.

Aki teheti, ajánlja fel, hiszen ez a rádió ebből működik.

Társadalmi célú felhívásként mondom ezt.

Kérjük járulj hozzá te is a Tilos Rádió működési költségéhez.

Az 1% felajánlásával a Titos Kulturális Alapítvány adószáma 1800245421.

És még egyszer tehát itt van Kár Kármán Tódor témában szakértőnk Orha Zoli, akivel sok fontos alakjáról beszélgettünk a Magyar Tudományos életnek, de hát tökéletes az időzítése a mai adásnak, hiszen május 11-e van, ami Kármántódor születésnapja.

Ráadásul egy igen szép kerek évfordulót ünneplünk ezen a mai napon.

Igaz Zoli, hiszen Kármán Tódor Budapesten látta meg a napvilágot.

De mennyi segíts nekem ezt kiszámítani? 175 145 év >> 145 évvel ezelőtt bizony.

Tehát Igen, >> pont a mai napon és és igen mindenképpen jó.

Hát szőlős Kislaki Kármán Tódor, mert ugye így hívták, tehát nemes családból származik külföldön.

Theodor von Kármán, nem Karman, mert ugye arra mindig mindig ígért a a magának, hogy ő magyar, és nem Karman, hanem Kármán.

Tehát ez a két vesszőt kötelessége volt a nyomdászoknak odatenni.

Lévén közölte, hogy ő magyar ember, és nem pedig karban.

Na, szóval a lényeg a következő, hogy Budapesten született és a nyolcadik kerületi Szentkirályi utca 22-ben lakott a család.

Ezt bizonyította haz, hogy hatjéű számokat tudott fejben összeszorozni egymással.

Hát azt tessék kipróbálni, nem lesz egyszerű eset. a [torokköszörülés] minta gimnáziumba járt a Treport utcába, aminek a az édesapja volt, Kármán Vor volt az igazgatója.

És Tódor megtanult németül angolul franciául és olaszul beszélni.

Hát szintén erre mondom azt, hogy tessék szíves megpróbálkozni ezzel nem lesz egyszerű feladat.

Ráadásul az [torokköszörülés] megnyerte az 50-ös verseny matematikai részét is.

A középiskolai tanulmányok befejezése után a műszaki egyetemen 1902-ben gépész mérnöki diplomát szerzett és bánki donár professzornak lett a tanársegére.

A hitvallása a következő volt.

A természettudomány azt írja le, ami van.

A technika azt is megcsinálja, ami még nincs.

Ugye erről az jutott eszembe, hogy a Gábor Béhesnek volt egy hasonló megállapítása, hogy a jövő feltalálható.

Hát igen, csak ugye ki kell találni, hogy mit szeretnénk ebből csinálni. 1906 őszén megvált a Műegyetemtől, és az akadémia segítségével Göttingába, mai nevén Göttingen, Németországi városról beszélek ment el, ahol a neves Ludvig Prantl professzor munkatársa lett.

Hát a Prant nevét azért a repülési szakmában nagyon jól ismerik, akik ezt ott dolgo vagy ott ő dolgoznak.

Brant hidrodinamikával, áramlástamal foglalkozott, és a kárbán elsősorban ebbe az irányba folytatta a az érdeklődési között, erre fordult a mindenféle érdeklődése, és ez irányította őt abban, hogy felfedezze, felismerje a róla elnevezett örvénysort, vagy örvényutat, kinek mi az jobban tetszik.

Hát tessék szíves lenni kibalagni egy folyóhoz, amin átével egy híd.

Mondjuk esten például célszerű a Marvicat választani, aminek ugye több pillére is belenyúlik a duna dunába.

És akkor arra az oldalra kell menni, ahol elfolyik a folyó.

És hogyha oda lenézünk, akkor látjuk azt, hogy milyen mértékű iszonyatos nagy örvények szakadnak le a erről a pillérről. >> Na most jöttem a stúdióba itt, ami átgyalogoltam a Margit hídon, és azt meg is néztem, de a kedves nézők azt is elképzelhetik, hogy milyen, amikor már most az áramlástanás szól belőlem, tehát hogy mi ettől a kármánörvénysortól lobog a zászló, egy hengeralakú zászló rúg mögött. a helyér. >> Igen, [nevetés] tényleg minden ott volt. >> Most ugye senkinek nem ajánlom, hogy egy ilyen helyre behússzon, mert az örvények igen nagy energiát képviselnek és nem biztos, hogy az illető túl fogja élni.

Na most ugye a lelőben is kiak kialakulnak ilyen örvények.

Hát azt se érdemes kipróbálni.

Nem véletlen, hogy a repülőgépek egy nem egymás fenekén fenekébe fognak felfelni.

Kevesen tudják, hogy a Gagarin halálát egy ilyen őrvé okozta annak idején, mert ugye azzal kisméretű M15-össel repültek, és elharott fölöttük egy bazi nagyméretű vadászgép, ami olyan örvényeket hozott létre, ami által a Gagarinéknak [torokköszörülés] a a M15-öse irányíthatatlannállt.

És hát tragédia lett a vége, mint tudjuk.

Kárván Tódornak az életútját. 912-ben a Selmes bányai egyetemen lett professzor.

Egy évvel később az áeni egyetemre hívták.

Itt hozzáfogott egy repüléstudományi intézet megszervezéséhez és egy szélcsatorna megépítéséhez.

Ugye a célcsatorna nagyon célszerű egy eszköz mert arra tökéletesen megfelel, hogy bármilyen formát ideálisan lehet tenni, hogy minél kisebb legyen a a közegellenállása.

Ugye ilyen szélcsatornával lehet találkozni például a műszaki egyetemen és nálatok is van az eltén ugye aminek a annak a labornak a neve véletlenül Kármán Tódor. >> Igen, ezt ismerem.

Igen. [nevetés] Igen. >> Na most következett ugye az első világháború.

Hát sajnos így arak volt a történelem, ahova ahova ugye a hadseregbe a Kármánt is besorozták. először valamilyen tüzérségi helyre került, aztán rájöttek ugye az ennél sokkal többet tud, és a mai magyar határtól nem lesz lévő fisamentenden kezdett el dolgozni, ahol sikerült létrehozni az világ első helikopterét.

Ennek a rövidítése az, hogy PKZ, ugye ez neveknek a [torokköszörülés] kezdőbetőjét jelenti.

Petróci Istvánról, Kármán Tódóról és Zorovec Vilmosról van szó.

Na most ha tessék szívesen megkapaszkodni egy kicsikét, hogy helikopter.

Hát ugye úgy emlékezünk rá manapság, hogy jön valami iszetesen nagy zajos herkentyű a levegőben, aztán elhalad.

Hát ez nem ilyen volt, hanem ez egy úgynevezett kötött helikopter volt.

Tehát ez azt jelenti, hogy ki volt pányázva és egy alatt magasságban lehetett föleszteni, és onnantól kezdve volt rajta egy ja műszaki megoldás, bocsánat, kociális elrendezésű szerkezetről van szó.

Mit jelent ez? két egymással ellentétes irányban forgó óriás méretű légcsavar, aminek az volt az előnye, hogy ugye forgatón nyomatékok szempontjából, ha azt nézzük, akkor a forgatón nyomatékok eledője zírus volt.

Tehát magyarul a szerkezet sem jobbra, sem balra nem fordult el a teng körül. rászereltek erre a tengerre egy ilyen hát ilyen hordószerű valamit, amibe két embert be tudtak ültetni, meg rátettek egy géppuskát, hát ugye világháborúról beszélünk, és ennek az volt a célja az egésznek, hogy felengedték, mit tudom én, 50 mes magasságon nagyjából, és megfigyelték, hogy az ellenséges arcvonal hogy néz ki.

Ezt lerajzolták, vagy vagy lefényképezték teljesen?

Aztán visszahússzták, ugye, és akkor ebből következtettek arra, hogy hogy hát akkor a hí háborúba mit kell csinálni.

Sikerült kibányásznom néhány műszaki dolgot, és megint csak azt kell mondanom, hogy elképesztő ahogy ez az egész helikopter hogyan fejlődött. 917-ben kezdték el fejleszteni.

Az első egy 700 650 kg tömegű szerkezet volt.

Kettő darab és most nagyon fontos dolgok van. 190 lóerős elektromotor hajtotta.

Tehát vigyázat, nem dugattyús, töhög valamiről beszélek, hanem elektromotorról.

És egy >> figyelj, lehet, hogy ez volt a legelső elektromos repülőeszköz, még ez is lehet. >> Szóval azért tessék belegondolni ebbe micsoda >> műszaki újdonságokat tudtak ők kitalálni.

Na most azt mondja, hogy hogy voltak itt problémák, leégett a motor, ezik egyik másik, püf, leesett satöbbi.

Najúsabban csináltak egy újat, ami már 1400 kg tömegű volt, és 30 percen keresztül 50 m magasságban tudott lebegni.

És akkor az volt, hogy hogy azt mondja, hogy ezzel is voltak problémák.

A lényeg a lényeg, hogy hát sajnos ugye nem volt ez sikeres ilyen szinten.

Na most ugye végetért a világháború.

Majd ugye a Magyarországon következett a tanulácskormány, és akkor a Kármán Tódort felkérte a a az akkori kormányzat, hogy viselje a magyar oktatási rendszernek a problémáit.

Ő ezt elvállalta, ugye ilyen úgynevezett ilyen kormánybiztos lett belőle.

De hát ugye tudjuk jól, hogy ez a kormány eléggé kérészéletű volt.

És akkor hát ugye ez megszűnt ez az egész, mint ahogy erről beszéltem.

És akkor azt mondja, hogy hát persze mindig voltak akkor is rossz indulatú emberek, és rögtön kikezdték a kármát, hogy ő népbiztos volt kommunista meg a satöbbi süket dumákkal támadták.

Hát akkor rájött arra, hogy akkor itthon neki nem jó, és le kellett innen lépni mindenféleképpen.

És hát nyilvánvalóan ugye hova ment?

Hát elment Németországban, mert mert ott ott normálisan tudta a [torokköszörülés] kutatásait végezni.

Na most azt mondja, hogy egy Na kérem szépen, nézzem itt tovább a érzeteimet. hogy érted?

Addig azt megjegyezném, hogy hogy hát ezzel a 130 napnyi tanácsköztársaságról amúgy nem sok jót lehet elmondani, de speciál az oktatás ügyben ahhoz képest, hogy milyen rövid idő állt rendelkezésére a Kármánnak, azért hihetetlenül tiszteletre méltó önmagában az, hogy ő tényleg megszervezett egy egy teljes oktatási rendszert. >> Így van. >> Négy hónap alatt, vagy mi?

Tehát hogy azért sőt, hát kevesebb nyilván.

Tehát nyilván rögtön az elején kezdte el, szóval hogy Igen.

Szóval elképesztő módon értett ahhoz ő tehát túl azon zseniális tudós volt, de azon is, hogy megszervezzen egy rendszert, egy kutatócsoportot, vagy akár egy oktatási rendszert.

Tehát ez ilyen hát ma úgy mondanánk, hogy az ilyen menedzsment skilljei, azok nagyon azok már kiütköztek.

Ugye egy tudós, feltaláló ember, aki aki ugye úgymond egy egészen más szituációba kerül, és elsősorban szervezési feladatokat kell, hogy ellásson, kiválóan helytállt.

Visszatérve egy pillanatra a koaxális rendszerre.

Hát magság is találkozhatunk ilyennel, ilyen helikopterrel.

Ugye a Kamov 26 orosz gyártmányú helikopter, ami ilyen meghajtási rendszerrel rendelkezik, ugye ez kukacbombázónak, hát mezőgazdasági gépről van szó, szoktuk ugye emlegetni.

Na most hát miután, hogyha lelépett Magyarországról, akkor a turbolenciára felé fordult a a figyelme, és ugye rájött arra, hogy a repülésnek ez a legnagyobb, hát hogy mondjam, hátütője. hiszen ugye a keletkező örvények miatt nagyon hát rossz hatékonysága lesz egy repülőszerkezetnek.

Közben volt egy intermezzó, németországi intermezzó.

Ezt nagyon gyorsan hát elmondom, mert hozzátartozik a az életéhez, hogy a hát ugye a az akkor már hatalomban lévő Göring felkínálta neki azt a lehetőséget, hogy a luftwavénál tudjon dolgozni. >> [nevetés] >> És akkor Kármán közölte, hogy hát hát tábornokor én zsidó vagyok és erre mondta a görögnek, azt majd én döntöm el, hogy ki a zsidó és ki nem.

És akkor Kárvány jobbnak látta, hogy akkor átlép az óceánon úgymond, és 929-ben a kaliforniai egyetem meghívására Los Angelesbe költözött, és ott is maradt hosszú időn keresztül.

A Genheim Alapítvány repüléstudományi Intézet megszervezésével bízta meg, és egyótal kinevezték őt vezetőnek.

Pazénában, ami ugye Los Angeles egyik külvárosa, ott lakott.

Na most annyit kell tudni Los Angelesszel kapcsolatban, hogy a területe az megegyezik a magyar Dunántóllal.

Tehát a külváros alatt ezt értem.

És ugye magyarságát megőriz vastagon hozzák aláhultam három háromszor is.

És most jön egy ilyen érdekes hogy mondjam megjegyzés az életével kapcsolatban, hogy nem volt egy sárbos férfi.

Tehát ha valaki ránéz egy fényképre, ami ugye a Kárbán Todor rajzolva, rajton hát nem volt egy bombivám.

Ettől függetlenül nekem mai napig rejtély az, hogy a hollywoodi dívák, magyarul hölgyek, színésznünk, azok hát egyszerűen mágnesként vonzotta a csinos hölgyeket.

Hát, hogy mi volt a titka, hát szerintem az életben nem fogjuk megtudni, de ez a mágneses tulajdonsága úgymond egész életét végigkísérte.

És ez nem csak nem csak a halivudi hölgyekre érvényes, hanem a különböző európai és magyarországi hölgyeket is ide sorom. >> De bocs, Zoli, egy kérdés, hogyha már itt tartunk az ilyen bulvárrovatnál, hogy azt ugye jól tudom, hogy a Kármánnak nem lett soha felesége, ugye? >> Családot soha nem alapították.

Tehát hát úgy van szó, hogy modern szóval monogán típus volt. >> Aha.

Értem. >> Most jön egy nagyon fontos dátum. 1935-ben a kaliforniai egyetemen lévő élet bocsánat a igen, de a műszaki egyetemen lévő szcsatorna segítségével megtervezte minden idők legsikeresebb repülőgépének a az alakját.

Tehát ezt több 1zer, sőt több mint 10000 példányban gyártották az…

Említett entitások

Témák

  • repüléstechnika
  • űrhajózás
  • áramlástan
  • tudománytörténet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235”

Miről szól ez az epizód: „Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235”?

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. Fátos rádió [éneklés] és [zene] benne az okolébresztő. >> Jó reggelt kívánok. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orha Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235”?

Fő témái: repüléstechnika, űrhajózás, áramlástan, tudománytörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kármán Tódor, a repülés és űrhajózás úttörője | Orha Zoltán | Sokolébresztő #235”?

Megjelenés: 2026. 05. 14.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/karman-todor-a-repules-es-urhajozas-uttoroje-orha-zoltan-sokolebreszto-235-20382012

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből